Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

Gerjen ■* r VJ szarvasnemzedék — Mi újság a dámszarvasok erdejében? — A szarvasbikák „felrakták” agancsukat, amely jónak mond­ható. Még barkásak ugyan, de már kezdenek száradni. Ugyan­akkor a dámbikák a lapátfejlesz­tésnek még csak a felénél tar­tanak; ez a „felrakás” befejezése után, augusztusban becsülhető fel — közölte Böröczky Kornél, a gyulaji vadgazdaság vezetője. Elmondta azt is, hogy befejező­dött a szarvasok borjazása, na­gyon szépek a szarvasborjak, mert az időjárás rendkívül ked­vező számukra. Megszületett a dámborjak többsége is, már csak a fiatal dámfehenek ellése van hátra, az idősek túlestek rajta. Nagyon bájosak a „dámbébik”, amint vígan ficánkolnak anyjuk körül. Az idei dámborjazás ér­dekessége, hogy ebben az évben ikereílést még nem figyeltek meg a vadászok, csupán egy cseme­tének adtak életet a dám mamák. Ez szakszemszögből nézve ked­vezőbb, mert egyetlen borjút sok­kal jobban nevelhetnek, mint kettőt. „Mecénása” a tsz A gyulaji Ujbarázda Tsz hat­vanezer forintot szavazott meg évenként a községi művelődési otthon fenntartására, melyhez to vábbi húszezer forintot ad a köz­ségi tanács is, A kívánság az volt, hogy olyan függetlenített igazgatót állítsanak a tavaly épült és korszerűen be­rendezett művelődési otthon ve­zetésére, aki kellő rátermettség­gel és képzettséggel gondoskodik a falubeli ifjúság, köztük a ter­melőszövetkezetben tanuló és dol­gozó fiatalok szórakoztatásáról, szabad idejének betöltéséről. Ezért, a községi .és a járási ta­nács pályázatot hirdetett a gyu­laji művelődési otthon igazgatói állására, s a jelentkezők közül a szombathelyi felsőfokú tanító­képző népművelési és könyvtáros szakának egyik végző, Tolna me­gyei ösztöndíjas hallgatónőjét vá­lasztották ki. Az új művelődési otthont a la­kosság összefogásával, több mint 1 millió 300 ezer forintból építet­ték, s a tsz elhatározása — ame­lyet még a tervtárgyaló közgyű­lésen jóváhagyott a tagság — nagyban előmozdítja a falu kul túrális életének fellendítését. íz áruellátás érái lésnek — Le van fütyülve ?—Marhasó erjenben nem múiik el sem Paksról Gerjenbe. Utólag, nehe- keletnek elsősorban mégsem csak tanácsülés, sem más ren- zen megállapítható okok miatt a hasínot szabad néznie, tekintet- dezvény, hogy ne hoznák szóba azonban a gépkocsivezető a 400 tel arra, hogy vannak más, en- az áruellátás fonákságait. A kö- kilogramm zöldborsót Dunaszent- nél fontosabo szempontok is. Az zelmúltban a községi tanács vb györgyön hagyta. Állítólag nem meg nem is képezheti vita tár­legutóbbi ülésén Bédika Sándor érzett kedvet ahhoz, hogy Ger- gyát, hogyha az egyik cikkféle- szövetkezeti gazda a község zöld- jenig fuvarozza az árut. Minden- ségen nincs is búsás haszon, kár- ségellátását bírálta. Rossz, erősen esetre a gerjeni dolgozók joggal pótolja ezt a másik cikkféleség, kifogásolható — állapította meg. várnának a paksi fogyasztási sző- A teljesség igénye nélkül sorol- Rajna Ferenc pedagógus ki tudja vetkezet vezetőitől kellő és kielé- juk fel a jogosnak látszó kifogá- hányadszor, abban az ügyben in- gítő magyarázatot. Az időjárás az sok közül, hogy a gerjeni boltok- terpellált, hogy tíz órakor már idén nem kedvezett a zöldborsó- ban hiánycikk a Vegeta ételíze- nincs a boltokban kifli. Meg-meg- nak sem. Helyenként fele, ne- sítő, akkor, amikor Szekszárdon ismétlődő és visszatérő gondok gyede termett a szokásos meny- és más üzletekben kosárszám kí- foglalkoztatják a közvéleményt, nyiségeknek. Mégsem fogadható hálják a vevőknek. Nincs Szege- tetézi a gondokat és a bajokat az el, hogy Gerjen község az egész di halászlé-kocka, ami ugyan a viszálykodás amely immár hó- szezonban mindössze 148 kilo- időnként hiánycikk, de annyira napok óta dúl’ a Paks és Vidéke gramm zöldborsót kapott. Most nem, hogy g gerjeni boltok sose Általános Fogyasztási és Értékesí- a tanács vezetői Szappariyos La- kapjanak belőle. Kalocsán van tési Szövetkezet, valamint a Ger- jós vb-elnökkel az élen arra az bőven locsolókanna, Gerjenben jeni Községi Tanács VB között, álláspontra helyezkednem, hogy nincs... Az optimista hangszerelésű nyi- keresnek egy termelőszövetkeze- r lr-7hön o tanács ♦ I Hírmagyarázat latkozatok sokasága a megye két- tét, vagy egy állami gazdaságot, ségkívül korszerű kiskereskedel- olyat, amely hajlandó teljes fe­me, az egyre színvonalasabb rek- lelősséggel vállalni a község zöld­iám- és árupropaganda gyakran ség- és gyümölcsellátását. A fo- azt a veszélyt is magában hordja, gyasztási szövetkezetét pillanat- hogy eltereli a figyelmet a ki- nyilag a község vezetői alkalmat- sebb községek gondjairól. Rop- lannak tartják erre. pant egyszerű kibúvót találni, hi­szen bármikor elővehető az a tet­szetős érv, hogy Gerjen soha nem érheti utói a nagyobb települése­ket, miután üzletházakkal ellátni mégsem lehet. Minthogy ez való­ban igaz, úgy tűnhet, az 1900 lel­E közben, a községi vb és a paksi fogyasztási szövetkezet között rendületlenül folyik a kötélhúzás. A községi tanács művelődési házában ugyan­is a fogyasztási szövetkezet kocs­mát rendezett be, s ezt a községi tanács vb formai és egyéb okok H ogy Gerjen áruellátását ese- miatt, kifogásolja. A művelődési tenként valóban félkéz- házból ki szeretnék lakoltatni az italboltot, de ez sajnos eddig nem tenként valóban félkéz zel intézik, azt a példák soka­sága bizonyítja. Ferenczi Lajos sikerült. Most arra megy a játék, a minap meghökkenve tapasztal­ta, hogy a kenyeret ujjnyi vas­lakóinak felesleges berzenked­niük, nincs értelme „követelőz­niük” hiszen a helyzeten változ­tatni úgy sem lehet. hogy ki az erősebb, ki tud erő­sebb patrónusokat' felsorakoztat­ni. A községi tanács vb állás­pontját kell jogosnak tartani, mi­vel válóban a művelődési ház funkciója és az italbolt működte­tése nehezen egyeztethető össze. Másrészről, a paksi fogyasztási szövetkezet évek óta ígérgeti, tet sSnüáló Duna menti község . takarja. A legele­mibb higiéniát sem tartják be, mintha valóban azt az álláspontot képviselnék a sütőipar szállítás­felelősei, hogy Gerjen le van fü- , , tyülve. A községi tanácselnök iró­Gerjen azonban nem áruházát, asztala fiókjából két kiflit vesz nem nagyvárosi választékot és ejö_ és megmutatja: őrzöm. Ehe- hogy presszós-falatozót létesít a színvonalat igényel, csupán ahhoz tetíen. Valószínűleg nem nevez- községben, de ez eddig csak med- forrnál jogot, hogy a körűimé- túlzásnak a gerjenieknek az bő ígérgetés maradt. Ilyen hely­nyekhez, a lehetőségekhez képest, ^ óhaja, hogy a kenyérszállítás zetben és ilyen körülmények kö- lelkiismeretesebben intézzék a történjék nagyobb felelősséggel és zött időről időre tanácsüléseken, község áruellátását. Nem ritkán, lelkiismeretességgel, s a paksi vb-üléseken, más rendezvényeken káros és elfogadhatatlan nagyvo- fogyasztási szövetkezetnek legyen hevesen bírálják a község árú- nalúsag bosszantja a szövetkezeti erre elsősorban gondja, Ferenczi ellátását és az emberek felteszik gazdákat, az állami gazdasági Lajos felügyelő bizottsági tag- maguknak a kérdést, jó-e az va- dolgozókat, de főleg a bérből és ként társadalmi munkában kísé- j°n, hogy ilyen szempontból Ger- fizetésből élő embereket, akik- rj figyelemmel a község áruellá- i nek háztáji kertjük nincs, am fását, de azt igazán nem kíván- legalább szezonban szeretnének hatja tőle senki, hogy társadalmi zöldborsót, újburgonyát, vagy munkában a kenyerek portalan! - gyümölcsfélét fogyasztani. Fe- tásával is foglalkozzék, renczi Lajos, amikor mindezt a Az új gazdasági mechanizmus község lakóinak érdekében Pák- értelmezésével valószínűleg nincs son szóvá