Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-24 / 120. szám
Azonos I színvonalon f A közelmúltban arról be« szélt a györei termelőszövetkezet egyik nyugdíjas, alapító tagja; amikor idestova húsz évvel ezelőtt megalakították a szövetkezetét, még csak nem is mertek arra gondolni, hogy valamikor ugyanúgy kapnak nyugdíjat, mint az ipari munkások. A párt viszont következetesen hirdette; az ország, a népgazdaság anyagi erőinek^ figyelembevételével a mezőgazdaságban dolgozóknak is olyan juttatásokat kell biztosítani, amelyek elérik az ipari munkások színvonalát. A párt IX. kongresszusa javasolta; emeljék olyan mértékben a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát, hogy 1970-ig érjék el a bérből és fizetésből élők szintjét. Ennek szellemében fogant a minisztertanács ülésén hozott rendelet, és a végrehajtást szolgáló SZOT-szabályzat. Amíg a korábbi rendelkezések szerint a termelőszövetkezeti tagok csak 14 éven aluli gyermekeik után jogosultak családi pótlékra, az új szerint a családi pótlék gyermekeik 16, továbbtanulás esetén pedig 19 év betöltéséig jár. Családi pótlékot kapnak a tsz-tagok az általuk eltartott testvér és egy, testi, vagy szellemi fogyatékos, avagy csökkent munka- képességű, állandó ápolásra szoruló gyermek után is. Külön intézkedik a rendelet az egyedülálló férfiak — munka- viszonyban álló dolgozók és tsz-tagok — családi pótlékáról. Jelenleg csak az egyedülálló nők jogosultak egy gyermek után családi pótlékra. Az új rendelkezés szerint az egyedülálló férfiaknak is ugyanúgy megjár a családi pótlék, két, vagy több gyermek után pedig ugyanazok a kedvezmények, mint az egyedülálló nőknek. A július 1-gyel életbe lépő rendelet alapján tehát a termelőszövetkezeti tagok gyermekeire is ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a bérből és fizetésből élők gyermekeire. Egy másik, újabban megjelent rendelkezés is a termelőszövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeinek javítását szolgálja. Az új termelőszövetkezeti törvény értelmében a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg azt a tsz-tagot, aki egész éven át folyamatosan dolgozik. A fizetett szabadság kiadására már korábban tett intézkedést néhány termelőszövetkezet — a mostani rendelkezések viszont egyértelműen megállapítják a jogosultságot azoknak a tagoknak a részére, akik a munkaviszonyban álló dolgozókhoz hasonló meny- nyiségű munkát végeznek. Amíg a szabadsághoz vewó jogosultság az előző évben végzett, legalább 250 napi teljesítménytől függ, addig a szabadság mértékében a munkajog szabályait kell alapul venni. A fizetett szabadság tehát alap- és pótszabadságból áll, mégpedig minden, munkaviszonyban töltött naptári évben 12 munkanap, a pótszabadság pedig minden, munkaviszonyban töltött két év után egy munkanap. Természetesen maradtak még rendezésre váró kérdések, de amint az idézett két rendelkezés is bizonyítja: a párt, a kormány állja a szavát. A termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási juttatásai lépésről lépésre elérik a bérből és fizetésből élők juttatásainak színvonalát BI. Tarisznyakendő meg az alkotódíj Bzóval, az őtsi motívumok: — A sima ken derv ászonnal kezdődött. Abból szőttek törölközőt, meg tarisznyakendőket. A stafírumgat is maguk szőtték a lányok. Sírnia kendervászon volt az abrosz, a kendőruha, meg a lepedő is — meséli Fehér Lászióné. A díszpámákkal kezdődött az a művészet, amely a mai sárközi művészet motívumait kialakította. A díszpárnák, vagy ahogy errefelé nevezik; fciadópámák szintén a hozomány részei voltaik. Az úgynevezett kás-mintát szőtték bele saját — azaz fehér — színéből. Aztán került a vászonba az „apró rózsás”. Ma már hiába keresnek a szövetkezetben csak egyetlen egyet is mutatóba. Mintha már kihalt volna. Talán érdemes lenne megmentem a ma népművészete és a jövő érdekében is. A kiadópámákra kerültek először az úgynevezett csillagrózsáik is; az egylábas, a négy- oszlopos, meg a kerek. És hamarosan a kőlábas galamb, a tölgyfalevél. meg a vízfolyás. A nagy- koszonisit, már színesbe készítették: a nyers vászonba pirosat vagy feketét szőttek, a fekete mellé egy-kót sárga szál is került. — Minél cifrább, mennél többféle, változatos mintájú stafírung gyűl* a szekrénybe, annál gazdagabb volt a lány, aki számára készítették. Lényegében