Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-15 / 112. szám
Ünnepre késsüínek Deesen Aki most érkezik vonattal Decsre, azt traktor-dübörgés fogadja: az állomásépülettol néhány méterre lánctalpas nyesi a földet, s körülötte emberek szorgoskodnak. A gép már jókora területet elegyengetett, szinte megváltoztatta az egész környezetet. — Parkot létesítünk ezen a régóta elhagyatott területen — tájékoztat Kovács Sándor vb- elnök. — Azt szeretnénk, ha a sárközi napókra ez isi elkészülne. 1500 köbméter földet kellett ideszállítani. Csak magának a földnek az ideszállításá 50 ezer forint fuvarköltséget jelent. Még az a szerencse, hogy a termelő- szövetkezet is, a lakosság is sok társadalmi munkával segíti a falurendezést, különben nem is bírnánk a sok faluszépítést. Csak ennek a parknak a megvalósítása belekerül körülbelül fél millió forintba. A park 7000 négyzetméter alapterületű lesz. A tervek szerint széles betonjárdák keresztezik. Az állomásépülettől a falu belseje felé már meg is épült, a kö- vesúttól a gázcseretelephez még ezután építik. Hogy a falu lakossága mennyire szívügyének tekinti a falu szépítését, fejlesztését, arra jó példa, hogy két délután és egy vasárnap délelőtt 300 négyzetméter járdát készítettek el társadalmi munkában. Nem is alaptalan ábrárud, hogy június közepére, a sárközi napokra elkészül a park. A park déli szélén áll az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet szórakozóhelye. Most tatarozzák, a kerthélyisé- gét is most rendezik. Az ünnepre ez is kész lesz. Minden középületet tataroznak. Készül a lakodalmas ház is. Az idei sárközi napok keretében ugyanis eljátszanak egy sárközi lakodalmak A házat a sárközi napok után szolgálati lakásnak használják. A tervek szerint minden elkészül június 15-ig, a sárközi napok megkezdéséig. Rajtunk mindenesetre nem múlik semmi. A Pilisi Elemér utca kövezését addigra be kell fejezni. A munkálatok előrehaladott állapotban vannak. Megrendeltük az utcák portalanítását is, megígérték, hogy elvégzik, reméljük, hogy az útépítőkkel együtt ok is teljesítik az ígéretüket. Aki a sárközi napokra érkezik majd Decsre vonattal, azt kellemes park fogadja, majd pedig a szépen rendezett község. Ha minden jól megy... Reméljük! B. F. Azonnali belépéssel felveszünk: kőműves, ács, betonozó, előregyártó, kubikos és segédmunkásokat, Herceghalom, Mór, Marton- vásár, Velence, Vértesacsa, Lovasberény, székesfehérvári munkahelyeinkre több éves munkára. Bérezés teljesítménybér emelt alapbérrel, munkásszállást, étkezést megfelelő térítés ellenében biztosítunk. Vidéki dolgozóink részére különélési pótlékot és az utazási költség vállalati hozzájárulását a jogosultak részére fizetjük. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, Székesfehérvár Ady Endre u. 13. sz. (20) Száz egyéni Bogyiszlón Gyötrelmes élet Talán az országban is egyedülálló. helyzet alakult ki Bogyiszlón: több mint száz paraszt- ember nem lépett be annak idején a termelőszövetkezetbe és még ma is egyénileg gazdálkodnak. Sorsuk csöppet sem irigylésre méltó, kivéve talán négyöt embert. Bár ez a néhány gazda is túlságosan sokat dolgozik a jó jövedelemért. Küzdelmes, sőt gyötrelme® életük jellemzésére elöljáróban csak egy megjegyzést idézek’: többen mondják, hogy félnek késő este az országúton, vagy akár a községben is találkozni lovas kocsin hazafelé hajtó egyéni parasztokkal, ha autót, vagy motorkerékpárt vezetnek, mert a lovas kocsin ülő ember rendszerint bóbiskol, alszik. Korán reggel kocsiderékba ülnek; kimennek a határba, este hazahajtanak, főznek; krumplis csipetkét és vége a napnak. A Felsőbb Szerv nem nézett utána Hogyan is maradiak kívül a szövetkezeten ilyen sokan? A község lakosságának' döntő többsége már belépett a közösbe, amikor egy asszony, (de lehet, hogy többen is közreműködtek), levélét írt Budapestre egyik legfelsőbb szervünkhöz, amiben elpanaszolta, milyen szörnyű a bogyiszlói tsz-szervezés, vér folyik az utcán. Lejött valaki Budapestről Bogyiszlóra és — sajnos —. csak ezekkel, a niég kívülálló emberekkel beszélt, a tsz-szervezőkkel vagy a járás1, a megye vezetőivel nem. Lovat adót a maszekok alá azzal, hogy egyáltalán, nem kötelező belépni, ráérnek öt év múlva is. Természetes, hoigy nem volt kötelező, de ezzel az ügyintézéssel a Felsőbb Szerv felületes munkatársa hosszú időre rendkívül nehéz helyzetbe hozta az egész falut, különösen pedig magukat az egyéni parasztokat. A száz egyéni gazda közül nagyon sokan nem képesek megmunkálni a földjüket. Évekig állandóan a termelőszövetkezet vezetőinek nyakára jártak, hogy adjon nekik 'traktort és. más gépeket, megfizetik a munkát. Több esetben segített a közös gazdaság az egyénieknek, talán azért, mert ezeknek az embereknek a fiai, leányai közül a legtöbben a tsz-ben dolgoznak. A közelmúltban összehívták őket és tudomásukra hozták, ez nem mehet tovább. Miszlai József, a Dunagyöngye Tsz elnöke azt mondja: „Ha a nyeles kombájnt választották, arassanak azzal”. A traktorosok, iltótve a kambájnvezetők az SZK—4-es kombájn mintájára elnevezték a kézzel aratókat „klottgatya egyesnek”. Ellopták a szövetkezet munkagépeit Különös esetek történtek a közelmúltban Bogyiszlón. A termelőszövetkezet vezetősége följelentést tett a rendőrség körzetig megbízottjánál „ismeretlen egyének ellen, akik. a tsz tulajdonát képező disztillert és tárcsát az elmúlt napok folyamán az éjjeli órákban elvitték, és azzal egyéni gazdáknak a földjét művelték”. A tébtefsek sajnos családtagok, illetve rokonok: Fejős István fia, aki erdőgazdaságban dolgozik és Bárdos Lajos, a vízügyi igazgatóság dolgozója. Tavaly két egyéni paraszt-, ember, Görbe István és Latki János „kijárták” Szekszárdon, a községi tanácselnökre hivatkozva, hogy kapjanak kombájnt az aratáshoz az egyéni gazdák is. Horváth Józsefné. a. községi tanács elnöke azt mondja, úgy ismerik őt annál a bizonyos vál- 'alatnál, hogy kereken meg- ■Tnrdia a véleményét mindenül, ezért aztán, meg ki tudja, még miért, útnak indult az aratás legkorszerűbb eszköze Bogyiszlö- ra, a maszekokhoz. A falu végén föl is kapaszkodott az a két ember a kombájnra, úgy kellett őket leszállítani a falu közepéin, Persze átkozódtak, sőt, ócsárolták a szövetkezet vezetőit. Más eset. Az egyik eszmei irányító. Görbe Istvármé. becenevén Judi néni, aki a járási pártbizottság véleménye szerint olyan nagy hatással van a többiekre, hogy már majdnem mágus, több mindent elintézett a magángazdák érdekében. Először is elintézte azt, hogy a szövetkezeten kívül maradjanak, aztán, hogy nagy segélyeket kapjanak a Vöröskereszttől, mivel ezen a vidéken vízkár is adódik, meg vadkár is, és ráadásul azlt híresztelte a községben, hogy ő intézett el egy bizonyos adókedvezményt a Pénzügyminisztériumban. A község ési a termelő- szövetkezet vezetőinek írásos, jelentésében, amit a járási párt- bizottságnak készítettek a bogyiszlói helyzetről, a következő olvasható: „Görbe Istvánné levelet intézett a pénzügyminiszterhez, hogy ne csak az őszi vetésekben bekövetkezett vízkár után, hanem a bevetetlen földeken keletkezett vízkár után is adják meg az egyénieknek a földadó-kedvezményt. A PM rendel ete nem Görbe Istvánné kérésére jelent meg, azonban — mivel ez a rendelet később került kihirdetésre, mint azt Görbe Istvánné kérte —, azt híresztelte a községben, hogy az ő személyes intézkedésére történt az adátörlés”. Egyik év megeszi a másikat A termésátlagok ugyancsak bizonyítják, hogy a legtöbben nem boldogulnak az, egyéni gazdák közül. Három-néigy-ötmázsás holdanként! búzaterméseket jegyeztek fel az utóbbi években. Pontosan tudja a szövetkezet ezeket az eredményeket, mert tavaly is a közös gazdaság cséplőgépe dolgozott nekik. Idézhetünk ismét a pártbizottságnak küldött jelentésből: „Terméskiesés miatt 37 egyéni gazda váltotta meg pénzben búzaföldadóját. .. Ez a tény arra vezethető vissza, hogy Bogyisziló községben az egyéni gazdálkodók az egyszerű újratermelésre sem képesek, nemhogy bővített újratermelésre. Néhány konkrét eset: Bajusz István, Zrínyi utcai lakos három kh őszi vetésről 8,95 mázsa búzát, Ábrahám Sándor Bajcsy utcai lakos két kh-ról 10,32 mázsát, Fejős István. Hunyadi utcai lakos egy kh_ról 4,80 mázsát, Erdei István, Kossuth utcai lakos két kh 800 ölről 8,84 mázsát, Föglein Ádám két kh-ról 6,25 mázsát takarított be. A számok világosan bizonyítják, hogy termésátlagaikkal még saját ellátásukat sem képesek fedezni, népgazdasági szükségletre egyáltalán nem termelnek”. Nyolcvanhét hold földet jogtalanul használtak, ezt tavaly tavasszal a szövetkezet vétte használatba. Magük az egyéniek is jól tudták, hogy feketén művelik azt a területet, ezért nem is tiltakoztak. A rendelteteket jó- néhányan kiválóan ismerik, legalábbis a rendeletekből a jogokat tartalmazó részt. (Néhányan megrendelték a Magyar Közlönyt). Tóth József, a szekszárdi járási pártbizottság megbízott első titkára, aki a legjobb szándékkal tartja állandóan napirenden a bogyiszlói ügy rendezését, azt mondja: „Mi a holnap tsz-tagjai- nak tekintjük őket. Tudjuk, hogy gyötrelmes nekik ez az élet, sokan vívódnak, mert látják, hogy könnyebb lenne a szövetkezetben, de visszatartja őket a büszkeség, meg az a bizonyos irányító agytröszt, a Judi néniék.” Csöppet sem túlzás, hogy gyötrelmes ez az élét. Említettük már az elején, egy elenyésző kisebbség jól bírja magát, de ez legfeljebb a tíz százalékot jelenti. A 90 százalék roasz lovakkal, de inkább lóval, öszvérrel és traktorosok megvesztegetésével próbálja megművelni a földjét, azt a földet,' ami mély fekvése miatt igen nagy erőt igényel minden talajmunkához. Mondják persze, azért kicsi a termés, mert elvitte a belvíz. De a közös gazdaságnak is van ilyen Duna-menti földje, mégpedig kétezer hold és nem nyolcszáz, mint az egyéni parasztoknak. A szövetkezet földjén — bár a szárazság hatása mar látható, összehasonlíthatatlanul szebb az őszi gabona és a többi vetés is, mint az egyéniek parcelláin. Kimentem a hátárba és megnéztem. Sok parcellán olyan elmaradott a vetés, hogy lassan fölveri a gaz. A szövetkezet fő- agronómusa, író Lajos kissé epésen emlegeti a magángazdák állandó molesztálását, a gépek igénylését: ha ilyen makacsul kitartanak a kívülállás mellett, miért nem versenyeznek velünk? Nem volna helyes úgy megítélni a helyzetet, hogy egyértelműen szemben áll ez a száz ember a közös gazdasággal. Magam is meggyőződtem róla. sokan belépnének már és mondják is, hogy majd jövőre. Talán ez a leggyöt- relmesebb, valakinek megkezdeni a belépést, ha már eddig kitartott. Beszéltem Rózsa Tamás Istvánnal, aki a gazzal fölvert zabját permetezte ócska háti permetezővel — gyomirtó vegyszerrel, Dikonirttal! A felesége láthatóan lelki beteg, annyira súlyosam érinti ez a küszködés. Azt mondja az asszony, „egyik év megeszi a másikat”. A férfi is úgy beszél, tudja ő, hogy köny- nyebb lenne a közösben, és most már rá is kerül a sor a döntésre. Nagy György, aki igen sok jószággal vesződik, bevallotta, még nem látta belülről az új mozit. De televíziót nézni sem tud, mert este kilencig etet. Megjegyzi: nem szabad az utcán sokat állni, ha az ember el akarja végezni a munkáját. Tehát még beszélgetésre sem jut idő, nem hogy szórakozásra. Nem tartjuk ellenségnek A szövetkezeti gazdák jövedelme jónak mondható, hetvenen vettek televíziót, a legtöbb