tette, a fogyasztási sző- minden rendben. Erre utal az a vetkezet illetékesei nem. kerestek, körülmény, hogy marhasót állí- de nem is találhattak volna ki- tólag azért nem vásárolhatnak az búvót, s indíttatva érezték ma- állattartó gazdák, mert olcsó, gukat, hogy ígéretet tegyenek a nincs rajta a kiskereskedelemnek jobb ellátásra. haszna, olyannyira, hogy még a Dicsérendő jószándékkal, sür- szállítási költség sem térül meg gősen négyszáz kilogramm zöld- rajta. Elfogadhatatlan ez az állás­borsót indítottak útnak másnap pont, hiszen a fogyasztási szövet­jen Pakshoz tartozik? SZEKULITY PÉTER A minisztertanács legutóbbi ülésén rendeletet hozott az új növény- és állatfajták állami mi­nősítéséről. A rendelethez az MTI munkatársa a következő hírmagyarázatot adja; Hazánkban az 1860-as években kezdték meg hivatalosan a nö­vényfajta-minősítést. .Az első „en­gedélyt” a kukoricák kapták, az­után jött sorra a többi növény. Ma már hozzávetőleg 700 minő­sített fajta van a köztermesztés­ben, ebből mintegy 300 a dísz­növény. A fajták váltóideje azonban ma már csak ritkán több tíz évnél, gyakran ennél is rő- videbb idő alatt „levitézlik” egyik-másik. Elsősorban feltéte­leihez és a kemizáláshoz. A szak­embereknek a fogyasztói igé­nyekre is tekintettel keli len- niök. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés fejlesztésének tehát fontos feltétele: a jó, „időszerű” fajta. Éppen ezzel kapcsolatban született meg a kormány rende­leté. amely a kutatók, a terme- tők és a fogyasztók igényeit egyaránt figyelembe veszi. Uj hazai növény- és állatfajtát csak azután szabad köztermesz­tésbe, illetve köztenyésztésbe ven­ni, hogy állami minősítésben ré­szesítették és minősítési fokozat- , bal sorolták — azaz hivatalosan > Is elismerik létjogosultságát, és ’ a három fokozat — az „előzete- . sen elismert”, az „államilag el­* Ismert”, és a ..törzskönyvezett” • e— valamelyikébe felvették. Lé-' [ nyeges szempont az is, hogy az > állami minősítésben kizárólag az | a hazai növény fajta-jelölt része­> síthető, amelyik az összehason­lítható kísérletek szerint lényege­sen előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a már közter­mesztésben lévő fajták. Hason­lóak a követelmények a hazai állatfajta-jelöltekkel és a köz­J tenyésztésre ajánlott külföldi faj- <> tákkal szemben, 4. A növény- és állatfajta, neme­♦ sítőjét, felkutatóját, illetőleg ho­♦ nosúóját a fajta népgazdasági £ jelentősége és érték© szerint egy- + szeri díjazás illeti meg. A fajta ♦ fenntartásáért — elterjedésének ♦ arányában — jutalékot kell fízet­♦ ni. Ennek feltételeit és mértékét ♦ a mezőgazdasági és élelmezésügyi ^ miniszter szabályozza. Fejlődik a kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenysége Több mint kétszáznyolcvanezer ráltságát, előnyös, kényelmes le- majdnem kizárólag a szövetke- személyt foglalkoztat, harminc- bonyolítását nyújtja a lakosság- zeti ipar vállalja a gépkocsik ja- ezerrel többet, mint egy évvel nak, mint a házhoz szállítás, a vitását is. Ezért új szerviz épül ezelőtt a szövetkezeti ipar. E je- helyszíni javítás, átalánydíjas ja- Fehérgyarmaton, Rakamazon. Vá- lentös létszámemelést mindenek- vítórendszer, barkácsolóműhelyek sárosnaményben, Kisvárdán. előtt a foglalkoztatási gondokkal felállítása. A tartós fogyasztási küzdő megyékben hajtották vég- cikkek javítását fejlesztik első­re. Egy év alatt tizenhat száza- sorban a korábbinál több autó- léfckal nőtt a szövetkezeti bedől- szervizt adnak át, nő a mosás- gozók aránya és összlétszámúk vegytisztítás kapacitás, elkészül ma meghaladja a hetvenháromez- több szolgáltatóház. rét. Szolgáltató üzletsort alakíta­nak Szekszárd központjában, Bonyhádon pedig autószervizt létesítenek. Tavaly a kisipari szövetke­zetek 10 százaléknyit végez­tek a szocialista szektor által a