Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-30 / 125. szám
> A Bayer-cég kísérletei Tolna megyében A napákban Tolna megyében járt ár. Helmuth Schmidt-Hoens- dori, a nyugatnémet Bayer-cég Leverkusen-i gyógyszergyárának állatgyógyászati osztályvezetője. Dr. Helmuth Schmidt-Hoensdorf kelet-európai kőrútjának egyik állomásaként érkezett Tolna megyébe. A vendéget dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója fogadta. Ez alkalommal értékelték a Bayer-cég hormonkészítményeinek Tolna megyei tapasztalatait. Erről Kováts Jenő a következőket mondotta: — Egy évvel ezelőtt két állami gazdaságban — á hőgyészi- ben és a biritóiban — kísérleteket kezdtünk a Bayer-cég hormonkészítményeivel. E készítménnyel részben meddő állatokat lehet kezelni, részben pedig ivarzá&serkentő hatása van. A készítmény meddőség elleni hatását 48 tehénen próbáltuk ki, az ivarzásra serkentő hatást pedig 500 birkán és 50 sertéskocán. A birkáknál és. sertéseknél egyaránt azt akartuk elérni, hogy az elles azonos időpontra essék. A szarvasmarháknál a kezelt állatok 75,8 százalékát tudtuk fogam, zásképessé tenni, az eredmény tehát jó. A sertéseknél még ennél is jobb volt az eredmény. Az 50 kísérleti kocát ki kellett volna selejtezni, a Bayer-készít- mény hatására azonban ezek 92 százaléka ivarzott, és 84,7 százalékuk vemhes is lett. A kezelt birkák esetében azonban semmi jótékony hatást nem tapasztaltunk. A kísérlet tapasztalatairól most készítjük a hivatalos jelentést, hogy az illetékes szervek intézkedhessenek e készítmény beszerzéséről. Nyilatkozatot kértünk dr. Helmuth Schmidt-Hoensdorftól is. A többi közt a következőket mondotta: — Cégünk hagyományosan az aszpirinről ismert, a 36 OOO mun. kást foglalkoztató gyárunk azonban más készítményekkel is igyekszik megjelenni a világpiacon, így például állatgyógyászati szerekkel. Jelenleg 54 országgal állunk üzleti kapcsolattal, köztük a kelet-európai államokkal is. Magyarországgal 5 év óta van ilyen kapcsolatunk. Én magam már negyedszer járok ez ügyben Magyarországon. Tavaly a hormonkísérlet beindításával kapcsolatban már Tolna megyébe is eljutottam. Tanulmányozzuk az itteni állategészségügyi problémákat, hogy azok megoldásán minél jobban együtt tudjunk működni. Világviszonylatban nagy harc folyik az állattenyésztés hozamainak — tej, hús — növelése érdekében, s e tekintetben nagy szerepe van az állategészségügynek is. A magyar állammal való együttműködésünk természetesen kétoldalú. Mi abban vagyunk érdekeltek. hogy értékesíteni tudjuk a készítményeinket, s ha itt növekszenek az állattenyészeti hozamok, abból mi is többet tudunk vásárolni. — Mi a tapasztalata? Lehet velünk együttműködni? — Eddig jók a tapasztalataink. A magyar szakemberek megfelelően érdeklődnek az új módszerek, gyógyeszközök iránt, s éppen ezért számoltunk azzal, hogy a jó készítményeinkkel itt piacra is találhatunk, megfelelő kooperációt tudunk kialakítani az állategészségügyben. — Mi a véleménye a magyar állategészségügyről? — A budapesti állategészségügyi egyetem világhírű, a világon sorrendben harmadiknak alapították, és kiváló professzorai mindig elismertek voltak (felsorol néhányat a világhírű magyar állategészségügyi professzorok közül.) Nagyon figyelemre méltó, hogy Magyarországon milyen jól szervezett az állategészségügy hálózata. Nálunk ez a hálózat más jellegű, és nem ilyen szervezett. Nálunk például nem épült ki az állatkórházaknak a magyarországihoz hasonló hálózata. Állatkórház csak a főiskolák keretében működik, ezenkívül az egész országban talán 10 privát állatkórház található. Az állatorvosaink magán helyeken gyógyítanak. Csak elismeréssel beszélhetek a magyar állategészségügyről, s kapcsolatainknak is részben éppen ez az egyik alapja. — Engedjen meg egy olyan kérdést is, ami már nem tartozik közvetlenül a szakmához! Mit ismer országunkból, s hogyan tetszik nálunk? I — Sajnos, mindig csak néhány napot tudok itt tölteni, s akkor leköt a szoros szakmai program, így külön ismerkedésre, országjárásra nem volt még módom. Elmondhatom azonban, hogy szívesen vagyok