Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
Í9C&. májas 5. fOUÍA MTCVEI WEPÜJ8AÖ 9 Jellemformálás zenével A szekszárdi muzsikáló fiatalok első jubileuma Fennállásának tizedik évfordulóján térzenével ünnepelt Szek- szárd úttörő fúvószentekara. A díszletet az organaillatoe, sugárzó tavasz szolgáltatta a sétakert zöldadó fáival, s kedves zenecsokor ajándéknak tapsolt a hálás közönség. Szerény, de méltó emlékeztető volt ez a muzsikáló évtizedre. amelynek folyamán a város szívéhez nőtt a® ifjúsági fúvósgárda. Ma már alig képzelhető el a megye székhelyén állami, vagy társadalmi ünnepség, amelynek műsorát ne az úttörőzenekar színesítené. Vajon, hányszor szerepeltek? Az egyik utóbbi próbán erről is tájékoztatott a közkedvelt zenekar alapító karnagya: Véghelyi Miklós, a Szekszárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola igazgató- helyettese. Évente átlagosan öt- venszer léptek fel a társadalmi rendezvényeken, beleszámítva az élüzemavatásokat, találkozóikat, továbbá önálló hangversenyeiket, újabban pedig a KISZ-esküvőkre is gyakran meghívják őket. ösz- szegezve: mintegy ötszázsaor szerepeltek tíz év alatt. A szekszárdi muzsikus ismertetője ' — Mi volt a tíz év legérdekesebb élménye? — Sok érdekes epizódot mesélhetnénk — válaszolt Véghelyi Miklós. — Akadt köztük nevettető. s egyben megható is. Az egyik például: próbá ztunk, s egyszeresek megkérdeztem a gyerekek tői: — Miről ismerjük meg a szekszárdi zenészeket? — Piros az orruk hegye! — hangzott a válasz, élénk nevetést keltve. Tovább játszottak, s a kuncogás folytatódott. Erre odanéztem, s azt láttam, hogy Urbanyecz Gyurka az orrát tekert. — Hát te mit csinálsz? — kér_ En is szekszárdi zenész akadt lenni! — felelte. A tanár úr „sztorija” után megoldódott a fiúk nyelve, és egymást követték a vidám, s nem egyszer tragikomikus történetek, főleg a magyaregregyi táborozás élményeihez fűződőek. A próbán jelen volt Ottófi Ernő, a Garay János általános iskola tanára. az egregyi táborozások parancsnoka is, aki az intéző, a technikai szervező tisztségét viseli a zenekarban, Molnár József utódaként. Ottófi Ernő ismertette azt, hogy vezetősége is van a zenekarnak: a nagyobb fiúk ügyelnek a rendre. A szünidőkben is találkoznak rendszeresen. Hetenként kétszer klubdélutánt tartanak Véghelyi tanár úr zeneiskolai irodájában. A fúvósnégyes szokott az „est fénypontja" lenni. — A zene a legkedvesebb szórakozásunk! —> jelentette ki szinte egyszerre Falusi Endre, a szakközépiskola és Kalmár István, a gimnázium harmadikos tanulója. Mindketten olyan kitűnően fújják az operarészleteket, köztük az Aida bevonulási indulóját. hogy „elkelnének” egy hivatásos, színházi zenekarban is. Megjegyzésük őszinteségét az is igazolja, hogy a Pécsett továbbtanulók — a zenekar régebbi tagjai — hazalátogatáskor a szülői otthon után a zeneiskolát keresik fel legelőször. — Ki a legfiatalabb trombitás? _ folytattuk a kérdezést. _ Az ötödik osztályos Klézli — Hát a legidősebb? — Mácsik kartárs, azaz: Zoltán. ő most érettségizik a gimnáziumban. A lányok jóval tartózkodóbbak a fiúknál. Ök kilencen vannak: négyen fuvolások, egyikőjük trombitás, négyen klarinétosok. Negyvenöt tagú most a zeneikar. Ez a második kurzus, öt év múltán cserélődtek az ifjú zenészek. A régiek közül tizenöten folytatják