Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

1968. április 14 Volna siegtet nepüjsäg 9 Csányi László: rr BUNTELEN? Nem volt jelentős ügy, s bál­áz MTI kiadásában szerepelt, a lapok bűnügyi tudósítói nem fi­gyeltek fel rá, s az ítéletet is mindössze egy vidéki újság kö­zölte, mint helyi eseményt. De csak szerény bírósági tudósítás jelent meg róla itt is, apró- cseprő érdekességek között, s nem tudom, a véletlen okozta-e vagy a szerkesztő játékos kedve, mel­lette egy boszniai városról olvas­hattunk. melynek gyógyforrásá­ról kiderült, hogy hatásosan nö­veli a férfiak szerelmi képessé­gét, alatta pedig a nyugat-német nyilvános házak lakóinak helyze­téről számolt be egy hír. A szűk­szavú bírósági tudósításból meg­tudtuk, hogy egy 24 éves, bünte­tett előéletű nő megfojtotta, majd ,a klozettba dobta újszülött cse­csemőjét, s ezért a bíróság, a súlyosbító körülményeikre való tekintettel, ötévi szigorított bör­tönre ítélte, Sematikus történet A nős férfiaknak legtöbbször nincs fantáziájuk. Minden kor­osztály és minden társadalmi ré­teg legtöbbször így udvarol: „El­hibáztam az életemet. Nem ért meg a feleségem”. S a nők, akik­nek szintén nincs fantáziájuk, ilyenkor megértőén bólintanak, s arra gondolnak, hogy megmentik a szerencsétlent. Boriskát tíz hónapra ítélték sikkasztásért, s amikor szaba­dult, az egyik vidéki építőipari vállalat alkalmazta, adminiszt­rátorként. 22 éves Vodt, kifejezet­ten csinos, s a „megtévedt” jel­ző, amit maga is szívesen hasz­nált, a megbocsátás jelképe lett, á megértésé és a felebaráti szere­tető, amivel feledtetni akarták a sors rriostohaságát. Úgy érezte, a szerény állás óéi­hoz juttatta, feledteti, s maga is feledheti múltját. Igénytelen volt, szorgalmas és szeretetreméltó, — később is ezt vallották munka­társai. S ekkor hangzott fel a kí­sértő hangja, elnyűtten és sema­tikusan: ,.'Elhibáztam az életemet. Nem ért meg a feleségem.” A kísértő a vállalat bércsoport- jának vezetője volt. 32 éves. két gyerek apja. ipartelep vendéglőjében. A ci­gány lankadatlanul húzta, s ami­kor a második palack bort bon­tottuk. azzal a mosollyal, amit húsz forintra becsül az ember, megkérdezte, mí a nótánk. Ekkor lépett az asztalunkhoz. Berci fejét vakarva értekezett a prímással, s nem vette észre, kö­zelebb lépett hát, félkézzel az asztalra támaszkodott, s zavar­tan köhécselt. Berci megfordult, félig felemelkedett, miközben karjával már el is hárította a zenész szolgálatkészségét. — Oppardon, Lacikám, engedd meg, hogy bemutassam a bará­tunkat. ' Meghajolt a nevét mormolta, de nem értettem. Berci rögtön intézkedett. — Pincér, még egy poharat! Töltött, tettetett jókedvvel ín­dítványoza, hogy igyunk. Tétova, zavart pillanatok voltaik. — Izé, vacsoráztál? — Vacsoráztam. — Egyél ilyen sós micsodát, — s elébe tolta a tálat. — Talán később. Lehajtott fejjél ült Az elmúlt hónapokban kifinomulhatott vé­dekező ösztöne, s most is tudnia kellett, hogy miatta vagyok itt S amikor azt mondta, „tudod, Berci bátyáin az a B—3-as épü­let ..nem . saját szavaira fi­gyelt, hanem az elkövetkező percekre- készült, s ez a fontos­kodó. hivatalos mondat tulajdon­képpen erőgyűjtés volt. Személvleírás Közjáték A bércsoport vezetőjét már