itt, mert barátságosak az emberek, s reméler». hogy közelebbről is lesz majd alkalmam megismerkedni országukkal — mondotta. Dr. Helmuth Schmidt-Hoens- dorf megtekintette a szekszárdi állatkórházat. Itt dr. Magyari Jenő igazgató fogadta és kalauzolta. A Tolna megyei tárgyalások során megvitatták egy újabb kísérlet lehetőségeit. Ezúttal egy bélféreg elleni szer kipróbálására kerül sói-. BODA FERENC A Magyar Dohányipar több mint félévszázados Pécsi Dohánygyárában kék, rózsaszín és zöld színű filteres cigarettákat kezdenek gyártani a közeljövőben. Ugyancsak a nagy múltú gyárban „Kecskemét 600 éves” elnevezéssel alkalmi cigarettát készítenek. Képünkön: az ízléses csomagolású „Kecskemét 600 éves", (MTI-fotó — Kovács E. Sándor felvétele) A bonyhádi Petőfi Tsz tanulója remekelt A zöldségtermesztőknek nem kedvezett a szerencse (Tudósítónktól.) A korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtésének egyik alapfeltétele a dolgozók szakmai tudásának növelése. A modern termelőeszközök gazdaságos alkalmazása, a termelés intenzív fejlesztése nem kis mértékben múlik azon, hogy hány fiatal választja a mezőgazdaságot, az erdőgazdaságot, vagy az élelmiszeripart élethivatásul, és hogyan készül fel választott szakmájának gyakorlására. Pártunk agrárpolitikája, az üzemek szervezeti és gazdasági megerősödése, a szakmai vezetés színvonalának emelkedése kedvező körülményekét teremtett ahhoz, hogy mind több fiatal válasszon mezőgazdasági vagy élelmiszer- ipari pályát. A Mezőgazdasági és Élelemzésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó 70 mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző iskolában 18 ezer szakmunkástanuló készül 28 mezőgazdasági, erdőgazdasági vagy élelmiszeripari szakmára. Az idén Hajdú-Bihar megyében rendezte meg a MÉM Szak- oktatási Felügyelősége a mező- gazdasági szakmunkástanulók „Szakma Kiváló Tanulója” országos versenyét, Megyénk a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola tanulóival volt érdekelt a versenyben. Szakmánként az iskolai verseny két-két első helyezettje volt indítható az országos versenyen. A szabályok értelmében azok a tanulók, akik a megszerezhető 60 pontos maximumon belül legalább 40 pontot szereztek, kitűnő minősítésű szakmunkás-bizonyítványt nyertek. így nyert szakmunkás-bizo nyítványt növénytermesztő gépész szakmában Hajdúszoboszlón Mic: ku Mihály, a bonyhádi Petőfi Tsz tanulója. Megközelítette, de nem érte már el a szintet a másik versenyző, Palkó Titusz, az apar- hanti Búzavirág Tsz tanulója. A zöldségtermesztő tanulóknak nem kedvezett a szerencse. A 21 induló közül csak a 18. és a 21. helyet tudták megszerezni. Annál inkább remekeltek a szarvasmarha-tenyésztő szakma lengyeli versenyzői. Juhász Tibor a gyulajl Uj Barázda Tsz tanulója az 5 Klippel Júlia, a Kanacsi Állami Gazdaság tanulója a 7. helyen végzett. Mindketten kitűnő szakmunkás-bizonyítványt nyertek. Helyezésük annál is értékesebb mivel egy olyan nagy múltú, csupán állattenyésztési szakosítású iskolát is megelőztek, mint a keridaL Hazalisán és internacionalizmus Kádár János beszédeinek gyűjteménye MICSODA MOZGALMAS, eseménydús esztendőket hagytunk ismét magunk mögött! — ez az ember első érzése, reflexiója, amikor belelapoz pártunk Központi Bizottsága első titkárának az idei könyvhétre megjelent kötetébe. Szocialista és kapitalista lapoknak adott interjúk váltakoznak benne varsói, ulánbátori, moszkvai, berlini, Karlovy-Vary-i beszédekkel, felszólalásokkal, s olyanokkal, amelyek a párt, a KISZ kongresszusán, vagy éppen egy-egy megye, nagyüzem meglátogatásakor hangzottak el. Küzdelmes, sok gondot, de sok örömet is hozó esztendők idézője a könyv, amelynek első írása 1964 szeptemberében, az olimpiára készülő magyar csapat meglátogatásakor a tatai edzőtáborban hangzott el, az utolsó pedig most újévkor, a rádió és a tv riportereivel folytatott beszélgetéskor. Érdekes és hasznos dolog újból elolvasni ezeket a megnyilvánulásokat. Olvasásuk közben lehetetlen nem észrevenni, hogy Kádár János nemcsak a „hivatalos” alkalmakkor — így például a párt IX. kongresszusán, testvéri pártok delegációinak fogadásánál, barátsági nagygyűléseken, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján Moszkvában rendezett ünnepi ülésen — mondott beszédeiben, hanem alkalom szülte, rögtönzött párt- aktívai felszólalásaiban, egy-egy újságíróval folytatott kötetlen eszmecseréjében is milyen plasztikusan és meggyőzően tudja kifejezésre juttatni pártunk marxista—leninista politikáját. A három és fél év krónikáját kézbe vevő olvasót az is kellemesen lepi meg, hogy a Kádár elvtárs közszereplését mindig annyira jellemző világos stílus, egyéni íz, mindaz, amely egy-egy beszédének karakterét adja, híven megmaradt a kötetben is. „Szó sincs arról, hogy a ma problémáit és a holnap megoldandó feladatok nehézségeit elhallgatnánk. Vannak feladataink, és nem is könnyűek. De ha évek munkájáról beszélünk, tudnunk, látnunk és éreznünk kell — mert a tapasztalat erősít bennünket —, hogy harcunk nem hiábavaló, a munkásosztály szilárd és erős, szilárdak a szocializmus alapjai hazánkban, és nincs olyan belső erő, amely képes volna megakadályozni további előrehaladásukat”. — Kádár elvtársnak ez a Ganz-MÁVAG-ban tavaly nyáron tett látogatásakor elmondott két- három mondata lehetne a most napvilágot látott kötet mottója is. E kpnyv minden írása szug- gesztív erővel hirdeti a szocializmus igazát, nem egyszerűen deklarálja, hanem meg is magyarázza: miért helyes a párt politikája? MENNYIRE TALÁLÓ az MSZMP IX. kongresszusán tett megállapítása is: „Pártunknak becsületet szerez, hogy jól él a hatalommal, nem uralkodik, hanem vezet, és a népet szolgálja. Ez a magatartás kötelező a párt minden funkcionáriusára és tagjára. Az egyszerű emberek véleménye a pártról nem kis részben azoknak a kommunistáknak munkájától és magatartásától függ, akiket személvesen ismernek.” „Hazafiság és internacionalizmus” — e cím markánsan jelzi a könyv anyagával átívelt három és fél esztendő egyik központi gondolatkörét. Sok-sok oldalról — még a hazafiság és a lokálpatriotizmus viszonylatában is — megvilágítja a szerző ezt a témakört. Rendkívüli fontosságot tulajdonít neki; ezt bizonyítják a KISZ VII. kongresszusán, mintegy a fiata- Joknak útravalóul mondott szavai: „Szeretném megértetni az itt képviselt korosztállyal, hogy bár a jövendőhöz nagyon fontos a romantika, meg sok egyéb, ami a fiataloknak kell, de a legeslegfontosabb, hogy a magyar ifjúság elvek szerint éljen, s legalapvetőbb elvünk szocialista ha- zafiságunk és proletár internacionalizmusunk.” — S egy másik fórumon: „Az internacionalista állásfoglalás, a hazai és nemzetközi feladatok helyes összehangolása lehetséges és szükséges, ennek mind jobb megoldása a kor legfontosabb parancsa számunkra, kommunisták számára.” Hadd idézzünk még egy, az SZKP XXIII. kongresszusán elhangzott, s frappáns megfogalmazásában világvisszhangot keltett megállapítást, amely egyben pártunknak a nemzetközi kommunista mozgalom problémáiban való tájékozódásánál is fontos iránytű és alapelv: „A magyar kommunisták azt vallják, hogy az internacionalizmus próbaköve volt mindig — és ma is az — a Szovjetunióhoz való elvi, elvtársi viszony. Szovjetellenes kommunizmus nincs és nem is lesz sohasem.” * KÁDÁR ELVTÁRS KÖNYVÉT úgy vehetjük kézbe — s ezt is értékeljük benne —, mint amely híven érzékeli a világ és benne a szocialista közösségbe tartozó hazánk helyzetét, politikusán reagál az országos és az emberi problémákra, s igyekszik korszerű válaszokat adni az élet által feladott kérdésekre. A megtett, útról nekünk magunknak is van tapasztalatunk; ezért is állapíthatjuk meg: a „Hazafiság és internacionalizmus" hű tükre népünk, pártunk e néhány küzdelmes évének. S egy ilyenfajta „visszapillantó tiikor” mindig hasznos a népek nagy országútján való közlekedésben. ÚJLAKI LÁSZLÖ 22. sz. Állami Építőipari Vállalat asztalosüzeme felvesz faipari gérmunkáseket, épület- és és segédmunkásokat budapesti munkahelyre. A vállalat napi .kétszeri kedvezményes étkezést higiénikus szállást, útiköltséget biztosít. Jelentkezés: Budapest V. Irányi u. 17. sz. munkaerőgazdálkodáson. (330)