Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-03 / 102. szám
4 ÍOLNA MEGYEI NEPŰJS 40 1968. májas » • • Qtven beteg naponta Egészségügyi mérleg a szekszárdi járásból — Az egészségügyi szolgálat távlati irányelvei között szerepel az az elképzelés, hogy egy körzeti orvosra 2500—2600 beteg jusson. Ez volna az az optimális létszám, amely esetben teljesíthető volna a szocialista egészségügy egyik sarkalatos alapelve; a mindenki számára könnyen hozzáférhető és magas színvonalú egészségügyi ellátás biztosítása. — Hogyan állnak ennek az elképzelésnek a megvalósításival a szekszárdi járásban? — Járásunkban a területi elhelyezkedés következtében nincs önálló járási kórház, 13 rendelő- intézet sem — mondja Vincze József, a Szekszárdi Járási Tanács vb-elnökhelyettese. — A közelmúltban megtartott járási tanácsülésen számoltunk be _ a járás egyséffságü gyének múlt évi helyzetéről, így az ott ismertetett adatok birtokában válaszolhatok a feltett kérdésre. A járás 56 ezer lakosáról 21 körzeti orvos gondoskodik. Egy körzeti orvosra tehát 2666 beteg jut átlagban, s ez jobb a jelenlegi országos átlagnál, amely útrv ?000 (!) körül van. A nroblé- mát az jelenti, hogy a földrajzi helyzetből adódóan a körzetek lélekszáma nem egyforma. A legkisebb körzet Medinán van — 15Ö0-as! —, a legnagyobb pedig Tolnán, a III-as körzet, ahová 2900-an tartoznak. — A körzetek elosztása egyéb szempontokból megfelelő? Sajnos, nem egészen. Nincs önálló orvos tizennégy településen. Közöttük kisebbek, és nagyobbak is vannak, összesen ez 12 ezer lakost érint, tehát a járás összlakosságának 21 (százalékát. Ezekre a településekre a lélekszámtól függően heti egy, illetve két alkalommal jár a körzeti orvos. Ezenkívül ha a szükség úgy kívánja, hívásra soron kívül is kimegy az orvos. — Említette, hogy múlt évi adatok állnak rendelkezésére. Milyen volt a betegforgalom alakulása tavaly a járásban? — A járásban 293 749 beteg kereste fel a körzeti orvosát. Ez annyit jelent, hogy egy orvosnál átlagosan közel 14 ezren fordultak meg a múlt évben. A járás orvosai ezenkívül közel 36 ezer fekvőbeteget kerestek fel. Szak- rendelésre 11 852, kórházba pe- di 1345 beteget utaltak be. Ha a munkanapok átlagára számítjuk, naponta közel ötvenen jelentek meg egy-egy orvos rendelésén. Rendkívül egyenlőtlenül alakult a betegforgalom. Előfordul, hogy egy napon 100—150, vagy még ennél is több beteg fordul' meg egy-egy orvosnál. Ez külső tényezőktől függ; az Időjárási viszonyoktól, egy-egy járványtól. A több éves tapasztalat azt mutatja. hogy legnagyobb a betegforgalom januárban és márciusban, a legkisebb általában augusztusban és októberben. — Az orvos előtt megjelent betegek valamennyien mind vizsgálatra, kezelésre szorulnak? — Statisztikai felmérések bizonyítják, hogy a látogatók 20— 25 százaléka csak receptért, igazolásért keresi fel az orvost, egyéb orvosi ellátást nem igényel. Arra kell törekedni, hogy fölöslegesen, indokolatlanul ne vegyék igénybe az orvosokat, éppen annak érdekében, hogv minden arra rászoruló b^teg minél előbb az orvos elé juthasson. — Müven feladataik vannak még a körzeti orvosoknak? — A járási körzeti orvosok £500 krónikus beteg gondozását its végzik. Ezenkívül, minden év tavaszán az ipari és mezőgazda- sági kollektívák trachomaszűrővizsgálatát, áprilisban és májusban az iskolákba kerülő gyerekek előzetes orvosi vizsgálatát. szeptemberben pedig az I—VIII. általános (iskolások részletes orvosi vizsgálatát, valamint a bölcsődék, óvódák és iskolák egész létszámának tra-. choma-szűrővizsgálatát elvégzik minden évben. S természetesen részt vesznek a tüdő- és rákszűrő vizsgálatok lebonvolításá- ban is. A körzeti orvosok munkáját a körzeti ápolónők és az orvosirrokok segítik. — Milyen a járás szakorvosi ellátása? — Jelenleg napi 39 órában dolgoznak szakorvosok a járás területén. Bátaszéken