a rendőrségi vizsgálat során elbo­csátották állásából, pontosabban: közös megegyezéssel a szomszéd város hasonló vállalatánál alkal­mazták. más beosztásban. Nem volt nehéz megtalálnom, sőt, a vállalat főmérnöke, akit valahon­nan ismertem, levelemre azt ír­ta, örül, ha találkozunk, legalább „lesz ürügye arra, hogy csinál­junk egy görbe estét”. A férfit ismeri, majd őt is elhívja, mert bor mellett mégis csak könnyebb szót érteni. A vállalat vendég­szobáját is felajánlotta, s amikor benyitottam irodájába, őszinte örömmel ölelt meg. ~ Tudod, az ilyen kis helyen kétszeresen örül az ember, hajon egy régi barát. Mert azt mon­dom a feleségemnek, nézd, anyu­kám, itt van a Laci, tudod, aki­vel húsz éve... És szent a csa­ládi béke. Jóízűen, egészségesen nevetett. Középtermetű, hízásra hajla­mos. Ami azonnal feltűnik: keze nyirkos tapintású,: ez pedig — Völgy esi professzor szerint — az idegeit: fogékonyságát jelenti, a hipnotizál ás na való alkalmassá­got. Erről, ugyan még nem volt alkalma meggyőződni, de tudja magáról, hogy izgékony, a külső hatásokra gyorsan reagál, néha hevesen, meggondolatlanul. Arca jellegtelen, nincsenek szembetűnő jegyei, legfeljebb a száj két sarkából lefelé húzódó erőteljes, érzékiségre valló vo­nal, mely szinte keretbe foglalja a puha, széles állat. Homloka füg­gőlegesen emelkedik, csak az orr nyergénél hajlik be enyhén, de a félig összenőtt, szemöldök ezt is csak sejteti. Haja dús. erős szálú, vilá­gosbarna. Hátrafésülve hordja, s a laza hajtömeg, mint valami si­sak, teljesen elrejti a koponyát. Időnként beletúr, egy-egy tincset kiemel, s húsos ujjára csavarva szórakozottan játszik véle. Átlagos műveltségű. Könyviét csak másoknak szokott venni, ajándékba, a sajátjait is így kap­ta, karácsonyra, névnapra. Azt mondja, szeret olvasni, de csak unalomból olvas, a történet ér­dekli, s azzal se sokat törődik, hogy ki írta azt, ami épp a ke­zébe került. Pécsett érettségizett, nem ta­nult tovább. Szülei élnek, apja az egyik Tolna megyei faluban tsz- tag. Ketten vannak testvérek, hú­sát falusi tanító vette el. Vallomás Görbe este Kilenc- után jön Kettsatjep ültünk a ..oder — Tessék kérdezni. — Nyäfca«. majdnem derűsen néz rám. — Tudom, hogy azért jött. Nincs 'kölni valóm. Elmondtam mái mindent, a rendőrsége« is, a tár­gyaláson is. Berci felállt, „esek besaélges- -etek", a áfeagná, a seameaéd ad­taihoz, ahoi két lány ült, mind­kettő a vállalatuktól. — Nem a bűnössége érdekel. — Nem is vagyok bűnös. Még csak a2>t se ígértem neki soha, hogy elveszem. Nincs az ilyesmi­ben semmi, — s a szomszéd asz­tal félé mutatott, ahol Bercit köz­refogta a két lány. — Szeretném kerülni a nagy szavakat. Mégis, így kell fogal­maznom: a gyereket, a maga gye­rekét, megölte a nő, akihez még­is csak vonzódott. Apai szere- tetet, ragaszkodást nem érzett? S a nő. akit hat évre ítéltek, ma­gához tartozott, a kiváltó okban ott van az iránta érzett szerelme is. — Valóban szerettem. — Las­san beszél, vontatottan. — A fe­leségemmel nem jól voltunk, nem értett meg, s amikor ez a dolog kipattant, el is váltunk, ide már nem is jött velem. Apai szeretet? Őszinte leszek: nem éreztem. Mert tessék elhirtni, mindig élt bennem valami gya­nú, hogy igazán