Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-14 / 111. szám
(A közvélemény-kutatási íveken többen kértek bennünket, hogy mu- issuk be a Szekszárdi Nyomdát és az újságkészítés módját. A simon- ornyai Vak Bottyán állami általános iskola VIII b. osztálya külön levélen fordult hozzánk hasonló kívánsággal). ______________ Ä S ZJEJ^ZÁRD^ NVOM A legújabb német FOMM-gép, i géz, óránként A könyvnyomtatást, am! ama! újságnyomtatásnak is alapja, Gutenberg János találta föl. Nyomdája a XV. század második felének elején kezdett működni. Bár sok mindent nem tudott tisztázni az utókor, egyesek nem is Gu- tenberget tartják a könyvnyomtatás feltalálójának, a legtökéletesebben bizonyított s legáltalánosabban elfogadott vélemény szerint azonban a könyvnyomtatás Gutenberg nevéhez fűződik. A nyomdák mint az egyetemes műveltség terjesztésének forra- dalmasítói rendkívüli gyorsasággal kezdtek terjedni. Magyarországon Mátyás király idején jött létfe az első nyomda. Az első nyomtatvány megjelenésének ideje 1473, a nyomdatechnika tehát a feltalálás után gyorsan eljutott Magyarországra. A török uralom idején nem fejlődött a magyar nyomdaipar. Jellemző, hogy a XVI. században — Erdélyt nem számítva — még csak 23 nyomda volt az országban. Lassú a fejlődés a XVII. és a XVIII. században is, a XIX. századtól, a polgárosodás nagyobb üt^mű térhódításától kezdve azonban annál nagyobb. A nyomdák politikai és gazdasági szerepe egyaránt megnőtt. Igen érdekes, hogy Tolna megye több közéleti személyisége vezető szerepet játszott ugyan a polgári átalakulásért vívott küzdelemben, magának Szekszárd városnak az iparosodása, polgárosodása nagyon lassan fejlődött, a nyomda is akkor alakult, amikor legtöbb vidéki városban már múltja volt. Az első szekszárdi nyomda alapításának éve 1862. Ez Ujfalussy Lajos nevéhez fűződik. Előtte ugyan Perger Sándor Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési területeire (ajkai, almásfüzitői, Diósgyőr, Kazincbarcika) lakatos, hegesztő, csőszerelő, kovács szakmunkásokat és segédmunkásokat. Külszolgálatra vonatkozó összes juttatásokat biztosítjuk. Jelentkezés személyesen. vagy írásban Bp., VI., Paulay Ede utca 52. Személyzeti főosztály. (157) légy-öt féle munkaműveletet vé- 2000 nyomással. kapott hosszú huzavona után nyomdaalapítási engedélyt, meg is alapított egy kis nyomdát, s ennek jelentős szerepe volt a 48-as szabadságharcban, ám a nyomda nem volt hosszú életű. Ujfalussy nyomdája, bár nem fejlődött nagy üzemmé, állandósult. A múlt század nyolcvanas éveiben mindösz- sze egy gyorssajtóval és egy kézisajtóval működött. Itt nyomták a megye legjelentősebb lapját, a Szekszárd és Vidéke című újságot Az Ujfalussy-nyomda mellett több kisebb nyomda is létrejött, ezek többsége azonban csak rövid ideig bírta fenntartani magát. A XX. század első éveiben Molnár Mór alapít nyomdát. Ez kiemelkedett a többi közül, s végül részvénytársaság formájában magához szippantotta a többit. A Tanácsköztársaság idején itt nyomták a Vörös Újságot, s a nyomda ezekben a hónapokban is, de később is központja volt a város, illetve a környék munkásmozgalmának. A felszabadulás után az államosításkor három nyomda működött Szekszárdon: a Molnár-, a Kaszás- és a Siklósi-nyomda. A megyében ezenkívül