Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1968. május 1. Oda május elsejéhez Hollós Korvin Lajos fenti című verséből idézünk: „Udvöz légy, harcos ünnepünk, ki együtt bujdostál velünk, . .. (Folytatását lásd rejtvényünk vízszintes 1. és függőleges 40. számú soraiban). A Szovjet téri palota kincsei Marx Károly születésének 150. évfordulójára Vízszintes: 13. Borongós hangulatú költemény. 14. Sorozat. 15. A lírával kapcsolatos. 16. Gyűrűt hord. 18. Testedzés. 19. Megyeszékhely. 20. Sörözött. 21. Pesti kávéház. 22. Várpalota része. 23. Formai. 25. ,,Ada” betűi. 26. Német ,,ő’\ 27. Női név. 28. Régi sportegylet. 30. Rövidítés nevek előtt. 32. A fordítottja városrész. 33. Ritka női név. 35. ... Dia- volo; Auber operája. 37. Csak szárnyasok lehetnek lakói! 40. Ártatlan lányokat alakító színésznő. 42. Kadmium és kén vegyjele. 43. . Tréfás történet. 44. Aranycsinálók. 47. Férfinév — becézve. 48. Község Tolna megyében. 49. Fordított: gyilok: 52. Kettőzve: város. 54. Vég nélküli férfinév. 55. Agyagból is készül. 56. Két római szám. 57. ÁFA. 59. Üdülőhely a Krim félszigeten. 60. ... vad. 61. Lengyel folyó, Krakkótól keletre ömlik a Visztulába. 63. Szállítana. 64. Becézett női név. 65. M> hamedán törvénytudó. 67. Római ezerszázegy. 68. Női név. 69. A „Háború és béke” egyik nőalakja. 7L. összevész, valakivel. Függőleges: 1. Kolonista. 2. Valakinek kilátásba helyez. 3. Jellemző adat például cipőre, 4. Parlagon tartott föld. 5. Római ötvenkettő. 6. Lásd vízszintes 52. számút. 7. Kis- gyerek taríózkodási helye. 8 Vaná- dium és kén. 9. A fordítottja: textíliát készít. 10. Lakossága. 11. Zamat. 12. Hajnalodik. 16. Ibsen-dráma, itt névelővel. 17. Becézett Attila. 20. A iólneveltség szabálya. 23. Dal — Párizsban. 24. Üstököst követi (—’). 28. Képes. 29. Illatszermárka. 31. Mez. 33. Beszerezni. 34. Helyhatározó (—’). 36. Nemcsak téglából készül. 30. Kereskedelmi értesítő levél. 38. Gézáról. 39. ÁMI. 41. Mutatószó. 45. Levél érkezett tőle. 46. Fán is terem, gyárban is készül. 50. Régi rövidítés volt cégtáblákon. 51. A kazah főváros. 53. Ráfér a villára, névelővél. 55. Lehet vizes is. boros is (-—’). 56. Szakadatlanul. 58. NévelŐs írásjel. 59. Becézett angol férfinév. 60. Becézett női név, ékezetfelesleggel. 62. Nem ez. 64. Mondabeli brit király. 66. Arzén és foszfor. 68. BZI. 70. Aliz páratlan betűi. 71. A függőleges 8. fordítottja. Beküldendő: a versidézet, a vízszintes 1.. és a függőleges 40. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1968. május 9- én déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráírni: „Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öli szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Marx Károly és Engels Frigyes kéziratos örökségének drámai sors jutott. Lenin javaslatára Moszkvában archívum létesült, ahol ma Marx és Engels kéziratainak egy részét őrzik. Cikksorozatunk e hatalmas tudományos értékű szellemi kincs történetéről szól. I. rész. Az alapító 1921. február 2-án Vlagyimir lljics Lenin munkanapja, mint minőig, erősen zsúfolt volt. Ezen a februári napon az elküldendő iratok postakönyvében, melvet Lenin titkárai kezeltek, ez a bejegyzés állt: „2, P. 159. szám. Rjazanovnak két Engels-kötet és levél”. Rjazanov az akkor nemrég alakult Marx—Engels Intézet igazgatója volt. 1920. december 8-án az Orosz- országi Kommunista Párt plénuma határozatot fogadott el „a világ elsÓ marxista múzeumának” létesítéséről. Az intézet megalakításakor parányi volt. a Vozdvizsenka és a Seremetyev utcácskák sarkán fekvő épület hat szobájában kapott helyet. A Társadalmi