lakosságnak teljesített szolgáltatásból. Ipari javítással a ktsz-ek 4500 fiókja foglalkozik, személyi szol­gáltatással közel 3000, méretes ruha-, cipőkészítéssel, -javítással mintegy 1000 üzlet áll a közön­ség rendelkezésére. Az új fiókokból A vidéki szövetkezeti javító- Debrecenben az idén kezdődik a hálózat ma 2250 kisközséget ölel nagyerdei javitokombina építésé, fel, munkáját 1070 szövetkezeti bolt segíti a javítandó cikkek be­gyűjtésében. Ennek ellenére még vannak fehér foltok. Viszonylag Szabolcs, Szat- már, Nógrád, Somogy, Tolna megyében a legnagyobb a lemaradás. Székesfehérvárott már készül a szolgáltatóház és a. város új au­tószervizzel is gazdagodik. Bor sódban a pereces! és az encsi bá­nyatelepen épül hasonló létesít­mény, Kecskeméten, Békésen ugyancsak ilyen jellegű szolgálta­tás munkálatain dolgoznak. különösen hiányzik a televízió-, _ - . . , , __. . rádiókészülékek, gépkocsik szer­í0 a kiemelt üdülőhelyeknek ju- vjzej látása. A fejlesztési tervek tott, a korábban ellátatlan terű- szerjn^ az idén új szolgáltatóim- ..I, getanes egy­A ma még ellátatlan kis for­galmú helyeken, ahol nagyobb egység fenntartása nem gazdasá­gos, átalánydíjas önelszámoló , ..... , ... __., részlegek megalakítását szorgal­z ak építését kezdik meg Nograd ,, , . megyében: Szécsényben, Salgó- mázzák, melyek to-, vagy mél tar jártban, Szabolcs megyében: lékfoglal-kozású dolgozókkal üze leteken pedig 120 séget nyitottak. A szövetkezetek több olyan ÍKSSL Ä“ Nagykíltón. TU*« Ui« s, iavítás-szolgáltatások kultu* tánj Kisvárdán. Szabolcsban ERDÖSI MÁRIA CERUZÁVAL Egy részeg, meg egy részeg Mi a különbség két mentőknek. De hol részeg között? van itt telefon? Ta­Nem olyan egyér- lún szívszélhüdést telmüen semmi, mint kapott? Szegény em­ezt néhányon hiszik. ^>eTr,' • ■ Mert az egyik részeg ys akkor ez a sze­leket férfi, a másik üány ember felkelt, nő. Tehát már van — Elnézést! Bocsá- különbség. Nembeli nat! — mondta és különbség. Nézik a részeg asz- szonyt. Az megint nekitá­maszkodik a falnak és fel-felböffen belő­le: * — Nézzétek az anyátokat! Ilyenek vagytok, ti mind. Ki­Két példával bizo- )<tra, nyitom a különbsé- Kiáltottam get is, meg a hason lóságot is. Az első példa: felugrott a kerékpár- nevetitek - ojr időseb. u tana: de már Megyek az utcán. Nézem a vasárnapi autóáradatot. Min­denki rohan ki a vá­rosból. Hirtelen fel­tűnik egy kerékpáros. Amilyen hirtelen elő­bukkan, olyan gyor­san el is tűnik. Sza­bályosan levágódik a ne menjen, hiába... Taposta a pedált. Ki tudja, hová sie­tett? A másik példa: Nézelődök ki az ablakon. beket.... Megcélozza a má­sik házat. A házak nem sorban épültek. Cikk-cakk. szérűén. Ö is így megy. Megy. valahová. Talán ép­pen haza. Ha haza­talál. Két részeg volt. Egy asszony keres, Az ik férfi a a hazakat. Az egyi- máslk nö As (f, két mar megtalálta. vdvarias volt a rná_ Mégis kapaszkodik a sik udvariatlan_ A- falaban, neki is dől kerékpárró,. Bele az inként talán attól árokba. való , ,. másik kerékpáron. E Tr, , .f?}.e^m.?ben’ néhány példa is mu­Varom, hogy majd hogy nelkule össze- talja hogy különböz­felkel. dőlne. Néhány lépés tek egvmástói Nem látszik nem után ismét me9ta~ is kel fel ’ maszkodik. Tekintete Azonban volt két ■1 ' a következő házat ke- közös vonásuk: az Rohanunk hozzá. resi. Fal nélkül nem Elnyúlt, mint a bé- tud menni. kdl Ns?ZZ0Ztl1’ pe’ A ruhája sáros, dig szolitgatjuk. pedig eső nem esett nézünk, mostanában. Gyerekek rajzanak. egyik az, hogy mind­ketten részegek vol­tak, a másik pedig, hogy mindkettőnek emberformája volt. Ezt világosan láttam. Fényes nappal tör­Egy másra Állunk és törjük a fejünket. Van. aki Kezdetben csak né- tént mindkét eset. azt mondja: azonnal hány, aztán mind telefonálni kellene a több. SZALAI JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents