Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-16 / 113. szám

JEGYZET Mikor ki * f ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ •• -“'V' ♦ alkalmazkodjék ? | Mimóza lelkek talán a termelő- T szövetkezeti vezetők? Gyakran pa- T naszkodnak, panaszaik sűrűn ismét- T lödnek, s ebből bizony a kívülálló X mar-már arra következtet, hogy ^ nem más ez mint nyavalygás. Si­etünk kijelenteni, nem nyavaly­gás. Néhány adalékkal alá is tá­masztjuk. Azt mondja a minap dr. Károly Árpád, a zombai tsz főmezőgazdásza, hogy időnként bi­zony bajok vannak a korrektség körül. A korrektség körül? Fogal­mazzunk csak pontosabban: a kor­rektséggel vannak bajok. Mintha esetenként nehéz volna eldönteni, ^ hogy mikor ki alkalmazkodjék. ♦ A paksi járás egyik közös gaz- ❖ daságában egy fontos, a tsz és a £ népgazdaság érdekeit egyaránt v szolgáló, állategészségügyi vizsgá- J latra került sor. Ennek velejárója T a tejmintavétel. Az illetékes állat- J egészségügyi szerv értesítette tehát X a termelőszövetkezetet, hogy más- X nap kilenc órakor álljon készen, X hogy az állatorvos a tejmintát ^ megszerezhesse. Apróság. Nem ^ nagy ügy. Annyi csupán, hogy ^ nem az állatorvos igazodott a ^ termelőszövetkezetben kialakult fejési rendhez, hanem a termélő- a Z _ . _ _ _ 1 I _ _ n Un , * I ♦ s t X * A 1 918: Tolna megyében „Zöld káder46 — csendőrtűzharc a szőlőhegyen szövetkezet igazodott az állator­voshoz. „Most is mi voltunk a népgazdaság trógcrjai” —■ kelt ki magából a szóban forgó tsz-elnök. Talán valóban egyszerűbb lett vol­na ebben az esetben az állator­vosnak alkalmazkodnia, s nem pé­tiig fordítva. Más. A közös gazdaságok úgy­nevezett korpa járandóságát az ér­tékesített kenyérgabona után a . Gabonafelvásárló és Feldolgozó 4 Vállalat utalja ki. A korpa járan­dóság. A vállalat tehát nem tesz szívességet akkor, amikor a kiuta­last végzi. Az egyik termelőszö- vetkezet elnöke néhány nappal r ezelőtt érdeklődött a vállalatnál, > hogy mikor kapják meg a nekik járó 120 mázsa korpát? Foghegyről beszéltek vele. Ez is meglepő, ha meggondoljuk, hogy ebben az esetben éppen a vállalat képvi­selőinek lett volna oka a szokott­nál is udvariasabb hangot megüt­ni, másszóval a körülményekhez képest, alkalmazkodni. Tudniillik nem szívességről volt szó, hanem arió'l, hogy a tsz jogos járandósá­gé • kérte a vállalattól.- Nem szőis á T'asogatás miatt tesz- szük éSővá ismét a korrektséget és az alkalmazkodást. T zért in­kább, mert gyakran f- dkeznek meg még mindig a vállalatok és az intézmények képviselői arról, hogy a fennhéjázó hang, a figyel­metlenség az alkalmazkodási kész- sás* hiánya nem javítja, rontja a partneri viszonyt. — ir — / ■ •> l I > ♦ % X % i I ♦ t ♦ * ♦ »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦' Szolidaritás a hős vietnami néppel Közel tízezer forintot fizettek be tegnap a vietnami csekkszám­lára a Fővárosi Óra- és Ékszer­ipari Vállalat szekszárdi gyáregy­ségének dolgozói. Ezzel egyidejű­ig táviratöt küldtek a Vietnami Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövetségére, amelyben együttérzésüket fejezték ki a hős vietnami néppel és sok sikert kí­vántak a párizsi tárgyalásokhoz. I. 1918. az első világháború befe­jezésének éve, a polgári forra­dalom esztendeje, 1919. történel­mi napjainak előjátéka, egy fél évszázad távolából nézve