Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-07 / 105. szám
Törekvések és eredmények a dombóvári üzemekben Több ezer munkásnak — a vasú tál együtt hatezernél Is magasabb ez a szám — nyújtanak megélhetést a dombóvári üzemek. Ez a nagyközség azon járási székhelyeink közé tartozik, melynek már a felszabadulás előtt is volt ipara. Azóta — ha nem is kielégítő mértékben — fejlődtek a kis gyárak, a telepek és a kisipari szövetkezetek mellett ú; állami üzemek is létesültek. Újabb munkalehetőségei teremtődtek a fejlődő járási székhely lakosságának. Több száz féle terméket gyártanak a tizennégy dombóvári üzemben. Áruik kelendőek, évente tíz-tizenöt százalékkal növekszik termelésük, mely ebben az esztendőben 465 millió forintnyi értékre nőtt. Erőfeszítések, műszaki fejlődésük eredményeként szinte nincs olyan üzemük, mely ne jelentkezne a piacon egész sor eddig hiánycikk számba menő termékekkel. Még felsorolni is sok lenne újdonságaikat. A fém- tömegcikk olajfűtésű fürdőkályhákkal, a vasipari ktsz nagy teljesítményű hűtőkompresszorok koopeiációs gyártásával, a cementipari üzem pedig szőlőoszlopokkal rukkol ki a piacon ebben az évben. A zökkenőmentes, folyamatosan fejlődő termelés érdekében sokat vállaltak az üzemi pártszervezetek, hogy a 14 üzemben szembetűnő és kézzelfogható, de kevésbé feltűnő eredményekben is megmutatkozzék az erőfeszítés. A dombóvári politikai testületek és vezető munkatársaik élénk figyelemmel kísérik az üzemek életét, rajta tartják kezüket az új gazdasági mechanizmus náluk is gyorsuló érverésén. Négy hónappal a reform megkezdése után a tájékozódás és tájékoztatás szándékával kerestük fel a helyi üzemekben évtizedes tapasztalatokkal bíró Tengerdi Gyula elvtársat, a járási pártbizottság osztály- vezetőjét és Ponekker Zsigmond elvtársat, a községi pártbizottság titkárát. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei a déli kertvárosban épülő csapadékcsatorna betonvas-szerelését végzik. Fotó: Bakó Jenő Elszikesedett föld, megfordult bor Házi diagnózis Első kérdésünkkel az előkészítésről, az indulásról érdeklődünk. — Mai szemmel, mennyire szolgálta a sokoldalú {elkészülés a jó indulást? — kérdezzük. Tengerdi Gyula osztályvezető a következőket válaszolja: — A körülbelül háromnegyed éves felkészülés során sikerült a vezetőkkel» és a dolgozók túlnyomó' többségével megértetni az új mechanizmus céljait. Nem vagyunk és nem lehetünk elégedettek, mert bizony még nem mindenki látja, hogy saját üzemében neki mit, miért és hogyan kell cselekednie. — Már az előkészület is he zott sikereket. Beszédesen bizonyítják ezt a következők. A múlt évi nyereség alapján a részesedés 12-től 30 napig terjedt a dombóvári üzemekben. Dombó- ,várott korábban még egyik esztendőben sem volt ilyen tetemes a nyereségrészesedés. 1866 után négy, 1967. termelési eredményei alapján pedig már hét üzemünk nyerte el az élüzem címet Ponekker Zsigmond, a községi párttitkár szakaszokra bontva értékeli a pártszervezetek tevékenységét: — December végéig teljes erővel magyarázták, választ adtak a kommunisták arra, hogy melyek a célkitűzések. Megítélésünk szerint régen tettek ekkorát, ilyen sokát pártszervezeteink. Január első napjaiban átmenetileg bizonyos megtorpanás érződött náluk. Meglepődtek azon, hogy nem azonnal történik a gyökeres változás. Zavart okozott a hitelpolitika tisztázatlansága, az árrendezés, az anyag- beszerzés nehézkessége, itt-ott a piac bizonytalansága is. Gyorsan reagált a párt-vb és a választott testület tanácsaival, eligazításával sikerült megfelelő kerékvágásba terelni a várakozást, sőt lendületet adtunk a konkrét helyi politikai munkának. — Melyek azok a problémák, amelyek ma az üzemi közvéleményt és a párttagságot foglalkoztatják? Tengerdi Gyula osztályvezető: — A piac igényei, a távlatokban gondolkodás, az idejeben történő műszaki fejlesztés és fe- készülés sok-sok üzemi dolgozó Anyák napja A hót végón megyeszerte, minden iskolában