háznál modern bútor van, nagy ablakokat vágnak a házakra, szépen betatarozzák az épületeket, vaskerítéseket csinálnak, az udvarban virág van. Az egyéni gazdák udvarában trágya van és kukoricaszár. Görbe Lőrinc, aki 1961-től 1967. augusztusig tagja volt a szövetkezetnek, de sohasem dolgozott benne egy kapavágást sem, rendkívül nehéz helyzetbe került, amikor kizárták. Beteg a felesége és csak most döbbent rá, milyen sokat jelentett számukra a szövetkezet, az ingyenes orvosi ellátás. A maszektelet azzal kezdődött, hogy 500 forint mentődíjat kellett fizetni és körülbelül kétezer forint kórházi költséget. Kérte a tanácstól a kórházi költség elengedését, később pedig azt, hogy vegyék fel az ingyenes gyógyszerellátásba. Van néhány hold földje, két háza és két lánya. Egyébként Bogyiszlón már cigánycsaládoknak is van öt televíziójuk. Említésre méltó továbbá, hogy a szövetkezetben még arról is gondoskodnak, ne legyenek egyedül, elhagyatottan az öreg tagok. A művelődési házban berendezték számukra az öregek klubját. A szövetkezet és a község vezetői azt mondják: nem tartjuk ellenségnek az egyéni gazdálkodókat. A községünkben lévő ellentmondások nem antagonisztikusak. (Nem kibékíthetetlenek az ellentétek.) Lehetségesnek látjuk egy- egy tsz-közgyűlésre egyéni gazdákat is meghívni, továbbá a szövetkezet gazdasági eredményeibe betekintést nyerni, tájékoztatás alapján. ♦ ♦ 0 * * 1 Ők is fiatalok... A gumikerekű kocsi lovai lassan ballagtak, a tejüzem felé. a kapunál megálltak. Idősebb ember vezette őket— Jó napot! A portás kinézett, kinjitot- ta a kaput: Jó napot, meg-, jöttünk? Mint mindig. Papírt adott át, leszállt a kocsiról, Sántított, de gyorsan hajtotta helyére a lovakat. — Megjött az öreg — vette észre az átvéteiesnő. Nagyokat bicegve hordta kettesével a kannákat a tartályig. Felöntötték, mintát vettek róla, aztán az üres kannákat elmosták. Délre minden tej megérkezett. Az üzemben jó a munkaszervezés. A műszaki irodától balra a túr ózó, jobbra a vajazó helyisége van. A túrát gyorsan kell csomagolni, időre. Középmagas, pedáns fiatalember állt a mérleg mellett. Imrének hívják. Mindig fürgén jár a keze. Négy órára végeztek a túrócsomagolással. Imre 8 órára jött. fáradt volt már, de így is tettrekéssx Megfogta a gumicsövet, fellocsolta a kövezetei, aztán végigseper- te. Lemosta a kezét, átment, a vajazóba. — Végeztetek? — kérdezte Pistától, az ikertestvérétől. — Gyere, mossuk el a gépet. Szétszedték, minden darabját elmosták. Letelt a munkaidő, de ők még maradtak. Összerakták a gépet, Imre a csomagolópapírt tette be a hűtőbe, Pista az asztalt törülte le. Háromnegyed ötkor mentek a műszakihoz. Megmosakodtak, A portán beírták magukat o Ezen a keddi napon a Kasz- tíliai sólyom című érdekes filmet vetítették a moziban. Sokan várták az előadást. A fiatalok farmernadrágban, hosszú hajjal, legtöbbjük cigarettázott. A füstöt beszippantják, erősen kinyomják arcukat és érdekes manőverrel szívják le a tüdőre. Többen, főként fiúk, a központon álltak, a korláthoz támaszkodva. Hangosan beszéltek, megszólították a fiatal lányokat, • Két egyforma termetű fiatalember is jött: Imre és Pista volt. Nem álltak meg « korlátnál, nem is hangoskodtak. Mire a hatos előadásnak, vége lett, éppen a mozi elé értek. • \ A film közepe táján egy fiatalembert rendőr kísért ki: Részeg volt, a ruhája gyűrött, zavarta az előadást. SITKÉI ZOLTÁN levelező Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési területeire (ajkai, almásfüzitői, Diósgyőr, Kazincbarcika) lakatos, hegesztő, csőszerelő, kovács szakmunkásokat és segédmunkásokat. Külszolgálatra vonatkozó összes juttatásokat biztosítjuk. Jelentkezés személyesen. vagy írásban Bp., VI., Paulay Ede utca 52. Személyzeti főosztály. (157) GEMENCZI JÓZSEF