a hagyományos motívumokat használják ma is. Az alapminta változatlan, a színek bővültek, meg a méretek változtak, ahogy az új ízlés megkívánta. A tömött színes sorok, a színes és fehér sorok váltakozása a régi sárközi szőttes hatását kelti. Még akkor is. ha a motívumok különböző forgatásával, a nagyobb fehér felület hatására levegősebb lett a szőttes. A rusztikus kás-ból alakították ki az aprókást. A népviselet bodorvászon bőningjének azsúrját, fonallebegését használták fel, s így született meg már a szövetkezet idejében a száda-szőttes. És itt kezdték a osibeszemes abroszokat, térítőkért, futókat, párnákat készíteni. A koma-kendőből lett kiskoma kendő, őse lekicsinyített és ezáltal finomabb mása. Mintegy 5 —6 éve, hogy a szövetkezet az úgynevezett apró-szedett szőttessel megjelent) a kereskedelemben. — A rusztikus jelleget megfinomítottuk. így kevesebb anyagot használunk fel. A kezünkből kiadott termékek finomabbak lettek. A munkánk meg, — sokkal körülményesebb, igényesebb, nehezebb. ts —• Azt beszélik több helyein, hogy a népművészet a maga eredetiségében kihalóban van. Mit Fizetési igazolás, vagy javaslat ? Kinek mennyi tüzelőutalvány jár ? tud ezzel kapcsolatban mondani a népművészet mestere? — ügy gondolom, egész beszélgetésünk, de magának a szövetkezetnek a léte, fejlődése is azt bizonyítja, hogy szó sincs ilyesmiről. Iparszarű volna? Lehet, hogy technikájában bizonyos mérvű változások következnek be. Ez természetes is. Hiszen minden fejlődik, alakul manapság. Miért éppen a népművészet topogna egyhelyben? De a népművészet tartalmában kell. hogy eredeti maradjon. Ma már csak olyan szőttest készíthetünk, amelyet a Népművészeti Tanács zsü- rije elfogad. A zsűriben pedig szakemberek vannak. Elég egyetlen szál nem oda illő szín. elég egyetlen minitarnotívum, amely nem. a tájegység hagyományaiból fakad, és az engedélyezés elmarad. A népművészetet hozzáértők őrzik. « Néhányan talán éppen ezért sértődtek meg. Hiszen amióta a népművészetben az új gazdasági mechanizmus előszeleként eltörölték az alkotódíjakat, kül,ön keresethez, alkotódíjhoz csak az a népművész juthat, akinek terveit elfogadják. S tervezni nem tud mindenki. Vannak, akik ragyogó szőttest adnak ki a kezük alól, — olyant, amelyet minta után készítettek, de tervezni nem tudnak. Olyan népművész is van, aki — mivel egy-egy munkáját nem fogadták el. — elkedvetlenedett, bátorságát vesztette. Pedig ez a rendelkezés éppen a népművészet megőrzése érdekében történt. No meg azért, hogy elősegítsék a hagyományokon alapuló népművészet kibontakozását, fellendülését. Ki hogyan dolgozik, olyan mértékben részesül az anyagi és erkölcsi megbecsülésben egyaránt. Auiobusz-BsszekSTtcíés Srófctr*- fehérvárral — Murga is kapott buszt — Vasárnapi horgász- járat Keselyűsbe. Vasárnaptól: új autóbusz- menetrend Vasárnap reggel életbe lép az új autóbusz-menetrend. Felkerestük a szekszárdi 11. sz. Autóközlekedési Vállalatot, hogy érdeklődjünk: mi újat. tartalmaz az új menetrend. Kadnai Mátyás személyforgalmi osztályvezetőtől kaptunk tájékoztatást. — Az új menetrendkönyv, amely tartalmazza az ország ösz- szes MÁVAUT-járatónak adatait, már megjelent. Ezenkívül a holnapi Népújságban is közzé tesszük a Szekszárdiéi induló és a megyeszékhelyre érkező, valamint a várost érintő járatokat. Valamennyi változást most éppen ezért feleslegesnek tartanám ismertetni, csak néhány fontosabb intézkedésre szeretném felhívni az utazóközönség figyelmét. Megvalósítottuk a közvetlen öszeköttetést Székesfehérvárral. Uj járatunk a Bátaszák—Székesfehérvári járat. Bátaszékrői 4,50- kor indul, Szekszárdira 5.20-kor, Fehérvárra pedig — a Cece— Sárbogárd útvonalon — 7.35-kor érkezik. Vissza 17-Jfcor indul, Szekszárdon 19.05-kor van, a végállomásra pedig 19,50-kor érkezik. A fehérvári vállalat is új járatot indít, mégpedig a Székesfehérvár—Szekszárd—Bál a- szélt—Mohács—Harkány vonalon. Indul Székesfehérvárról 5.20-kor, Szekszárdra 7.35-fcor, Harkáiny- fürdőre pedig 9.57-fcor érkezik. Visszafelé 16,30-kor indul Har- kánvból, Szekszárdra 18.43-kor, Fehérvárra pedig 20.55-kor érkezik. Székesfehérvárra tehát reggel is, este is közvetlen busszal lehet utazná. Uj járatunk a Szekszárd.