már maga is történelem. Tevékeny ré­szesei egyre fogynak. Ebben az összeállításban most olyan szem­tanukat akarunk megszólaltatni, akik ugyan nem voltak történé­szek, de a mindennapok króniká­sai — hírlapírók — lévén, ma­gukra ég korukra jellemzően val­lottak az akkori időkről. Forrá­saink a megyebeli lapok, elsősor­ban a Tolna megyei Közlöny. A mai tollforgató, aki az itt tár­gyalt időszaknál éppen tíz évvel később született, már nem tud­ja megítélni, hogy az akkori új­ságvásárlók mennyire értettek a sorok és hírek közötti olvasás­hoz is? Lehetőségük volt reá bő­ven. 1918. a háború ötödik éve és természetesen a közelgő végső győzelemé is, amit a lapok szünet nélkül hangoztatnak. De ugyan­akkor ez az év első vastag betűs sajtóbeli felszólítása: „Minden nélkülözhető fe­hérneműjét adja értünk küzdő hős katonáinknak!” A hadsereg rongyos és éhes is. Tolna megyére 600 000 mázsányi gabona, kukorica és bab beszol­gáltatásának terhét róják és „megkezdődött a rekvirálás ka­tonai segítséggel”. Ugyanakkor azonbaif'a hátország, is éhes. A havi zsírfejadag 42 deka, de csak elméletben, mert; „Harmadik hónapja, hogy Szekszárdon egy rántott leves­re való zsírt nem lehet vásá­rolni ... Uzsorások karmai közt vonaglik az egész ország.” A pénz egyre kevesebbet ér, tehát állami segítséggel újra be­vezetik az évszázadokkal koráb­ban dívott cserekereskedelmet. Egy kiló cukrot 20 kiló gabona, vagy 16 kiló liszt ellenében lehet kapni, egy csomag dohányt négy kiló lisztért. „Nagy a. dohányínség az az egész országban. Ezt a pénz­ügyminiszter úgy akarja meg­szüntetni, hogy elrendelte a bükkfalevélnek dohányzási cé­lokra való felhasználását.” A hadsereg rongyos és éhes, de szökevényeinek száma is gyarap­szik. A „Zöld Káder” csellengői­vel januárban Bátaszéknél csend­őrök, májusban a szekszárdi sző. lök közt hegyőrök vívnak tűz­harcot. Halottak maradnak a belhomá csatatéren. Pedig a had­seregnek tulajdonképpen erősöd­nie kellene, hiszen Oroszország­ból megérkeznek az első hazaté­rő hadifogoly-szállítmányok. Báró Szurmay Sándor honvédelmi mi­niszter külön parancsban rendeli el, hogy a tisztek írásban nyújt­sák be élménybeszámolóikat ha­difogságukról a minisztérium l/a osztályához. A közembereket, „ ... hazatérő fogoly pőréin­két két hétig egészségügyi zár­lat, négy hétig erkölcsi veszteg­zár alá fogják, hogy ... őket tájékoztassák az itteni hadi ál­lapotokról, megvizsgálják sze­mélyazonosságukat és azt, hogy fogságba jutásukért nem ter­heli-e felelősség őket? Csak ezután térhetnek vissza övéik nélkülözött szeretetéhez, ekkor is 4—6 hetes szabadságra ... Mert a teljes békéhez még hátra van a nyugati front.” Ennyi a tény. Fogság után „er­kölcsi” zárlat, vizsgálat, kurta szabadság, majd ismét a front. Az újságcikk folytatása enyhén szólva maszlag: „És csodálatos a magyar nép lelki nagysága. Nincs egy zú­golódó hang, mely elégedetlen­kednék ... És a magyar kato­nák ... egy zúgolódó szó nél­kül, mint magától értetődőt, fogják kezükbe a fegyvert.” Nem mindannyian, mert akad., nak kivételezettek is. Hirdetés ugyanabból a lapból, melyben a fenti, magasztosnak szánt szöveg megjelent: „Oroszországból hazaérkez­tem és újból megkezdem mű­ködésemet. Szedlacsek György, Tolna, hatóságilag vizsgázott I herélő és miskároló.” A Tolna megyei Közlöny be­csületére váljék, hogy jobb tollal írt és komolyabb cikkeket is meg­jelentetett. Szakembereknek kel­lene kideríteniük, hogy az 1918. június 9-i számban napvilágot látott „Nőmozgalom és a nők vá­lasztójoga” című vezércikket szerzője egyenesen ide szánta, vagy azt Horváth Ignáez szer­kesztő valamelyik fővárosi lap­ból ollózta ki? A szerző nevét ma már ismeri az egész ország: gróf Károlyi Mihályné, András- sy Katinka. Egyebek közt így ír: „Ne higgye az a néhány ké­nyelemben élő asszony, kik a társadalom parazita osztályát képezik hogy ez a férfivilág jól van úgy, ahogy van, mert rájuk nézve előnyös, de gon­doljanak az asszonyok nagy többségére, akik nem tartoznak az emberiség elkényeztetett kisebbségéhez, hanem saját lelkűkben és testükben érzik o jogtalanságok súlyát.” A fővárosi munkástömegek há­ború és jőgtalanság elleni első nagy tiltakozásának, a sztrájk­hétnek, híre június 30-án jelent meg nyomtatásban. A vaknak is látnia kellett, hogy a háború vé­gét járja. (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Várnai csillagvizsgáló ■RPIlll Várnában új csillagvizsgáló épüli, Képünk a csillagvizsgáló korsze* rű épületének egy részletét mu­tatja, előtte Kopernikusz szobra. (BT A fotó — Centropresse) DDT az anyatejben A növényvédő szerek maradvá­nyainak problematikája, — külö­nösen az élelmiszerekben való fel- halmozódása — egészségvédelmi szempontból rendkívül jelentős. Különleges szerepet játszik a DDT, mely a test zsírjában is képes akkumulálódni és átmenni a tejbe. Olyan csecsemők, aki­ket kizárólag anyátejjel táplál­nak, viszonylag több DDT-t vesz­nek fel szervezetükbe táplálé­kukkal, mint a felnőttek. Hason­lóan történik ez nagyobb gyer­mekeknél, ha tehéntejet isznak. Viszonylag keveset tudunk még a DDT krónikus mérgező hatá­sáról. Feltételezhető azonban, hogy a csecsemők és gyermekek érzékenyebbek, mint a felnőttek. Az ENSZ Egészségügyi Világszer­vezete idevonatkozó normái alapot adnak a megfelelő véde­lemhez. A kísérleteket magyar és ame­rikai tudósok végezték el első­nek. Ennek eredményeként ha­tározták el nálunk a DDT-mente- sítési program kidolgozását. Már ma is cs:ak. minimálisan, 1970-re pedig egyáltalán nem használ DDT-típusú ’ vegyszert a mezőgaz­daság. A BNV a legjobb alkalom I Most vásároljon a CORVIN áruházban ! Spécia mintás divatselyem Salome „Kosztümruha” anyag Kínai mintás tiszta selyem Mintás piké Kockás női szövet több színben Kasmirette Műszál takaró 350x200 Lencsipke függönyanyag Ripsz bútorvászon iTTiimillllIlM 11,111 4aas»a .90 cm széles 60,50 Ft 90 cm széles 51,— Ft 90 cm széles 90,— Ft 80 cm széles 35,20 Ft 140 cm széles 58,50 Ft 80 cm széles 39,40 Ft cm-es 184—197,— Ft-ig 300 cm széles 381,— Ft 80 cm széles 28,50 Ft (182) A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁL­LALAT f. hó 20-án hétfőn, műszaki becslést tart Szekszárdon. írásbeli bejelentéseket kér­jük a Magyar Hirdető ki- rendeltsége címére Szek- szárd, Garay tér 19 bekül­deni. Foglalkozunk használt me­zőgazdasági és egyéb gépek, szerszámok, műszerek eladá­sával és vételével, valamint közvetítésével. Budapesti címünk: Bp. VI. Népköztársaság u. 28. Tele­fon: 127—731. (170) Tekintse meg a Budapesti Nemzetközi Vásáron az Építő Vegyianyagokat Gyártó Vállalat legújabb építőipari vegyészeti segédanyag és műanyag termékeit. (153)

Next

/
Thumbnails
Contents