tanulmányaikat zeneművészeti szakiskolán, hárman zenetanárképzősök, egyikőjük: ifjú Véghelyi Miklós zenetanár lett, s Tolnán tanít. — Az első kurzusbeliek mindannyian megállják a helyüket az életben. Mindig érdeklődöm irántuk. s a legjobbakat hallom róluk — emlegette jogos büszkeséggel a sorsukat továbbra is figyelemmel kísérő tanáruk. A mostaniak közül mind felvették a középiskolába jelentkezőket. Persze, nem állítom azt, hogy mindez nekem köszönhető, de tettem érte én is — közölte, maid így folytatta: — Elmondhatom, hogy fegyelmezetten viselkednek a szerepléseken. A zene csiszolja az elmét. fejleszti az emlékezőtehetséget. s, jeliemföi’máiók a próbák. Mivel ezek kötöttek — alkalmazkodást követelnek meg —. önuralomra nevelik a gyerekeket. Ha például valamelylkőjük elkésik, negyven pajtása feddő pillantásától kísérve hallja, hogy: e.inye. ejnye! S legközelebb már (Bakó Jenő felvétele.) nem fordul elő ilyen esteti Természetesen ők is éppen úgy szeretnek játszani, pajkoskodni, mint a többi gyerek, sőt civakodnak is, de ha bajbajutnak, segítenek egymásnak. Közösségük összekovácsolódásá- ra jellemző például a következő eset: egyikőjük katonai szolgálatra vonult be, özvegy édesanyját és félben maradt építésű házat hagyva odahaza. A zenekar tagjai, segítettek befejezni az építkezést. Vagy egy másik példa: Víg;h Sanyi lába eltört, s azok a társai, akik az egyik KISZ-esküvőn egy-egy csokoládét kaptak, elhatározták, hogy az ajándékot valamennyien elviszik ágyban fekvő barátjuknak. — Sok a vesződi,ég. az igaz. de varinak pillanatok, amikért vállalja az ember a fáradságot, sőt a mérget is. A gyerekekkel való lelkiismeretes foglalkozást nem lehet megfizetni, s örömtő] csillogó szemükbe nézni olyan különleges ajándék, amelyet csak a pedagógus kaphat meg. Ebből senki másnak nincs jussa — így vélekedik Véghelyi Miklós tanár úr. S hozzátehetjük: a jó pedagógus jussa. A gyerekek bizalmas dolgaikat is elmondják, s tanácsot kérve fordáinak hozzánk a klubesteken. Ez is mércéje a nevelőmunka hatásának. Véghelyi Miklóst április 4-én a Munka Érdemrend bronzfokozatával tüntették ki két évtizedes deztem tőle. Jancsi és a tízéves Szászi Jenő. kiváló zenepedagógiai, karmesteri munkásságának megbecsül éseként. A megyei könyvtár új köteteiből A Del Boca — Giovanö: A JtNAP FIAI ’ FASISZTÁK NAPJAINKBAN (Budapest, 1968. Kossuth Könyvkiadó) A kötet szerzői a második világháború idején a fasizmus ellen aktívan is küzdőitek. Könyvük napjaink fasiszta, náci és hasonló irányzatú mozgalmainak, illetve rendszereinek világviszonylatban is első összefüggő körképe, A szerzők számos országban végeztek elemző munkát, s a neofasiszta mozgalmaikról dokumentumokra támaszkodva adnak áttekintést. Nemcsak Németország. Olaszország fasiszta pártjait elemzik, hanem szólnak észak-, latin-amerikai mozgalmakról is, írnak napjaink szélsőjobboldali diktatúráinak (Spanyol- ország. Portugália) belső rendszeréről. Charles-Luis Philippe: MARIE DONADIEU (Budapest, 1968.) Charles-Luis Philippe a század végi naturalista irányzat egyik jeles és sajátos képviselője; naturalista puszién abban p. korabeli értelemben, hogy a ..való élet”, a társadalom, a nemiség kérdését kendőzetlenül elemzi. mint ahogyan eddig nem volt szokásban. A Marié Donadieu-t 1904- be«. írta. A szerelmi regény magán viseli. írója minden jellemzőjét. Feltárja azokat a 'pszichológiai motívumokat, amelyek egy-egy szerelmi kapcsolathoz, az egyén szerelmi életét meghatározó gyakorlathoz vezettek. A kényes” témának nála nem az érzéki, hanem az érzelmi oldala domborodik ki. A Marie Donadieu egy rendkívül ösztönös és olykor zabolátlanul szenvedélyes nő története. Kosidowski, Zénón: BIBLIAI TÖRTÉNETEK (Budapest. 