Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
3ó reggelt! Számtalanszor elhangzik ez a köszönés, anélkül, hogy annak a lényegére, tartalmára is gondolnánk. Ebben a rövid mondatban pedig nemcsak a szokásos üdvözlés van benne, hanem a jókíván Ság is. Hiszen a .,jó” reggeltől, az indulástól is függ, milyen lesz az egész napunk. De vajon mitől függ a ,,jó reggel'’? Sok minden befolyásolhat- ia kekünket: mit várunk a naptól, kellemes, vagy kellemetlen dolgok állnak-e előttünk, stb. Mégis, a reggeli hangulatunkat semmi #em érinti olyan közelről, mint éjs Bakai pihenésünk, alvásunk. Az alvás az élet fenntartásához épp oly szükséges, mint a táplálkozás. A szervezet erőinek a pótlását szolgálja és ezért, he hosszabb időn keresztül akadályozzuk az alvást, a szervezetet pusztulás fenyegeti. A nem kielégítő alvás különösen az ideg- rendszert károsítja. Jól ismeri mindenki, milyen nyugtalan, ingerült egy rossz éjszaka után és mennyire felfrissít, újjávarázsol a nyugodt, zavartalan alvás. Minden életkorban fontos a kielégítő alvás, de a gyermek szervezete a legérzékenyebb arra, hogy megkapja a szükséges időt a pihenésre. Gyermekkorban az idegrendszer még fejlődőben van és még érzékenyebb minden károsításra. Nemcsak a csecsemőnek kell a sok alvás, a kisgyermeknek is. A hatéves gyermeknek még mindig napi 12 órai alvásra van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát. Mégis, a felmérések szerint alig 3 százaléka teljesíti ezt. A vizsgált gyermekek 25 százaléka egy órával. 45 százaléka két órával, s csaknem 10 százaléka három órával alszik kevesebbet a szükségesnél. Természetesen 12 órát egyhuzamban tnég a 6 éves gyermekek sem tudnak végigaludni. Ezért szükséges, hogy nyugodt, csendes, besötétített szobában, napközben is lepihenjenek. A 9—10 éves gyermekeknek legalább 10—11 órát kellene alud- niok, a 12 éveseknek 10 órát, a serdülőknek 9 órát. A felmérések szerint az életkor növekedésével a gyermekek gyakorlatilag mind inkább megközelítik az al- vásszüksógletüket, sőt egyesek a kelleténél is többet ,,lustálkodnak”. Mégis, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermekeknek csaknem a fele még idősebb korban is kevesebbet alszik a kívánatosnál. A tea, mint vitaminforrás A statisztikai adatok bizonysága szerint hazánk az egy főre jutó kávéfogyasztásban elérte a „világszínvonalat'’.. Tréfásan úgy is mondjuk, hogy „nemzeti italunk” lett a fekete, de azt is hozzá kell tennünk, hogy a kávé egyeduralmát egy másik élvezeti szer, a tea rovására érte el. Kettőjük közül pedig az utóbbi az értékesebb és egészségesebb ital. Megállapították, hogy — a közhiedelemmel ellentétben — a tea koffeintartalma kb. kétszerese a kávéénak. így a teafogyasztást követően az a hatás is intenzívebb. amit a koffein az~ agykéregre, az idegrendszerre ás a szívre kifejt. Aromák tekintetében más a helyzet, mivel nincs összehasonlítási alap a kétféle főzet illataira és ízeire; kinek-kinek az ízlése szabja' ezt meg. A teában igen sok, a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamin is található. Ezen a ponton értékében messze megelőzi riválisát, a kávét. Igen nagy meny- nyiségben van jelen a tea leveleiben a skorbutot leküzdő, a szervezetet edzettebbé, ellenállób- bá tevő C vitamin. Ugyancsak felfedezték a teában a beri-berit gyógyító Bi Vitamin jelenlétét., de még a Bo vitamin is része a tealevélnek, amelynek hiáhya étvágytalanságot fogyást, gyengeséget és a látóképesség csökkenését okozza. Az ugyancsak kimutatható Pi vitamin a vérkeringést javítja, a PP vitamin pedig a pellagra gyógyszere. A K vitamin hiánya a vér alvadóképességét csökkenti, fokozott vérzékenységet idéz elő, de ez éppúgy nem hiányzik a teából, mint a kevésbé ismert G vitamin. A fentiekben a teát, mint a vitaminok gazdag tárházát ismerhettük meg. De tudjuk-e, miben különbözik egymástól a fekete, sárga és a zöld tea? Az utóbbi időben sok. Japánról szóló útleírás látott napvilágot, ezekben olvashatjuk, hogy a távoli ország lakói a zöld teát kedvelik és fogyasztják. Ez abban különbözik az általunk ismert fekete teától, hogy a feldolgozás. folyamán az ún. erjedési eljárásnak (fermentációnak) nem vetik alá a fonnyasztott, majd sodort leveleket. így az illóolajokban gazdagabb marad, illatosabb lesz. (Megjegyzendő, hogy a teát mesterségesen is illatosítani szokták: rózsa, szegfű, jázmin, vagy narancsvirágot kevernek hozzá). A Kínában rendkívül népszerű sárga tea csak részleges, a fekete tea viszont teljes erjesztési műveletben vesz részt, ez 3—5 órán át 18—20 C fok hőmérsékleten való pihentetést jelent. A szárítás mindhárom teafajtánál azonos hőfokon, 90—106 C fokon megy végbe. Az orosz és angolszász népek, de a kínaiak és japánok is nagy teafogyasztók hírében állnak. A teáról szerzett új ismereteink bz érint ez a szokásuk sokkal egészségesebbnek, hasznosabbnak tűnik, mint a mi nagymértékű kávéfogyasztásunk. Halálos csípésű pókok Már eddig is volt Amerikának egy rettegett pókja, amit „fekete özvegy”-nek hívtak: csípése gyakran halálos volt. Most egy másik, kicsi, barna színű pók. a ..barna remete” okoz rémületet többfelé Amerikában. Marása mérgező, és nagyon nehéz ellene védekezni. Ha valakit megmar. a halál nem áll be azonnal. Ahol a méreg a bőrbe jutott, seb keletkezik és befelé terjedő fekély lesz belőle. A „barna remete” teste kiterjesztett lábaival együtt sem nagyobb két centiméternél, tora legfeljebb 1 centiméter. Fején hegedűalakú folt van. A világosságot nem szereti, sötét, nedves sarkokban él. Innen a neve: „remetepók”« Alá barnában egy 56 éves, makk- egészséges farmert a combján csípett meg egy ilyen pók; 25 centiméter nagyságú daganat lett belőle és a farmer 5 hét alatt belehalt. Nem lehetett rajta segíteni. — Hasonló esetet figyeltek meg Dél-Am erikában is. Lassan, de biztosan terjednek ezek a pókok. Nem régen egy egyetemet zártak be Illinois államban mert észrevették, hogy az épületet ellepték a remetepókok. — Chicagóból is komoly eseteket jelentettek. Gyógyszer a napsugár... A Nap sugárzása sok jó, hasznos, gyógyító tulajdonsága mellett számos betegség (tbc, asztma, magas vérnyomás, pajzsmirigybántalmak, stb.) súlyosbodásához is vezethet. Általában: ha valakinek komoly szervi elváltozása van, ne napozzék kezelőorvosának megkérdezése nélkül. egészségesek körében a kellő óvatossággal „adagolt” napsugár a gyógyszer. — A túladagolás mint a gyógyszernél is, súlyom kellemetlenségekhez vezethet. A szervezetet fokozatosan kell szoktatni a napsugárhoz, napi nc-; gyed, majd később fél órával emelve az „adagot”. A bőrben így fokozatosan képződő festék anyag később már védelmei' nyútft a napsugár ellen. Egy délután: F-tal—K-ig — Kinek a legjobb? Néhány nappal ezelőtt középiskoláinkban megkezdődtek az érettségi vizsgák. Négy év várakozás, s az utolsó hetek feszült izgalma után elérkezett a „nagy nap”, amikor a diákoknak számot kell adniok ismereteikről, bizonyítani közel fél évtized közös munkájának eredményét. Többségüknél nem ez az utolsó vizsga, s nem jelent „végbizonyítványt” az érettséget tanúsító oklevél. De egyformán fontos mindenkinek: annak, aki szakmát tanul ugyanúgy, mint a másiknak, aki ezzel váltja meg a „belépőjegyet” a főiskolára, egyetemre. És még egy: a felnőtté válás első .kézzelfogható dokumentumát” szerzik meg a IS évesek ezekben a napokban. .. Komoly próbatétel, vagy nagy lutri? A diákok véleménye is megoszlik, ki egyik, ki másik feló hajlik inkább. Van, aki arra esküszik, hogy becsületes felkészüléssel mindenképpen sikerülnie kell, akad olyan, aki a szerencsének tulajdonít sokkal nagyobb jelentőséget. Példát bőven tud mindegyikük álláspontja bizonyítására. Egyben azért megegyeznek: tanulni kell, mert ha a szerencse vak is, a vizsgáztató tanárok egyáltalán nem... A bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban az első érettségiző osztály diákjai, a folyosón függi tablók tanúsága szerint 1910-ben maturáltak. A mai negyedikesek irigységgel vegyes tisztelettel nézik az ódon hangulatot árasztó tablókat: nekik már könnyű, ők már biztos azt sem mi is az érettségi. A folyosó élettelen, hiányzik a diákok zsivaja. Az avatatlan nem is sejti, hogy az emelet egyik osztályában éPP«11 ét ember sorsa felől döntenek ezen a délelőttön. Időnként egy-egy diák jön fel a lépcsőn, tétován körülnéz, szeretne belátni a csukott ajtón. Néhány nap múlva kerül sorra, most csak azért nézett be. hogy a hangulatból elcsípjen valamit, „terepszemlét” tartson. A földszinten, már jóval a meghirdetett idő előtt, öten várakoznak. Lesik a tanári szoba ajtaját, mikor lép ki valaki, akitől a délelőtti eredmények, az érettségi elnök „jelleme” után érdeklődhetnek. Meg egy kis bíztatást várnak tanáraiktól — akik olykor még náluk is jobban izgulnak ... Az érettségi vizsgát az iskolában elsőként a IV/c osztály kezdi. Az előre meghatározott rend szerint délelőtt az A, Á betűsökre, délután pedig a B—J betűsökre kerül sor, szigorúan, névsor szerint. * — Jó lett volna nevet változtatni, mondjuk olyan nevet, ami legalább T betűvel kezdődig — Inkább első lennék a névsorban. Talán már tűi is lennék az egészen. — Az utolsónak a legjobb. — Az elsőnek a legjobb. Jobb későn... — Délelőtt könnyebb vizsgázni. Akkor még friss, az ember. — Délután könnyebb, aikkorra már elfáradnak a vizsgáztatók. — Minél később, annál jobb. Addig legalább reménykedhet az qmber. hogy eltörlik az érettségit. ■ Láthatólag nem ért egyet az öt diák: Brambauer Katalin, Fábián Lajos, Frank Imre, Jakab József és Juhász Ágnes. Persze, „Csak egy órával lennék idősebb.. inkább csak tréfából vitatkoznak, hiszen néhány perc múlva úgyis a bizottság elé kell állniuk. Mumus: a matematika — Mitől félnek a legjobban? — A matematikától. Az egyik kislány ugyan, azt mondja, neki a történelem a gyenge pontja, de kicsit megnyugtatja az az információ, amit nem tudni honnan szerzett: az előző csoportnak jói ment a történelem. S ha másoknak jói ment, éppen neki ne legyen szerencséje? A többieknek, és ahogy elmondták, az osztály nagy részének a matematika okoz fejfájást. S hogy nem alaptalan az izgalom, azt az egyik fiatalember felelete, illetve némasága igazolta, akit ofct- jártunkkor éppen ebből a tárgyból tággá ttot az elnök, dr. Be- renc Ferenc, a József Attila Tudományegyetem docense. Ezúttal úgy látszik, még a szerencse is elpártolt a IV/c osztálytól: az érettségi elnök ugyanis kitűnő ismerője a matematikának ... Ketten füzetet szorongatnak a kezükben, a többiek „ez már úgysem segít” alapion abban bíznak ami a fejükben megmaradt. Egyikük azt mondja, úgy érzi, semmit sem tud, mire a másik azzal vigasztalja, hogy ez az ideális állapot, ami azt jelenti, hogy jól felkészült. Sajátos diáklogika' Arra mindenesetre jó, hogy kicsit megnyugtassa az amúgy is megviselt idegeket. Egy icipici kettes... Igazán nem lehet túlzott igényességgel vádolni a maturálni készülőket. — Csak egy icipici kettest kapjak.., — Ugyanaz még halványabban. — Úgysem sikerül. — En el is megyek haza. Persze nagy tévedésben van az, aki fenntartás nélkül „beugrik” ezeknek a szerény igényeknek, s az „icipici kettesekből” azt a következtetést vonja le, hogy csupa felkészületlen diák áll a vizsgáztatók elé. — A Juci is azt mondta, csak átmenjen, és jelesre vizsgázott. — Á, a Juci csak mondta. De én komolyan ... — Te is csak mondod .., Ebből aztán vita kerekedik, aminek az égvilágon semmi értelme, legfeljebb eltereli egy kicsit a gondolataikat. No és á fogadkozások: ilyenkor „divatba jön” Szent Antal, aki később levonhatja a konzekvenciát a mai fiatalokról, mert úgysem kapja meg a beígért tízest — hiszen ki hiszi él, hogy ő segített? — s az is biztos, hogy egyik fiatalember sem futja körül mezítláb Bonyhád főterét... Mindenesetre az érettségi igenis, nagy dolog. És ezt ti, felnőttek is vegyétek tudomásul! D. KÓNYA JÓZSEF Fotó: Baké Jenő EGÉSZSÉGÜNK CZ £7 E~
