Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-28 / 123. szám
szerződés A napokban együttműködési szerződést kötött a Kapos-Kop- pány völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Pécsi Jogtudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Mező- gazdasági Jogi Tanszéke a kölcsönös előnyök alapján. Az országban elsőként jött létre ilyen szerződés. A tanszék állandóan figyelemmel kíséri a szövetség életét, és gyorsan, rendszeresen állást foglal az új mechanizmus kapcsán felmerülő jogi-gazdasági kérdésekben. Ez nagy segítségei jelent majd a szövetséghez tartozó termelőszövetkezeteknek. A tanszék részére pedig ez a kapcsolat jó lehetőséget nyújt a gyakorlati élethez való közelebb kerülésre. A szövetség területén feldolgoznak különféle jogi kutatási témákat, előadásokat, konzultációkat tartanak a tsz-vezetők, jogtanácsosok részére. Leányvár Miért öltöznek feketébe új hold vasárnapján a dunaföldvári asszonyok? Dunaföldváron érdekes népszokás eredetét bogozta ki Berze Nagy Ilona nyugdíjas tanítónő, a híres Berze Nagy János mesegyűjtő unokája. Ugyanis, a nagyközségben minden újhold vasár napján fekete ruhába öltöznek jnég ma is az idősebb asszonyok. Berze Nagy Ilona kutatásai szerint ez a szokás még a törökvilágba nyúlik vissza. A monda szerint egy basa elraboltatta a tjunaföldvári lányokat, hogy Törökországba vitesse őket, mire az anyák felkeresték és lányaik kiszabadításáért könyörögtek: egyikőjük tánccal is igyekezett befolyásolni a kényurat. A basa azzal a feltétellel volt hajlandó a könyörületre, ha az addigi fehér Színű kötény helyett feketét viselnek az uszonyok. Kívánságát azonnal teljesítették. A basa azonban hitszegő'vólt, s a lányokat vivő gályákat elindíttatta a Dunán. A gályák útközben elsüllyedtek, a legszebb lányt azonban két magyar vitéz megmentette és egy várba rejtette. Ennek a történetnek az emlékét őrzi a dunaföldvári asszonyok viselete. S a mondából Berze Nagy Ilona „Leányvár” címmel színdarabot írt. Most a helyi nőtanács titkárnőjének, Sógor Mária pedagógusnak a kezdeményezésére elhatározta, hogy a szabadtéri színpadon előadja majd a helyi vonatkozású érdekes históriát. Felkérték Raf- fay Annát, a Televízió főrendezőjét, hogy segítsen a történet színre vitelében. Az ő észrevételei alapján a szerzőnő átdolgozza színdarabját, s azt a nyár végén, vagy az ősz elején a KlSZ-fiata- lok és az úttörők közreműködésével bemutatják színpadon. (B. L.) kimeszelhetnék mér... Fél esztendővel ezelőtt, december első napjaiban figyeltem fel először a nagymányoki faluszélen álló autóbusz-megállóra. A kicsinyke épület előtt, a hidegben topogtak az utazásra váró férfiak és nők. Legtöbben be sem léptek, pedig csepergett az eső, Aki bement, fél perc múltán visszatért az ácsorgókhoz. Ugyan miért fagyoskodnak? Miért nem mennek fedél alá? Körülnéztem. Trágár feliratok és rajzok undorítják a jobb érzésű embert, a sarokban lim-lomok, gyanús halmok késztetik gyors távozásra a betekintőt, Ki venné így szívesen igénybe az autóbusz-megálló épületét? December óta többször is jártam már ezen az útvonalon. Változat- lánul ma is kívül ácsorognak az ittasok és a fehér falon virítanak a szembetűnő trágárságok. Figyelem, várom, mikor jut valakinek eszébe rendbe tenni a várószobát. Itt a közelben q Petőfi Sándor utcai iskola, serdülők, kamaszok élvezik a szüneteket. Meszelje le már valaki a valaha fehér