Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

1904 április 11, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Ex ax a háx9 ahol ,— minden este lehet szórakozni, —harminc gyerek tanul zenét, — kiállítás van az előcsarnokban... Hétköznap este látogattuk meg a mázai művelődési házat. Az épület szemre impozáns, egy ki­csit talán nagynak, hivalkodó- nak is tűnik a település lélek­számúhoz mérve. Mintegy ellen­pólusként áll mellette a vendég­lő elhanyagolt, cseppet sem ven­dégcsalogató épülete... Az előcsarnok berendezése csak növeli a JceHesnes össz­benyomást. Piros drapériával fe­dett polcokon még ott látni a forradalmi ifjúsági napok tisz­teletére rendezett kiállítást: ké­pek, plakátok, a munkásmozga­lom történelmi dokumentumai emlékeztetnek a három tavaszi évfordulóra. Az előcsarnok má­sik oldalán, a művelődési ház képzőművész-szakkörének leg­szebb munkáit láthatja a szem­lélődő. Téma: az alkoholellenes propaganda. Érdekes, változatos alkotások, — a KoUmann Jenő vezette szakkör életképességét bi­zonyítják. Mint ahogy azok a ki­állítások is. amelyeket időről* időre megrendeznek a szakkör egy-egy tagjának munkáiból. Eredményeket jelző bemutató­nak szánják, de ambíciókeltés szempontjából is jó hatásúak ezek a helyi tárlatok. Arról nem is beszelve, hogy akad közöttük néhány olyan alkotás, amely mellett nem lehet közömbösen elmenni. A falakat a foto-szákkör tag­jainak felvételei díszítik. Képek a bátai íoto-kiránduláisról, mun­káról, tanulásról, szórakozásról. Ebben a szakkörben nem kizáró­lag kedvtelésből, időtöltő szóra­kozásból munkálkodnak a tagok: rendszeres képzés folyik, előadá­sokat hallgatnak, tapasztalat- cserén vesznek részt. A falu és a környék életét bemutató fény­képes híradónak: régóta ők a szerkesztői, mindig érdekes, friss anyaggal látják éL A muzsika és a zenetanulóé nagy népszerűségnek örvend a faluban, különösen a gyerekek körében. A színpad mögötti helyiség majd minden este han­gos: gyakorolnak a gitárosok, és a Mázán legkedveltebb hangszer tnegszóLaltatói, a harmonikások. Kitűnő helyük van itt a zene­tanuló gyerekeknek, mert egyál­talán nem zavarják a töbhi fog­lalkozást, és őket sem háborgat­ja senki. Forkly Valéria zene- tanárnő a harmadik általános iskolás Kersák Tamással foglal­kozott ottjártunkkor. Zeneokta­tásban a fiú egy évvel „lema­radt”, még csak másodikos. De amint nekünk is bebizonyította ügyesen bánik már a hangsze ­rel, amely alig valamivel kiseb’ hála. Nemcsak zenetanulásban mv tatkoEk még a muzsika iránti A képzőművészeti szaki kajából, Ledveczky Partié jenek pulóverben, vagy bőr­kabátban a színpadra. A fiatal muzsikusok játékával nincs sem­mi baj, csak túl hangosak. Jó­szerivel többet nyer az, aki nem vesz jegyet, hanem kívülről hall­gatja a zenét... Az asszonyok a művelődési ház egyik oldaltermében kaptak helyet Csütörtökönként jönnek össze, hímeznek, varrnak, — és természetesen téma is akad min­dig. Vezetőjük, Ébert Ádámné azt mondja; nagyón szorgalma­sak az asszonyok, mindig túl- ■ lépik 'a megszabott*'' szakköri időt, szóval túlóráznak. Jelenleg huszonnégyen vannak, jól érzik magukat egymás társaságában. Megismerkednek a különböző népi hímzések