Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-21 / 144. szám
Munka közben, a gyermekgyógyászok kongresszusáról Mint arról korábban mór hírt adtunk, megyénkből népes gyermekgyógyász-csoport vett részt azon a gyermekgyógyász-kongresszuson, amelyen a hazaiakon kívül mintegy húsz ország gyermekorvosai, tudományos kutatói vettek részt. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott kongresszus négy napig tartott A megyénket képviselő gyermekszakorvoeok közül dr. Sáfár Lászlót kerestük fel munka közben, hogy megkérdezzük, mit jelent a vidéken tevékenykedő orvos számára egy ilyen kongresszuson való részvétel, él- hangzott-e ott a tanácskozás tudományos előadásainak sorában olyan, amit hasznos és szükséges dolog tudnia a kívüállóknak. Gondolunk itt elsősorban a szülőkre. Az idő alkalmas egy rövid beszélgetésre, elnéptelenedett a dombóvári rendelőintézet földszinti folyosója. Mindenki siet haza a meleg elől védelmet keresve; talán ez a magyarázata, hogy a reggeli órákban volt ^csúcsforgalom" még a gyermek- . szakrendelésen, is. Orvos és szülő szövetsége — A kérdés első félére válaszolok először. Természetesen örültem a lehetőségnek kollégáimmal együtt, hogy többen is részit vehettünk a megyéből a tanácskozáson, ami magyar, angol, francia és német nyelven folyt. A szakágankénti, ismert orvostovábbképzés lehetőségén túl sok segítséget jelent ilyen nagy nyilvánosság részvételével megrendezett kongresszus, ahonnan a‘ szakemberek nemcsak vinni kívánnak, hanem ahova hoznak is tapasztalatokat, kutatása, gyógyítási eredményekért. Mint minden más szakmában, a gyógyítással foglalkozóknak igen fontos az, hogy az egészségügy országhatáron belüli és kívüli alakulásával, fejlődésével tisztában legyenek. Ami a kérdés második felét illeti, bőven hangzott el a kongresszuson olyan, amit a szülőknek szánhatunk, A korszerű egészségügy munkájának előterében a betegségek megelőzése áll már napjainkban is. Sem ehhez, sem a szükségessé váló gyógyításban nem tudja nélkülözni a modem orvostudomány a szülők felelős és okos szövetségét. Miért van szükség erre a szövetségre, ha úgy tetszik, összedolgozásra? — Mert ennek hiányában nehezebb az orvos dolga, holott a szülővel közös érdeke, hogy minél hamarabb eredményt érjen el. Fontos napirendként kezelték ezen a kongresszuson az immunológiát, ami a szervezet védekezőképességének tudománya. — Igen. Dr. Backhaus Richárd, a Humán Oltóanyag-termelő és Kutatóintézet igazgatója tartott előadást az immunológia mai helyzetéről. Ez a tudományág az elmúlt évtizedek során túlnőtt a fertőző betegségek elleni védekezésen. A bevezető előadásban elhangzott, hogy a gyermekkorban előforduló fertőző és nem fertőző betegségek egy csoportját a hiányos anyagtermelés okozza. Ilyenkor van szükség az ellenanyagok mesterséges pótlására védőoltások formájában. Egész életre kiható betegségeknek lehet elejét venni, ha a hiányzó védékezőanyagokat már csecsemő, vagy kisgyermekkorban pótolni tudjuk. És tudjuk. Elég, ha a szülők, gyermekek évtizedekkel ezelőtti rémét említjük, a fertőző gyermekbénulást. Számos más kötelezővé tett védőoltás mellett államunk kötelezővé tudta tenni a gyermekbénulás elleni védekezést. Sok, tőlünk nyugatra eső, úgynevezett fejlett és gazdag ország küzd a gyermekbénulás veszélyével! Mióta bevezettük a védekezést kötelezőként, évente legfeljebb 5—6 megbetegédés fordul elő. Tapasz, tálatok szerint olyan szülők gyerFél évszázad — faragással Pista bácsi keze Szekeres István, dombóvári fafaragó, népi iparművész a ^meghirdetett megyei díszítőművészeti, fafaragó pályázaton ezüstérmet szerzett. A szakemberek véleménye szerint igazi népi fafaragó, gazdag motívumkincse egyéni, és tiszta, még a fafaragók többségénél fellelhető somogyi hatás” sem érezhető munkáiban« Egyszerű, közvetlen ember, az ismerősök csak Pista bácsinak szólítják. Népszerűsége mellett, korát tekintve is megilleti a titulus, erősen nyugdíj felé közelít már. Még munkahelyén, a Dombóvári Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat portáján sem tudja