Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-19 / 116. szám
f Mindent a gyerekért... Gyuri bácsit arról ismerik, a faluban. hogy a családi pénztárhoz Vajmi kevés köze van. Felesége, mine gondos és pontos háziasz- szony az utolsó fillérig elszámoltatja, amikor a szövetkezettől megkapja a havi járandóságot. Történt pedig a közelmúltban, hogy többedmagával be kellett utaznia a megyeszékhelyre, valamiféle hivatalos ügyben. Az asz- szony egyúttal azzal a magánmegbízással is útnak bocsátotta, hogy a háromtalálatos lottószelvényt is váltsa be a szerencsehivatalban. A dolgok hivatalos részének lebonyolítása és a pénz felvétele után betértek — hova is térhettek volna be máshova? — mint a Garay borkóstolóba. Hogy szavunk ne felejtsük, Gyuri bácsi előzőleg vett a gyereknek egy tolltartót . . . Aztán egyszercsak arra a rémítő felfedezésre jutott, hogy ötven, forint hiánya van. Hogyan számol el erről a pénzről otthon? Megvan! Ott a tolltartó. Az aljára golyóstollal írták az árat. 9,50. Gyuri bácsi elővette hát a Qolyóstollát, és az árhoz odakanya- rított egy ötöst Amikor hazafelé készülődtek, a hiány egy százassal nőtt. A tolltartóra viszont odakerült egy egyes . . . Otthon, amikor az elszámoltatásra került a sor, Gyuri bácsi nagyvonalú gesztussal húzta elő a tolltartót. — Ezt meg a gyereknek vettem . . . Ajándékba . . . — Teremtő atyám . . . Képes voltál 159,50-et kifizetni ezért a vacakért? — Talán sajnálod? Ez az egy gyerek van . . Megérdemli, hogy néha költsünk rá. BI. * ♦ ♦ * S * I I * ♦ I * : Kétkerekű lesz a káré A kárét évszázadok óta hasi nálják a téglagyárakban. Fából készül, és szabályos talicskakereke van. A káréra száz-százhúsz téglát lehet egyszerre felrakni, és jó erőben lévő ember ezt ed is tudja 20—50 méter távolságra tolni. A téglagyárakban is megkezdődött évekkel ezelőtt a gépesítés. A kemencéből azonban mind ez ideig főként káréval hordják ki az égett téglát. Újításként, évekkel ezelőtt a káré fakerekét kicserélték gumisra, ez azonban még inkább nagy erőt, egyensúly- érzéket kívánt — bár most már ed lehetett hagyni a fakerekes káré nélkülözhetetlen tartozékát az acélszalagpályat. Most újfajta kárét állítottak munkába néhány Tolna megyei téglagyárban: két Pannónia motorkerékpár-ke rékkel szerelték a kárét, így nem kell egyensúlyozni, nagy erő sem kell hozzá. Mint mondják a gyárak vezetői, az igen nehéz kemence-munkához nem jönnek mór az erős emberek, általában a téglagyárak nagy munkaerő- hiánnyal küzdenek. Ezért is készült ez az újítás, amely már alkalmazkodik a gyengébb emberekhez, ők is száz-százhúsz téglát el tudnak tolni az elmés szerkezettel, mint elődeik a fakerekes acélszalagpályán közlekedő téglahordóval. — Pj A Bátaszéki Kádár és Fatömegcikk Ktsz Szekszárdon Fürdőház u. 12. sz. alatt (a szőlő-szakcsoport pincéjénéll felvevőhelyet létesített. ahol mindennemű kádáripari termék javításé l és új termékek gyártását vállalják. Bővebb felvilágosítás a helyszínen. (228) Százfi (f ő/eoan leátty ÚJ ISKOLA ÉPÜL SIMONTORNYAH — Miért kerültél ide? — Mert nem. jártam rendesen iskolába. A suli helyett mindig a nagymamához mentem. — Hány éves vagy? — Tizenhét. — Hányadikba jársz? — Ötödikbe. — Nem bántad meg a csavargást? — Hát... Akkor még kisgyerek voltam. most már komolyabb vagyok. Tulajdonképpen megbántam, de már késő, amit elmulasztottam, elmulasztottam. — Te hogy kerültél ide? — Nem tudom. — A szüleid? — Nem