falak trágárságait! Ne tűrje már tovább a közköltségen megépült autóbusz-megálló használhatatlansághoz közelálló rendetlenségét a községi tanács. Biztosan akadna Nagymányokon néhány ügyes kezű asszony is — a közeli tanulók védelme érdekében még inkább —, aki vállalná a meszelést... -é Ólomkristály dísztárgyakat, étkészleteket csiszolnak az ajkai és a parádsasvári üveggyárak alapanyagából, A tetszetős üvegáruból jelentős mennyiséget exportálnak. A képen: apró mintás ólomkristálytál. (MTI-fotó — Jármai* Béla felvétele) Házmesterek „trónfosztása” Lapunk 1967. szeptember 12-j. számában „Házmesteri hűbérrendszer” címmel foglalkoztunk a szekszárdi házfelügyelők munkájával. Emlékeztetőül a tavalyi helyzetről: "Szekszárdim c. városgazdálkodási vállalat a legfőbb „hübérúr”. A házmesterekkel ők kötnek munkaszerződést, amelyben kötelezik őket, hogy a gondozásukra bízott házban rendet tartsanak. De a „hűbéri láncolat” itt nem szakad meg, legalábbis nem minden esetben. A házfelügyelők egy része alá írja a szerződést, elfoglalja a kapott lakást, de rangon alulinak tartja, hogy ezért valami munkát is végezzen. Ezért arra törekszik, hogy megfelelő ellenszolgáltatásért „helyettesekkel" végeztesse. el. a munkát. ■... ... A visszás, helyzet oka elsősorban az volt, hogy a házmesterlakásokat a városi tanács utalta ki, s a városgazdálkodási vállalat „tetszik, nem tetszik" alapon szerződést kötött a bérlővel«. A közvélemény-kutatás alkalmával egy olvasónk vetette fel a kérdést: vajon változott-e a helyzet a cikk megjelenése, 1967. szeptembere óta? kor alig volt ötnél több bérház Szekszárdon, s jelenleg 60 bérház gondjaival,, problémáival - foglalkoznak. Érthető, hogy két ember a megnövekedett feladatokat nem tudta megfelelően elvégezni. A vállalat vezetősége erre is megoldást talált: 1968. április 15-től a városban négy körzeti gondnokságot alakított ki. Külön gazdája van a Hunyadi utcai, Wosinszky utcai, Tarcsay utcai és déli kertvárosi lakónegyednek. A lakótelepek körzeti gondnoka szinte naponta ellenőrizni tudja a bérházak tisztaságát, megismeri a házfelügyelőket, a lakókat, s a problémákat közvetlenül is észlelve, köny- nyebben tud megoldást találni., így a bérházak lakóinak sem kell minden ügyes-bajos kérdéssel a városgazdálkodási vállalathoz menni. De nemcsak a fokozottabb ellenőrzés szempontjából lényeges a körzeti gondnokság, megkönnyíti a házfelügyelők munkáját is. Korábban például ha seprűre volt szükségük, először be kellett menni a vállalat központjába, ahol megkapták az utalványt, azzal elballagtak a két kilométerre lévő Keselyűsi úti telepre, s csak onnan vihették el a seprűt, vagy más takarítóeszközöket. Felesleges fáradtság, időkiesés. Most minden ház- felügyelő a körzeti gondnokságon beszerezheti a takarításhoz szükséges anyagokat. „Válogatott“ házmesterek Orbán Györgytől, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy 1968. január 1 óta lényeges változások történtek: a városi tanács jogot adott a városgazdálkodási vállalat vezetőinek arra, hogy a felépülő új bérházákban őik válaszszák ki a házfelügyelő személyét. A megkötés csupán annyi, hogy lehetőleg .a legszoronga- tottabb helyzetben' lévők közül — a százas lista alapján — keressenek munkára alkalmas házmestert. így biztosítani lehet, hogy minden esetben olyan ember foglalja el a házfelügyelői lakást — akitől méltán el lehet várni, hogy becsületesen elvégezze a rábízott teendőket. A jelenlegi helyzeten ez természetesen mit sem változtat, de annyi biztos, hogy az. ezután felépülő bérházakban már nem lesz probléma a tisztasággal, a házfelügyelői munkával. A „házmesteri hűbérrendszert'’ véglegesen felszámolták, mindenütt az végzi el a munkát, aki a fizetést kapja érte. Körzeti gondnokság A házfelügyelők munkájának javítását — ha másként nem megy — fokozottabb ellenőrzéssel lehet elérni. Korábban, tavalyi cikkünk megjelenése idején, erre nem volt lehetőség: mindösz- sze két személy foglalkozott a vállalat keretén belül házkezelési munkákkal, az ő feladatuk lett volna az ellenőrzés is, A létszám egyébként 1957. óta ennyi —ariáők. foglalták el a lakást. A vállalat nem, vagy csak nagyon ritkán élt azzal a jogával, hogy a hanyagul dolgozó házfelügyelőket más lakásba költöztetik. Az elmúlt időszakban már arra is volt példa, hogy 24 órán belül „kicserélték" azt a házfelügyelőt, aki az új feltételek mellett nem vállalta a munkát. Orbán György igazgató elmondása szerint néhány házból ..megszökött'' a házfelügyelő, felbontották a szerződést, lakásuk főbérlet lett. így a vállalat ezekbe a házakba nem tudott új felügyelőt helyezni, — szolgálati lakás hiányában. Ez persze nem azt jelenti, hogy piszkosak, elhanyagoltak maradnak ezen épületek léposőházai. A körzeti gondnokságon három főállású takarítónőt alkalmaztak, akik a rájuk bízott házakban — sokszor a házfelügyelőknél jobban — elvégzik a takarítást. A vállalat (nem fizet rá, — sőt ezzel a módszerrel eléri, hogy mindig tiszták, rendesek legyenek a lakóépületek. És a lakók... • ‘ Nem kötelező... A házfelügyelők — ha nem is látták el megfelelően a munkájukat — bizonyos szempontból monopolhelyzetben voltak, hiszen Az igazság kedvéért azt sem lehet elhallgatni, hogy nem minden esetben csak a házfelügyelők hibásak — nagyon sok, múlik a lakókon is. Kis jóakarattal segíthetik, de nehezebbé is tehetik a házfelügyelő munkáját. Meg keli nézni például azt a házat. ahol napirenden vannak a Viták, veszekedések — és azt, ahol a legteljesebb az egyetértés lakók és házfelügyelők között. Nem kétséges, hogy mindenféle szempontból az utóbbiak javára billen a mérleg... Az elmondottak szerint alig több mint fél esztendő alatt sokat javult a helyzet, A bevezetett intézkedések újkeletűek. — közvetlen hatásukat a lakók csak később érezhetik. Reméljük ezzel — ha ideiglenesen is — megoldódik ez a sajátos székszárdi probléma. D, KÚNYA JÓZSEF ♦♦♦♦♦»♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»fr Nehéz előkeresni a jegyzőkönyvet — Helyt kellett adni a fellebbezéseknek „Felül kell vizsgálni azoknak a tagsági viszonyát, akik tagsági kötelezettségeiknek huzamosabb idő óta nem tesznek eleget, s a felülvizsgálat eredményéhez képest őket a 12.§ (3) bekezdése alapján a tagok nyíl vántartásából törölni kell.” (1967 évi m. törvény.) A rendelkezéséknek megfelelően a felülvizsgálást a törvény hatályba lépésétől — tehát január 1-től ■— számítva három hónapon belül be kellett fejezni. A tagsági viszony rendezése során a bátai November 7. Tsz-ben harminchatan kerültek a • törlendők listájára. A vezetőség határozata ellen húszán fellebeztek a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályánál. Az osztály a felülvizsgálás után valamennyi fellebbezést jogosnak találta — a termelőszövetkezet és a tagok ezekben a napokban kapják meg az értesítést a tagsági viszony hatósági úton történő Visszaállításáról. A rendezés soráti elhangzott olyan vélemény, hogy a mezőgazdasági és élelmezési osztály eléggé liberálisan bírálta félül a fellebbezéseket. A törvény kimondja: „Nem lehet törölni tagot öregség és munkaképtelenség miatt, vagy azon a címen, hogy a termelőszövetkezet a tagnak nem tud munkát biztosítani.” A húszból legalább hat fellebbező éppen az idős kor, vagy csökkent munkaképesség miatt nem tudott úgy részt venni a közös munkában, mint ahogyan azt általánosan meg kell követelni. A 65 éves fábián Jánost 1960- ban felterjesztették munkaképtelenségi járadékra, de nem érte el a 100 százalékos munkaképtelenség mértékét. 1968-ban mégis a törlendők listájára került. Fellebbezésében ezt írja egyebek között: ,,1959-ben betegségemre hivatkozva nem akartam belépni, de ígéretet kaptam könnyebb munkára. Tehenész voltam négy évig, de orvosi utasításra fel kellett adnom, bármennyire is szerettem ezt a munkát.” Az ötvenkilenc éves Péterfi Lő- rincnét korábban már kizárták, de akkor fellebbezése után visszavou- ta a szövetkezet a határozatot. Most a törlés sorsára jutott. A fellebbezéshez mellékelt orvosi igazolás szerint az asszony születése óta testi hibás, olyannyira, bogy nehezebb munkára képtelen. Olyan munkát viszont, amelyet el tudna végezni, a szövetkezet nem tud adni. A törlésről szóló határozat nemcsak embertelen — ellenkezik a törvény rendelkezéseivel is. Zsinkó Mihályné az elmúlt évben 113 munkaegységet teljesített — mindamellett gondoznia kellett \ egy kilencven éves, magatehetetlen családtagot. És ami a legdöntőbb; az idén már 71 munkaegységet teljesített. Fellebbezésének egyebek között azzal az indokolással adtak helyt, hogy korának, csökkent munkaképességének megfelel a múlt évben végzett teljesítmény, és mellette szól az idén eddig végzett munka is. A fellebbezések elbírálásához a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály először írásban kért kiegészítést a szövetkezettől, majd mivel a beküldött, kiegészítő adatok sem voltak megnyugtatóak, kint a szövetkezetben ismételten megvizsgálták valamennyi fellebbező helyzetét. Az eljárásnak ebben a szakaszában a vezetőség élhetett volna azzal a lehetőséggel, hogy legalább a legkézenfekvőbb indokok figyelembevételével visszavonja a törlésről szóló határozatot. A helyszíni felülvizsgálás másik, nagyon is jellemző momentuma arról, hogyan nem szabad emberek sorsáról dönteni. Felvetődött ugyanis a köte.oz^ muuKa- norma kérdése. A terme.oszö vetkezet régi aiapszaoatya ugyanis a férfiak részére 120, a nők részére 80 munkaegység kötelező teljesítését írta elő. A szövetkezet vezető. most hivatkoztak arra, hogy ezt az alapszabály-l ktstuu módosították, magasabb teljesítmény elérésének feltételével. kzt kellett volna a közgyűlési jegyzőkönyvvel dokumentálni. A szöveiKezet vezetői viszont arra h* vámolták; nehéz előkeresni a jegyzőkönyvet. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálynak az összes Körülmények figyelembevételevel a tag- I sági viszony visszaáhnásárói kellett határozni. De ez a ..a ürozat nem menlevél. A szövetkezet vezetői előtt továbbra is nyitva áll a törlés lehetősége, ha a tag továbbra sem vesz részt a közös munkában, képességeinek megfelelően. De a törlésnél mindig a törvényesség, az ember.esség legyen a mérvadó — ne úgy, mint a fentebb idézett esetekben. BI.