nem is kellek neki. Csak éppen én voltam kéz­nél. Mert az ilyen nő nem tud férfi nélkül meglenni. — De arról csak tudott, hogy gyereket várt? — Mondta. De olyan könnye­dén, mint aki nem tulajdonít en­nek jelentőséget. Mondtam, men­jen el orvoshoz, de azt mondta, megpróbálja előbb kininnel. — A jelek szerint nem segített. — Nem. Újra csali küldtem az orvoshoz. — Legalább adott neki pénzt? — Nem tudtam. A féleségem számomtartott minden fillért, hogy vehettem volna ed abból több száz forintot? Lehetetlen volt. — És aztán? Hisz végig, az utolsó pillanatig ott dolgozott ma_ ga mellett? — Nem látszott azon semmi. Talán fűzte magát. Meg az utód- só hónapokban már nem is ta­lálkoztunk. Már úgy értem, a hi­vatalon kívül. Tulajdonképpen azt hittem, van valakije. IVJert tes­sék elhinni, könnyen megy az ilyeneknél, — S Imiét a szom­széd asztal felé bökött, ahol Ber­ci konyakkal koccintott a kiét lánnyal. — Hajnalban szülte meg a gyereket. A klozettban. Albérlet­ben lakott és ott. S ahogy meg­volt a gyerek, megfojtotta és be­dobta a klozettba. De ezt. én már csak a rendőrségen hallottam. . Mert többet nem jött be. én is cskk a tárgyaláson láttam.. — De miért ölte meg a gyere­ket? Sokáig gondolkozik, pedig nyil­ván már sokszor feltette magá­nak ezt a kérdést, — Nem tudom. Soha, még csak nem is célzott rá. Bevallom, fél­tem az egésztől, hisz a nya­kamba varrták volna a gyerek­tartást, s tetszik tudni, hogy van az ilyesmi egy nős embernél. Ezért küldtem orvoshoz is, s amikor nem ment, azt mond­tam neki, majd csak lesz va­lahogy. De nem gondoltam sem­mire. Ö meg? Talán attól félt, hogy gyerekkel nem tud majd férjhez menni. Vagy engem saj­nált vröna? Nem tudom, ezt, nem is akarom ejhinni — Ami magával történt, ama nincs törvény, csak a lelkiisme­retével tudja elintézni. Az a nő megölte a gyerekét, s igaz, hogy hatévi börtön árán, de magát, megszabadította a gyerektartás­tól. Igyunk még egy pohárral, úgy feleljen. Tiszta a lelki isme­rete? Ittunk, s utána gyorsan újra töltötte a poharakat. Majdnem nevetve mondta: — Nézzen oda! — A szomeaéd asztalinál Bercinek húzta a ci­gány. — Könnyen megy az ilye­nekkel! De ha akarja tudni, ne­kem is épp elegem van. Először azt hitték, én béreltem föl. Rend­őrség, ügyészség, tárgyalás. Úr­isten, mit kellett mászkálnom! A munkahelyemen felmondtak, s igaz, hogy el tudtam helyezked­ni, de itt kevesebb a fizetésem. A syerektartást !s fizethetem a fe­leségemnek. Mert ide már nem jött velem, övé maradt a lakás is,, éa meg itt doglök albérletben. egészségünk A származásmegállapítás vitás eseteiben ...a perek túlnyomó többség­ben az apaság megállapítását céloz­zák. Az apaság bírói úton törté­nő megállapítását „apasági kere­set ”-nek nevezzük, s jogilag a kérdést az 1952. évi 4. törvény sza­bályozza. A származási perekkel igen gyakran gyermektartási perek is folynak, s ezért a gyermek szár­mazásának bizonyítására vitás esetekben természettudományos alapokon nyugvó bizonyítási eljá­rás szükséges. Nem lehetséges rö­vid áttekintés során azoknak az eljárásoknak részletezése, ame­lyek a bizonyítás érdekében szá­mításba jöhetnek, ezért nagy vo­nalakban csupán a követendő el­járásra hívjuk fel a figyelmet. Az apaság iránti keresethez bizonyító jellegűnek veszi hatá­lyos jogunk a vércsoportvizsgá­latok eredményeit. Erre vonatko­zó eljárást a 4/1955. (XT. 1.) I. M. sz. rendelet szabályozza. Ennek aktuális értelmezése alapján a vércsoportvizsgálatok iránti meg­keresést Vas, Zala, Somogy, Tolna és a Baranya megyei bíróságok a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének küldik meg. A bírósági megkere­sés után a peres feleket a vizs­gálatra az intézetbe beidézik. A bírósági gyakorlat kétségbevon­hatatlan értékű bizonyítékként ér­tékeli a vércsoport-meghatározás­nak az apaságot kizáró eredmé­nyét. A vércsoportvizsgálat bizo­nyító ereje, illetőleg kizáró jelle­ge azon az alaptételen nyugszik, mely szerint az utód vérében nem lehet jelen az a tulajdonság, mely mindkét szülőjéből hiányzik. Szár­mazás-megállapítási ügyekben a vércsoport vizsgálat mellett kiegé­szítésként antropológiai vizsgálat is elvégezhető. Ennek lényege, hogy vitás származás kérdésében érintett férfi apaságának lehetősé­ge annál bizonyosabb, mennél na­gyobb számú az utód és az apa közti mérhető jellegmegegyezés. Mindezen bonyolult kérdéseknek részletezése céltalan lenne, mert laikusok olyan téves következte­téseire adna lehetőséget, amelyek jogosultsága nem bizonyítható. Éppen ezért ajánlatos az előbbiek­ben meghatározott rendelkezése^ alapján a bizonyítás érdekében ki­tárni. ínysorvadástól a foghullásig Az a betegség, amelytől oly so­kan tartanak, nemcsak a foginy, hanem a fogágy pusztulását is magával hozza. E betegségek hosz- 6ZÚ lefolyásúak, s ha idejében nem kezelik: sok kellemetlenséget és állandóan vissza-visszatérő pana­szokat okoznak. A leggyakoribb fogágy betegség a fogínygyulladás, amelyre főleg az étkezéskor, tisztításkor mutat­kozó enyhe vérzés jellemző. Ha fogkő rakodik le, az iny nem ta­pad feszesen a fogakhoz. Ez kez­detben nem is okoz olyan panaszt, amiért korunk elfoglalt, rohanó embere orvoshoz fordulna, de eb­ből alakul ki a következő fogágy- betegség, a fogágysorvadás. Erre jellemző, hogy az íny halvány ró­zsaszínű lesz, ‘és visszahúzódik a fogak nyaki részéről. A fogak még szilárdan állnak, csak a fog ko­ronája tűnik nagynak, mert a fctjinv mái- a gyökéri részen ta­pad. Ez á folyamat hosszú évekig eltarthat, néha a fognyak érzé­keny hideg fagylaltra, forró fe­ketekávéra. A későbbiek folyamán étkezéskor nyomásérzékenység mu­tatkozik, ez azonban már a fogágy elfajulásának egyik jellemző tü­nete. Kezdetben a felső elülső fogak közötti hézag megnő, s a fogak kifelé dőlnek. Ezt követően az alsó fogaknál jelentkezi ugyanez a tünet. Azokon a helye­ken. ahonnan a fog' elvándorolt, rések keletkeznek. Környékén a foginy megduzzacl, kipirosodik, tályog keletkezik. Ilyenkor lazáb­bá válik már a fogmeder is, men a fogágy csontállománya pusztul; a fog kiemelkedik a helyéről és a fokozódó lazulás a fogak elvesz­téséhez vezet. Az inysorvadás, a foglazulás azért is tölt el sok embert féle­lemmel, mert úgy tudják, hogy az orvostudomány nem ‘ismeri e be­tegség okát. Ez a nézet helytelen mert a szakemberek sokszor meg­találják az okokat, amelyek a fogágy pusztulását okozzák. A fogakon lévő lepedék már maga is elegendő, ahhoz, hogy az íny gyulladását, majd