tudom. — Mikor találkoztál velük utoljára? — Nem emlékszem rájuk. Úgy tudom, hogy disszidáltak, amikor még kicsi voltam. — Te hogy kerültél ide? — Meghaltak a szüleim. — És te? — Ide hoztak. — Miért? — Hogy jobb helyem legyen, — Haza szoktál menni? — Ha engednek. — Hogy érzvtek magatokat itt az intézetben? — Ahány leány, annyi szájból hangzik: „Jól”. Elmesélik, hogy milyen, jó az ellátás: a reggeli, az ebéd és a vacsora egyaránt bőséges, ízletes. Az Apponyiak híres hőgyészi kastélya minden kényelmével, szépségével, pompás környezetével céljaikat szolgálja. Jellemző, hogy e kastély hosszú időn keresztül üdülő volt, az ország minden részéből fogadta a beutaltakat. Nem csoda hát, hogy most a 18 leány is jól érzi magát itt. A következő kérdésre; -r- „Nem lenne jobb otthon, a szükebb családi környezetben?” — így felelnek: — Dehogynem... De még mennyire... Ezen sem lehet csodálkozni. Egy ilyen intézet sokat adhat, sok mindent pótolhat egy szerencsétlen sorba került leány- gyermek esetében, de azért mindent nem. A családi otthon melegét semmi sem pótolhatja teljesen, a legjobb intézet sem. Egy-egy gyermek évi gondozása, nevelése itt 17 000 forintba kerül. Meglehetősen magas összeg, telik is belőle a leányok megfelelő gondozására, nevelésére, de meggyőződésem, hogy ha 50 000 forintot fordítanának egy-egy főre, a „jól” után akkor is ugyanilyen határozottan mondanák, hogy a családi környezetben azért mégis jobb. Voltaképpen ez is határozza meg az intézet célját, szerepét. — Ezek a gyermekek a legkülönfélébb viszonyok közül kerültek ide — mondja Bar- dócz László igazgató. — Az okok általában erkölcsi, egészségügyi és anyagi jellegűek voltak. Persze, nem szabad elfelejteni, hogy míg azelőtt a hasonló jellegű intézetekbe elsősorban a szülők rossz anyagi viszonyai miatt kerültek a gyermekek, most az anyagi jellegű probléma részaránya eltörpül a többihez képest. Annál nagyobb a morális, erkölcsi jellegű. A szülők elzül- löttek, nem törődtek a gyermekükkel. közben az is megindult a lejtőn lefelé, nem maradt más megoldás, mint az intézeti gondozás. Néhány esetben megszűnnek azok a körülmények. amelvek az intézeti gondozást szüksénessé tették, ilyenkor a gyermek viszTöbb mint kétmilliárd forint — TALÁLMÁNYOKBÓL Amikor az Országos Találmányi Hivatalhoz lleérkezett találmányi bejelentéseket négy évre visszamenően számszerűleg vizsgáljuk, akkor határozott emelkedést látunk. 1964-ben 2046, 1965-t en 2358, 1966-b‘ain 2663,} 1967-ben pedig 2831 bejelentés érkezett. Ebből 1964-ben 719-et, 1965-ben 770-et, 1966-ban 800-at, és 1967-ben 927-et fogadtak el. A szabadalmakat csoportosíthatjuk tulajdonos szerint: ebből látható, hogy a szabadalmak 17 százaléka egyéni tulajdonban, míg 83 százaléka szolgálati-vállalati tulajdonban volt. Az Országos Találmányi Hivatalhoz beérkezett és megadott szabadalmak közül 45 százalék volt a belföldi és 55 százalék a külföldi szabadalom. Ha iparágak szerint értékelünk a vegyészet — mint egyik leggyorsabban fejlődő ágazat — az elfogadott szabadalmak egyhar- rnadát mondhatja magáénak. A Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat paksi kirendeltsége AZONNALI BELÉPÉSRE HUTÓ-MK00Ó) vesz fel. ientkezni lehet: Paks. 5 Marx tér 1. sz. alatt. (219) második helyet — több mint tíz százalékos részesedéssel — az; elektrotechnika foglalja el. Vál-1 lalataink közül a legtöbb sza- j badalmat a Chinoin Gyógyszer-1 és Vegyészeti Termékek Gyára I szerezte — szám szerint 19-et. j Utána következik az Egyesült íz-> zólámpa és Villamossági RT. 14 szabadalommal, harmadik helyen pedig az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár 10 szabadalommal. A kutatóintézetek között első helyet az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet foglalja el — 12 szabadalommal. Második a Gyógyszerkutató Intézet 10 szabadalommal, harmadik a Villamosipari Kutató Intézet kilenc szabadalommal. 