nélkülözni a faragókést, a fafaragás szenvedélyes szeretete nem engedi tétlenül pihenni a kezet. A kis portásfülke asztalán egy, már elkészült díszes doboz, mellette fatányér, amelyre a jövés-menés közötti szünetekben újabb motívumok kerülnek. Pista bácsi nem barátja a szavaknak. A kezével szívesebben, színesebben .»beszél”, munkái a karakterét is híven tükrözik. Egész múzeumot lehetne berendezni, csak abból az anyagból, amit otthon, a műhelyben és a lakásán őriz. „Elütött” a családtól. Apja, nagyapja sem emlékezett, hogy valaki is faragott volna a Szekeresek közül. Tizenegy éves korában, annak akkori rendje és módja szerint az apja mellett ka- nászbojtár lett. A szilfás-pusztai Szekeres család foglalkozása emberemlékezet óta a kanászkodás volt, természetes, hogy a gyerek sem szakított a hagyományokkal. Bojtárkodás közben kezdett' el faragni, csak úgy, a saját örömére, időtöltésből. Talán maga is elcsodálkozott, hogyan kerekednek a bicskája alól olyan szép, sehol nem látott virágok, cifra minták. Az értéktelen fadarabból mutogatni való, mások által is megcsodált ostornyél lett. Egykettőre híre ment az ügyes kezű gyereknek, s egyre többen kérték meg egy-egy szép kanász-, vagy csikósostornyél kifaragására. Jó néhány esztendővel később, dr. Manga János, a Néprajzi Múzeum egykori igazgatója kereste fel. Néprajzi gyűjtőúton bukkant rá egy remekbe készült ostornyélre, Gölle községben. s eredete után kutatva talált rá Szekeres Istvánra. Megrendeléseket adott neki, s Pista bácsi készített néhány szép faragást, a Néprajzi Múzeumnak is. Majdnem fél évszázada farag. Motívumkincse kifogyhatatlan, aprólékos gonddal, féltő szeretettel készít el minden egyes darabot. Ráérő idejében az erdőt járja, alapanyagot, megformálásra érdemes fát keres, ö azt vallja, nem lehet beleunni, pedig nemcsak szenvedélyes szórakozás, manuális munka is a faragás. Ez a művészeti ág vajmi kevés lehetőséget nyújt az ünneplő népszerűségre. legfeljebb egy-egy pályázaton elért siker jelenti az alkotáshoz elengedhetetlenül szükséges erkölcsi megbecsülést, elismerést. A megyei díszítőművészeti, fafaragó pályázaton szerzett ezüstérem további munkára ambicionálja. Újat, szebbet és többet szeretne kihozni a fáhól. Es most, 57 éves korában, fél évszázados faragó múlttal sem szégyelli bevallani: még mindig tanul. . . d. k. j. miekeinél, akik elhanyagolt Ifik kötelességüket. Vagy koraszülötteknél, akiknek ellenállóképessé- gük még kisebb. Küzdelem az elhízás ellen Sokat beszélünk arról komoly és tréfás formában is, hogy hazánk a felszabadulás óta eltelt időszak alatt a jól tápláltak országa lett. Fogalmazzunk nyíltan: kövérebbek vagyunk, mint elődeink voltak. E súlygyarapodásnak nem mindenkor örülhet az orvos. Hallottuk, szó volt a kongresszuson a gyermekkori elhízás és az ehhez kapcsolódó anyagcserezavarok kezelési problémáiról is. — Valóban, tekintélyes helyet foglalt el a programban ez a téma. És ez az a pont, ahol a szülőknek hallaniok kellett volna a tanácskozáson elhangzottakat. A gyermekkori és felnőttkori hízásnak azonosak az okozói. Kevesen értik ma még, hogy a túltáplált- ság legalább Olyan veszélyek hordozója, mint a hiányos táplálkozás. A kövérség akikor is károsan befolyásolja a szervezet fejlődését, később a szervezet munkáját, ha nem a belső elválasztásé mirigyek betegsége eredményezi a kóros súlygyarapodást. De különösen a gyermekkori hízás, illetve elhízottság csökkenti a szervezet ellenállóképességét. Nagyon hibásan a kövér gyermeket a család „vasgyúrónak'’ tekinti. Pedig, hogy egyebet ne említsünk, a felesleges zsírpárnák megterhelik az érrendszert, a szívet, károsan befolyásolják a fejlődésben lévő szervezetet. Éppen a vasgyúróság képzete miatt kevesen fordulnak orvoshoz, pedig itt is segítségre van szükség a további esetleges baj megelőzése érdekében. Mindenkinek, de a gyermeknek különösen fontos a megfelelő táplálkozás. Milyen ez? Csak annyi kalóriával lássuk el a szervezetet, amennyit az feldolgozni képes, mert felesleges kalória okozza a zsírlerakódást. A kövér gyermeknek — akit előbb, vagy utóbb pszichésen is befolyásol fejlődésében a kövérség — diétára, környezetváltozásra van szüksége, ezen belül és ismételten arra, hogy szülő és orvos együtt dolgozzék. Mi szerepeljen a korszerű táplálkozás étrendjén? Sok fehérje, sovány húsok, sok főzelék, gyümölcs. Az élet- rendiben pedig; sok mozgás. Megelőzni a súlyosabb bajokat! — Sok szó volt a kongresszuson főleg csecsemőkorban előforduló enzimhiányos-állapot gyógyításáról és a már a csecsemőkorban jelentkező vesebetegségekről. Hogyan? Ez nem csak a felnőttek betegsége? — Sajnos nem. A csecsemő- és gyermekkorban előforduló vesebetegségek kiváltója lehet fertőzés, kő, vagy fejlődési rendellenesség. E témakörben különös hangsúlyt kapott a vesebetegségek időbéli megállapításának, kezelésének fontossága, és ennek rendelkezésre álló eszközei. Sok későbbi következményt zár ki az időbeli felismerés, beavatkozás gyógyítás. Kizárja például a felnőttkorig kihordott vesebajokat amelyek gyógyítása éppen azért olyan bonyolult és nehéz sokszor, mert ..együtt nőtt fel”, „öregedett meg” a gyermekkel. Megköszönve a tájékoztatást azt kívánjuk búcsúzóul, hogy gyermekszakorvosaink minél na- gyob eredményességgel hasznosítsák munkájukban a kongresszuson szerzett tapasztalatokat! VISSZHANG Hitel hiányában nem lesz útkorszerűsítés — Csúcsforgalmi időben rendőrt állítanak „Ház a gépkocsik előtt” című június 6-án megjelent cikkünkben felhívtuk az illetékesek figyelmét Tolnán, az Arany János utca, a Marx Károly utca és a Dom bori út találkozásánál levő veszélyes kanyarra. A cikkben foglaltakkal kapcsolatban a KPM Közúti Igazgatóság szekszárdi igazgatója, Imre József az alábbi választ adta: ,,A Dunaszentgyörgy—Fadd—Szekszárd-i út korszerűsítése 1967- ben kezdődött el. Ebben az évben elké szül a 10+46<*—14+700 km közötti szakasz. Sajnos hitel hiányában egyelőre nem kerülhet sor a Dombori út és az Arany János utca átépítésére. A Dombocri úton levő — az útépítést akadályozó — épületek kisajátítása megtörtént. A bontási munka már megkezdődött. A kilátást gátló Izsgum-féle ház bontását már elkezdték és előreláthatólag augusztus 10-ig befejezik. Remélhetőleg jövő évben a munkát tovább folytatjuk és a gépjárművek Fadd—Tolna (Bajcsy-Zsdiinsaky utca) között korszérű úton közlekedhetnek.” N Mi a magunk részéről elihez csak annyit teszünk, hogy véleményünk szerint a nyári csúcsforgalmi időszak beállta. előtt is megkezdhették volna a kilátást gátló ház lebontását, amely oly sok balesetveszélyt rejt magában. Ugyancsak a KPM Közúti Igazgatóság szekszárdi, igazgatójától érkezett válasz a „Lassít, nein lassít” című május 30-án meg jelent cikkünkre: ,,A gyalogosátkelőhelyet a közlekedésrendészettel közösen jelöltük ki és a megoldással egyetértettünk. A Mészáros Lázár utca és a Mártírok tere útkereszteződés a közlekedés szempontjából egy nagy forgalmú, balesetveszélyes csomópont. Abban az esetben, ha a Mártírok terén a Mészáros Lázár utca becsatlakozása mindkét oldalán festettünk volna gyalogosátkelőhelyet, az a gépjárműforgalomra káros lett volna, mivel a járműveknek nem egy esetben a két zebra között kellene várakozni és ez csúcsforgalom esetén közlekedési dugót is . okozhat. Viszont az úttest elsősorban a gépjárművek közlekedését szolgálja. Szerintünk az ott felfestett gyalogosátkel őhdy a forgalmi céloknak megfelel. A biztonságosabb gyalogosátkelés biztosítására a közlekedés- rendészet” ígéretet tett, hogy csúcsforgalmi időben őrszemet állít erre a pontra. A csomópont közlekedésrendészeti megoldása folyamatban van, s végleges kiképzésére a burkolat elkészülte után kerül sor, A figyelmeztetést ezúttal is köszönjük!” Dávodi Ferenc rendőrőmagy, a városi és járási rendőrkapitányság vezetője is hasonló értelemben válaszolt cikkünkre. A válaszoknak egyetlen szépséghibája, hogy még nem láttunk a csúcsforgalmi időben, a kérdéses útkereszteződésnél rendőrt. Pedig ha tovább nem is, de a végleges közlekedési rend kialakításáig feltétlen szükséges lenne egy őrszem ezen az egyébként rendkívül forgalmas ponton. Fotó: Bakó Jenő