Tolnán, Pakson, Dunaföldváron, Tamásiban, Gyönkön, Dombóváron és Báta- széken működött nyomda. Ezekből jött létre a Szekszárdi Állami Nyomda, amely ma is egyedülálló a megyében. Érdemes megjegyezni, hogy a régebbi nyomdák technikai berendezése olyan elavult volt, hogy az állami nyomda azok nagy részével nem is tudott mit kezdeni, a technikai berendezés zömét ezektől függetlenül kellett megteremteni. Ennek ellenére ez az egy állami nyomda gyorsan túlszárnyalta a korábbi magánnyomdák együttes kapacitását. Milyen is a nyomda napjainkban ? Százhetven fő az átlaglétszám, és tavaly tizenkettedszer kapta meg az élüzem címet. Az ország 19 vidéki nyomdája közül nagyjából az átlagosnak felel meg. A technikai szintje vegyes; üzemeltetnek még 40—50 évvel ezelőtt gyártott és bizony már rég elavult gépet is, de működnek a néhány évvel ezelőtti modern gépek is. Mivel azonban a nyomdaiparban rendkívül gyors a fejlődés, a Szekszárdi Nyomda a világszínvonalhoz képest technikailag elavult. Éppen ezért évek óta napirenden van a technikai fejlesztés. A régi gépek fokozatosan kiszorulnak az üzemtermekből, s jönnek, az újak. A Szekszárdi Nyomda nagysága, anyagi bázisa nem teszi ugyan lehetővé, hogy a világlapok nyomdájához mérten állandóan, gyorsan és költséget nem kímélve tudnák változtatni, fejleszteni a technikai berendezést — ezt egyébként nem is indokolná a feladatköre —, de ma már az újságot is, más termékeket is a közepesen fejlett országok szintjének megfelelően tudják benne előállítani. A Szekszárdi Nyomda kapacitásának zömét a Népújság, ezenkívül a zsebnaptárak készítése köti le. Százezer számban állítják elő benne a különféle zsebnaptárakat, s az ország minden részébe innen szállítják. De esküvői meghívóktól kezdve a különféle hivatali nyomtatványokig, plakátokig sók minden készül benne. A Szekszárdi Nyomda önálló vállalat, munkát szerződés alapján vállal. Ilyen szerződés alapján végzi el a mi lapunkkal kapcsolatos technikai feladatokat is. És most engedtessék meg egy kis kitérő: Hogyan is készül a Népújság ? A szerkesztőségből stilizált és tipografizált kéziratok érkeznek a nyomdába, a szerkesztőségben készül el az egyes oldalak „tükre” is. A nyomda ennek alapján dolgozik. A kéziratok a gépi szedőkhöz és címszedőkhöz kerülnek. A gépi szedők a cikkszöveget szedik ki. Az erre a célra alkalmazott gépek igen gyorsan működnek. A szedő a gépet az írógéphez hasonló billentyűk lenyomásával hozza működésbe. Egy- egy billentyű lenyomásával egy- egy megfelelő betűminta csúszik le a sorhosszúságú keretbe. Amikor egy sor kész, a gép automatikusan ólomformába önti az egész sort, majd szétválogatja a betűmintákat. Egyszerre természetesen több szedőgép működik, hogy az újság technikai elkészítésének az ideje is minél rövidebb legyen. A nyomdai percek lerövidítéséért egyébként világszerte nagy küzdelem folyik, hiszen ez a feltétele aimak, hoTy az úi?ág minél frissebb eseményekkel tudjon megjelenni. A Szekszárdi Nyomdában lévő sz^edőgéptípusok ez idő szerint még a legelterjedtebbek az egész világon. A szöveg gépi szedésével párhuzamosan dolgoznak a címszedők- ők kézzel válogatják össze a címbetűket, s rakják formába. Amikor kész a cikkek szövege és címe, a tükörnek megfelelően a hajóra rakják őket, — betördelik. Erről úgynevezett kefelevonatot készítenek, amit a korrektor egyeztet az eredeti kézirattal, s közben kijavítja a szedési hibákat. Ennek megfelelően kijavítják, kicserélik a már ólomban lévő részt, majd matricákat készítenek külön-külön minden oldalról. azaz most már az egész ol- cMt egy ó'omíormába öntik. Er- r-51 nyomják az újságoldalakat. A Szekszárdi Nyomdában úgynevezett rotációs gép működik: a hengeren a rajta lévő oldalformákkal körforgást végez, másik hengerek festékezik a formákat. A papír nagy hengerek formájában kerül a rotációs gépre, a másik oldalon pedig' ömlik ki a már kinyomtatott, felszeletelt, összehajtogatott újság. A rotációs nyomógéptípus ugyancsak a legelterjedtebb az egész világon. A szekszárdi azonban már régebbi, erősen megkopott gép, megérett a kiselejtezésre. Ahhoz, hogy kép is legyen az újságban, mindenekelőtt el kell készíteni a megfelelő élességű fényképet. Ez először a klisé- tizembe kerül, itt klisét készítenek róla, vagyis a fekete-fehér árnyalatokat apró pontocskák formájában rögzítik egy fémlemezre. Ezt a fémlemezt — klisét — ugyanúgy betördelik az egyes oldalakra, mint a szöveget, címet, s az egész oldallal együtt erről is nyomóformát készítenek. Végül a nyomda jövőjéről! Széli István igazgató a következőkről tájékoztatott bennünket: — A nyomdánk állandóan fejlődik: néhány évvel ezelőtt már az épületet is bővítettük. A rendelkezésünkre álló épülettér azonban még mindig nagyon kevés. A jelenlegi területünkön már nincs is lehetőség semmiféle bővítésre, mert annyira körülzárnak bennünket a különféle épületek. A további fejlesztés azonban elkerülhetetlen, mert annyira nőnek a nyomdával szembeni követelmények. A terjeszkedés feltételeit úgy sikerül biztosítani, hogy mivel velünk szemben épül a Kispi- pa új épülete, s az nemsokára el is készül, a régi éttermet, ami közvetlenül mellettünk van, lebontják, s így lesz helye az új üzemépületnek. A tervek szerint a következő években mintegy 16 —20 milliós költséggel fejlesztjük az üzemet. Az új üzemépület mellett új gépeket is kívánunk beszerezni. Most folynak a felmérések arról, hogy milyen technikai fejlesztés lenne a leggazdaságosabb a mi viszonyaink közt. Az újonnan épülő termelőterület nagyobb lesz mint amennyi jelenleg van. Jelentősen kívánjuk növelni a munkáslétszámunkat, ennek viszont a folyamatos szakember- képzés a feltétele. Évről évre nagy létszámú csoportot igyekszünk szakmailag képezni. A felvételeknél elsősorban a középiskolát végzett fiúk jöhetnek számításba. A Szekszárdi Nyomdának tehát jóval nagyobb a jövője, mint amekkora múltja volt, illetve jelene van. BODA FERENC Fotó: BAKÓ JENŐ I Tűrik, meddig Varga István, a Paksi Járási Tanács végrehajtó bizottságának elnöke egy panaszlevél-köieget nyújtott át. Nem volt nehéz ráismer- . ni Fupp Gusztávra. Néhány évvel ezelőtt már foglalkoztunk ügyével. > — Ez az ember még most sem hallgatott el, szid, átkoz mindenkit. Nem tudunk már vele mit csinálni — így Varga István —és nem tudjuk, hogy vajon meddig leszünk kénytelenek túrni mocskolódó megjegyzéseit. Pupp Gusztáv paksi magánfuvaros volt. Ügye azzal kezdődött, hogy elmaradt az adófizetéssel , közben meg is emelték az adóját a rendelkezéseknek megfelelően. Ő azonban ezt igazságtalannak tartotta, és