1967. január elsején érvényben lévő úgynevezett „élő” szabadalmak száma 7269 volt. Az év vé- j gére ez a szám 7627-re növekedett. Ez a két szám természetesen nemcsak a hazai, hanem a kül-j földi szabadalmakat is tartalmaz- za, azokat, amelyek hazánkban j is szabadalmi védettséget kaptak.1 A magyar szabadalmak révén j elért gazdasági megtakarítás 1967-ben meghaladta a 300 millió forintot. j Ezenkívül az új cikkekből és a többlettermelésből — kereskedelmi értékben kifejezve — 1 milliárd 750 millió forint gazdasági eredmény származott. Az elért eredmények alapján a feltalálók mintegy 47 millió forint találmányi díjat kaptak. A fenti számolt bizonyítják, hogy feltalá.ók az tanúit évben több mint kétmillió.«'. anyagi hasznot biztosítottak a népgazdaságnak. sza is kerül a családi környezetbe. A gyermekek többségének a helyzete azonban olyan, hogy erről nem is álmodhat, mert egyszerűen nincs senkije. Mi éppen ezért úgy egyengetjük a gyermekek útját, hogy mint felnőttek, tudjanak elindulni: úgy is, mint. dolgozók, hogy a megélhetésüket biztosítani tudják, és úgy is, mint férjhez menő sorban lévő lányok, hogy egy tisztességes házasság révén eljussanak a most annyira szomjazott családi meleghez. Bardócz László sorolja is a neveket: ez itt helyezkedett el az intézetből kikerülve, az ott. Ez ide ment férjhez, az oda. Csak Hőgyészre, ahol az intézet van, férjhez ment mostanában hat-hét intézeti lány. Ök már révbe jutottak, családi boldogság közepette élhetnek. Ilyen fogalmakat mond az igazgató: — Igyekszünk férjhez adni a lányokat. Rendkívül sok minden kell ahhoz, hogy egy-egy lány, akár így, akár úgy révbe jusson. Amikor az intézetbe kerül egy-egy lány, rendszerint elmaradott az iskolai alapismeretekben, márpedig akármihez kezd, ahhoz bizonyos végzettség kell. Éppen ezért az intézet keretei közt mindenekelőtt szervezett oktatásban részesülnek. A normál tantervű negyedik osztályban 10 évesek és 17 évesek egyaránt akadnak, ez önmagában is bizonyít ja, hogy nagyon vegyes o. összetétel. Az általános iskoL. felső négy osztályát a dolgozók iskolájának rendszere alapján végzik. Az életkor és a képesség szerint természetesen ezek az osztályok is nagyon differenciáltak. Viszont általános iskola elvégzése nélkül úgyszólván megmozdulni sem tudnak az életben, ezért az intézetben elsősorban azon fáradoznak. hogy a gyermekek e téren haladjanak előre. Ezzel párhuzamosan szakmát is tanulhatnak, vagy olyan ipari jellegű munkát végezhetnek, ami alapot jelent majd az elhelyezkedéshez. A kastélyparkban most egy új üzemépületet létesítenek, hogy több szakmában tudják rendszeresíteni a képzést. És a férjhez adás... Jól megnézik, hogy a leány kihez akar férjhez menni, s csak akkor teszik azt lehetővé, ha tisztességes családba, körülmények közé kerül. BODA FERENC Elkészüléséihez közeleg a simántoa?