főfoglalkozású gyermekgyógyász Tolnán pedig gyermek- és nőgyógyász rendel. Ezenkívül 3—3 órás félállásban laboratóriumi, belgyógyász- és röntgenszakorvos áll a betegek' rendelkezésére. A fogászati betegek ellátását hat fogorvos és egy vizsgázott fogász végzi. — A tanácstagiig hogyan értékelte a járási orvosok munkáját? — Valamennyi hozzászóló a választók nevében is elismerését éis köszönetét tolmácsolta a körzeti és a szakorvosoknak, valamint az örvösek munkáját segítő személyzetnek. A Szovjet téri palota kincsei Marx Károly születésének 150. évfordulójára it. Eltűnt kéziratok 1965. november 12-én a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet újság nógyhasábos cikket közölt ezzel az érdeklődést keltő főcímmel: „A nemzetközi rendőrség nem tud Marx Károly nyomára bukkanni.” Az alcím azután felfedi, hogy az 1933-ban eltűnt kéziratokról van szó. Idézünk az újságból: A műgyűjtők örömére és a bibliográfusok rémületére a nemzetközi piacon már hosszú évek óta tűnnek fel olyan kéziratok és írások, amelyeket a szocializmus atyja hagyott hátra. A .Marx-hullám’ bizonyára szombaton éri el majd tetőpontját, amikor a széles körben ismert rruar- burgi régiségkereskedés Marx kézirataiból aukciót rendez ... Egv kézirat tervezett kikiáltási ára 30 ezer márka lesz. A régiségkereskedés katalógusában felhívja a figyelmet arra, hogy Marx eddig nem publikált kéziratai rendkívüli ritkaságnak Számítanak. Ez a gyűjtemény csak egy részét képezte a milliókat érő ellopott kézirathalmaznak. A lopás körülbelül harminc évvel ezelőtt történt, a bűncselekményre még ma sem derült fény... Marx és Engels hagyatéka olyan hatalmas volt, hogy a tudósoknak nagy fáradságába került valamennyi kézirat felülvizsgálása. Az első világháború után. amikor a Moszkvából küldött kutatók ideológiai vezéreik kéziratait keresték, még a német szociáldemokrata párt tulajdonában voltak a kéziratok. Ám 1933- ban a több mint két vasúti kocsit megtöltő archívum az örvénylő események központjába került, és onnan bizony erősen megtépázva került ki. Számos feltételes fejtegetés magyarázza, hogy röviddel a Reichstag égésének drámai napjai után, 1933-ban a német szociáldemokrata párt a legkülönbözőbb rejtekhelyekre dugta el Marx és Engels írásait, és úgy látszik, hogv az akcióban részt vevő egyes személyek „nyolc kéziratos dossziét és munkafüzetet” elloptak. Ezek a darabok hol itt, hol ott tűnnek fel a régiségkereskedések árverésein. Az archívum anyaga ugyanis kerülőúton Párizsba, Amsterdamba és Koppenhágába került megőrzésre. 1935-ben a dán szociáldemokrata párt bibliográfusai közölték, hogv a legértékesebb anyagok eltűntek az archívumból. Ebben a helyzetben a Szovjetunió képviselői javaslatot tettek a szociáldemokratáknak: 7 millió francia frankot ajánlottak fel, ha az összes archív-anyagot átadják moszkvai megőrzésre. A megbeszélések azonban nem vezettek eredményre, A német szociáldemokrata párt emigrációs vezetősége 1938-ban elhatározta, hogy a hatalmas gyűjteményt 72 ezer guldenért, 13 hónapos részletfizetésre eladja az amsterdami „Társadalomtörténeti Intézetnek”. így Marx és Engels napjainkban 80 millió márkát érő — öröksége a hollandok kezébe került. A „Ford alap” a háború után csak az archívum anyagainak tudományos feldolgozásáért 25 millió dollárt fizetett ki. A feldolgozók 360 iratköteget néztek át. Ma már az archívum, ha nem is az oldalak számáról, de az oldalak méreteiről feljegyzést vezet. Engels hagyatékára, amelyet végrendeletében a német szociáldemokratáiknak ajándékozott, valóban végzetes következmények vártak volna, ha... A moszkvai Marxizmus—Leni- nizmus Intézet kezdte meg a kéziratok rendszeres gyűjtését. A gyűjteményben azoknak a dokumentumoknak fotókópiái is megvannak, amelyek a nyolc elrablóit iratcsomóval tűntek el. A moszkvai Szovjet téren, a Moszkvai Városi