Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

3ó reggelt! Számtalanszor elhangzik ez a köszönés, anélkül, hogy annak a lényegére, tartalmára is gondol­nánk. Ebben a rövid mondatban pedig nemcsak a szokásos üdvöz­lés van benne, hanem a jókíván Ság is. Hiszen a .,jó” reggeltől, az indulástól is függ, milyen lesz az egész napunk. De vajon mitől függ a ,,jó reg­gel'’? Sok minden befolyásolhat- ia kekünket: mit várunk a nap­tól, kellemes, vagy kellemetlen dolgok állnak-e előttünk, stb. Mégis, a reggeli hangulatunkat semmi #em érinti olyan közelről, mint éjs Bakai pihenésünk, alvá­sunk. Az alvás az élet fenntartásához épp oly szükséges, mint a táp­lálkozás. A szervezet erőinek a pótlását szolgálja és ezért, he hosszabb időn keresztül akadá­lyozzuk az alvást, a szervezetet pusztulás fenyegeti. A nem ki­elégítő alvás különösen az ideg- rendszert károsítja. Jól ismeri mindenki, milyen nyugtalan, in­gerült egy rossz éjszaka után és mennyire felfrissít, újjávarázsol a nyugodt, zavartalan alvás. Minden életkorban fontos a ki­elégítő alvás, de a gyermek szer­vezete a legérzékenyebb arra, hogy megkapja a szükséges időt a pihenésre. Gyermekkorban az idegrendszer még fejlődőben van és még érzékenyebb minden ká­rosításra. Nemcsak a csecsemő­nek kell a sok alvás, a kisgyer­meknek is. A hatéves gyermek­nek még mindig napi 12 órai al­vásra van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát. Mégis, a fel­mérések szerint alig 3 százaléka teljesíti ezt. A vizsgált gyerme­kek 25 százaléka egy órával. 45 százaléka két órával, s csaknem 10 százaléka három órával alszik kevesebbet a szükségesnél. Ter­mészetesen 12 órát egyhuzamban tnég a 6 éves gyermekek sem tudnak végigaludni. Ezért szük­séges, hogy nyugodt, csendes, besötétített szobában, napközben is lepihenjenek. A 9—10 éves gyermekeknek legalább 10—11 órát kellene alud- niok, a 12 éveseknek 10 órát, a serdülőknek 9 órát. A felméré­sek szerint az életkor növekedé­sével a gyermekek gyakorlatilag mind inkább megközelítik az al- vásszüksógletüket, sőt egyesek a kelleténél is többet ,,lustálkod­nak”. Mégis, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermekeknek csaknem a fele még idősebb korban is kevesebbet alszik a kí­vánatosnál. A tea, mint vitaminforrás A statisztikai adatok bizonysá­ga szerint hazánk az egy főre ju­tó kávéfogyasztásban elérte a „világszínvonalat'’.. Tréfásan úgy is mondjuk, hogy „nemzeti ita­lunk” lett a fekete, de azt is hoz­zá kell tennünk, hogy a kávé egyeduralmát egy másik élvezeti szer, a tea rovására érte el. Ket­tőjük közül pedig az utóbbi az értékesebb és egészségesebb ital. Megállapították, hogy — a köz­hiedelemmel ellentétben — a tea koffeintartalma kb. kétszerese a kávéénak. így a teafogyasztást követően az a hatás is intenzí­vebb. amit a koffein az~ agy­kéregre, az idegrendszerre ás a szívre kifejt. Aromák tekintetében más a helyzet, mivel nincs összehason­lítási alap a kétféle főzet illatai­ra és ízeire; kinek-kinek az íz­lése szabja' ezt meg. A teában igen sok, a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamin is található. Ezen a ponton ér­tékében messze megelőzi rivá­lisát, a kávét. Igen nagy meny- nyiségben van jelen a tea leve­leiben a skorbutot leküzdő, a szervezetet edzettebbé, ellenállób- bá tevő C vitamin. Ugyancsak felfedezték a teában a beri-berit gyógyító Bi Vitamin jelenlétét., de még a Bo vitamin is része a tea­levélnek, amelynek hiáhya ét­vágytalanságot fogyást, gyenge­séget és a látóképesség csökkené­sét okozza. Az ugyancsak ki­mutatható Pi vitamin a vérkerin­gést javítja, a PP vitamin pedig a pellagra gyógyszere. A K vita­min hiánya a vér alvadóképessé­gét csökkenti, fokozott vérzé­kenységet idéz elő, de ez épp­úgy nem hiányzik a teából, mint a kevésbé ismert G vitamin. A fentiekben a teát, mint a vi­taminok gazdag tárházát ismer­hettük meg. De tudjuk-e, miben különbözik egymástól a fekete, sárga és a zöld tea? Az utóbbi időben sok. Japánról szóló útleírás látott napvilágot, ezekben olvashatjuk, hogy a tá­voli ország lakói a zöld teát kedvelik és fogyasztják. Ez ab­ban különbözik az általunk is­mert fekete teától, hogy a fel­dolgozás. folyamán az ún. erje­dési eljárásnak (fermentációnak) nem vetik alá a fonnyasztott, majd sodort leveleket. így az illóolajokban gazdagabb marad, illatosabb lesz. (Megjegyzendő, hogy a teát mesterségesen is il­latosítani szokták: rózsa, szeg­fű, jázmin, vagy narancsvirágot kevernek hozzá). A Kínában rendkívül népszerű sárga tea csak részleges, a fe­kete tea viszont teljes erjesztési műveletben vesz részt, ez 3—5 órán át 18—20 C fok hőmérsék­leten való pihentetést jelent. A szárítás mindhárom teafajtánál azonos hőfokon, 90—106 C fokon megy végbe. Az orosz és angolszász népek, de a kínaiak és japánok is nagy teafogyasztók hírében állnak. A teáról szerzett új ismereteink bz érint ez a szokásuk sokkal egészségesebbnek, hasznosabbnak tűnik, mint a mi nagymértékű kávéfogyasztásunk. Halálos csípésű pókok Már eddig is volt Amerikának egy rettegett pókja, amit „fekete özvegy”-nek hívtak: csípése gyak­ran halálos volt. Most egy má­sik, kicsi, barna színű pók. a ..barna remete” okoz rémületet többfelé Amerikában. Marása mérgező, és nagyon nehéz ellene védekezni. Ha valakit megmar. a halál nem áll be azonnal. Ahol a méreg a bőrbe jutott, seb keletkezik és befelé terjedő fe­kély lesz belőle. A „barna remete” teste kiter­jesztett lábaival együtt sem na­gyobb két centiméternél, tora legfeljebb 1 centiméter. Fején he­gedűalakú folt van. A világossá­got nem szereti, sötét, nedves sarkokban él. Innen a neve: „re­metepók”« Alá barnában egy 56 éves, makk- egészséges farmert a combján csípett meg egy ilyen pók; 25 centiméter nagyságú daganat lett belőle és a farmer 5 hét alatt belehalt. Nem lehetett rajta se­gíteni. — Hasonló esetet figyeltek meg Dél-Am erikában is. Lassan, de biztosan terjednek ezek a pó­kok. Nem régen egy egyetemet zártak be Illinois államban mert észrevették, hogy az épületet el­lepték a remetepókok. — Chica­góból is komoly eseteket jelen­tettek. Gyógyszer a napsugár... A Nap sugárzása sok jó, hasz­nos, gyógyító tulajdonsága mel­lett számos betegség (tbc, asztma, magas vérnyomás, pajzsmirigy­bántalmak, stb.) súlyosbodásához is vezethet. Általában: ha vala­kinek komoly szervi elváltozása van, ne napozzék kezelőorvosá­nak megkérdezése nélkül. egészségesek körében a kellő óvatossággal „adagolt” napsugár a gyógyszer. — A túladagolás mint a gyógyszernél is, súlyom kellemetlenségekhez vezethet. A szervezetet fokozatosan kell szok­tatni a napsugárhoz, napi nc-; gyed, majd később fél órával emelve az „adagot”. A bőrben így fokozatosan képződő festék anyag később már védelmei' nyútft a napsugár ellen. Egy délután: F-tal—K-ig — Kinek a legjobb? Néhány nappal ezelőtt középiskoláinkban megkezdődtek az érettségi vizsgák. Négy év várakozás, s az utolsó hetek feszült izgalma után elérke­zett a „nagy nap”, amikor a diákoknak számot kell adniok ismereteikről, bizonyítani közel fél évtized közös munkájának eredményét. Többségüknél nem ez az utolsó vizsga, s nem jelent „végbizonyítványt” az érettséget tanúsító oklevél. De egyformán fontos mindenkinek: annak, aki szakmát tanul ugyanúgy, mint a másiknak, aki ezzel váltja meg a „be­lépőjegyet” a főiskolára, egyetemre. És még egy: a felnőtté válás első .kézzelfogható dokumentumát” szerzik meg a IS évesek ezekben a napok­ban. .. Komoly próbatétel, vagy nagy lutri? A diákok véleménye is megoszlik, ki egyik, ki másik feló hajlik inkább. Van, aki ar­ra esküszik, hogy becsületes fel­készüléssel mindenképpen si­kerülnie kell, akad olyan, aki a szerencsének tulajdonít sokkal nagyobb jelentőséget. Példát bő­ven tud mindegyikük álláspont­ja bizonyítására. Egyben azért megegyeznek: tanulni kell, mert ha a szerencse vak is, a vizsgáz­tató tanárok egyáltalán nem... A bonyhádi Petőfi Sándor Gim­náziumban az első érettségiző osztály diákjai, a folyosón függi tablók tanúsága szerint 1910-ben maturáltak. A mai negyedikesek irigységgel vegyes tisztelettel nézik az ódon hangulatot árasz­tó tablókat: nekik már könnyű, ők már biztos azt sem mi is az érettségi. A folyosó élettelen, hiányzik a diákok zsivaja. Az avatatlan nem is sejti, hogy az emelet egyik osztályában éPP«11 ét ember sor­sa felől döntenek ezen a dél­előttön. Időnként egy-egy diák jön fel a lépcsőn, tétován körül­néz, szeretne belátni a csukott ajtón. Néhány nap múlva kerül sorra, most csak azért nézett be. hogy a hangulatból elcsípjen va­lamit, „terepszemlét” tartson. A földszinten, már jóval a meghirdetett idő előtt, öten vá­rakoznak. Lesik a tanári szoba ajtaját, mikor lép ki valaki, aki­től a délelőtti eredmények, az érettségi elnök „jelleme” után érdeklődhetnek. Meg egy kis bíz­tatást várnak tanáraiktól — akik olykor még náluk is jobban iz­gulnak ... Az érettségi vizsgát az iskolá­ban elsőként a IV/c osztály kez­di. Az előre meghatározott rend szerint délelőtt az A, Á betű­sökre, délután pedig a B—J be­tűsökre kerül sor, szigorúan, név­sor szerint. * — Jó lett volna nevet változ­tatni, mondjuk olyan nevet, ami legalább T betűvel kezdődig — Inkább első lennék a név­sorban. Talán már tűi is lennék az egészen. — Az utolsónak a legjobb. — Az elsőnek a legjobb. Jobb későn... — Délelőtt könnyebb vizsgáz­ni. Akkor még friss, az ember. — Délután könnyebb, aikkorra már elfáradnak a vizsgáztatók. — Minél később, annál jobb. Addig legalább reménykedhet az qmber. hogy eltörlik az érettsé­git. ■ Láthatólag nem ért egyet az öt diák: Brambauer Katalin, Fá­bián Lajos, Frank Imre, Jakab József és Juhász Ágnes. Persze, „Csak egy órával lennék idősebb.. inkább csak tréfából vitatkoznak, hiszen néhány perc múlva úgyis a bizottság elé kell állniuk. Mumus: a matematika — Mitől félnek a legjobban? — A matematikától. Az egyik kislány ugyan, azt mondja, neki a történelem a gyen­ge pontja, de kicsit megnyugtatja az az információ, amit nem tudni honnan szerzett: az előző cso­portnak jói ment a történelem. S ha másoknak jói ment, éppen neki ne legyen szerencséje? A többieknek, és ahogy elmondták, az osztály nagy részének a ma­tematika okoz fejfájást. S hogy nem alaptalan az izgalom, azt az egyik fiatalember felelete, illet­ve némasága igazolta, akit ofct- jártunkkor éppen ebből a tárgy­ból tággá ttot az elnök, dr. Be- renc Ferenc, a József Attila Tu­dományegyetem docense. Ezúttal úgy látszik, még a szerencse is elpártolt a IV/c osztálytól: az érettségi elnök ugyanis kitűnő ismerője a matematikának ... Ketten füzetet szorongatnak a kezükben, a többiek „ez már úgysem segít” alapion abban bíz­nak ami a fejükben megmaradt. Egyikük azt mondja, úgy érzi, semmit sem tud, mire a másik azzal vigasztalja, hogy ez az ide­ális állapot, ami azt jelenti, hogy jól felkészült. Sajátos diáklogika' Arra mindenesetre jó, hogy ki­csit megnyugtassa az amúgy is megviselt idegeket. Egy icipici kettes... Igazán nem lehet túlzott igé­nyességgel vádolni a maturálni készülőket. — Csak egy icipici kettest kapjak.., — Ugyanaz még halványabban. — Úgysem sikerül. — En el is megyek haza. Persze nagy tévedésben van az, aki fenntartás nélkül „be­ugrik” ezeknek a szerény igé­nyeknek, s az „icipici kettesek­ből” azt a következtetést vonja le, hogy csupa felkészületlen diák áll a vizsgáztatók elé. — A Juci is azt mondta, csak átmenjen, és jelesre vizsgázott. — Á, a Juci csak mondta. De én komolyan ... — Te is csak mondod .., Ebből aztán vita kerekedik, aminek az égvilágon semmi ér­telme, legfeljebb eltereli egy ki­csit a gondolataikat. No és á fo­gadkozások: ilyenkor „divatba jön” Szent Antal, aki később le­vonhatja a konzekvenciát a mai fiatalokról, mert úgysem kapja meg a beígért tízest — hiszen ki hiszi él, hogy ő segített? — s az is biztos, hogy egyik fiatalem­ber sem futja körül mezítláb Bonyhád főterét... Mindenesetre az érettségi igen­is, nagy dolog. És ezt ti, felnőttek is vegyétek tudomásul! D. KÓNYA JÓZSEF Fotó: Baké Jenő EGÉSZSÉGÜNK CZ £7 E~

Next

/
Thumbnails
Contents