szaladgálni kezdett fűhöz* • fához. Panaszát megvizsgálták, megállapították, hogy jogos volt az adókivetés. Panaszával foglalkoztak, annak ellenére is, hogy azt minősíthetetlen hangnemben adta elő — szóban és levélben egyaránt. A községi tanács adóügyi előadóját korrupcióval vádolta, de másokat is elmondott az égvilágon mindennek. Felvetései» nek ezt a részét is megvizsgálták: az adóügyi előadó ellen eljárás indult, s a bíróság bűnösnek is találta. Megállapította, hogy visz- szaélt funkciójával, korrupcióba | keveredett. El is ítélték. Viszont , ez mit sem változtatott azon a té> nyen, hogy Pupp Gusztávnak > adót kellett fizetnie, a felemelés jogos volt, s a meglehetősen magas hátralékot nem lehetett egy> szerűen figyelmen kívül hagyni. Pupp Gusztáv adótartozása fenn’ állt függetlenül attól, hogy az adó- ' ügyi előadó bűnt követett-e el vagy nem. Pupp Gusztávnak végül már tízezrekre menő adótartózása gyűlt ’ össze. A törvényes előírások szerint zálogolíak nála, és megvonták iparengedélyét. Pupp Gusztáv arra számított, hogy ha beigazolódik az adóügyi előadó bűnössége, jogta> tannak minősítik a rá kivetett adót, s törlik a hátralékot. Nem ■ számolt azzal, hogy az adót nem * ez az előadó állapította meg, hanem a felettes szerv, tehát a bűnvádi eljárás és az ő adótartozása közt már ezért sem lehetett ösz- szefüggés. így Pupp Gusztávval szemben is a törvény szigorával jártak el az illetékesek. A következő nagy panasz-hadjáratát ez váltotta ki. Leveleiből a*z derül ki, hogy úgyszólván mindenki csaló, csirkefogó, mert nem törölték az adóhátralékát, s mert nem kapta vissza a fuvarozási engedélyét. íme néhány idézet e levelekből: „Minden esetben kértem a jogtalanul, törvénysértéssel elvett iparjogosítványom vissza . . . Tudtam, hogy nehezen fog menni, mert Kollár (a börtönben lévő adó- ügyes) társai kint vannak még, sőt, vezető állásokban, akik ke> gyetlenül fájlalják, hogy megzavartam őket csibész munkájuk> ban. Talán tudják, hogy lejárt az idejük, ezért követelik még mindig rajtam azt, amit fővezérük bosszúból rám kivetett. Ha semmivel, de ezzel főleg elárulják magukat, hogy bűntársak voltak." I ! I ♦ t I ♦ ♦ I » „Megírtam a Minisztertanácshoz, bogy itt mi van . . . megkezdődött a csúfos kivizsgálás. Megtettek mindent, hogy az igazság ne derüljön ki. Rajtam keresztül rettegésben tartották azokat, akik fizették őket, hogy ne merjenek vallani. Akik kitartottak a csi'bész- ség mellett, engedményeket kaptak, akik az igazság mellett álltak, azoknak számolniok kellett azzal, hogy úgy járnak, mint én... Hazudoztak, amit csak lehetett.” „Nem gondoltam, hogy ilyen a mi országunkban az igazságszolgáltatás... Megtettek mindent az igazságszolgáltató szervek is. hogy az igazság ne derüljön ki." Sorraszedi a különböző szintű vezetőket is: az egyik ilyen csibész, a rríasik olyan csibész... Nem marad ki a sorból az újságíró sem, aki megírta, hogy Pupp Gusztáv hamis úton jár, mert nem hajlandó tudomásul vehni, hogy az adófizetés törvényes kötelesség. Tehát amelyik szervnek, amelyik személynek valamilyen köze volt az ő ügyéhez, az mind kap valamit Pupp Gusztáv átkaiból. Csak az a kérdés valóban, amit Varga István is kérdez, hogy meddig kell ezt tűrni.-a -o <V 'Cífí-'f ' > ««« Népújság 5 1968. május 11.