ünnepelték az édesanyákat. Kedves emlékek Ilyenkor évről évre a gyermekkéz alkotta ajándéktárgy, a fényképek, az ügyetlen girbe-gurba sorok, amelyekkel az édesanyákat köszöntik, néhány szál izzadtra szorongatott virággal együtt. napi témájává vált. A felelősség- érzetről is sok szó esik. Még nem jutottunk el odáig, hogy az üzem vezetői mellett a kisebb poszton állóknak, minden középvezetőnek is növekedne objektíve és szub- jektíve is a felelősségérzete. Ma már a pártszervezetek taggyűlésein és vezetőségi ülésein nem általában beszélnek a termelésről, hanem saját üzemük konkrét és legfőbb tennivalóival foglalkoznak. Teszik ezt úgy, hogy a legfontosabb résztémában is benne vain az akkori szakasz fő kérdése, vagy akadálya. Egyik üzemünk, a fémtömegcikk párt- szervezete határozatában figyelmeztette a vállalat vezetőit, hogy rendezni kell a létszámgazdálkodást, mert a termelőkhöz képest soknak tűnik az adminisztratív létszám. A kesztyűgyárban az okos gazdálkodás, az önköltség csökkentő befolyásolása a központi kéx-dés. Ponekker Zsigmond, községi titkár: — A korábbi kötöttségek csökkenésével lehetővé vált, de szükségessé is a helyi politizálás, a kombináció, az önálló cselekvés. Végrehajtó bizottságunk javasolta az alapszervezeteknek, készítsenek konkrét tervet az üzemben a legfontosabb tennivalókról. Fellendült a mast any- nyira fontos gazdaságpolitikai, mozgalmi, tömegszervezeti tevékenység, megtalálta mindegyik a most fontos, konkrét teendőt. Rendre érkeznek be a jegyzőkönyvek. taggyűléseken számolnak be a tervekről, a kezdeti sikerekről. — Ezek szerint fellendült, sokat fejlődött az üzemi pártmun-. ka. Gondolom, tapasztaltak előre nem látott nehézségeket is. Kérem, tájékoztassanak a helyi ellentmondásokat feltáró, intézkedést igénylő üzemi jelzésekről. Mindkét tekintélyes politikai vezető örvendetesnek tartja, hogy egy sereg, eddig háttérbe szorult helyi tennivaló is megvalósulóban van. Helyileg is ismertebbé válik a béx% ár, önköltség, gazdaságosság témája és napirendre kerülése után gyakorlati haszna is lemérhető. Ennek előrebocsátásával a következőket ismertetik a jelzésekről: Tengerdi Gyula osztályvezető: — Az egyedi észrevételek mellett több helyről érkezett be hasonló jellegű probléma. Több a megyében Szekszárdon szombat délután még aranyért se kaphattak volna vágott virágot, akik kerestek. A városi kertészet tartalékai is kimerültek. A déli kertvárosi általános iskola Móra Ferenc raja eredeti ötlettel új kezdeményezéssel lep. te meg az édesanyákat: őrsönként sorra járták és otthonukban köszöntötték fel őiket. üzemből jelezték a dolgozók, a pártszervezetek, hogy hiányolják, sokat vannak távol a gazdasági vezetők. Idejüket, energiájukat most a kelleténél jobban lekötik a külső teendők. Javasltuk — éppen a jelzések alapján — többet fordítsanak belső problémáikra; így az üzemszervezésre, a műszaki tervezésre, a termelő dolgozókkal építendő szorosabb kapcsolatra. Az elemző munka, a kalkuláció, a gyártmányfejlesztés végett, a kisebb üzemekben indokoltnak tartjuk a szellemi kapacitás növelését. Gondolunk itt a jó műszaki gárda kiépítésére és erősítésére. Több alkalommal segítséget adtunk, illetve felfelé is jeleztünk az anyagellátás, az energiaszolgáltatás, a beruházási hitelek huzavonáit. Ponekker Zsigmond községi titkár: — Néhány pártszervezetünk — cementüzem, fatelítő, malomipari —. egészséges türelmetlenséggel jelezte központjuk érdemi döntéseinek lassúságát. „Nem ütnek vissza, ha szólunk, de indokolatlanul késik az intézkedés” — mondták. — Jelentősnek tartom, hogy igen sok esetben rugalmasan feloldják pártszervezeteink a helyi konfliktusokat. Ilyenek voltak a kollektív szerződések gyakorlati gyengeségeit feltáró, a későbbi zavarok megelőzését szolgáló okos javaslataik. — Utolsó kérdésünk. Csökkentek, vagy növekedtek a viták az üzemek politikai és gazdasági vezetői között? Konfliktusok? Tengerdi Gyula osztályvezető: — Izgalmas