Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

t? dl • TOLN-A MEGYEI■ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA-MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 125. szám ARA: 80 FILLER Csütörtök, 1968. május 30. „Népi kormányt akarunk !“ Újabb nagyszabású tüntetés a francia fővárosban Szerdán délután, 15.30 órakoi megkezdődött a tüntetők töme­ges felvonulása Párizsban. A részvevők számát megfigyelők 30— 50 ezerre becsülik- A menet a Bastille történelmi falaitól indult, a felvonulók táblákat viltek „néoi kormányt akarunk!” feliratok kai. A tüntetés szervezetten, a legnagyobb rendben folyik, a pá rizsiak a járdák széléről nézik és felcsattanő tapssal üdvözlik a diákok és munkások menetét. A menet első sorában a CGT vezetői haladták, élükön Benoit Frachon elnökkel és Georges Séguy főtitkárral. Részt vesz a tün­tetésben Waldeck Rochet, az FKP főtitkára. A menet végcélja a St. Lazaire pályaudvar. ­A hírügynökségi jelentések megállapítják, hogy a tüntetés ki­zárólag politikai jellegű. Noha a CGT főtitkára egy újságíró kér­désére válaszolva kijelentette, hogy politikai kérdésekről nem haj­landó nyilatkozni, a dolgozók kitartanak jogos követeléseik mel­lett, akármilyen kormány is van hatalmon- „Demokráciát aka runk, ennél többet azonban e pillanatban nem mondhatok” — hangoztatta Séguy. Folytatódik 9 millió dolgozó sztrájkja Franciaországban változatlan erővel tovább folytatódik a több mint 9 millió dolgozó sztrájkja. A harc a gazdasági követelések mellett egyre inkább politikai jellegűvé válik. Olyan gyárak, vagy akár . iparágak dolgozói is, amelyek teljes egészében kivív­ták gazdasági követeléseik telje­sítését, a mozgalommal való szoli­daritásból továbbra is foly­tatják a sztrájkot, politikai változást követelve­Gyakorlatilag ez a helyzet az ál­lamosított fémiparban, ahol az il­letékes állami szervekkel folyta­tott tárgyalások a követelések ki­elégítésére vezettek. Egyelőre azonban szó sincs a munkafelvé­telről, annak ellenére, hogy az északi szénmedencében befolyá­sos CFTC a sztrájk abbahagyásá­ra szólított fel. A Franciaország történetében példátlan erejű általános sztrájk­mozgalom fényében Párizsban egyre többen kérdezgetik, hogy vajon a De Gaulle tábornok ál­tal június 16-ra kitűzött népsza­vazás megmentheti-e a gaulleista rendszert. A népszavazásra bo­csátandó törvénytervezet szöve­gét kedden este nyilvánosságra hozták, annak két központi gon­dolatát Georges Gorse tájékozta­tásügyi miniszter ebben a két szóban foglalta össze: „Megújulás és részvétel”. Egyre nagyobbak azonban a kétségek aziránt, ha a népszavazást megtartják, ez a szöveg általános megfogalmazá­saival elnyeri-e az „igen”-szava- zatok többségét a gyökeres vál­tozásokat kívánó közvélemény­ben. Meg nem erősített, de nem is cáfolt hírek szerint az állam­tanács is kedvezőtlen véleményt adott a szövegről. Francois Mitterrand sajtóérte­kezletének kiindulópontjaként azt a feltételezést választotta, hogy a népszavazáson a franciák többsége szembefordul az el­nökkel, s ezért tette meg ideiglenes ügyintéző kormány alakítására szóló felhívását­Kennedy vereséget szenvedett Washington, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Robert Kennedy szenátor Ore­gon államban a kedden tartott próbaválasztáson vereséget szen­vedett Eugene McCarthy szená­torral szemben, a demokrata párt elnökjelöltségéért folytatott küz­delemben. McCarthy a szavazatok mintegy 44, Kennedy pedig 39 százalékát kapta meg, a fennma­radó szavazatok a korábban el­készített listán szereplő Johnson elnöknek, illetve a jelöltségért ugyancsak versenyben levő Hu­bert Humphrey alelnöknek jutot­tak. A republikánus jelöltek kö­zül Richard Nixon könnyű győ­zelmet aratott. Kennedynek a választási kampány során ez volt az első veresége, McCarthynak pedig az első általános győzel­me. Egy hét múlva kerül sor az utolsó nagyobb próbaválasztásra, Kalifornia államban, ahol mind Kennedy, mind McCarthy indul. Kennedy veresége politikai szakértők szerint érzékenyen és kedvezőtlenül befolyásolhatja esé­lyeit az elnökjelöltség megszer­zésére. A szenátor ugyanis azt igyekezett bebizonyítani, hogy a hivatalos pártapparátussal szem­ben — amely Humphrey jelölt­ségét támogatja — ő a választók szavazataira számíthat. McCarthy esélyei viszont az oregoni siker következtében valamelyest nőttek, bár még mindig úgy tekintik, hogy nem tudja megszerezni az elnökjelöltséget. Mint ismeretes, McCarthy szenátor elsőként szállt szembe Johnson elnökkel, a viet­nami háborút ellenző program­jával. A szenátor most ismét ki­jelentette, hogy mind Kennedyvel, mind Humphreyvel szemben folytatni kívánja a küzdelmet. Az oregoni próbaválasztás va­lódi nyertese a szakértők szerint Humphrey, aki ugyan csak a sza­vazatok öt százalékát kapta meg, de ellenfeleinek megosztottsága növelte esélyeit. Robert Kennedy egyelőre nem nyilatkozott az oregoni vereség kihatásairól, korábban azonban azt mondotta, hogy egy ilyen ve­reség után „nem tekinti magát igazán életképes elnökjelöltnek”. A válság politikai megoldásáról tárgyalt a demokrata szocialista baloldali szövetség és a Francia KP küldöttsége. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint javas­latokat vitattak meg a szüksé­ges tennivalókra vonatkozóan és ezeket a két párt vezető szervei elé terjesztik, majd ezt követően újra összeülnek. Az Aurore viszont másfajta készülődésekről is ír. A jobboldali lap szerint a fővárosban olyan hírek keringenek, hogy a kor­mány hazarendelte Németország­ból az ottani francia katonai egy­ségek főparancsnokát, az algériai események nyomán hirhedtté vált Massu ejtőernyős tábornokot. Több páncélos ezredet is Párizs közelébe vezényeltek. (Folytatás a 2. oldalon.) EZ TÖRTÉNT Szerda délután a nagy balol- Hétfő óta az anarchisták, 3 dali szakszervezeti szövetség, a CGT felhívására párizsi munká­sok tíz- és tízezrei tódultak a Bastille térre, hogy részt vegye­nek a nagyszabású tüntetésen, s gazdasági követeléseik mellett nyomatékot adjanak politikai követeléseiknek is. A demonstrációt minden erejével támogatta a Francia Kommunista Párt. Ez a nagyszabású megmoz­dulás mintegy válasz volt a pá­rizsi egyetemi stadionban hétfőn, szélsőbaloldali diákok által kezdeményezett (és szélsőjobbol­dali szervezetektől is támogatott) gyűlésre, amelyen zavaros, avagy zavarosban halászni óhajtó ele­mek megpróbáltak kmomunista- ellenes irányt adni a franciaor­szági eseményeknek. A Pompidou-kormány nem tudja leplezni {pjetlenségét: elhalasztotta szerdára terve­zett ülését, De Gaulle elnök pedig meglepetésszerűen vi­dékre utazott. Mind kevesebben tekintik a ki­bontakozás útjának a június 16- ára tervezett referendumot. Látha­tóan már a kormány sem bízik ebben. Országszerte nyugta­lanságot kelt az a hír. hogy az emlékezetes éjtőernyős-pucCs tá­bornoka Massu, Párizsba érkezett és állítólag két, korábban Nyu- gat-Némétországban állomásozott francia páncélos hadosztályt is a főváros közelébe hoztak. kormánypártiak, s a szélsőjobb- oldaliak valósággal kezet fogtak- egymással egy általános kommu- nistaellenes kampányban. Az FKP és a baloldali szövetség megbeszélései mindeddig nem ve­zettek eredményre. Ebben a helyzetben rendkívül nagy je­lentősége van a szerda esti pá­rizsi, baloldali tüntetésnek, amelynek során a munkástöme­gek kinyilvánították: , a sztrájkot a kormány meg­buktatásáig folytatják, egy demokratikus népi kormány megteremtéséért, igazi balol­dali fordulatért Franciaország életében. Ebben az új kormányban helye és szerepe kell. hogy legyen az FKP-nak, mert nélküle nincs igazi fordulat, nincs igazi ki­bontakozás. A szomszédos Csehszlovákia életének fontos eseménye, hogy összeült a CSKP Központi Bi­zottságának plénuma, amelyen a Politikai Bizottság beszámolója felméri a kialakult politikai helyzetet és a további tennivaló­kat. A plénum napirendjén sze­repelnek a rehabilitációs ügyek, a Sejna-ügy, káderintézkedések: és a párt költségvetése. Megtár­gyalja a plénum a központi re­víziós bizottság és a központi el­lenőrző bizottság tevékenységé­nek elvi követelményeit iis. Mind Csehszlovákiában, mind külföl­dön elénk érdeklődés nyilvánul meg a plénum munkája iránt. A gabonafelvásárló vállalat és a termelők kapcsolata Nemrég, az egyik tanácskozá­son azt mondta felszólalásában Buzogány István, a Tolna me­gyei Gabonafel vásár-ló és Fel­dolgozó Vállalat igazgatóhelyet­tese: „Nyílt sisakkal jövünk, elvtársak...” Arról beszélt, hogy a termelőkkel vailó kapcsolatu­kat a teljes őszinteség és egyen­lőség fogja jellemezni a jövőben még inkább, mint eddig. Mit is jelent valójában ez a nyílt sisak? — erről kértünk tá­jékoztatást Buzogány Istvántól. Mint mondotta, az egyenjogúság alapjait már évekkel ezelőtt kezdték lerakni, de adminisztra­tív kötöttségek voltak a vállalat & a termelők kapcsolatában, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt. A próbálkozá­sok, a jó üzleti kapcsolat ki­alakításának kísérletei még így is megfelelő eredménnyel jártak, erről tanúskodik több elismerés, legutóbb a tavaly kapott minisz­teri dicséret. Az egyezkedés tavaly kezdő­dött. A termelőszövetkezetek 1967-ben már szabadon dönthet­tek, mit akarnak termelni és mekkora területen. Buzogány István úgy mondja, szabad alku tárgya volt, hogy a gazdaság mennyi árut ad el a vállalatnak, vagy például, hogyan történik a szállítás. A gabonafel vásárló és feldolgozó vállalat vezetődnek ta­pasztalata az, hogy a szövetkeze­tek általában tudtak élni a sza­bad tervezés lehetőségeivel. Igen érdekes, hogy a vállalat az idén 7740 vagon kenyérgabona felvásárlását látta lehetségesnek, viszont a tsz-ek ennél többet tervezi tek eladásra. (Az időjárás sajnos még módo­sít ezen a számon). Az eset azt bizonyítja, hogy az érdekek általában azonosak mindkét részről. Napraforgóból ugyancsak olyan mennyiséget ígérnek a közös gazdaságok, amekkora a felvásárlási igény. A nyílt sisak, vagyis a telje­sen áttekinthető, kölcsönös elő­nyökön és önállóságon alapuló, spekulációmentes kapcsolat már eddig is lényegesen növelte a bi­zalmat a vállalat iránt. Igen jól mutatja ezt a napraforgó-értéke­sítésre kötött szerződés. Eddig évenként szerződtek a szövetke- zéfcak, az idén viszont már 37 tsz hosszabb időre lekötöt­te a napraforgó termését: 1970-ig szerződött a vállalat­tal. Ez jó a gazdaságnak is, hiszen biztosítva van az értékesítés, de jó Buzogány Istvánoknak is, mert a napraforgó-felvásárlási tervükből évi 400 vagon minden­képpen stabil. A kölcsönös előnyökön alapu­ló üzleti kapcsolat továbbfejlesz­tésén is dolgozik a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Gazdasági együttmű­ködési szerződést kötött a báta- széki Búzakalász Tsz-szel, még­pedig garanciával: ha a szövet­kezet a vállalat által javasolt etetési technológiáit alkalmazza a sei'téshizlalásbari, és az általa ajánlott takarmányt eteti, akkor egy kiló sertéshús előállításához Bátaszéken az eddigi 4,8 kiló ta­karmány helyett csak 4—4,2 kiló szükséges. Ez egy év alatt 17 vagon ta­karmány megtakarítását je­lenti, pénzben 5—600 ezer forintot. A szövetkezet mindössze 35—40 ezer forintot ad a vállalatnak, ha megvalósul, illetve beválik a terv. De úgy is segíti Bátaszé- ket a gabonafelvásárló, hogy ha takarmányhiánya lenne a közös gazdaságnak, megvásárolják ré­szére szabadpiaci forgalomban a szükséges mennyiséget. Merőben új módszer ez, és nyilván na­gyon hasznos lesz. De az is új, hogy a takar­mányfölösleggel rendelkező tsz-ektől felvásárolta a fölös­leget a vállalat, garantálva, hogy az év második felében visszaadja nekik ugyanolyan áron. Ezt a takarmányt kölcsönadja a gabonafelvásárló azoknak a kö­zös gazdaságoknak, amelyek ta­karmányhiánnyal küszködnek. Természetesen zavaró körül­mények is adódnak a kapcsolat­ban, erről is beszélt Buzogány István igazgatóhelyettes. Kelle­metlen például, hogy vannak tsz-ek. amelyek a vásárolt ta­karmánykeverék árát nem fize­tik ki a fizetési határidőn belül. Egy közös gazdaság már fél évet késik. Az ilyen eset nem kedvez az üzleti kapcsolatnak. A vál­lalat is adós még a szövetkeze­teknek járó korpa egy részével, mert a termelés kisebb volt a szükségesnél. Azt ígéri a válla­lat, hogy a szerződésben meg­állapított korpa teljes mennyisé­gét június végéig átadja a szö­vetkezeteknek. Végső soron azonban az alap­állás (így nevezik Buzogány Ist- vánék a kapcsolat lényegét), az, hogy a „partnerség” nem egy év­re szól, hanem hosszú távra, te­hát őrizni kell a jó viszonyt. Fi­gyelembe kell venni minden eset­ben a kölcsönös előnyöket, vi­gyázni arra, hogy a vállalat ne aknázza ki maximálisan az üzlet hasznát. G. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents