Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-17 / 114. szám

SZOLIDARITÁS a vietnami néppel A magyar békemozgalom, a társadalmi és tömegszer­vezetekkel együttműködve, akciót indított a harcoló Viet­nam megsegítésére. Országunk népe már eddig is szám­talan tanújelét adta annak, hogy szolidaritást vállal Viet­nam, szabadságért küzdő népével. Ez újabb kezdeményezés célja: a magyar dolgozók hangsúlyozottabban hozzák a tá­madók, a háborús gyújtogatok tudomására, hogy nemcsak együttéreznek a szabadságért küzdő vietnami néppel, ha­nem minden eszközzel igyekeznek segíteni is igazságos harcukat. Egy hónapig tart a Vietnam megsegítésére indított újabb mozgalom, amelynek során a magyar nép ismét bi­zonyságát adja, hogy — tízezer kilométernyi távolságból is — tud és akar segíteni... Édesapja karja az egyetlen menedéke ennek a vietnami kisfiú­nak. Házukat, otthonukat romba döntötték az amerikai bombázóit. Halálmadarak. Támadó helikopterek a dzsungel felett. Gépekkel, gyógyszerrel, egészségügyi felszerelésekkel, híradás- technikai eszközökkel, műszerekkel és sok más egyébbel segíti a magyar nép vietnami testvéreit. Önkéntes véradás a szabadságért harcolóknak. 1918: Tolna megyében A csendőrök beléptek a szociáldemokrata pártba 1918. június 30-án „A sztrájk­hét hivatalos hírei” szalagcím alatt jelentették a lapok, hogy a Károlyi-párt képviselői támad­ták a kormányt. Wekerle mi­niszterelnök az alábbi, nem nagy jóstehetségről tanúskodó, választ adta: „Merőben lehetetlennek tar­tom, hogy a közhatalmat egyes ideiglenesen alakult. szerveze­tek, munkástanácsok, vagy ef­félék gyakorolják.” Dr. Sándor László főkapitány 10—20 évi börtönnel, sőt kötéllel fenyegette falragaszain a sztráj- kolókat. Az idők azonban vál­toztak és fokozatosan változott a megyebeli lapok stílusa is. Ve­zércikkeim augusztus 11-én: Jöjjön a béke!”. Októberben pe­dig: „Ma már nem beszélünk feltétlen győzelemről... Két­ségtelennek látszik ... hogy a békeszerződést már nem az az Ausztria—Magyarország írja alá. amelyik a világot átfor­málni hivatott hadüzenetet alá­írta.” Ez csakugyan kétségtelennek látszott. Megszólalt azonban a sovinizmus korábban sem isme­retlen hangja is. A mai újságírói gyakorlattól meghökkentően el- ütően a háborúvesztést az apró betűs kis hírek között jelentette be a Tolnamegyei Közlöny. Kom­mentárja, legalábbis részben, alighanem első felbukkanása a később, a Hortlhy-rendszer ne­gyedszázadán keresztül, hangoz­tatott háborús magyarázkodás­nak: „Vesztettünk, de dicsősége­sen. Ha Tisza azt mondja, hogy a háborút elvesztettük, tegyük azonnal hozzá: nem Magyar- ország és nem a magyar ka­tona vesztette- el... Tisza, Lu­kács László és társaságuk, meg az osztrák kamarilla eddig még életben volt vaskalaposai: ezek vesztették el az általuk balgatagul megcsinált háborút.” November 3-án. nemzett színű keretbe foglalt, főcím: „Éljen a független Magyarország! 1918. okt. 31.” Ettől kezdve a polgári forradalom minden ellentmondá­sossága szinte betű szerint, rend­re kiolvasható akár a Tolname­gyei Közlönyből is. „A Magyar Nemzett Tanács uralkodói, megbízás nélkül ke­zébe vette a beten magifar ha­za sorsát és- amitől a koronát megóvhatták volna és amitől ezt a sokat, zaklatott nemzetet megkímélhették volna: forra­dalmi úton nnilvá.nult m,eg a néníelsén mindenek fölött váló akarata.” Ugyanabból a számból: ..Ká­rolyi új kabinetjét a király ki­nevezte”. Egy apróhír jelenti: „A magyar miniszterek megszólítása: Miniszter Úr!” Ugyanazon az ol­dalon hódoló felirat gróf Bat­thyány Tivadar új belügyminisz­terhez: „Nagyméltóságú Minisz­ter Ür!” A szekszárdi munkástanács 1918. november 4-én alakult meg. Elnök: Koretzky János, alelnök: Rácz Pál, jegyző: Hemm József. Tagok: Kauffmann Mátyás. Brin­ke Ferenc, Horváth Gyula, Bá­nyai Ferenc, Kovács Pál, Joó Gyula és „két szociális érzésű polgártárs": ifj. Leopold Lajos nagybérlő -r- a Tolna megye gaz­dasági helyzetét tárgyaló legjobb könyvek szerzője —, valamint Erdei Lajos hírlapíró. Utóbbi közismert kemónyhangú cikkei­ről. Az ellentmondások folytatód­nak. A köztársaság bejelentésével egy napon rendeli el Hamza őr­nagy. számyoaranesnok, az új csendőrtoborzást. A szociálde­mokrata vezetés minden lehető eszközt megragad, hogy a bol- sevizmus „veszedelmét” a töme­geknek megmagyarázza. Decem­ber 8-án „Szocializmus és bolse­vikizmus” cím a.lat,t ímíeven: „ ... a szocialista pártoknak a boteeviki névon ismert szélső terrorista balszárnva. mely Oroszorszáabnn a múlt év vé­gén a hatalmat magához ra­rrnrJ+n n J*/un?-fali fit a fcT™ nlfj rendet lerombolja, még mielőtt a szocialista termelő- rend meg­valósult volna. Hónapok‘ alatt akarja, elvégezni generációk munkáiát. Hong ez -fizikailag éppen úgy, mint erkölcsileg le­hetetlen, azt minden józan ember belátja. Csak a fantasz­tikus észjárású oroszrajongók agyában születhettek meg ilyen képtelen tervek.” ■ Ezután már szinte magától ér­tetődik, hogy rövidesen a Tol­na megyei csendőrség testületi­leg belép a szociáldemokrata pártba. (!) Félreérthetetlen volt a jó tanács: „ ... legyünk olyan szocialis­ták, akik nem a mozgásban és az anyagban találják az élet végső okát és gúny nélkül ve­szik ajkaikra ezt a szót: — Isten r Ezzel — a tulajdonképpen lep­lezetlen keresztényszocialista jel­szóval — még Batthyány Tiva­dar. a rövid életű belügyminisz- tersége után Tolna megyébe visz- szatért főúr. is egyetérthetetf volna. Immár grófi cím nélkül írt vezércikkében azonban azt követelte, hogy az állam vezetői egyik kezükkel a kormányrudAt, másikkal a féket tartsák, mert: „ha... tovább tart a mai helyzet és különösen, ha nem mérséklik magukat fenn a kor­mány rúdjánál éppúgy, mint lenn a nép széles rétegeinél, akkor kétségbe kell esnem jö­vőnk felett.” Fenn nem mérsékelték magu­kat. Három hónapba is alig telt, amikor Károlyi Mihály a prole­tariátus kezébe tette le hatalmát. ORDAS IVÁN A községi tanácsok szerepe a tsz-töryény végrehajtásában A községi tanácsok elnökei, tit­kárai részvételével . tartott ta­nácskozást a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Egyéb témák között Vincze Jó­zsef vb-elnökhelyettes tartott tá­jékoztatót az új termelőszövet­kezeti törvény, valamint a föld- tulajdon és földhasználat tovább­fejlesztéséről szóló törvény vég­rehajtásának eddigi tapasztalatai­ról, a járás távlati mezőgazdaság­fejlesztési tervéről. Mint elmondotta, a szekszárdi járásban május 31-ig befejező­dik a termelőszövetkezetek új alapszabályainak a járási vb ál­tal történő felülvizsgálása és jó­váhagyása. Az alapszabályok készítésével egyidejűleg kellett rendezni a tagnyilvántartásokat, I és a pártoló tagság megszűnésé- 1 vei kapcsolatos kérdéseket. A Mire használható a villanyóra-szekrény ? A szekszárdi déli kertvárosnál lévő bér- háznegyed F 3-as épületének egyik la­kója felkereste szer­kesztőségünket — hi­vatkozva mások azo. nos véleményére is — hogy bosszankod­nak egy eljárás mi­att. A villanyóra­szekrény a lépcső­házban van. „Mivel a mérete akkora, mint - egy ruhásszekrény — mondotta a bejelen­tő.. —, eddig min­denki oda rakta a tisztogató szerszámo­kat: vödröt, söprűt, felmosórongyot. Mindez jól elfért, mert egy-egy ilyen nagy szekrényben mindössze két-két villanyóra van. Most a tűzoltók sorra jár­ták a lakókat, és ud­variasan közölték, hogy ezeket a szer­számokat nem lehet ott tartani. Ha ez tűzvédelmi szempont­ból indokolt, felvető­dik a kérdésv hogy ugyanabból az anyag­ból ugyanazon a he­lyen miért nem csi­náltak két kisebb szekrényt, s az egyi­ket akkor nyugodtan használhatnák ilyen célokra. Mi bérházi­ak ugyanis eléggé szűkölködünk a hely- lyel.” A bejelentést tol­mácsoltuk a tűzoltó­ságon Márton főhad­nagynak A követke­ző választ kantok: „Elektromos beren­dezés közvetlen kö­zelében semmi más tárgyat nem lehet tá­rolni, ebből követ ke. zik. hogy a villany-' óra-szekrényekben sem. A takarító szer­számok semmikép­pen sem odavalók. Mindezt rendelet ír­ja elő.” A törvényes tűzvé­delmi előírásokon természetesen nem le­het vitatkozni, azo­kat nem véletlenül alkották meg. A már kész bérházakon sem sok mindent lehet változtatni, a jövőt illetően azonban nem ár-tana még jobban figyelembe venni a helytakarékossági szempontokat. a—c pártoló tagság megszűnése a já­rásban mintegy tizenegyezer tsz- tagból 121-et érintett. Közülük 31 kérte tsz-be való felvételét. Vi­tás kérdést jelentett a volt pár toló tagok háztáji területe, ame­lyet megnyugtatóan rendezett a MÉM közgazdasági és jogi bi zottságának állásfoglalása: ré­szükre 1968-ban még ki lehet ad­ni a háztáji területet. A tagsági viszony. Illetve a kö­zös munkában való részvétel el- brálása során a tagnévsorból 161 személyt töröltek, közülük Bo- gyiszlón 58-at, Rátán 39-et, Fad- don 20-at. Hogy itt nem volt tel­jesen egyértelmű az elbírálás, ta­núsítják a járási tanácshoz be­érkezett fellebbezések, amelyek­nek felülvizsgálása most folyik. Ahol nyilvánvaló jogsértés tör­tént, ott hatósági úton állítják vissza a tagsági viszonyt. Felmerült az. hogy a községi tanácsok vezetői miiyen segítsé­get adjanak a szövetkezeti veze­tőknek. A községi tanácsok elnö. kei — mint az államhatalom he lyi képviselői — azzal segíthet­nek, ha rendszeresen informál­ják a szövetkezeti vezetőket megjelent jogszabály okról segí­tenek azok értelmezésében, vég­ső soron a törvényesség betar­tásában. Szövőátképzős munkakörbe 16 éven felüli fiatalokat azonnal felveszünk Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés levélben: Hazai Pamutszövőgyár, Budapest, IV., Baross u. 99. (6)

Next

/
Thumbnails
Contents