Akadémia részlege működött itt. A könyvtár 200— 300 kötetből állt. Az összes dokumentumokat két fa- és acélszekrényben őrizték. A kéziratokat csak Marx nyolc levele képviselte. Az Arnold Ruge-hoz írt leveleket Marx leánya, Laura adta át a könyvtárnak. Lenin levelével kezdődött az ..1. számú gyifijtemény” története. A Marxizmus—Leninizmus Intézete Központi Pártarchívumában ezalatt a iszám alatt ma körülbelül ’ hétezer. Marx és En- gélstől származó kéziratot őriznek. Lenin levele a „2. számú gyűjteményben” található meg, ahová mindazok a dokumentumok kerülnek, amelyek Vlagyimir II- jics kéziratos örökségéhez tartoznak, Természetes, hogy a lenini kéziratoknak ilyen teljes gyűjteménye, mint a moszkvai Marxizmus—Leninizmus Intézetének összegyűjtött anyaga, nincs a világon, És nincs még egy olyan kéz- iratgvűjtemény, mint az .,1. számú”. bár Marx és Engels értékes kéziratainak útja a moszkvai intézetig igen hosszadalmas és bonyolult volt. Engels végrendelete Engels első végrendeletét akkor írta. amikor még Marx életben volt. Marxnak is bele kellett egyeznie barátja végakaratába, hogy vagyonának és kéziratainak örököse legyen. De Engels, aki két és fél évvel fiatalabb volt Marxnál. 12 évvel túlélte őt. Engels, két évvel halála előtt újabb végrendeletet írt. A végrendeletet és a kiegészítést, amelyet csak halála előtt tíz nappal írt, valamint a végrendelet végrehajtóinak szóló. íróasztalában megtalált levelet először 1966-ban publikálták orosz nyelven, Marx és Engels műveinek 39 kötetes második kiadásában. önmagáról, a temetésről csak egyetlen mondat szól a végrendeletben:: . Határozott kívánságom; hogy testiemet égessék el, és a hamvakat, amint lehetséges. szórják a tengerbe”. Engels hamvait Anglia déli partszegélyén egy szikla alatt szórták a tengerbe. Istborn közelében, a világítótoronynál. Engeís 1895- ben itt töltötte élete utolsó nyarát. A végrendelet részletesen intézkedik az örökség — az anyagi és irodalmi örökség — tekintetében is. Vagyonának 3'8-ad részét Marx leánya, Laura örökli; a másik 3/8-ad részét Marx másik leánya, Eleo- nor kapja. A „Tőke” honoráriumának 1 5-öd részét Engels utasítása szerint Marx unokáinak kell ki űzetni, Marx elhunyt leánya, Jenny .gyermekeinek, 1000 font sterlinget a német szociáldemokrácia parlamenti tagjainak, August Bebelneik és Paul Zíngernék hagyományozta „a Reichstag választási költségeire”. Ugyanilyen részletességgel intézkedett az irodalmi hagyatékról. „Minden, halálomig birtokomban levő, vagy engem illető könyvet és minden szerzői jogomat a fentnevezett August Sebeire és, Paul Zingerre hagyományozom. A fentnevezett August Be beire és Paul Zingerre hagyom valamennyi kéziratomat, amelyek halálomig birtokomban lesznek, vagy én rendelkezem * felettük”. Kivételt csak Marx kézirataival és írásműveivel tett — ezeket Marx Eleonornak hagyta.. Később minden kézirata, minden könyve, az összes szerzői jog a német szociáldemokrata pártra szállt át. Amit Eleonor Marxnak hagyott végrendeletében, később az is ide került, így a később a marxizmustól elszakadó, német szociáldemokrata párt archívumába hatalmas szellemi kincs került — a tudományos kommunizmus megalapítójának kéziratai és könyvtára. Engels hagyatékának majdnem végzetes szerep jutott: 38 évvel halála ulá.n a Németországban hatalomra jutott fasiszták tüzet gyújtottak, s a lángokban Marx. Engels, Lenin, Bebel könyvei égtek. A marxizmus megalapítóinak kéziratos örökség© óriási veszélybe került. Marx és Engels tudományos és irodalmi ha- gvatéko végül U cnk viszontagság után a holland Társadalom- történeti Intézet birtokába jutott. Az úgynevezett ..Ford alap’* által segélyezett Társadalom- történeti Intézet Amszterdamban széltel. Ide került a már meg- fogvatkozott. részben szétlopkodott német szociáldemokrata archívum. Arról, hogyan történt mindez, az /archívum további sorsáról a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet újság tájékoztat. ILJA AGRANOVSZKU (Folytatása következik) Végre nyílt az erőd kapuja. Jól látták a messzeségből is, a belső lámpák kiszűrődő fényénél, hogy az erődből egy katona jön. . Egyetlenegy! És a kapu nyomban becsukódott mögötte. A hosszú úton. miközben a porhullámok el-elfed- ték, lassan, nyugodtan közeledett az árny... Már csak néhány lépés választotta el a corvéetól. Most végre felismerték ... — Topp: v: ! — kiáltotta az egyik katona Valóban a költő volt. Most már bizonyossá. vált, hogy valami történt. — Fiúk! — mondta, amikor az őrséghez ér*. — Azért küldtek engem, mert én a rabokká! J — 244 — is jóba vagyok... Baj van. A katonák többsége az utolsó percben meggondolta a dolgot. A főbűnösöket bezárták, a többi elhatározta, hogy nem csinálja ezt a marhaságot, és megvédi az erődöt... Nagy csend támadt. Az erőd falán kigyúlt a fény. De nem jeladásból. Nyolc-tíz reflektor pásztázta egymást keresztezve a sivatagot... — Ostobaság! — kiáltotta Lorsakoff. Nem fognak ránk lőni... — Azt üzenik a fiúk — jegyezte meg Trop- pauer —, hogy aki fegyvertelenül jön, azt be- boasátják. Különben lőnek. A vízcsapot lezárják, és nem nyitják ki, csak ha mindenki megadta magát... Döbbent szünet következett. Az erdő felől egy rekedt hangú madár folyton azt ismétel- gettie: „Kirágá ... kirágá. •. kirágá ...” Szél rohant át a Szaharán, és zizegve röpült a por... — Azt üzeni nektek az őrnagy, hogy a corvée térjen vissza az erődbe, a rabok foglalják el a munkahelyüket, és akkor nem vesz tudomást arról, amit terveztetek... Csak a vezetőket bünteti meg — és sóhajtva tette hozzá. — Magát, Kobienszki, valószínűleg felkötik... De hát ilyen az élet; egyszer fenn, egyszer lenn. — Ne hallgassatok rá! — üvöltötte Kobienszki. — Csupa hazugság, amit mond . .. — És nálunk az ekrazit! — kiáltotta Lorsakoff. — Ha kell, akár az egész erődöt a levegőbe röpítjük! — 245 — Kevés lelkesedéssel találkozott az elszánt bíztatás. Csak Troppauer felelt, hasonló harsány hangon: — Majd hülyék leszünk meghalni magukért! Minek másszunk bele a csávába, ha ép bőrrel szabadulhatunk?! Ne jöttek volna ide... — Te kutya! — horkant fel Kobienszki, és Troppauer előtt termett. — Majd megtanítlak, ( hogy a hülye verseiddel törődj, és ... Verseinek gyalázására Troppauer természetesen pofon ütötte Kobienszkit, aki azután hosszú ideig csendben feküdt a földön. Lonsakoff revolvert rántott, de az egyik rab kiverte a kezéből. Macquart-t két katona ragadta meg. — Nem vagyunk bolondok meghalni magukért! — kiáltott a Mikulás-szakállú. — Trop- pauernek igaza van. — Egyék meg, amit főztek... — mondta egy másik csontváz, és aszott karját magasra emelve, az öklét rázta dr. Borden felé... Tíz perc múlva az egész corvée fegyver nélkül vi ■ <•- erődbe, és máéval hozta megkötözve Kobienszkit, Lorsakoffot, Macquart és dr. Bordent. A rabok csendesen várták, hogy döntsenek a sorsukról... Delahay szobájában voltak együtt. Az őrnagy kissé jobban érezte magát. Az ágyban könyökölt, és szivarozott. Délután rohanna volt. így csak most értesült az eseményekről. Kréta, illetve íves őrnagy. Finley és Hilliers hadnagy ültek körülötte. — Az erőd mindaddig nincs biztonságban, amíg a szokotáktól tartani kell — mondin az őrnagy. — 246 — )
