Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
Egymás után épülnek az istállók a nagy szakoly i Béke Termelőszövetkezet majorjában. Beköltöztek az új lakók. Eddig 869 mázsa pillangóst szállítottak be a majorba. tanúié 99 inasok 99 A Szekszárdi Szakmunkásképző Intézet felmérése szerint ebben az esztendőben 12 ktosz nem adta meg tanulóinak a rendelet által biztosított tavaszi szünetet. Volt olyan kisipari szövetkezet, ahol csak az iskolai napokon engedték el a diákokat, némelyik helyen még akkor sem, sőt igazolatlan mulasztásnak vették, ha a gyerek iskolai napon nem ment be a műhelybe. Néhány ktsz-vezető pedig úgy „oldotta meg” a tavaszi szünet kérdését, hogy levonta a szakmunkástanuló béréből a jogosan pihenéssel töltött napokat... Elmaradt a tavaszi szünet A szakmunkástanulók helyzetét regisztráló alaptörvény 1949-ben lépett életbe. Azóta — a módosításokkal együtt — több mint 200 jogszabály foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ezeket kell. — pontosabban kellene — ismernie a szakmunkástanulókat foglalkoztató vállalatoknak, ktsz-eknek, termelőszövetkezeteknek, magánkisiparosoknak. Rendeletek,, kiegészítések, módosítások egész labirintusa, kétségkívül nehéz benne eligazodni. Mégis — a jelenlegi helyzethez alkalmazkodva — ismerni kell legalább a szakmunkástanulóikkal kapcsolatos alapvetően fontos rendelkezéseket. Elsősorban —, de nem kizárólag — a fiatalok érdekében, akik eleget tesznek kötelességüknek, de magától értetődően élni szeretnének a jogaikkal is. Könnyen elképzelhető — az általános tapasztalat is ezt igazolja —, hogy bizonyos kedvezmények, juttatások megtagadása nem a rosszindulatra, inkább a rendeletekben való járatlanságra vezethető vissza. Ez a tény azonban teljesen közömbös a szakmát tanuló diák számára, hiszen ő az egészből csak azt a következtetést vonja le, hogy' „kiszúrtak” vele. megfosztják az őt jogosan megillető kedvezménytől. Kétségkívül az intézet több mint 1800 tanulójának csak igen elenyésző százalékát érte károsodás. Mégsem lehet szemet hunyni felette, mert elképzelhető, hogyan vélekedik munkahelyi vezetőiről az, akinek elfelejtették kiadni a tavaszi szünetet. A 126/1966/14. MüM-rendelét vi_ lágosan kimondja, hogy a tavaszi szünetben az elméleti oktatás mindenütt, a gyakorlati oktatás pedig — kisipari tanulók kivételével — szakmára és előképzettségre való tekintet nélkül, szünetel. Elismerem, nem feltétlenül rosszakarat keresendő a 12 ktsz esetében, általában „csak” a rendeletek felületes ismerete. De a lényegen ez nem sokat változtat. Pofon a pincében Azért arra is akad példa, hogy a vállalat nagyon pontosan és következetesen betartja a rendelkezéseket: a Szekszárdi Vasipari Vállalat például két órára berendelte azokat a szakmunkás- tanuló KISZ-tagokat, akik KISZ- avatáson vettek részt, —* hogy ledolgozzák az emiatt kiesett időt. Lehet hogy betű szerint igaza van a vállalat vezetőségének. csak azt nem tudom, ezek után milyen kedvvel dolgoznak fiataljaink az ifjúsági mozgalomban? Pedig a szakemberképzés szempontjából — bár közvetve — ez is lényeges. A most felnövő nemzedék már az inas szó jelentését is alig ismeri, a jelentés mögött meghúzódó valóságot pedig általában az idősebb munkások elbeszéléséből. Sajnos esetenként nemcsak abból: ha ritkán is, de elcsattan még egy-két pofon. Legfeljebb a pincében, mert a látszatra adni kell. Amikor mégis kitudódik a dolog, s felelősség- revonásra kerül sor, ez az elsődleges érv: „Bennünket is vertek, mégis ember lett belőlünk”. Meg_ nehezíti a helyzetet az a szülő, aki a nagyobb „szakmai tudás” megszerzése érdekében még bíztatja is a mestert „hatékonyabb” eszközökkel való nevelésre. Nem mondok újat azzal, hogy milyen jelentős, meghatározó szerepe van a környezetnek, a körülményeknek, a bánásmódnak pontosan ebben az életkorban, a felnőtté válás folyamatában. És itt nemcsak a pofonról van szó, hanem, — bár groteszknek hangzik —, a stílusról is. Mesterek nem születnek, mindenki úgy tanulja a szakmát, s ha a kezdő szakmunkástanuló kezében nem úgy áll a szerszám, ahogy kellene, attól még nem „hülye”. S ha haragszik a mester, azt sem feltétlenül fontos nyelvünk jóvoltából roppant, gazdag szitoközönnel a tudomására hozni, önérzetében megsérteni. Könnyen elképzelhető, hogy három esztendő elmúltával az „inasgyereknek” kinyílik a szeme, s ha nem is válaszol hasonló modorban, mindenesetre visszautasítja a sértést. És valljuk meg: erre roppant érzékenyek az idősebb szakmunkások. Ha kuriózumokat keresnék a mester—tanuló viszonyra, a fizikai-erkölcsi” pofonoknál jóval súlyosabb, gátlástalanabb esetek, ről is említést kellene tenni, — de úgysem ez a lényeg,.. Az oktatók és a tanulók dicsérete A szakmunkástanulók helyzetének ellenőrzése különösen az alacsony létszámú ktsz-eknél, magánkisiparosoknál roppant nehéz. S ha fény derül egy-egy esetre, kétszer is meg kell gondolni a megoldás mikéntjét, nehogy a tanuló lássa kárát a jóindulatú közbenjárásnak. A szakmunkástanulók szerződését ugyanis megfelő indokkal fel lehet bontani, — és egy tizenéves gyerek esetében mikor nem lehet indokot találni? Sorolhatnánk tovább a problémákat, hiszen ahol több mint 180U gyerekkel foglalkoznak, nap miint nap adódik valami. De kár lenne átesni a ló másik oldalára, mert nem ez a jellemző, beszélgetésünk közben is csak mint kirívó példa vetődött fel. A szakmunkástanulók többsége jó körülmények között, szocialista szellemben élő közösségben sajátíthatja el mestersége fogásait. És hosszú listát kellene felsorolnom, ha arra vállalkoznék, hogy leírjam a mestereknek, szakoktatók nevét, akik még kötelességükön felül is mindent megtesznek tanulóikért. A leendő szakmunkások elméleti felkészültségének. gyakorlati tudásának bizonyítéka a Szekszárdon nemrégiben megrendezett kiállítás, ahol alkotó fantáziára valló, remekbe készült munkadarabokat láthattunk. S ez nemcsak a tanulók kezét dicséri, fémjelzi az oktatóik, a kollektíva munkáját is. A megoldás Csatári kerámiaüzemünkbe azonnali belépéssel felveszünk olajtüzelésű csőkemencéhez égetőket, kézi préselői munkára férfi segédmunkásokat, könnyű fizikai munkára női segédmunkásokat, éjjeliőröket valamint meóst. Kerámiagyártáshoz értők előnyben. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet a vállalat Szekszárd—csatári kerámia- üzem vezetőjénél. Cím: Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat Szekszárd, Marx K. u. 11. (282) Egyszóval: a pozitívumok vannak túlsúlyban. S a még meglévő hibák okának boncolgatásánál fontosabb a megoldás kutatása. A Szekszárdi Szakmunkástanuló Intézet vezetőivel folytatott beszélgetésünk alkalmával Kaszás Imre igazgató ezt így foglalta össze: „A szakszervezet a tanulók gondját-baját is tekintse szívügyének, érdekvédelmi tevékenységén belül fordítson fokozottabb figyelmet a szakmunkástanulókra — úgy, mint leendő munkásokra. Nem kisebb, a KISZ-szervezetek feladata sem: képviseljék ők is a fiatalok érdekeit, álljanak ki mellettük, s ha kell, tegyenek javaslatot a megoldás érdekében. S végül a pártszervezeteknek nem közömbös, milyen .káderutánpótlás kerül ki az üzemekből...” A 200-nál több jogszabály, az ebből eredő, és egyébként is meglévő problémák alapvető változást sürgetnek. ügy tudjuk, készül már a szakmunkástanulók helyzetét szabályozó új törvény- tervezet. D. KONYA JÓZSEF Tm. Tanácsi Tervezőiroda, Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. félmüszakos takarítónőt keres AZONNALI BELÉPÉSSEL. (286) I Rendelő van j — orvos nincs X MEDDIG LESZ MÉG X zarva A VASUTASOK ♦ FOGORVOSI RENDELŐJE? £ Több mint két hónapja, ♦ hogy elkészült a dombóvári X vasutasok fogorvosi rendelő♦ je, azonban még ma sem ve♦ hetik igénybe a betegek. En♦ nek egyetlen oka: nincs a ♦ MÁV-nak fogorvosa! T Az előzményekről is érdé- X mes azonban néhány szót ej♦ teni. Közismert, hogy évek óta X szinte refrénként visszatérő 4 kérése a dombóvári vasuta♦ soknak ez a fogorvosi rende- 4> ló. Az elmúlt év őszén ami♦ kor véglegessé vált, hogy tel- Z jesül a régi kérés nagy l'endü- 4 lettel láttak munkához. Úgy X gondolták január, de legké- X sőbb február elején átadják t rendeltetésének a rendelőt. X Ennek érdekében még télen is dolgoztak az épület átalakításán, hogy mire a svájci műszerek megérkeznek, minden rendben legyen. Időközben már orvosokkal is ' tárgyaltak. Az egyik fiatal fogorvosnő át jött volna az SZTK-ból a MÁV-hoz, azonban kérését — asszisztensnőjét szerette volna magával hozni — nem teljesítették. Ekkor nem maradt más hátra, mint továbbra is másodállásban foglalkoztatni az eddigi fogorvosokat. A legfrissebb értesüléseink szerint június 1-től kezdődik a rendelés az új fogorvosi rendelőben napi kétszer három órában. Ez azonban nem oldja meg végleg a dombóvári vasutasok problémáját, hiszen gyakorlatilag ez az idő kevés. Arról nem is beszélve, hogy ilyen körülmények között egyáltalán nincs kihasználva az új fogorvosi rendelő. A fél megoldás — mert ma még csak erről beszélhetünk — nem jelentheti az ügy végleges elintézését. A családtagokkal együtt közel tízezer ember ellátásáról kell gondoskodni, akik közül igen sokan ma még Kaposvárra. Pécsre és Budapestre járnak fogorvoshoz. Az egyetlen és helyes megoldás, egy, esetleg két fogorvos főfoglalkozásban való szerződtetése az új rendelőbe. Ezt kívánja mind a betegek, mind pedig a népgazdaság érdeke. (szigetvári) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
