Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
19C8. április í. TOLNA WECTEI KEPÜJSÁC 9 LcuhÁfáÁc 2. Fürdőszoba és gépesített istálló ■ A tanyatormási kétezer forint ér annyit, mint Budapesten ötezer, így vélekedik Kocsi Mihály brigádvezető,' fiatal szakember, aki A kerületi főállattenyésztő különben úgy vélekedik, panaszkodó embernek is kell lenni, mert még azt hinnék az idegenek, hogy Budapesten nőtt fel, aztán Kalo- a dolgozók ki sem nyithatják a csán és ismét Budapesten tanult, szájukat. A trágyarakó Illés Jóilletve Gödöllőn, mémöktovább- zsefnek „a szaktudásával nagyon képzőn. szinkronban van a keresete”. Számára Tanyatormás, ez a Hammer. Ferenc kerületvezető maroknyi település maga a para- megerősíti ezt a véleményt, sőt dicsőm. KétszOba-komfortos, tehát megtoldja: sok lehetősége lettvol- fürdőszobával is ellátott lakást na Illés Józsefnek, hogy képezze bZmft ,tafwat JfVV ^ ÄSÄnÄs^LÍler* baromfit, hizlalhat sertest. A ki- gi dolgozó. „Traktoroshiányban é, olcsóbban hoev adás nem _ sole. Tanyatormáson szenvedünk, szükség lenne új em- növekedjék a iyeíesé^^s’eínfk nincs se színház, se zenés szóra- berekre. A gazdaság rendszeresen alap:jájrl Qnél *3«. a nye_ szervez tanfolyamot, lehet tanul- ni. Vagy megtanulhatta volna az Illés a gépi fejést.” tak délután a kerület központjában, Nagytormáson. Jergler János, a gazdaság főagronómusa egészen részletesen elmondta, elmagyarázta az intenzív kukoricatermesztés módját, a munka követelményeit, megindokolva, hogy mit miért kell tenni. Érdekes egy ilyen tanácskozás. A munkások úgy ülnek ott a gazdaság vezetőivel szemben, mintha nem is alkalmazottak lennének, hanem a föld gazdái, akárcsak a tsz-tagok. Megmondhatják a véleményüket kozóhely, csak televízió. Az viszont minden lakásban. Tizennégy lakás, tizennégy tv. Az irodaépületből el is vitték a készüléket a gazdaság egy másik üzemegységébe, mert itt senki sem nézte már az utóbbi időben. reségrészesedés. A növénytermesztésben is a teljes gépesítésre törekednek. Most cu. , épül egy kombájnszérű. Zsákolni _ ....................... ......... ............ T anyatormás a Hőgyészi Álla- e^tja'a' határból testóHított^ga- illetményföldet Minden évben két b°na mozgatását, tisztítását. Tér- hízott disznót vágnak. Három évi mészetesen ő is szakember lesz. jövedelműkből vettek szobabútort Meglátogattam két családot. Kimondottan jól élnek. Szabó József tehenész havi kétezer forintot keres átlagosan, ebhez kap 300 forint családi pótlékot és 1200 öl tormási kerület egyik telepe, tanyája. Kövesút vezet hozzá és minden lakóháza új, kitűnő, egészséges épület, fürdőszobás,. kétszobás lakásokkal. Mégis hallani panaszt.. A legelső embereknek, akikkel találkoztam, • rögtön panaszra nyílt a szájuk. Illés József azt mondta: — Vasárnap is keíl dolgozni azért, hogy 1400—1500 forintig főimen jen. Itt nem lehet vigéckedni. Megmutatta a fizetési papírcsíkot: 1380. ülés József nem szakmunkás, hanem trágyarakó ember, ezért én nem tartottam kevésnek az 1380-at. De az egyik tehenész, Mankovics József, aki az elletőben dolgozik, ugyancsak alaposan megmondta a véleményét a kereseti lehetőségekről: — Ha nem lesz ellés, mit keresek? Nyolcszáz forintot. Jön a négy váltónap, azt levonják és jézus! De annak sincs értelme, hogy mindig hurcolkodjon az ember. Állami gazdaság ez is, az is. See- kojedna. Ä négy váltónap azt jelenti, hogy nem dolgoznak a hét minden napján. Kapnak egy szabadnapot, akkor felváltják őket a munkában. Mankovics József panasza indokoltnak látszik, de ha megnézzük a hátteret, rögtön kiderüli neki sincs oka keseregni, akárcsak a többi tehenésznek. Éppen ellenkezőleg. Nagyon szerencsés helyzetben vannak, legalábbis az idei évtől kezdve. Nagy átalakulás ment végbe a telepen, gépesítették az istállókat és ezzel majdnem egyidejűleg megtörtént a tbc-mentesítés. Érthető, hogy kevés volt tavaly az ellés, hiszen a tehenek helyett jórészt üszőket kellett istállóba kötni. Mankovics József helyzetéről a kerületi főállattenyésztő, Farkas József így beszél: *— A Józsi bácsi alapbére napi harmincöt forint. Ehhez jön még az ellések számától és a kifejt tej mennyiségétől függő kereset. De a harmincöt forintot akkor is megkapja, ha napokig nem áll tehén az elletőben, tehát ha semmi dolga nincs. Ketten dolgoznak a feleségével, az asszonynak igen jó érzéke van a borjúgondozáshoz. A tavalyi keresetük személyenként 1? ezer forint volt. Ennél jobb a többi tehenész egyéni átlaga, kétezer. Kialakulóban lévő telep ez, majd rendeződnek a bérek is. Megkérdeztem: — A gépesítéssel, tehát sokkal könnyebb munkával nem fog csökkenni a dolgozók keresete? — Semmiképpen sem. Bebizonyosodott már a gazdaságban. Inkább az a cél, hogy a jól dolgozóké még emelkedjék, A szakképzésre és továbbképzésre egyaránt gondot fordítanak a gazdaságban. A legjobb tehenészeket elvitték tapasztalatcserére egy korszerű mezőgazdasági üzembe. Legutóbb húsz dolgozó részére közgazdasági alapismeretek tanfolyamot szerveztek. A kerület szakvezetői minden héten összegyűlnek szakmai szemináriumra. Á Hőgyészi Állami Gazdaságban két műszakban dolgoznak a tehenészek, tehát minden féd napjuk szabad. Ezzel megszűnt ennek a munkának a legnagyobb terhe és hozzá jön még a gépesítettség nem kézzel fejnek, hanem géppel, a takarmányt gép szállítja be az istállóba és önműködően adagolja, de a trágyát is gépi úton távolítják tű. Ugyancsak ez a gazdaság (területre a megye legnagyobb állami gazdasága) valósította meg elsőnek a nyolcórás munkát a borjúnevelésben, a hfzó- marha-gondozásban és a kombájnolásban. Az utóbbi esetben természetesen csak mint lehetősé get biztosították a nyolc órát: ha. nem akar ennél többet dolgozni egy kombájnvezető, ennek semmi akadálya. A gyakorlat persze általában más, nagyrm is ragaszkodnak a jó keresett lehetőséghez a kombájnvezetők. ügy látszik, teljesen igaza van a kerületi főállatteny észtének, amikor azt mondja, panaszkodó embernek is kell lenni. Nagy vándorlásról beszéltek például a pa- naszkodók, hogy egyik ember jön, a másik megy, állandó a cserélődés. Ezzel szemben zni az igazság? Javarészt csak ideiglenesen mentek el, akik elköltöztek innen más munkahelyre. Nagy János és Kovács Mihály egy év után visszajött Dalmandról. Illés JÓesef ugyancsak. Mankovics József Alsótengelicen próbálkozott, aztán egy esztendő múlva visszatért Tanyatormásra. Balogh József a dombóvári termelőszövetkezetből költözött vissza fél év után. Tehát itt mégis jobb. Az illetményföld minden évbe» más tábla, mindig trágyázott és jó agrotechnikával megművelt terület. A munkások és a vezető beosztásúak földjét ugyanott adja ki a gazdaság. Jó terméseket takarítanak be illetménykukoricábóL Borbély Károly, a sertéstelep brigád vezetője tavaly 40 mázsát termelt nyoicszáz ölön, Koch Henrik termése 600 Ölről 23 és televíziót. A férj nagyon szeret horgászni: amikor nem napos, kijár a Sióra. Kaifer János tejházvezető még jobban gazdálkodik. Három anyakocát tart. Kőszobájában hűtőszekrény áll. GEMENC ZI JÓZSEF Fotó: Bakó Jenő Az emberekkel való bánásmód sem kifogásolható. A módszer elsősorban a türelmes meggyőzés. Magam is tanúja Hittem ennek. Amikor ott jári: n TanyatormáÁz t. hadosztály ÜJABB PANELHÁZ készül a Wossinszky utcában. Nyugati végén már betonoznak, a keletin Läufer Mátyás ács brigád vezető a zsaluzata* készíti társaival. Ha ez a munka elkészül, továbbmennek egy házzal. így megy ez már évek óta. Újabb és újabb épületek, lakóházak, középületek őrzik majd vonulásra. No, mondtuk, itt az alkalom, hogy bevárjuk az oroszokat. Ottmaradtunk egy paraszt- háznál .... — Jászberényben, a hadifogoly- táborban összetalálkoztam két falubelivel, Eckert Józseffel és Neu- kircher Mártonnal. A hadifogság sohasem kellemes, de számunkra emberöltőkön keresztül az építő- az volt a legfontosabb, hogy élünk munkásak kezének nyomát. Dolgoztak és dolgoznak tűző napon, metsző hidegben. Nem is olyan régen még az ácsoké volt egy-egy épület befejező munkája — amikor felrakták a tetőt, — meat viszont utánuk jön a többi szakma. Egy-egy épület későbbi minősége tehát elsősorban az ő munkájuktól függ; a zsaluzásnál nem szabiid tévedni a méreteknél egyetlen centiméiért sem. Néhány évvel ezelőtt nagy érdeklődéssel figyelték a szekszárdiak, hogyan emelkedik emeletről emeletire az OTP-irodaház gerendákból, deszkából ácsol* váza. Azt is Läufer Mátyásék készítették. És ők rakták be állványokkal, zsaluzattal az elöregedett Pimitzer-házat, hogy a régi faiak között korszerű áruház fogadja majd a vásárlókat. Min* most, egy-egy ház építésénél, 1945 tavaszi napjaiban az új ország első építői között is ott volt Läufer Mátyás. Csak akkor a sze- karce helyett fegyvert fogott a ke- zébe, — 1044 augusztusában vonultattak be katonának. Rövid kiképzés után pedig ki a frontra... — A frontra? Szónokolhattak már akkor nekünk a hazafias kötelességről, a nagy német birodalomról Semmi közünk nem volt nekünk ahhoz a háborúhoz... Túlélni valahogy — legtöbbünknek es volt a törekvése. Túlélni és ott tenni a befejezésnél. — Hárman összebeszéltünk; a nagymányoki Fledrich Jónás, a závodi ZArkelbach János, hogy amint alkalom adódik, lelépünk... Erre december ötödikén került A többit rábíztuk a jövőre. A táborba is eljutottak a hírek az országban történt eseményekről. Arról, hogy Debrecenben székel az ideiglenes magyar kormány, elnöke pedig az a Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, aki az elmúlt őszön átállt a szovjet csapatokhoz. A kormány hadat üzent Hitlereknek, és megkezdődött az önkéntesek toborzása a demokratikus magyar hadseregbe, amely a szovjet csapatok oldalán harcol a fasiszták ellen. A HADIFOGLYOK között sokan kezdtek tépelődni. Volt, aki úgy vélekedett, hogy az ő számára már véglegesen befejeződött a háború. Voltak, akik türelmetlenebbek voltak; a háború még nem fejeződött be, nekik is lenne még „néhány szavuk” a németekhez, nyilas cinkosaikhoz. Ezek közé tartozott Läufer Mátyás is. A két csoport érvelt, vitatkozott, közben a három kisdorogi- ban egyre inkább érlelődött az elhatározás: jelentkeznek, fegyvert fognak a németek ellen. — Kisdorogon is volt elég bajunk a volksbundistákkal ... Jó- néhányan, a „Hűség a hazáért”- szervezetnek voltunk a tagjai. A Volksbund-táblákat leszedtük, vagy ha nem tudtuk leszedni, kátránnyal öntöttük le. Ennyi volt akkor az ellenállásunk 1943—44- ben. — Március 22-én szabadultunk a táborból, Jászfényszarura kerültünk; ott-állították fel az alakulatunkat. Az első önálló hadosztály kötelékébe . kerültünk. Ezredgott, termelési tanácskozást tggtffr isem- Etawanesof: kaptunk a véss»- .parancsnokunk Variházv Oszkár alezredes lett, a zászlóaljparancsnok pedig a Spanyolországot megjárt Szalvay Mihály. Itt találkoztunk egy újabb kisdorogival. Klein Istvánnal, aki a németek ellen már átesett a tűzkeresztségen: a budai önkéntes ezredben. — Május 2-án indultunk Ausztriába, de a harcokba már nem tudtunk beavatkozni. Bécsújhelyen kaptuk az értesítést, hogy Németország feltétel nélkül letette a fegyvert. — Miután visszakerültünk Magyarországra, a rend helyreállítása, fenntartása várt ránk. Alakulatunk Boba és Celldömölk között a vasút, a vasúti hidak, állomások őrzését kapta feladatul. 1946 augusztusában szereltem le, olyan igazolással, hogy mint önkéntes, földigénylésre vagyok jogosult. Sajnos, közben más lett a gyakorlat, mint az elv. Läufer Mátyás is, és a többiek is a kitelepítendők listájára kerültek, ugyanoda, ahova a volksbundistá'k, 194.5 májusában Németország felé vitte őket a vonat. Ám ők jobban szerették ezt a hazát, mintsem ott gyökeret tudjanak verni. A sérelmekkel mit- sem törődve — és a várható következményekkel sem számolva — hazajöttek. Hazaszöktek ... TIZENHÁROM CSALÁD költözött így vissza, szökve, titokban. Kisdorogra . . . A Horthy-hadseregből megszöktek, mert nem akartak német ért dekekért harcolni. Beálltak a demokratikus hadseregbe, hogy a németek ellen harcoljanak. Végül úgy kellett visszaszökni, hogy rfc kényszerüljenek azok között élni, akik ellen harcolni akartak. Itt születtek., csak itt tudnak élni is. Läufer Mátyás ács brigád vezető naponta autóbusszal jár be Kis- dorogról Szekszárdra. Munkája nyomán újabb és újabb lakóházak nőnek ki a földből. Éleiére/ munkájának célja, értelme var BI.
