Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-28 / 123. szám
t Robot titkárnő Éjjel-nappal dolgozik, bélyegez, ír, foto másológép segítségével napi 900 levélmásolatot készít el a tokiói robot titkárnő. Jiro Aizava, a Japán Gyermekek Kultúrintézetének igazgatója szerkesztette és egy áruházban mutatják be az érdeklődőknek. (MTI'* Külföldi Képszolgálat) Forradalom a kábelgyártásban? Az elektromos kábelek gyártásának hagyományos technológiája szerint vékony fémhuzalokból többszörös sodratot készítenek és az így készült eret szigetelőréteggel veszik körül. Egy új találmány alaposan megváltoztatja ezt a gyártási módot, ugyanis a szigetelőburkon belüli teret fémnátriummal tölti ki. Az új technológia bevezetését több lényeges szempont indokolja. A nátriumerű kábelt ugyanolyan erősségű áram vezetésére alkalmas rézkábellel ösz- szehasonlítva kitűnik, hog£ az előbbi 45 százalékkal vékonyabb, kétszer könnyebb és 16-szor olcsóbb lehet! Lényeges, hogy a nátrium rendkívül hajlékony, ezért bármilyen nagy keresztmetszet esetén is tömör henger lehet a kábelér. A kábelkészítés gyártásmódja tehát folyamatos préseléssé egyszerűsödik. Egyidejűleg gyártható a nátrium kábelér és az azt körülvevő polietilén köpeny. Az elektrotechnika nagy várakozással tekint az újfajta kábelek megjelenése elé. Vissza a munkába — Már nem népbetegség — Fontos a tüdőszűrés — A társadalom segíteni akar Országosan, így megyénkben is fogy a csökkent munkaképességűvé vált dolgozóik rehabdlitá- tációjának jelentősége. A számokkal bőven dokumentálható eredmény azonban távolról sem jeleníti azt, hogy a rehabilitáció problémáin túlléptünk, velük fog. Lalkozni felesleges. Erről nincs szó, jóllehet országos szinten évente ezerkétszáz csökkent munkaképességűvé lett emberrel kell számolnunk. Ezek túlnyomó többsége ötven éven felüli. Zömmel olyanok, akik a rehabilitációnak azzal a lehetőségével, hogy új szakmát tanulhatnak — nem kívánnak élni, inkább vállalják a rokkantosí tást. Az országnak négy egészségügyi intézményében működnek átképző tanfolyamok, iskolák. Felvevő létszámuk 700. Mi a helyzet a tb-s gyógyultak, vagy a gyógyulás útján elindítottak és a rehabilitációra szorultakkal Tolna megyében? , Ha már az idősebbek betegsége Mint ismeretes, egészségügyünk egyik legjelentősebb eredménye a félszabadulás óta eltelt időben az. hogy a gümőkór elvesztette népbetegség jellegét. A kötelező védőoltások, a baj megelőzését biztosító kötelező szűrővizsgálatok, megannyi áldozatos, sokszor hősies társadalmi, emberi igyekezet eredménye az, hogy ezzel a valamikor legyőzhetetlennek látszó és annak, is ismert kórral az emberi tudás javára dőlt el és dől ei napjainkban is még valahány ütközet A megyei kórház új tüdőosztályán felkeresett dr. Papp Károly főorvost kell idéznem. Beszélgetésünk során ő mondotta el, hogy fiatal orvos korában hányszor állt segíteni akarón és mégis tehetetlenül egy-egy életerős, szép fiatal ember ágya mellett. — Elszoruló szívvel néztem, hogyan hervad el szemem láttára a fiatal élet. A ma pályakezdő tüdőszakor- I vosoknak nem kell majd ilyen keserűn emlékezniük. Nem kell, már csak azért sem, mert nagy I hatású gyógyszerek sorát fedezték fel, vezették be, s mert a tuberkulózis veszélye az ifjúságra mind ritkábban talál. Ez a hajdani népbetgség az idősebb korosztályok betegségévé lett. s ha pusztít még a tbc, ezek körében pusztít leginkább, mert elhanyagolt, nem időben felfedett beteg- séghordozóikról van szó. Hány. de hány alkalommal előfordul rrva is még, hogy az ingyenes, de kötelező tüdőszűrő vizsgálat fontosságát nem