jellemzőivel, ízlé­ses, szép darabokat készítenek. A néha morgolódó férjek is meg­békélnek akkor, ha néhány szí­nes népi hímzésű terítővei gyar Papodik a lakás, vagy kiállításon érdeklődés: egy-egy hangver­senyt 170—180-an hallgatnak vé­gig. Konzervativizmussal gém le­het vádolni a mázasakat, mert a beat-zenekarok hangversenyén is megtelik a terem, mindegyik korosztályit képviseld hallgatóság­gal. Az igazgató szerint csak két dolgot kifogásolnak az időseb­bek. Az egyik: ha 3c fel tudják venni a sötét ruhát és a fehér inget akkor a zenészek se lép­iát ják viszont a feleség legjob­ban sikerült hímzéseit A tan­folyamnak lassan végére járnak és már most beszélik: nem hagy­ják abba a munkát, együtt ma­radnak továbbra fc. A terv az, hogy a jövőben asszonyklubbá álakul a szakkör, ahal kötetle­nebb, változatosabb elfoglaltság­ra nyílik lehetőségük. Metz István, az igazgató, helyiség- hiányról panasz­kodik, mondván: többét, jobbat tudnának nyújta­ni az emberek­nek, ha lenne még egy kis he­lyük. Ilyenkor akaratlanul is eszébe jut az em­bernek néhány tá­gas, kitűnő adott­ságokkal rendel­kező művelődési ház, ahol fele ennyire sem hasz­nálják ki a le­hetőségeket. .. • Eseménytelen hétköznap este jártunk Mázán, a művelődési , ház­ban. összegezésül csak ennyit róla: ez az a ház, amely valóban azt a célt szolgálja, amire hivatott. inkában a kis zenészek. Forkly Valéria zene- D- Kónya József tanárnő szerint érdemes vesződni velük- Feta: Bakó Jenő Dombóvári öregdiákok között Budapesten 1. 1913 szeptemberében 111 bol­dog fiú lépte át az akkor újon­nan épült dombóvári gimná­zium kapuját. Azóta ötvennégy szeptember múlott el és az évek során több mint ezer diák tett sikeres érettségi vizsgát, az örökifjú álma mater falai között. Közülük az elmúlt hó­napban mintegy háromszázan kaptak meghívást a Belvárosi Kávéházban rendezett öreg­diák-találkozóra. Azért nem többen, mert a szervező. dr. Buru János csak ennyi címmel rendelkezett. A találkozóra egyébként mintegy harmincán jöttek élt 2. Egyetlen kérdés hangzik új­ra meg újra, immár ki tudja hányadszor a hosszú asztal fe­lett: „Veled mi történt?" S a kérdésre sorsok elevenednek meg. Sorsok, amelyek szoros kapcsolatban vannak a közel­múlt történelmi eseményeivel. Az asztalon pedig ott van a gimnázium fennállásának S0. évfordulójára az öregdiákok által készített selyemzászló. Évkönyvek, levelek, megsár­gult fényképek járnak kézről kézre, idézve a régmúlt diák­kort. A találkozón részt vevő legöregebb diák _Jigrsányi La­jos 1924-ben, míg a legfiata­labb Szabó Frigyes 1953-ban érettségizett A legöregebb di­ák, aki életjelt adott magáról dr. Kovács (Polacsek) Vendel, aki 1921-ben. tehát az elsők között érettségizett a dombó­vári gimnáziumban,. S akik nem tudtak személyesen el­jönni, azok levélben, távirat­ban jelentkeztek és köszöntöt­ték öregdiák-üdvözlettel a ta­lálkozó résztvevőit Szovjet­unióból, Franciaországból, Ka­nadából, Ausztráliából kézbesí­tett a posta ilyen üdvözlő le­veleket, táviratokat. Gábor Béla Miskolcról, Szap­panosiné, Dóri Klára — a dom­bóvári gimnázium egykori ta­nárának leánya — Debrecen­ből érkezett a találkozóra. El­jött Madocsay Pál, a 30-as évek, ma már nyugdíjas igaz­gatója is és dr. Máthé Károly tanár, aki 1924-től több mint két évtizedig tanított a dom­bóvári gimnáziumban. Többen még ma sem szakad­tak el teljesen Dombóvártól, de még Tolna megyétől sem, mivel mint a találkozón kide­rült, sokan rendszeres olvasói a „Tolna megyei Népújság”- nak. őri Endre, a MÁV Land­ler Jenő Járműjavító ultra­hangvizsgálója például annak ellenére, hogy már a 30-as évek elején elkerült a me­gyéből, mégis előfizetője la­punknak, 3. Külön kell szólni néhány szót a találkozó szervezőjéről, a dombóvári öregdiákok ügy­vezetőjéről, dr. Buru Jánosról, aki fáradságot és időt nem sajnálva szervez. Ezúttal *s újabb címeket gyűjtött, akiket már a következő találkozóra — ez év június 30-án Dombó­váron — minden bizonnyal meg is hív. Ugyancsak keresi a kapcsolatot a szekszárdi és a. bonyhádi öregdiákokkal, mert egy későbbi időpontban velük közös programokat sze­retne megvalósítani. Féltett kincsként Brzí m gimnázium évkönyveit, a régi diáktársakkal folytatott levele­zéseit, több mint Stoen évem, át gyűjtött fényképeket. Ked­ves és szép hobby ez, »mély életét teljes egészében kitölti. S később tálán alapul szolgál­hat « gimnázium történetének megírásához fa SZIGETVÁRI iÁSZfcö A színes borító tizenegy pros­pektust tartalmaz a megye ta­nácsi vállalatainak tevékenységé­ről, termékeiről. A napokban hagyta el a nyomdát, jutott eí a vállalatokhoz. A vállalatoktól pe­dig minden bizonnyal elkerül a vevőkhöz, akik vásárlói e válla­latoknak, igénybevevői a Válla­latok szolgáltatásainak. így összegyűjtve szemléltetően mutatják ezek a színes prospek­tusok, hogy milyen sok irányú a helyiipari vállalatok tevékenysé­ge. A kiadvány azonban többet is mond ennél. Mindenekelőtt való felkészülés részeként. Eddig ugyanis egyetlen tanácsi vállalat sem készíttetett prospektust ter­mékeiről, szolgáltatásairól. Ez aa első — és egyben az stelsó — ilyen prospektussomaait, amié a megye tanácsi iparának irányítód szerve készített Hogy kapjanak kedvet a Vállalatok, tevékenysé­gük reklámozására, hogy később már önállóan végezzék árujjcop»- ganda tevékenységüket A tizenegy prospektus! $08 aíM került, valamennyi a Szekszárdi Nyomda szakembereknek jó mun­káját is dicséri. Talán a Simon- tornyai Bőr- és Szőrméiéidolgotző Vállalat, a nyomda, a Szekszárdi Faipari Vállalat és a Tolna me­gyei Textilfeldolgozó Vállalat prospektusát lehet Idemeku, ame­lyek különösen saépak, ötletesek. m azt, hagy e vállalatok az új me­chanizmusban nemcsak termeim, hanem eladni is akarnak, illetve termelő tevékenységük döntőéi függ attól, hogy sikerül-e meg­rendelést kapni termékeikre. Egyre kukább előtérbe kerül a reklám, ami eddig a vállalati te­vékenységnek lebecsült, elhanya­golt területe volt. Mint a megyei tanács vb. ipari osztályának ve­zetőjétől megtudtuk, a kiadvány előkészítését még a múlt évben megkezdték, az ipari osztály szer­A Pamutfom ó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára (Textiimű- vek) felvesz 16—36 éves feurig üli átképzés tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biz­tosítunk. Megbízható helyen albérletet is tudunk java­solni. _________ (137)

Next

/
Thumbnails
Contents