* nyai vásártéren épülő, 200 személyes* egyemeletes új iskolaépület. Kétmil-t liót meghaladó költséggel létesítették a 810 négyzetméteren terülő hat tantermes oktatási intézményt. Júliusi átadása után, szeptembertől a felső- tagozatú általános iskolás tanulók birodalma lesz. Bemutatjuk Simontornya újabb büszkeségét: tágas, füvesítésre váró udvarát betonaljjal kiegészített ízlén ses drótkerítés veszi körül. A terület mélyebb fekvésű része 30—10 centi.-* méteres íöldemelést kap, hogy egyenletesen sima, az épület alapzatával egyszintű legyen. A főbejárathoz és egyéb helyiségekhez jól kiképzett be- tonutak vezetnek majd. Homlokzatát virágos, kiugró faldisz fogja díszíteni. Az épület külsejét fehér tört kőpórral vonják be. Valamennyi helyisége neon világítást kap. Az ifjúsági szoba, a nevelői szobák és a tantermek gumiburkolatot, a földszinti és emeleti nagy zsibongók pedig mozaik kőburkolatot kapnak. Fűtését cserépkályhákkal oldják meg. Legnagyobb tanterme természettudományi, s előadóteremül is szolgálhat. Az épület vízművesítésének elkészülte után mindenhol angol WC lesz. Egyetlen hiánya talán egy hivatal- segédi lakás. .. Álig egy éven belül készül el a korszerű iskola. GÁNCSOV károly .„ANGELS” Csütörtökön a városi művelődési házban kétszeri fellépéssel adott búcsúműsort a Garay gimnázium gitár- együttese, az ,, Angels”. Hűen nevükhöz. ..Angyalok” voltak a fiúk; Le- posa Gyula, Béres János, Kovács László és György Domonkos. Bebizonyították, hogy a beat-zene is lehet élményforrás. Játékuk mentes a ha- tásvadászó túlzásoktól, s ha szabad, így nevezni, művészi igényű. Ismét meggyőzték a közönséget, hogy kiválóan gitároznák és jó előadók. Támogatják az ifjú táncdaiénekes-gene- rációt. Csütörtökön Vágner Aranka és Kollár Éva énekszámait kísérték. Az esti előadáson meleg, bensőséges légkör alakult ki. Baráti búcsú volt, szép emlék! . . . Érettségi után még ■ okszori viszontlátásra ,. Ángy alok: ’! M. Z. OSZTÁLYKIRÁNDULÁSON A szekszárdi közgazdasági technikum diákjai érettségi szünetükben 4 na.pos osztálykirándulásokat is beiktattak. A in. A-sok Harkányba indultak. Vidám lett tőlünk az egész fürdő- telep. A hideg víz nem üzemelt, de sebaj! Fél tízkor fej elő versenyt rendeztünk. Nem találkoztam olyan tanulóval, aki ne érezte volna jól magát. Visszafelé Pécsig szorosan utaztunk ugyan, de Bátaszékig a sebesvonaton tágas, jó helyünk volt. Felcsattant a nóta: .,Bunkócska”. ,,Sej. haj Boldizsár”. Röss Gabi bátaszéki átszállásra figyelmeztetett. „Nem megyünk mi innen el” — harsogtuk válaszul. Jókedvünk átragadt az utasokra. Persze át kellett szánnunk a motorvonatra is. Második otthonunkba érkeztünk, az iskolánkba. „Ke- ribe járunk” '— odaértüinkben megelőztek bennünket a vidám ének foszlányai. összekovácsolod £tt, kis baráti körünkre nem először gondoltam meghatódva. A tavaszi bál és a ballagás megszervezésének, de egyéb KISZ- munkák bizonysága szerint az iskola gerincéhez tartozik a III. A osztály . . . Szerető megbecsülésünket éreztem kirándulásunk alkalmával osztályfőnököm, Szabó Miklós néma mosolyában. SITKÉI ZOLTÁN SZÜLŐK, PEDAGÓGUSOK FIG YELMÉBE! Az Állami Biztosító az új tanévtől kezdődően bevezeti az ÉVI 10 FORINT DÍJÚ TANULÓBALESETBIZTOSÍTÁS, Változatlanul köthető azonban az évi 5 Ff díjú biztosítás is. A 10 forint díjú biztosítás az 5 forintossal szemben kétszeres térítést nyújt. Az elmúlt évek gyermekbaleset-statisztikája bizonyítja, hogy az egész évben érvényes tanuló-balesetbiztosítás szükséges. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (207)