értve, kibújnak a vizsgálat kötelezettsége alól emberek! Kétszáz közül az első — Rudi, holnap ne ide gyere, hanem a központba. — Miért? — Holnap lesz a verseny. Nem tudod? — Miféle verseny? — A vállalat fiatal kőműveseinek szakmai versenye. Én beneveztelek téged is, de úgy látszik, elfelejtettem szólni. — Jól "ttan, Jóska, de azért máskor engem is értesíts időben, ha ilyesmiről van szó. . A párbeszéd az egyik reggel hangzott el Metz Rudolf kőműves és építésvezetője között. Azóta már lezajlott a megyei vetélkedő is, és a szőke fiatalember a megye legkiválóbb fiatal kőművesének bizonyult. — Ha már ilyesmibe belefog az ember, akkor igyekszik is — mondja mosolyogva. — Persze, tudtam, hogy a vállalati döntőn még átjuthatok különösebb előkészület nélkül, M.J i de a megyeire nem lehet csak úgy eljönni. — Izgalmas volt? — Különösen a vége. Amikor holtverseny alakult ki köztem és Oberritter Feri közt. Egyébként ő is, mint én, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója. Persze, akkor már tudtam, hogy a második hely biztosítva van. De aztán pótkérdést húztunk és úgy látszik, én tudtam jobban válaszolni. Rudi most szorgalmasan készül. Tanul, átismétli az elméleti tudnivalókat, ök ketten. meg Főglein János, a Tanácsi Építőipari Vállalat és Rakoczki Ferenc, a Paksi Építőipari Ktsz dolgozója vesznek részt három megye — Baranya, Tolna és Somogy — ifjú kőműveseinek versenyén. És készül —, de arra már nem tanulással — az NDK-beli útra. A megyei verseny első helyezettjét, aki a mozgalomban részt vevő kétszáz fiatal közül bizonyult a legjobbnak, jutalomként ez az utazás illeti. 0 (J) Ritka az antihumánus megnyilatkozás Visszatérve ahhoz a társadalmi gondhoz, amelyet a tbc-bői valamely maradványos betegséggel gyógyultak újbóli munkába állítása napjainkban okoz, fel kell jegyezni, hogy az elmúlt évben a megyében harminchármán szorultak rehabilitációra. Ennek az eljárásnak a lebonyolítása nem okozott nehézségeket, mert igencsak örvendetes szemléletbeli változás történt. A humánum, ami kezdetben sokszor csak rendeletek szavára szerezhetett jogot, tavaly már nem volt új, nem volt meglepetés. Az üzemek, vállalatok, intézmények ma már külön erre a célra létrehozott bizottságokban döntik el, hogy betegségből, balesetből károsodást szenvedett dolgozóikat hogyan helyezzék él, milyen munkakör betöltését bízzák rájuk. A teljesen gyógyul- takkal nincs ilyen gond. Ezek az emberek bármely munkakörbe visszahelyezhetők. Más a helyzet azokkal, akik valamilyen maradvánnyal gyógyultak, akik az elszenvedett betegségből szerzett további légzőszervi bajokkal kénytelenek ismét munkába állni. Ök azok, akiknek elengedhetetlenül szükséges a könnyű munkakör biztosítása. És nem lehet azt mondani, hogy kirívó elzárkózást tanúsítanának a vállalatok, üzemek, intézmények. A kórház egyik főorvosa emlékezett többek között egy megyei termelőszövetkezet főagronómusá- ra aki váratlanul beállított a kórház tüdőosztályára. Azt kívánta tudni, hogy az ott kezelés alatt álló traktorosukat, ha kijön a kórházból, hol foglalkoztassák. Jó érzés hallani ilyesmiről, bár mint mondottuk egészségügyünk e vonalon dolgozó képviselői csak nagyon kevésszer találkoznak oktalan, antihumánus megnyilatko; zásokkal. Ha valahol probléma adódik, úgy kevés kivétellel termelőszövetkezeteinkben adódnak problémák. A mezőgazdaság jellegénél fogva meglehetősen kevés igazán könnyű és kímélő munkakört tud biztosítani betegségből gyógyultjainak. Persze, ezen a területen is vannak kiemelkedően jó intézkedéseket ho, zó termelőszövetkezetek, mint például a bátaszéki, ahol a