visszahúzó­dását okozza. Vegyi ártalmak is előidézhetik e kórképet. Például üzemekben, ahol sav, lúg, klór, és más ártalmas gőz van a levegő­ben. A foglazulás gyakori oka. ideges emberek rassz szokása, hogy éjszaka görcsösen ÓSszsszo- rítják fogaikat. Végűi emlősünk meg két gyakori okot.: a cukorbe­tegséget (ha nem kezelik megfe­lelően) és a nagyobb fokú vita­minhiányt. A fogágy megbetegedéseinek tehát sokféle oka lehet. Hadd ad­junk tehát néhány jótanácsot! El­sősorban a helyes étrend összeál­lítására kell felhívni a figyelmüket. A táplálék tartalmazzon ásványa sókat, vitaminokat. A napi ét­rendben ajánlatos a tejtermék, főzelékféle, és a friss gyümölcs fogyasztása. A modern konyhamű­vészet szinte emésztésre készen tálalja az ételeket, pedig a rágás öntisztító hatását nem lehet pó­tolni. És természetesen nélkülöz­hetetlen a rendszeres fogápolós étkezések után, és az eMi fogmo­sás feltétlenül' összefoglalva: csak a szakember­től remélhető, hogy tisztázni tudja a foginysorvadás okát, s a megfelelő kezelést is meghatároz­za. Forduijanr.; xkát bizalommal szakorvoshoz panaszaikkal, mert csak az Ő segítségével lehet meg- hosszabítani a veszélyeztetett, fo­gak életét. OR. FEBTOJt ETEMÉ R Mit akar még? Nem fizettem ele­get azért a nőért? Ezt már majdnem kiabálva mondta. Felemelkedett, s még akart valamit mondani, de ebben a pillanatban asztalunkhoz per­dült Berci, a két lánnyal, s vi­dám hangoskodással mutatta be őket. — Na lányok, szép pukedlit csinálni, ez az én öreg Laci ba­rátom, nehogy szégyent hozzatok rání! Újabb bort rendeltünk, s már a cigány is ott volt, húszforin­tos mosolyával. Az együk lány ri­koltva énekelte: neki menjek, ne menjek ... Berci pedig elégedet­ten mosolygott, úgy látszik, sike­rül a görbe este. Közel hajolt hozzám, s kese­rűen mondta: — Látjá, mind ilyenek. De amikor itt a baj ... — és legyin­tett. Nem sokkal később felállt, indult, de még félrevont: — Nem tudom, kicsoda az ú*\ Nem is érdekel, őszintén mon­dom; semmi közöm a gyerek megöléséhez. Az enyém volt, igaz, nem is tagadtam. De hát más is csinál ilyent. — Végigsimította, a homlokát. — Szörnyű, de azért ma.id csak túl leszünk ezen is. Búcsú Zárórakor hazak í sért ük a Iá nyakai.. — Miatta jött, mi? — kérdezte a szőke és belém karolt. — Tré ürge, az ilyenekkel nem jó ki­kezdeni. — Itt is tudják, hogy mi tör­tént vele? — Naná. Mért nem megy a sitre a nő után? Fújj! — és ki­köpött. A munkásszálló előtt áll­tunk, Berci lelkesen búcsúzott. A hajnali gyorssal utaztam el. A perronon csak néhány utas őgyelgett, va íarnennyiok arcán a kialvatlanság álarcával. Hírt álon egy férfi lépett elém, ..bor-ásson meg, csak egy pillanatra” s za­vartan rám nézett. Azonnal meg­ismertem. — Nem szeretném, ha- félreér­tett volna. Lehet. . hogy az éjjel olyasmit mondtam . .. — Tessék. — Egy éve mull. hogv az a szörnyűség történt. Azóvr. — ért még meg kell mondanom,.— nem volt dolgom nőve). Tétován álltunk a piszkos fél­homályban. — Megvárja? öt év. Hosszú idő. Vállat vont. Valamit még akart mondani, de ebben a nlllarmtbrn megszólalt a hangosbeszélő, s a '-"nvnrimri tvi'nnt r hajnali syo-.-s, mely elnyelte a hangját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents