Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
Új közgazdálkodás a mechanizmusban Túlzott óvatosság tapasztalható Egy évvel ezelőtt, az új gazdaság- irányítási rendszer reformja előkészítésének időszakában érthetően az érdeklődés középpontjában állt a bérgazdálkodás új rendszere. Ez az érdeklődés tulajdonképpen még ma sem zárult le. Éppen ezért időszerűnek tartjuk feltenni a kérdést: hogyan válik be a január 1-től alkalmazott bérezési rendszer? Erről a kérdésről beszélgettünk Falucskai Károllyal, az építők megyebizottságának titkárával. — Az új gazdasági mechanizmusban a bérgazdálkodás lényege abban áll, hogy a vállalatok a felhasználható bérek- tömegére átlagos színvonalára nem kaptak kötelező tervmutatókat. A megye két nagy építőipari vállalatánál — figyelembe véve a helyi adottságokat — ennek megfelelően határozták meg az 1968. évi bérszintjüket. A vállalati hatáskörben végrehajtható bérfejlesztés lehetőségét nyűit a jó munkások fokozottabb megbecsülésére. Ugyancsak növekedett a lehetősége a törzsgárda tagjainak, a szocialista brigádoknak, a kiváló dolgozóknak, valamint a többszörös újítóknak magasabb szintű anyagi megbecsülésére. Hozzá kell még tegyem, mindezeken túlmenően az új bérgazdálkodási rendszer segíti a vállalatok munkaerőgazdálkodását is. — Hogyan hajtottak végre az új bérezési rendszer adta feladatokat a két nagy vállalatnál? — Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a feladat újszerűségével, és ebből eredően, kellő tapasztalat hiányában nagy erőpróbát jelentett a vállalatoknak- Ebből következik, hogy a vállalatok igyekeztek bizonyos bértartalékot képezni. A tapasztalatlansággal magyarázható az is. hogy az első negyedévben mindkét vállalatnál igen szerényen, szinte túlzott óvatossággal hajtották végre a bér- fejlesztést. mivel úgy gondolták, hogy az első félév eredményeinek ismeretében már lényegesen könnyebb helyzetben lesznek és majd akkor hajtják végre a nagyobb arányú bérfejlesztést. Az első negyedévben, majd az ezt követő hónapokban végrehajtott bérfejlesztés elsődleges célja az alacsony keresetű dolgozók bérének emelése, valamint az építőiparban dolgozó gépkezelőknél mutatkozó bérfeszültség feloldása. Ez utóbbi érdekében a közelmúltban mindkét építőipari vállalatnál rendezték a gépkezelők bérét. Az egyébként szerény bér- fejlesztés mindkét vállalanál már most kedvezően érezteti hatását. — Milyen szerep jut á vállalatuk szakszervezeti bizottságainak az új bérpolitika kialakításában? — A bázlsbérszintet a vállalatoknál a gazdasági vezetés a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben határozta meg. A szak- szervezeti bizottságok rendszeresen figyelemmel kísérik a vállalat bázisbérszintjének helyzetét, folyamatosan vizsgálják. — a gazdasági vezetéssel egyetemben — a bérek alakulását, és szükség esetén természetesen javaslattal élnek a gazdasági vezetésnek bizonyos munkakörökben bérfejlesztés végrehajtására. A szakszervezeti bizottságok, élve a leadott hatáskörökkel, ha annak szükségességét látják, javasolhatják a gazdasági vezetésnek egy-egy munkakör, vagy egy-egy szakmában kialakult bérpolitika felülvizsgálását. Ugyancsak a szak- szervezeti bizottságok részvételé vei történik meg a munkák, illetve munkások besorolása, — mondotta befejezésül Falucskai Károly. összegezve a hallottakat elmondhatjuk, hogy az adott lehetőségeket figyelembe véve, kisebb hiányosságoktól eltekintve, mindkét építőipari vállalatnál igyekeztek az új mechanizmus adta lehetőségeket kihasználva az új bérezési rendszer kialakítására. Az eddigi eredmények, a vég- rehajtott bérfejlesztések kedvező hatásai, mind azt bizonyítják, hogy az újszerű feladat első részét jól hajtották végre a vállalatok. S a tapasztalatok ismeretében biztosra vehető, hogy a következő lépés, amelyre a félévi eredmények ismerete után kerül sor, még inkább kedvezően alakítja a vállalatok bérpolitikáját. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Hova tűnt a forrás vize ? Régebben — amíg még nem volt Szekszárdan vízvezeték — százszámra jártaik oda és naponta vitték a város lakói a jó italú forrásvizet a Bakta-hegyi Csurgóból. Napjainkban is sokan látogatják. Egyesek a vízhiány, a csapokból folydogáló, időnként rozsdás lének, a kristálytiszta, jó ízű vízzé] pótlása végett, mások pedig a romantika miatt keresték fel a „Csurgót”. Néhány hét óta üres marad a vizes demizson, és dolgavégezet- len ballaghat vissza a városba a jó vízre áhítozó. Száraz a kőfalból kivezető vascső, közepét valaki eldugaszolta. (Utóbbit nem az állami gazdaság tette.) A vascső fölött olvashatatlan, krétával írt szöveg látható a vaslemezen. Elapadt volna? Egy férfi ballag le a hegyről, a kikövezett forrás északi oldala mellett, a lépcsősoron. Megszólítom, majd beszédbe elegyedünk. Mondja, hogy az állami gazdaság szőlészetében dolgozik, munkája végeztével erre vezet hazafelé az útja. — Mondja, miért nem folyik a Csurgó vize? Nem tudja? *— — Dehogynem. Nem folyhat, ha elzárták. — Kik, és miért? — Hát itt a szőlészetben. A télen is kevés volt a csapadék, most meg nyakunkon a nagy szárazság. Kell a permetezéshez, ott használják el. Nézze csak! A kórház területén, ott a fabódé alatti részen építtetett az állami gazdaság egy tartályt. Abba fogják fel, és onnan nyomatják fel a dombra — mutogat és magyaráz. van-e ehhez engedély. Érdeklődjem másoktól. „Intézkedni fogunk1* Hozzájárult-e a városi tanács ahhoz, hogy huzamos időn át megfoszlassék a lakosság a közkedvelt forrásvíztől? Erre keresünk választ a városi tanács vezetőinél. Tesszük ezt annak ismeretében, tudjuk, a végrehajtó bizottság határozaülag megtiltotta, hogy az öntözést a városi hálózatból végezzék. Azóta kötelesek az öntözőautók a Sióról szállítani a vizet, ök tehát vállalták a pluszköltséget a vízellátási nehézségek bizonyos fokú enyhítésére. Persze, hogy fontos a termelés, de a dolgozó ember szolgálata még fontosabb. Az állami gazdaság is vállalhatná a permetezéshez szükséges víz odaszállí- tását, különös figyelemmel arra, hogy intézkedésük Sezkszárdon szinte ősi szokásjogot sért. Dr. Nedók Pál elvtársitól a városi tanács vb megbízott elnökétől kérdezzük: — Tudnak-e arról a tanács vezetői, hogy a lakosság elől elzárták a Bakta-hegy forrásvizét? — Korábban előfordult, hogy néhány napra, ideiglenes jelleggel megtörtént, de csak rövid időre tették. Nekem most erről nincs tudomásom — feleli. — Először az idén tapasztalható, hogy már hetek óta hiába mennek el oda az ivóvízért — jegyezzük meg. — Azonnal tisztázzuk, hogy tud-e róHa a városi tanács főmérnöke. — Néhány percen belül kideríti Nedók elvtárs, hogy erre most nem történt, egyezség. így a városi tanács főmérnöke sem járult hozzá. — Egyetértenek-e ezzel az intézkedéssel? és intézkedni fogunk — ezzel zárul le beszélgetésünk a városi tanács vb megbízott elnökével. „Megszorultunk és lezártuk“ Jóleső érzéssel nyugtázzuk a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészete vezetőjének. Pataki László elvtársnak tárgyilagos véleményét és tárgyaló szándékait. Elöljáróban elmondjuk érveinket a forrás vizének megnyitása mellett, a lakosság érdekében. Megértésire találunk — Kétségtelen tény, hogy lezárattam a lakosság elöl a Csurgó vizét. A szárazság miatt megszorultunk a vízzel és lezártuk. Korábban elég volt a lakosságnak is, meg a permetezéshez is a víz. Most kevés lett, választanunk kellett. Ezt a hosszabb terminust nem beszéltük meg a városi tanáccsal. Bár a gazdaság területén van a forrás, városi rendeltetés alá tartozik a víz. Elismerem a város vízellátási nehézségeit, tudom, hogy jó ízű a víz, szívesen járnak oda az emberek és nem is kevesen. Tárgyalni fogunk a városi tanáccsal, megoldást keresünk — mondja Pataki László elvtárs. — Mégis, mire számíthatnak a Bakta-forrás látogatói? — — Egyet ígérhetek. A permetezési pauzák idején kinyittatjuk, így csupán néhány napos — a permetezés idejére korlátozódó — lezárással kell számolniok. * Ne fosszák meg ettől a régi romantikától, a városhoz közel húzódó friss forrásvíztől a beteg gyomrú, vagy akár egészsége j embereket sé! Bízunk a szőlészet vezetőjének és a városi tanács megbízott elnökének szavaiban és megegyezésükben. Mégis várjuk az ügyet közmegelégedésre lezáró egyezséget és tájékoztatást. SOMI BENJAMINNÉ — Semmiképpen nem értünk. Közelebbit nem tud mondani, nem éri hetünk egyet. Tárgyalni neki bizony fogalma sincs arról,kívánunk az állami gazdasággal, Május elején tértek át a másfél műszakra a szekszárdi sörpalackozóban, ez alatt 90 000 üveg sört palackoznak. Munkában az automata üvegmosó, melyhez csak ritkán kell kézzel nyúlni. A megyén kívül Fejér megyébe is szállítanak. Termékeik 80 százaléka palackos. 30 százaléka hordós. Rakják a gépkocsikat. melyek Dunaföldvárra szállítanak. (Foto: Bakó Jenő) Megállás nélkül viszi az üvegeket a végtelen csiga.
