Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-09 / 83. szám

1968. április 9. TOLNA MEGYEI NEEŰJSAC s A vízrendezés, a talajvédelem új feladatai Nyilatkozik Berecz László, a koppányvölgyi társulás elnöke A Koppányvölgyi Vízrendezési és Talajvédelmi Társulás megala­kulása, 1959—60 óta jól szolgál­ta a mezőgazdaság fejlesztését; a vízievezető rendszerek felújítása, val, kitisztításával, a társult ter­melőszövetkézetekben végzett ta­lajjavítással, és még több más fel. adattal. A társulás idei és jövőbeni tervei már az eddigieknél is kiter­jedtebb tevékenységgel számolnak. Ezekről a tervekről beszélgettünk Berecz Lászlóval, a társulás el­nökével. — Tehát, milyen feladatokra vállalkozik a jövőben a társu­lás? — Felülvizsgáltuk az eddigi munkát, és így jutottlink olyan elhatározásra, hogy az eddigi te- v lység kereteiből ki kell lép­tű. .i. Ehhez él kell mondanom, hogy területünk vízrendszere hármas érdekeltségre tagozódik: a vízügyi igazgatóság kezelésé­ben lévő vizekre — mint a Ka­pás, a Koppány —, a közös érde­keltségű vízfolyásokra, amelyeket a társulás kezelésébe utalt a VÍZIG, és az üzemek kezelésé­ben lévő vízfolyásokra. Ez utób­biakkal az előző években nem tudtunk foglalkozni, most viszont az a szándékunk, hogy ezeket, az üzemi vízfolyásokat is kezelésbe vegyük,, és öt éven belül, minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban rendezzük. — De ezúttal már nem csupán az árkok tisztítására korlátozódik a munkánk — mert nem elég csupán a belvizeket levezetni, az árkokat tisztítani, hanem magá­ba foglalja komplex vízhasznosí­tási tervek, rendszerek kidolgo­zását is. — Mi lesz tehát a sorsa az elvizcsedett területeknek? — Mint mondottam, nem elég az adott területről a vizet leve­zetni hanem utána a területet hasznos: lani is kell. Ilyenformán lesz olyan terület, amelyen az ön­tözésre teszünk javaslatot, 20—80 holdas víztározókból. Ahol pedig erre lehetőség adódik, ott halas­tavat kell létesíteni, vegyes hasz­nosítással .,, — A vízlevezetés után többfé­le lehetőség nyílik a visszanyert területek hasznosítására. A szét­szórt, 3—4 holdas réteket a lehető­ség szerint tömbosítjük, öntözéses rét-legelő táblákat alakítunk ki. Ennek során művelési ágváltozá­sok is lesznek; mintegy nyolc­tíz százalékkal növekszik a szán­tóterület a feltörésekkel, amelye­ken zöldtakarmányt lehet termel, ni. Ugyanakkor kisebb szántóte­rületeket füvesíteni kell, a lege- tőtáblák kialakításához. — A köztudatban úgy él, hogy ezek az árterületek ki­tűnő termőtalajok, tehát nyom. ban hasznosítani lehet? — A gyakorlat mást mutat. A Kapos, a Koppány mentén vagy elláposodott a terület, vagy any- nyira el iszaposod ott az erózió kö­vetkeztében, hogy a hun'uszréte- get vastag agyagréteg fedi —pél­dául Értény mellett A természe­tes talajélet regenerációja ezeken a területeken csak öt-hat év múl­va következne be; viszont a me­zőgazdasági üzemek érdeke, hogy mindhamarabb hasznosítsák. Újabb és újabb szántással, majd altalajlazítással úgy le lehet rö­vidíteni ezt az időt, hogy a har­madik évben a legelőt újra lehet telepíteni. — Ez az elképzelés hogyan valósul meg a gyakorlatban? — Még az idén megkezdődik, a Koppány völgyéből kiindulva Koppányszántón, Értényben, Nagykónyiban, Páriban. Koppány­szántón lehetőség nyílik 200 hold rét és négyszáz hold szántó ön­tözésére, részben a Koppányból, részben víztározóból, Nagykónyi- baji 300 hoLd rét, és nyolcszáz hold szántó, Értényben 300 hold rét és 400 hold szántó, Páriban 300 hold rét és 600 hóid szántó öntözésére, — Elegendő lesz-e ehhez a Koppány vízhozama? — A vízgazdálkodás, a tározók, a műtárgyak megépítése arra irányul hogy a téli, tavaszi vizeket fel­fogja, tehát nem csupán a ter­mészetes vízhozamra alapozunk. Ozorán például a szarvasmarha­telephez közel, az érmelléki árok egyik mellékágán épül mintegy 30 holdas tározó, amely egy ön­tözéses takarmánytermesztö for­góhoz kapcsolódik. Azonkívül a vízgazdálkodás nem merül ki az öntözésben. Emellett olyan, talaj­védő gazdálkodást kell folytatni, amellyel