se- gítokészség mindig párosul a találékonysággal is. Könnyebb munkakörben A kórházban és a tüdőgondozóban járva késztetett elgondolkodásra egy mindkét helyen megfogalmazót tt igény. Hosszan lehetne fejtegetni, de álljon itt summázva: — azt a feliogást kellene megszüntetni, hogy egyes Felvételre keresünk takarítónőket, valamint férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a kórház személyzeti irodáján. Megyei kórház, Szekszárd (332) emberek a betegségükből éljenek. Vele kell, hogy éljenek és úgy, hogy bajuk ne súlyosbodjék. Okos, társadalmi szinten is létjogosult igény ez. Államunk nem vádolható szűkmarkúsággal: rendeletek, törvények egész sora született meg és hát mindennapi életünkben az emberért. Nem is eredménytelenül. Ettől függetlenül előfordul — ha elvétve is — olyasmi, hogy például a tbc-ből tökéletesen gyógyult beteg a leszázalékol ását követeli, holott teljesértékű munkaerő. Elmondtak egy olyan esetet, amelynek szereplője harminc valahány éves. Munkaköre nem igényel nehéz fizikai munkát. Már egészséges, de rokkantnyugdíjat akar. Természetesen nem kap. Azután ... bizonyos mértékig magyarázható, Végsősor on azonban nem mindig menthető egyes termelőszövetkezetek elzárkózása a tbc-megbete- gedésből gyógyultak, de más károsodást szenvedett tagjaik köny- nyebb munkakört szorgalmazó kérései elől. Miért? Mert akadnak bizony olyanok, akik a közös gazdaságban kifejtendő tevékenység számonkérésekor hivatkoznak aszthmájukra. tüdőtágulásra, vagy egyéb légzőszerv i betegségükre. Ám nem sújtja őket a baj a háztáji körüli teendők ellátása közben. Az emberek, mindenütt emberek. Alapos, körültekintő vizsgálat, mérlegelés mellett igazán leszerelhetők az apró ravaszkodások Meggyőződésünk, hogy a termelőszövetkezeteknek nem okoz anyagi kárt, ha házon belül igyekeznek megoldani tagjaik köny- nyebb munkakörbe való helyezését. Sőt! Általános tapasztalat, hogy komoly erkölcsi nyereséget, jelent az emberekkel való törődés minden megnyilvánulása, még a legapróbbak is. A beteg felelőssége A gyógyító munka tartóssága elsősorban az egyéntől függ. De függ a környezettől, a tágabb és szükebb értelemben vett családtól, a társadalomtól és az otthontól. A társadalom megteszi a magáét. Nemcsak arról gondoskodik, hogy a rászorulók gyógykezelésben részesüljenek, gondoskodik arról is, hogy az önhibájukon kívül csökkent munkaképességűek megtalálják helyüket az életben. Azok, akik harminc éven aluliak, rehabilitációjuk során Csákvár, vagy Mórahalom erre a célra létesített intézeteiben szerezhetnek számukra megfelelő szakképzettséget. 1966-ban Mözsön tüdőszűrés után került kórházba egy 22 éves fiatalember. Egy évi kezelést követően került a csákvári intézetbe, ahol most technikumi tanulmányait végzi. Elektroműszerész képesítésével aligha lesz probléma az elhelyezkedés. Sok a felsorolható jó példa, ami megnyugtatóan hat az érdeklődőre. Tolnán, Tengelicen, Bátán, a téli hónapokban folyik a mezőgazdaságban dolgozó rehabilitációsok átképzése, illetve szakképzése. A tuberkulózis gyógyulási időtartama a nagyon szerencsés és időben felfedezett esetektől eltekintve is több év. Különösen ezt az időszakot figyelembe véve kell hangsúlyozni az egyén felelősségét elsősorban önmagával szemben. Ha ez a felelősségtudat általánossá válik, mind kevesebb és kevesebb rehabilitációs eljárásra lesz szükség a jövőben. Mint azt említettük elöljáróban, a gyógyítás, illetve a me'gelőzes, a kontrollvizsgálatok eredményeként máris csökkent országos és megyei szinten is a rehabilitáció gyakorisága a tbc-elleni küzdelem gyakorlatában. £. I.