kérdés. Szaporodtak a viták, mégis jő az együttműködés. Ellentétesnek tűnik, de tény. Erősödött az üzemi demokrácia, növekedett a súrlódási felület, mégis megszűnőben a régebben itt-ott éles konfliktusok. Mind a dolgozók, mind a helyi politikai szervezetek bátrabbak, őszintébbek, önállóbbak lettek. Más a vita és más a veszekedés. Megmondtuk, hogy a vitára szükség van. a veszekedést mindenütt el keli kerülni. A helyzetről és okáról így vélekedik Ponekker elvtárs: — Érthető a viták gyarapodása, mivel sokféle érdeket kell egyeztetni ás újhoz fogtunk hozzá. Jellemzője a vitáknak, hogy összecsapnak az ellentétes érvek, de mielőtt elmérgesedne a helyzet, feloldódnak, kiegyensúlyozódnak az ellentétek. Ez párt- szervezeteink érdeme. Az utóbbi fél évben segjkit nem kellett összeférhetetlenség miatt pártfegyelmi úton felelősségre vonni. Megítélésem szerint, most jobban megvalósulhat az együttműködés, mert nagyobb az önállóság, kevesebb a kötöttség és a korábbinál erősebb az egymásrautaltság, mely közelebb hoz. — Befejezésül elmondanám, hogy alapjában jók az indulás után szerzett tapasztalataink. Aktívabbak, önállóbbak pártszervezeteink. bár néhány helyen még csak az akarás látszik. Akadnak még szép számmal közömbös, hallgató, véleményüket maguknak tartogató, tétova üzemi emberek. Ragadjon mindenkit magával az aktívabb üzemi közhangulat, őket is fel akarjuk ébreszteni. Korai még messzemenő következtetéseket levonni, de nincs szégyenkeznivalójuk a dombóvári üzemeknek, Tapasztalatainkat úgy foglalhatjuk öslsze, hogy sokat teltek az üzemii dolgozok, a dombóvári kommunisták, de messze vagyunk a csúcstól. Állandó erőfeszítésekkel járó gazdaságpolitikai munka és mozgósítás, de minden üzemi pártszervezetnél. Ez most a kötelességünk — fejezte be szavait Ponekker Zsigmond, Dombóvár község part- bizottságának titkára. SOMI BENJAMINNÉ A romlott disznósajt tömeges mérgezést akozott a közelmúltban, s mint a lapok is megírták, csaknem száz ember szorult orvosi ápolásra. Az ok: nem tartották be a szükséges előírásokat. Vagy talán nem is tudták, hogy milyenek az előírások? Meg lehetett volna akadályozni ezt az esetet, sőt más esetek tucatját is, ha a mezőgazdasági üzem, termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság elvégzi a sízüksóges anyagvizsgálatokat. Hányszor előfordul, hogy rossz az ivóvíz, betegséget terjeszt, romlott a tej, nem megfelelő a takarmány, elszikesedik a föld, megrothad a gyümölcs, megfordul a bor. Az ilyen eseteknek elejét tudják venni ezentúl, mert könnyen elvégezhetik házilag is a szükséges vizsgálatokat. Ennek elősegítésére adta ki a Mezőgazda- sági Könyvkiadó dr. Győri Dániel és dr. Ihász Imre érdekes könyvét, amelynek címe: Egyszerű vizsgálatok a mezőgazdaságban. Az ilyen könyvekre mondják azt, hogy megvásárlásuk a leggyorsabban visszatérülő befektetés. Hiszen segítségével minden mezőgazdasági üzem házilag elvégezheti a talaj-, a víz-, a trágya- és takarmányvizsgálato- kat. Megállapíthatja különösebb szakértelem nélkül, mikor romlott a gyümölcs, (s mit tegyen, hogy a további romlást megakadályozza!) mikor mit kell a borral tenni, megvizsgálhatja az állati eredetű takarmányokat és termékeket, növényeket, elvégezheti a fontosabb laboratóriumi műveleteket és méréseket is. Bizonyos, hogy ez lesz az egyik legtöbbet forgatott könyv a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok házi könyvtárában. Szénaszárítási bemutató Hőgyószen A megye valamennyi állami gazdaságából és 80 termelőszövetkezetből vesznek részt a szakemberek azon a bemutatón, amit ma tartanak a Hőgyészi Állami Gazdaságban a hideglevegős szénaszárításról. Az igen elterjedt szárítási módszer kidolgozója, Vámosi Jenő is eljön a Tolna megyei tapasztalatcserére, előadást tart. A szakmai és tűzvédelmi előadásokat gyakorlati bemutató követi Tabódon, a Hőgyészi Állami Gazdaság híres állattenyésztő telepén. Népújság 3 1968. május 7. Virágot még aranyért sem...