1968. Táncsics K.) A bibliai történetek megítélésében két szélsőséges nézet viaskodott hosz- szú időn keresztül egymással. Kosi- dowski a tudós módszereivel fordul az Ötestamentum felé úgy, hogy az olvasó számára mégis a közvetlen hang, az, elbeszélő stílus segítségével teszi érdekessé a témát. Egy-egy tárgykör feldolgozásakor vonzó formában bemutatja a bibliai elbeszélést. majd ehhez fűzi elemző, méltató kommentárját. A ő tollán keresztül a bibliai legendák kerek- dedebbekké, a modern olvasó számára is vonzóbbakká válnak, mintha az eredeti szöveget olvasná. A legendák gazdagsága önmagában is r • tf.kesflé teszi a könyvet, a szelleme« magyarázat pedig elgondolkodtató, vitára serkéhtő az olvasó számára. Beton- és Vasbetonipari Művek dombóvári telepe felvételre keres: gyártó és szállító munkakörbe férfi segédmunkást kereseti lehetőség 1900,— Ft—2300,— Ft-ig; gépgyártó munkakörbe női munkaerőt — kereseti lehetőség: 1800,— Ft—2000,— Ft-ig, öt hivatásos gépjárművezetői. öt tízéves gyakorlottá rendelkező lakatost, öt nehézgépkezelői jogo sítvánnya! rendelkező autódaru-kezei őt Fizetés meg egyezés szci.n* ____________Ü2) így kettős a jubileum. Az évfordulón „Verdiana ősbemutatót” tartottak Szekszárdon. Műsoruk új számaként adták elő a Szerb virágok című népdalegyveleget és az Invázió című kubai indulót is. Ez utóbbit egyedül ők játsszák' az országban, a budapesti követségtől kapott hanglemezről kottázta le Véghelyi Miklós. — Meglepően sokat fejlődött a zen ekar. A nagyszerűen összeforrott kollekth^a játékában egyre inkább a finomabb tónust juttatja kifejezésre a karmester, s ez igen elismerésre méltó — i állapította meg a szekszárdi úttörőzenekart figyelemrr>eí kísérő közönség soraiból Kaszás Imre iskolaigazgató. Találó summája a megtett útnak. A következő állomás a Tolna megyei úttörőzenekarok találkozója Tamásiban. Jó egészség és sok siker legyen a további útra- való! BALLABÁS LÁSZLÓ Tárkány sincs a világ végén — Csibrákon a kocsmánál forduljanak jobbra! At a hídon, mindig csak egyenest! Csibrákon a kocsma mellől szűk köz nyílik, — ez az út vezet Tár kánypusztára. Négy kilométer, nem több, de csak száraz időben bírja a kocsi az utat, melyet villanyoszlopok szegélyeznek, jelezve, hogy Tárkánvpuszta sincs a világ végén. A puszta a Hőgyeszi Állami Gazdasághoz tartozik, s akik itt laknak, kivétel nélkül a gazdaság dolgozói. Nem is jön ide lakni más, csak aki a gazdasághoz tartozik, vagy, hogy pontosabbak le • gyünk, alig jön ide lakni valaki, mert a pusztának állandó lakossága van, amely nem cserélődik. Állattenyésztők, körülbelül 400 növendék üszőt nevelnek. A statisztikai adatokkal gyorsan végzünk: a pusztának 88 lakosa van, ebből 16 iskolás. A férfiak keresete 2500 forint körül van havonta a prémiummal együtt. Ehhez jön az illetményföld és a házkörüli állatállomány jövedelme, amit a asszonyok látnak el. TIZENHATAN EGY OSZTÁLYBAN