vissza lehet tarlaní a csapadékvizeket. — A társulás korábban fog­lalkozott talajjavítással. A jö­vőbeni tervekben ez a munka hogyan szerepel? — Területünkön eddig 3200 holdon történt talajjavítás, a ha­gyományos módszerekkel, és hoz­záteszem, elég nagy költségekkel. Most azt az utat keressük, ame­lyen ezt a munkát olcsóbbá le­het tenni. — Egyébként, ha a tervekről beszélünk, akkor ezt is el kell mondanom, hogy a jövőben jó­val több munkát végzünk saját kivitelezésben, mert eddig általá­ban csak tervet készítettünk, megrendelők voltunk mert nem rendelkeztünk a szükséges gé­pekkel. Most a közgyűlés jóvá­hagyta azt az elhatározást, hogy egy éven belül beszerezzük a legszükségesebb gépeket. Példá­ul kotrógépet, hogy az eddig vég­zett felújításokon túl a karban­tartást is elvégezhessük a vízle­vezető rendszeren. Azonkívül szükségünk van árokásó gépre. A szovjet külkereskedelmi képvise­lettel már levelezésbe kezdtünk, egy, rézsűt is készítő árokásó gép megvételéről. Azonkívül két DT—75-ös traktort is akarunk vásároOmi, megfelelő munkagé­pekkel — szkrépemel, tolólappal, vakonddrénezővel — együtt. Te­hát nemcsak tervezést, műszaki tanácsadást vállalunk, hanem mű­szaki kivitelezést is. *— A műszaki tanácsadásban lesznek-e új kezdeményezések? — Igen. Egyelőre négy terme­lőszövetkezetnek nyújtunk talaj- védéhfní tanácsadást, összesen tíz­ezer hold szántóra terjed ki ez a vállalkozás, minimális díj ellené­ben ■vállaltuk tápanyag-visszapót­lási terv készítését. Mérésekkel táblánként és növényenként szá­mítjuk ki a. felvehető tápanyag­tartalmat, szerves-, zöld-, nitro­gén-, fcáE- és foszforműtrágyá­ban, a hatóanyagot pontosan meg­határozva, a talaj vízgazdálkodá­sa és az átiagos évi csapadék- mennyiség alapján. Sajnos, ez évben többet, kapacitáshiány mi­att nem tudunk vállalni. Bt. Laboratóriumban A Kölesdi Sajtüzem termékeinek világszerte jó hírneve van. Ez a többi között a laboratórium jó munkáján is múlik. A képen Vörös Jánosné savfokellenőrzést végez. Bakó Jjené VISSZHANG Hozzászólás „A Tolna megyei patriotizmusról“ című cikkhez A könyveknek megvan a maguk sorsa. Nyilván az újságcikkeknek is. A Tolna megyei patriotizmusról írott március .31-i cikk egy fontos kérdést tudatosít, tisztázó vitára indít. Remélem sokunkat. A cikk — írja a szerző — követ dob egy állóvízbe. Én enneX az állóvíznek — értsd: a mi patriotizmusunk pangó helyzetének — rajzát egészíteném ki véleményemmel. Szekulity cikke eleve ismertnek feltételezi a tolnaiság, vagy ha úgy tetszik, a szekszárdi szellemiség meghatározását, ezzel nem is foglalkozik külön. Pedig az lenne a tulajdonképpeni izgató kér­dés: mi is ez? A táj adottságaihoz a termelésben alkalmazkodó értelmesség? Az érzék, amellyel az itt lakó nép a kanalat fogó keze ügyébe jó ízeket helyezett? Az a díszítési forma, amely a sárközi szőttesben örökítette meg magát? Az életigenlésnek az a módja, amely mindjárt meglátja az újban a jót és hagyományaival összhangban tudja alkalmazni élete formálásában? Megtestesítője Babits, akinek költészetében olyan jól visszhangzott e táj üzenete is? Vagy Illyés, aki e táj gondolatait olvasta s leírta azt. amit csak az ő avatottsága tudott megértem, hogy az értés közösségét teremtse nekünk? A kisvárosnak az a bizalmas közvetlensége, amely nemcsak városképi benyomás, hanem abban is jelentkezik, hogy a vonatról lelépő utast már rögtön az állomásnál értékeivel fogadja a múzeum­ban? Nyilvánvaló, hogy mindez együtt és kölcsönhatásban is cl tolnaiság vagy Szekszárd szellemisége. A cikk, természetének megfelelően, e szellemiség hatásfokának növelésére intézkedéseket sürget. Elmarasztalja a közömbösséget, amely a táj értékeit sem veszi észre egyáltalán vagy idejében. Bíráló kedve mögé oda lehet sorakozni, ha tisztázzuk, hogy mindaz, aminek megvalósítását sürgeti: felépítmény, megjelenítése valaminek, amit elsőrendűen kell ápolni és fejleszteni. Mert kétségkívül igaz, hogy a Tolna megyei patriotizmust létesítményekkel jobban is lehet és kell szolgálni, de már maga ez a tény, nem mutatja-e, hogy éppen ezzel a tápláló szellemiséggel van valami baj? Az igazán-élmény, a tudatosság, valamilyen módon kifejezésre js törekszik. Helyes az a látás, hogy minden tolnai rendezvénynek és létesít­ménynek csak akkor van értelme, ha önmagunkat adjuk. Egészítsük ki azzal, hogy elsőrendűen önmagunknak. Belföldi és külföldi vendégeink így láthatják meg azt a színt, amelyet sajátosan Tolna és csak Tolna képvisel az országban. Minden patriotizmus csak adottságaira építhet. Ez a lehetősége és kiváltsága a miénknek is. GYARMATI GYÖRGY - Váralja Intézkedés a MÉK-nél — cikkünk nyomán Nincs árukapcsolás — Még egyszer a parkrongálásról Három levél, a közelmúlt­ban megjelent cikkeinkre vá­lasz valamennyi. Témájuk kü­lönböző, megegyeznek azon­ban abban, hogy a levélírók egyetértenek a cikkekben fel­vetett problémákkal. A Baranya—Tolna megyei MÉH Vállalat igazgatóűa ..La­kótelepiről a MÉH-telepre" cí­mű cikkünkre reagéSfc. Dr. Széli Gyula, igazgató » követ­kezőket írja: „Trösztünk, az említett ügyben, elrendelte a kivizsgálást, amely megállapította, hogy észrevételük valóban helytállóf mivel négy aknafedőt valóban átvert kisátvevőhelyünk cigánygyerekektől. Vállalatunk intézkedett ezeknek az aknafedőknek a haladéktalan \ visszaszármaztatásáról, a károsult vállalathoz. Ugyanakkor a leg­szigorúbb intézkedést adtuk ki, a gyanús eredetű hulladékanyagok átvételére vonatkozóan. * Reméljük, hogy intézkedésünk folytán, a hasonló jellegéi, esetek elszaporodását megakadályozhatjuk. ’ „Rossz üzleti fogás” címmel Népbolt Vállalat áruforgalmi megjelent kritikai írásunkra osztályának vezetője válaszolt: Greif Antal, a Tolna megyei „A kritika jogosságához nem fér kétség. A vállalat határozott álláspontja, hogy a boltokban semminemű árukapcsolásra, nem kerülhet sor. Az, hogy a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat részünkre csirkeaprólékot csak úgy hajlandó szállítani, ha. mell- és combhusokat is átveszünk, nem jelentheti az ilyen kényszermeg­állapodások hátrányos következményeinek áthárítását a fogyasztóra. A fentiekről a boltvezetőt kioktattuk, és szigorúan megtiltottuk, hogy a jövőben értékesítés közben árukapcsolást alkalmazzon Tucsni László a „Szépül lók elleni védekezéshez. svez­Szekszárd” című cikkben em- zel mintegy kiegészíti a meg­lített parkrongálókról ír. Né- jelent Írást hány tanácsot ad a parkrongá­„Nem mindent lehet az úgynevezett parkrongálók számlájára Írni. A parktervek ugyanis olyan alapvető tényezőket nem. vesznek, figyelembe, amelyek végül is csak a parkrongálásokhoz vezethetnek. Így például a lakók bútoraikat nem fogják az úttestről a lépcső- házba szállítani, hanem a bútorszállító kocsik állnak a lépcsőház bejáratához. A gyerekeknek vs mozgási tér kell. Minthogy a tervezők —r legalábbis egyelőre — nem gondoskodtak játszótérről, az úttesten fognak labdázni és a parkba beesett labdájukat nem. fogják a füvön hagyni. A Csokonai utcában, ahol a kertváros és a Tarcsay Vilmos utca felé nagy gyalogosforgalom bonyolódik le, s mindez egy keskeny járdán, teljesen felesleges volt olyan széles rózsakertet kialakítani, mert a szélét minden valószínűség szerint le fogják taposni. És végül egy javaslatot: ha már a város nagy költséggel parkosít, akkor javasolom, hogy a neveletlenek és a szórakozottak számára jelölje meg a parkosítást fehérre és pirosra festett cöve­kekkel és húzzon ki köztük drótot. Ha más nem, ez vissza fogja tartani majd a Mártírok terén is a gyalogosokat attól, hogy torony iránrt közlekedjenek és belevágjanak a parkosításba, éppen ott, ahol kényük-kedvük tartja. Szerintem a legfontosabb azonban az, hogy meg kell tanítani az embereket közlekedni. Ebben nyújthatna, segítséget a rendőrség szigorúbb helyszíni bírságolással.' Maga is? Én is! Mi mindannyian egy helyre megyünk. Hová? Csak egy cí­met mondunk és ön rá fog jönni: „Szekszárd, Béla tér i. Itt van a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat hirdetésfelvevő Irodája. Tartson velünk! Hirdessen a Tolna megye! Népújságban!”

Next

/
Thumbnails
Contents