Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-20 / 143. szám
Hogyan hasznosítják a hosszabb szabad időt ? Látják az értelmét — Jut idő utazásra, rokonlátogatásra — Távlati terveket még nem készítenek Szabad szombat... A Bonyhádi Cipőgyár munkásai, atkaima- zottai nemrégiben ismerkedtek meg a számukra még távoli fogalommal: szabad szombat. Újkeletű szó a magyar nyelvben. A Bonyhádi Cipőgyár ezernél több dolgozójának azt jelenti, hogy áttérve a heti 44 órás munkahétre, több időt fordíthatnak művelődésre, szórakozásra, kikapcsolódásra, az aktív, vagy passzív pihenésre. Minden második héten öt napot dolgoznak, május 25-én volt az első szabad szombatjuk. Ki mit kedvel, annak hódol. Ismerkednek az ország különböző tájaival, kirándulnak, meglátogatják a családból kieső rokonságot. Kertészkedés, építkezés, sörözgetés. 'séta, vagy a házi munka. Othonukban látogatom meg az üzem munkásait. „Nekik is jól jött, nemcsak nekem7’ Bonyhádon. a Rákóczi utca 68-as számú házban lakik a Teleki-család. Mindketten cipőgyáriak, az asszony segédmunkás, a férfi szakmunkás. A kapu ajtajában találkozunk Teleki, Nán- dornéval, amint hazatér a délelőtti műszakból. Férje később jön, dolga akadt. A felnőtteken kívül három gyermek tartozik a családhoz és a kis unoka. A negyedik, Telekiék lánya, már „kirepült” a családi otthonból. Izményben pedagógus. — Előre szólt a lányom: anyu, ugye kijön hozzánk szombaton? Megikérdeztem, honnan tudja, hogy szabad leszek? Olvasta az újságból és sejtette, hogy számíthat rám. — Náluk járt az első szabad szombaton ? — Rossz a közlekedés. Izmény- be kevés a fél nap. Tizenhárom éve dolgozom a gyárban. így tudtam ' hozzájuk elmenni egész napra. Nekik is jól jött az én szabad szombatom, nemcsak nekem. Éppen jókor érkeztem, így el tudtak menni a lányomék a pedagógusnapi összejövetelre. — Mit csinált a második szabadnapon? — Elvégeztem a nagyobb munkákat, hiszen ekkora családban van tennivaló, egész napon át. Az uram meg a kertben babrált, a szőlő nagyon munkaigényes. Neki ez hozott kikapcsolódást. — Gondoltak-e rá, emlegették-e az, üzemi munkát? Nevet. — Hát nemigen. Amikor ott vagyunk, azzal törődünk, de itthon mással — feleli. Felsír a kis unoka, gyorsan befejezzük a beszélgetést. Annak reményében köszönünk el, hogy Teleki Nándornénak a jövőben több ideje jut a pihenésre is. Aki 42 éve gyári munkás Közel került a nyugdíjazáshoz a gyár megbecsült szakmunkása, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, a 4-es számú házban lakó Raffai István. Elsárgült és friss oklevelei bizonyítják, kiváló szakember. Arról ismert az üzemben. hogy őt senki nem tudja megelőzni, és a 42 esztendő alatt soha, egyetlen percet nem késett a munkából. — Érdeklődik az ember, körültekint. Látom, tapasztalom, hogy a cipőgyár valóban jól kezdte az új mechanizmus esztendejét — mondja az ősz hajú, tekintélyes szakmunkás. Háziasszonykodó felesé®'* 5-* szintén érdekli minden, ami az üzemben történik. — Hazajött, hozta a borítékot. Nagy öröm volt mind a kettőnk nek, hogy a rövidebb munkaidő. a megnövekedett szabad idő ellenére — képzelje —, több lett a kereset. — Gondolom, három évvel a nyugdíjazás előtt nagyon is jól jön a többlet. — De még mennyire! „Vezérkarunk” jobban szervezi a munkát, anélkül nem is lehet. Aláírnám én így a nyugdíjig. Kár, hogy nem minden szombat szabad, hiába, ilyen az emberi természet — mondja mosolyogva Raffai bácsi. — Mit csinálna a hosszabb szabad idővel? — kérdezem. — Többet lehetnék itthon, a feleségemmel, még többet pihennék. Gyerekünk, mellékes munkánk nincs, szeretünk mi sokat sétálni. Szombaton is szépen felöltöztünk és elmentünk. Tudom én, nem megy máról holnapra az, hogy minden héten csak öt napot dolgozzunk. De a jobb előkészítéssel, kifogástalan minőségű munkával megalapozható. Majd csak megérjük — mondja derűsen. — Nagyon várja-e a szabad szombatot? — kérdezzük végül. — Eleinte szokatlan volt a nagyobb teljesítménnyel járó tempó, de már a második héten mondogattuk egymásnak a szak- társakkal, mennyivel jobb így. Kezdetnek nem rossz, csak így tovább — mondja elégedetten a szakmunkás-veterán. Utaznak a fiatal szakmunkások A Beke családból hárman dob goznak a Bonyhádi Cipőgyárban, mintegy példázva, az üzemben nem ritka a dinasztia. Gimnazistának nézném a kurtára vágott hajú fiatalasszonyt. Szabadsár tér 2. szám alatti otthonuk előszobájában a két motor, mintha jelezné, hogy tulajdonosaik szeretik az utazást. A két ifjú szakmunkás — Beke László és felesége —, fél éve házasodtak össze, az üzemben ismerkedtek meg egymással, mint ipari tanulók. Tagjai a József Attila szocialista brigádnak. — Sokat utazunk. Mi tényleg élünk a 'szabad idő kihasználásának lehetőségével — mondja a fiatalasszony. Felfedezik a járás szép tájait, jártak Csehszlovákiában, ellátogatnak Nagymá- nyokra szórakozni és szívesen horgásznak a Kakasd melletti Határárokban. — Egyéb szórakozásuk? Mozi, színház? — Mióta több a szabad időnk, sűrűbben járunk moziba. Itt, a járási kultúrházban is többféle lehetőség között válogathatunk — sorolja Bekéné. Közbeszól az ifjú férj: — Megelőzi a többit, hogy elsősorban a szülőknek segítünk. Részt veszünk a nagymasásban, kiutazunk Kismányokra. segítünk a feleségem szüleinek a háztáji föld megművelésénél. — És a pihenés? — Jut idő arra is. Telik az időnkből a szórakozásra, művelődésre és az utazásra i/s — szó] a fiatalasszony, aki a szabad szombatok bevezetése óta kétszáz forinttal többet keresett az üzemben, mint korábban. Férje hozzáfűzi. — Fogadni mernék, annak is jó ez a mai helyzet, aki még sokallja a tempót. — Kovácsoltak-e olyan tervet, amire eddig nem tellett idejükből? —i Készülődünk a Balatonra, két napra már érdemes. Még a kezdetnél tartunk a tervezésben — mondják. Szüleiktől eltérően, külön szórakozási programot készítenek.' Ezeknek a fiatal szakmunkásoknak nincs olyan problémájuk, hogy ne tudnának mit kezdeni megnövekedett szabad idejükkel. SOMI BEN.TAM1NNÉ «• Ünnepi megemlékezés a kórházban Kiosztották a törzsgárdajelvényeket Szerdán délelőtt a hétköznapot ünneppé avató . megemlékezés színhelye volt a megyei kórház kultúrterme, ahol a kórház dolgozói az intézmény névadója Balassa János halálának 100., Semmelweis halálának pedig 150. évfordulójára emlékeztek. Az ünnepséget dr. Csanaky Artur nyitotta meg, majd a kórház igazgató főorvosa, dr Szen.tgáli Gyula idézte fel a nagynevű névadó munkásságának egyes állomásait. Ezt követően két rövid referátum hangzott cl. Dr. Loson- czy György, a Fővárosi László Kórház főorvosa Iatrogén infekciók Semmelweistől napjainkig — dr. Váczy László pedig A modern anyavédelem címmel tartottak előadást. A nagy érdeklődéssel hallgatott referátumok után Szűcs Györgyné, a kórház szaikszerve- zeti titkára köszöntötte azokat a dolgozókat, akik hosszú évek szorgalmas, hűséges munkájával érdemelték . ki a törzsgárda- tagságot. A jelvényeket dr. Bryson János főorvos, a kórház igaz- giaitóhelyeittese nyújtotta át az arra érdemeseknek. Először két aranyérmes vette át a törzsgárda- jelvényt. Dán Mihály gépkocsi- vezető és Balasa István portás, akik negyven év óta dolgozói a kórháznak. Negyven év, majd egy emberöltő. Helytállásuk, vonzó, szép példáját bizonnyá] követik sokan, hiszen ez alkalommal a kórház dolgozói közül nyolcán kaptak ezüst-, harmincán pedig bronz törzsgárdajel- vényt. A bensőséges ünnepség során nyitották meg azt a házi kiállítást, amely a megyei kórház névadójának. Balassa Jánosnak Teára megyében kifejtett tevékenységét mutatja be. A kiállítás anyagát a levéltár bocsátotta a kórház rendelkezésére. JEGYZET Két milliméter és a fehér folt Mind gyakoribbá válik, hogy híradásainkban, melyek új létesítmények átadásáról szólnak, megírjuk: a beruházó dicsérettel vette át a munkát. Mit is jelent ez valójában? Elsősorban azt, hogy a kivitelezői munka a terv szerint történt. Másodsorban pedig, hogy a megrendelő utólagos kívánságait is teljesítették. A hiánymentes átvételek száma ma már lényegesen több, Rendezték a mázai bányászok helyzetét Jobb munkaköriilméjiyek — Növekvő termelési eredmények — Rendszeres autóbuszjárat Két hónappal ezelőtt „Bányász- som Mázán” című írásunkban részletesen elemeztük a bánya megszűnése után előállott helyzetet. Akkor a Bonyhádi Vasipari Ktsz, valamint a mázai részleg vezetői ígéretet tettek, hogy a lehető legrövidebb időn belül rendezik az itt dolgozó volt bányászok problémáit. Most két hónap távolából időszerűnek tartjuk feltenni a kérdést: mi történt Mázán, pontosabban a bányánál létrehozott, új ktsz-részlegben cikkünk megjelenése óta? Az első és legszembetűnőbb tapasztalat: a korábbihoz képest lényegesen jobban, szervezettebben megy a munka. Igaz, ehhez nagyban hozzájárult a közelmúltban üzembe helyezett új csiszolóműhely, amely jobb, egészségesebb munkakörülményeket biztosít az itt dolgozóknak Javult a munkafegyelem, s ennek mintegy természetes velejárója ként, javult a részleg gazdasági eredménye is. Az elmúlt hónapban a galván műhely 104, míg a lakatosműhely 102 százalékra teljesítette havi tervét. Ennek meg- I felelően alakultak a keresetek is I Ma máj- a galvánüzemben dolgozók átlagkeresete eléri, sőt meg is haladja az 1700 forintot, míg korábban nem egy esetben ennek a felét keresték egy hónap alatt. A galvánüzem — ahol a legnagyobb gondok voltak — januárban 84 062 forint termelési értéket állított elő. ezzel szemben májusban ennek közel a kétszeresét. Igaz, az elmúlt hónapokban az itt előállított termékek ellen nem volt minőségi kifogás, sőt a korábban minőségi kifogások miatt megszakadt gyulai kapcsolat is helyreállt, s jelenleg a galvánüzem egész évi kapacitását lekötötte a Gyulai Fa- és Fém- bútoripari Ktsz. Időközben létszámnövekedés is volt, tíz új dolgozót vettek fel a galván, illetve a lakatosműhelybe. További feltételek biztosítása utón még újabb felvételeket tervez a szövetkezet vezetősége. Igen kedvező visszhangot váltott ki a részleg dolgozóinak körében, hogy a szövetkezet havi hatezer forintos hozzájárulásával műszakváltások idején autóbusz- járat közlekedik a telephelyre. Kedvezően alakult a kapcsolat a bonyhádi és a mázai részleg között. A korábban tapasztalhatott ellentétek megszűntek, s ma már el lehet mondani, hogy ha arra szükség van, egymást segítve dolgoznak a közös célért. S mindezek eredményeként a mázai részleg biztosítja a tervezett nyereséget, úgy hogy ebben az évben minden bizonnyal már ők is hozzájárulnak a nyereség növeléséhez. Ez pedig nagy szó, hiszen tavaly még ráfizetéssel dolgoztak. Végeredményben elmondhatjuk, hogy az elmúlt két hónap alatt gyökeres változás történt a Bonyhádi Vasipari Ktsz mázai részlegében. És ez elsősorban a szövetkezet, valamint a részleg vezetőinek lelkiismeretes, jó munkájának az eredménye, akik nagy körültekintéssel és együttérzéssel fáradoztak azon, hogy rendezzék a mázai bányászok helyzetét. S mint azt a fenti példák is bizonyítják e fáradozások eredménnyel jártak. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ mintsem még két évvel ezelőtt is volt. Tanúi voltunk olyan átvételnek, amikor hat gépelt oldalnyi kifogást jegyzett fel az átvevő bizottság ... Ma sem köny- nyű átvevő bizottsági tagnak lenni. A napokban műszaki átadásra előkészítettek egy társasházat. A szövetkezet iparosai valóban szép munkát végeztek. A bizottság — az OTP, a lakók, a ktsz szakemberei megállapították, hogy a munka dicséretet érdemel. Ekkor egyik lakó felkérte a bizottságot, vegyék jegyzőkönyvbe panaszait. Azután történt ez, hogy az illető lakását már jóváhagyták, elfogadták. A bizottság egyik tagja már írni is kezdte a panaszokat: 1. Az előszoba mozaiklapozása két millimétert kifelé, az ajtó felé lejt. 2. A fürdőszoba üvegezésén két tenyérnyi nagyságban fehér folt van. Miután az átadáson részt vett az építés művezetője is, a hiányosság jegyzőkönyvezésénél szót kért: — Azért készítettük szándékosan kissé lejtősre, az ajtó felé az előszoba padozatát, mert így jobbnak tartjuk. A többi lakó is így kérte. S elégedettek voltak, amikor mi ezt a megoldást javasoltuk. A fürdőszoba foltját illetően valóban hiba. hogy elfelejtettük letakarítani a mészfol- tot. Az előszoba padozata maradt így,' két milliméter lejtővel, a fürdőszoba ablakáról pedig az átvevő bizottság egyik tagja saját kezével törölte le a mészföltöt... Különben az épületet a bizottság megelégedéssel, dicsérettel vette át. — Pj — Népújság 3 1968. június 20.