—szegedi is, azonban csak a bajai híd felújítási munkálatainak befejezése után indíthatjuk be. A szekszárdi horgászok régi kérésének teszünk eleget, amikor vasárnaponként reggel indítunk autóbuszt Keselyűsbe, esti visszaindulás- sal. Végül, bekapcsoltuk az autóbuszhálózatba Murgát, az utolsó olyan Tolna megyei községet, amelynek eddig nem volt buszjárata. Naponta kétszer — délelőtt és délután — megy be a községbe a. Bonyhád—Sziakály—hőgyészi autóbusz. A dolgozók a legkülönfélébb bejelentésekkel, panaszokkal fordulnak szerkesztőségünkhöz. íme az egyik eset: A dolgozó hitelt akar felvenni az OTP-től. Ennek az egyik adminisztratív előfeltétele, hogy a munkáltató fizetési igazolást mutasson fel. Az OTP erre a célra megfelelő nyomtatványt ad a hitelkérőnek, aki azt át is adja a munkáltatónak, hogy a Fizetésre vonatkozó részt kitöltse, s igazolja. A munkáltató azonban ezt megtagadja, mondván, nem ért egyet azzal, hogy az illető hitelt vegyen fel. Az ügyben eljártunk, megkérdeztük az OTP Tolna megyei fiókvezetőjét, Czéh Lajost. A következő választ kaptuk: — A rendeletek értelmében a vállalatoknak előírt kötelességük, hogy a dolgozó kérésére fizetési igazolást adjanak. A hitel megadásáról vagy meg nem adásáról az OTP dönt, nem a munkáltató, ebből következik, hogy a munkáltatónak nincs joga afihoz, hogy megtagadja a fizetés igazolását. Valamikor régen a munkáltató fizetési igazolása egyben javaslat is volt, az igazolásnak ez a javaslat jellege azonban már korábban megszűnt. Az más kérdés, hogy ameny- nyiben csalásról van szó, az igazolás megadása mellett a munkáltató ezt köteles jelenteni, mint ahogyan minden állampolgárnak kötelessége a bűncselekmény jelentése, ha arról tudomást szerez. Bejelentés érkezett a tüzelőutalványokkal kapcsolatban is; a dolgozó két utalványt igényelt, a vállalat azonban csak egyet aker neki adni, mondván, hogy nincs több. Ez ügyben először — mivel szekszárdi esetről van szó — a szekszárdi TŰZ ÉP-telep vezetőjéhez, Peredi Jenőhöz fordultunk: — A korábbi korlátozásokat rendeletileg feloldották. Az előző években egy dolgozó csak egy utalványt igényelhetett, most többet is. Utalvány rendelkezésre áll a szükséges mennyiségben* A minap még pótlólag is hoztam 200 utalványt, tehát még a pótigények kielégítésére is van lehetőség. Olyan rendeletről nem tudok, amelyik a vállalatokat feljogosítaná arra, hogy megtagadják a dolgozótól a kért utalványt. Mindenütt inkább annak örülnek, hogy az új rendelkezések értelmében a dolgozók nagyobb kedvezményhez tudnak jutni a téli tüzelő beszerzését illetően is. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsánál, Böröcz Jánostól érdeklődtünk. — Az újabb rendelkezések értelmében egy dolgozó az igénye szerint két utalványt is kaphat, akár 600 forintosat, akár 900 forintosat. Ezt korlátozni csak akkor kell, ha a dolgozónak olyan minimális a fizetése, hogy abból nem tudná határidőre letörleszteni a tüzelőutalványok értékét, olyan esetről azonban még nem hallottunk, hogy valahol nem akarták volna megadni a dolgozónak az igényelt utalványt. Egyébként a rendelkezésre álló menynyiség elegendő is ahhoz, hogy a jelentkező igényeket ki tudjuk mindenütt elégíteni. BODA Júniusban rendezik meg a sárközi napokat. A decsiek kiállításra készülődnek. Fehér Lászlóné új futót konstruál: fekete-fehér ripfiz szőttesben, a legújabb divatnak megfelelően ezüstös fémszál fut végig. Júniusban nyílik egy vendéglátóipari kiállítás is Budapesten. A szövetkezet megrendelésire készít különböző méretű és anyagú, színű és mintájú térítőkét, futókat, szetteket, szalvétákat ez alkalomból, kellékként a terítés művészetének bemutatásához. A népművészet hagyományai új formát öltenek napjainkban, s így megújulva válnak a modem lakás díszeivé. MÉRY ÉVA Gránit sírkőbe való portrévésést vállal a Szekszárdi, és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Igényeket a központi iroda vesz fel. Szekszárd, ; Jókai u. 2. (271) Csatári kerámiaüzemünkbe azonnali belépéssel felveszünk olajtüzelésű csőkemencéhez égetőket, kézi préseiéi munkára férfi segédmunkásokat, könnyű fizikai munkára női segédmunkásokat, ejjehoroket valamint meóst. Kerámiagyártáshoz értők előnyben. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet a vállalat Szekszárd—csatári kerámiaüzem vezetőjénél. Cím: Tolna megyei Építő- anyagipari Vállalat Szekszárd, Marx K. u. II. (282) ■ Népújság 5 1968. május 21. )