Az iskola az egykori cselédház egyik szárnyában van, s igazgatója, a nyolc osztály tanára, egy- személy ben, Szűcs Jakab. A 16 iskolás 8 osztályba jár, s a tanár szimultán foglalkozik mind a nyolc osztállyal. Ehhez külön munkamódszer kellett, nagyon szabályos időbeosztással, egyébként nem futná az időből. A kérdés önként adódik: hogy bírja? — Csak így módszeresen, percnyi pontossággal. Reggel nyolckor kezdünk, s fél 2—2-ig tart a tanítás. Be kell osztani az időt, hisz a gyerekek javarésze tovább tanul, tehát nagyon fontos, hogy akkor is megállják a helyüket, ha innen kikerültek. S a tapasztalat azt mutatja, hogv megállják a helyüket, a tárkányi iskolából felkészült gyerekek kerültek ipari tanulónak, mezőgazdasági szakmunkásnak. — A jövő a körzetesítésé, — mondja Szűcs Jakab. — Mert természetesen rendellenes dolog, hogy egy osztályban egyszerre nyolc osztály tanuljon, de az útviszonyok megjavításán múlik minden. Ha rendes bekötő utunk lesz, a gyerekeket Könnyen lehet majd a 4—5 kilométerre levő iskolába vinni. Addig nem. —, s hogyan él a tanárjuk, itt a tarkanyi dombtetőn, egy kicsit már a világ végén? —- Jól, — mondja és mosolyog. —- Tárkány sincs a világ végén. Villanyunk van, boltunk van. s alig érezzük, hogy félreeső pusztán élünk. Igaz, ehhez a gazdaság nagyvonalúsága is kellett. A GAZDASÁG NAGYVONALÚ A Hőgyészi Állami Gazdaság valóban nagyvonalú és sok mindent megtesz, hogy a tárkányiak otthonosan érezzék magukat. Igaz. hogy az itt élő 18 család lakás- viszonyainak javítása még a jövő feladatai közé tartozik, de az ellátottságra igazán nem lehet panasz. A gazdaság teherautója naponta hozza a friss tejet, minden rendelőnek a saját kannájában. A tamási sütőüzem másnaponként küldi a kenyeret, s a bolt ellátottsága ellen sincs kifogás, sör. is, bor is jut Tárkányba. Ha pedig valaki beteg, a gazdaság kocsija hozza az orvost, ahogy viszi azt is. akinek Tárkány on túl van dolga. •— Nem vagyunk elzárva a világtól, — ismétli Szűcs Jakab — és ez nagyon fontos. S vegyük még hozzá azt is, hogy a tanyaiak az elmúlt években igazán szépen gyarapodtak, mindenütt új bútorok, háztartási gépek a lakásban. televízió, rádió. Művelődési terem is van, könyvtárral, s a művelődési autó filmvetítéseivel. — Legutóbb a Famomast láttuk... KIEGYENSÚLYOZOTT EMBEREK A biztos, jó jövedelem mellett, a tanyaiak bőséges szabad idővel is rendelkeznek. többel, mint amennyiről apáik csak álmodtak is. Mert a reggel ötkor kezdő műszak kettőkor végez, s megy haza. Másnap reggelig semmi dolga. Illetve van, mert ott az illetményföld, a háztáji jószág, ami ugyan főleg az asszonyok dolga, de az ember is segít. De ha ezzel Is végeztek, urai a/ időnek. Élnek is vele, amit néhány számadat is mutat: a 18 családból 11 háznál van televízió, a művelődési teremben is, természetesen, rádió pedig mindenütt. \ könyvtár kötetei is forognak, a tanyaiaknak tehát van művelődési lehetőségük s művelődnek is. S mindebből magától következik, amit Szűcs Jakab is megerősít: kiegyensúlyozott, nyugodt emberek élnek Tárkánypusztán. Nincs köztük iszákos, a puszta csendjét nem veri fel garázda részegek ordibálása, nincs verekedés, rendbontás. Boldog, megelégedett emberek. Olyanok, amilyenek apáik szerettek volna lenni, s amilyenné csak a szocializmus világában lehettek. CS.