Szovjet épületével szemben szürke, háromemeletes ház áll. Itt őrzik a Marx— Lenin Intézet archívumát. A páncélszobákban állandóan 16—17 fokos hőmérséklet uralkodik, a levegő nedvességtartalma 60—70 százalék. Ilyen gondos körülmények között óvják Marx és Engels eredeti kéziratait, és azoknak a kéziratoknak fotókópiáit* melyek eredetije az amsterdami intézetben van. vagy a volt berlini archívum titokzatos tolvajainál. Ezer meg ezer kézirat, eredetiek vagy fotókópiák. Hogyan kerültek Moszkvába? ILJA AGRANOVSZK1J (Folytatása következik) — Ha tudnánk, honnan jönnek, gyerekjáték lenne visszaszorítani vagy bekeríteni őket — jegyezte meg Finley. — De nem tudjuk — mondta íves. — És kevés remény van rá... Pedig az óra, ami annál a fiúnál van... az óra a nyitja mindennek. Nem is vette észre, hogy milyen csodálkozással nézik. Kréta ugyanis megdöbbentő változáson ment át. Soványsága most energikusnak hatott. Angolosan szikár, napbarnított ember volt, és a szemei okosan, tisztán csillogtak. — 247 — — Mikor leplezted le magadat Finleynek? — kérdezte Delahay.- — Amikor azt a kedves fiút, akit összetévesztettek velem, en crapaudine-re ítélték. Meg kellett mentenem. Akkor szóltam Finleynek'. hogy jelentse neked az ügyet Gardone megkerülésével. Előbb kénytelen voltam igazolni magam. Azután Finley szerezte^ me? a viaszosvászon zsákot a pénzszekrényből, amit egy másik barátom visszacsempészett a Fiúhoz. Grison tárcája volt benne, az én szolgálati számom és néhány írás. Versek. Az írásokat akartam olvasni, mert még az én Trop- ptauer barátomról is kiderülhet, hogy komédiá- zik és közben hírszerző. Hála istennek, a versek ezirányban megnyugtattak. Latouret lépett be Galambbal. — .Jöjjön ’de, barátom.. . — mondta az őrnagy. — Maga nagy szolgalatot tett ma, és különleges jutalomban lesz része... — őrnagy úr! Szóra sem érdemes, jutalomra még kevésbé. Különben iis az egész siker íves őrnagy érdeme ... Szent Isten! — Micsoda?... Mi van?... — érdeklődtek ámultán a tisztek ... — őrnagy úr! Tisztelettel kérem, hogy bocsásson el néhány percre. Egy tisztet még kora délután bezártam valahová, és lehetséges, hogy az illető szeretne enni vagy inni... Az őrnagy csodálkozva intett, hogy elmehet. Kréta újra előjött. — Ez a fiú azt hiiszi, hogy egy Hlavács nevű cipész azonos velem ... Hlavács éhesen és szomjasan ült a szobában Már azon a ponton volt. hogy lemászik az emeleti ablakból. Amikor Galamb kinyitotta ajtót, a cioész újabb bonyodalmaktól tartva rémülten elrohant a kantinba. — 248 — Odalent az őrséget váltották. Felhallatszott a vállról leperdülő puskák koppanása és Battista kommandója. Éjfél volt... Galamb nem ment nyomban vissza az őrnagyhoz. Szerelmes volt, s ez az érzelem már igen komoly embereket is károsan befolyásolt. A kantin felé igyekezett, de még félúton sem volt, amikor valahonnan egyszercsak feltűnt az udvar sötétjéből az arab suhanc: Madge! Megölelte a lányt és magához szorította. — Na látja — suttogta —, mondtam, hogy az egész hecc nem tart sokáig. — Nagyon aggódtam magáért! — felelte a lány. — De most már, hála istennek... — Távolról sincs befejezve az ügy. Elsősorban még nem tudjuk, hogy a rabokkal mi lesz Azután a négerek is terveznek állítólag valami támadást. Fent a mellvéden egyhangúan kopogtak a poszt léptei... — Igaz.;. — felelte szomorúan a lány. — A négerek titka, az az átjáró, amely után apám kutatott... — Igen, az átjáró — bólogatott Galamb. — Áldást jelentene ezen a vidéken, ha végre megtalálnánk ... És csakugyan ebben az órában lenne a titok? Odanéztek mind a ketten a csúf ezüst ícro- kodilfejre. — Egész bizonyos ... Ezt akarta doktor Bré- tail átadni Corot kapitánynak azon az estén, amikor megölték. Galamb búsan nézte az óra összekarcolt fedelét. Azután egv ösztönös mozdulattal lenyomta a felhúzó gombját. Fe’kattant a fedél -'s... — 249 —
