Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

lftM április 28. TOLNA MEGTE1 NÜPf jsao 9 25 éve történt A nagymányoki isko Laigazgató panasza a moziról: „A mozi káros hatásának kö­vetkezménye a2 iskolákban is sű­rűn előforduló kisebb-nagyobb lopások, dohányzások. A dohány­zást már a lányok is próbálgat­ták, ha a moziszínésznők is ezt teszik, miért ne követhetnék pél­dájukat ők is? A mozit legtöbb­ször az esti előadások alkalmá­val látogatják. A hétfői napon eredményesen tanítani lehetetlen, mert álmosak, fantáziájuk a mozi hatására működik, alig várják a szünetet, hogy megtárgyalják a moziban látottakat” (Tolnamegyei királyi Tanfel- űgyedőség iratai, 766/1943. szám.) Megjegyzés: A probléma nem új tehát és mégsem megoldott, csupán annyival nehezedett, hogy a tanfelügyelőség felha­talmazta az igazgatót; a gye­rekek mozilátogatását kösse igazgatói engedélyhez, ez talán vezethetett eredményhez. A te­levízió korában már ez sem segítene, hiszen nemrég egy gyermek a filmen látott jelenet után az ott mutatott akasztást módot saját magán próbálta ki, —- természetesen telje* sikerrel. 50 éve történt A főispán bizalmas irataiból „Egy, a cenzúra által lefoglalt újságlközlemény szerint Clemen- ceau Michel, a jelenlegi francia miniszterelnök fia, hosszú ideig tartózkodott a Monarchiában, egy magyar cukorgyárban volt alkal­mazva. Becsben egy nagy válla­latot alapított s állítólag egy tót nőt vett el feleségül. Szívesen érintkezett osztrák szlavofil (szlávbarát) körökkel, igen jól ismerte Galícia két russofil (oroszbarát) képviselőjét s nagy buzgalommal tanulta a cseh ál- lamjogot. Cseh szökevényekkel a francia külügyminisztérium há­borús propaganda állomásánál egy külön irodát állított fel a cseh ügyek számára. Régebb idő óta külföldön van. Nincs azon­ban kizárva, hogy valahol a Mo­narchia szlávokiaikta vidékén tar­tózkodik és bomlasztó politiká­ját az ellenséges államban űzi. Ezt a szándékát megerősíteni lát­szik a cseh nyelvnek tökéletes ismerete és majdnem hibátlan helyes kiejtésű német nyelvisme­rete. Felhívom, hogy ezen közle­mény alapján a legszélesebbkörű bizalmas puhatolást tegye folya­matba s eredmény esetén hozzám jelentést tegyen. Szekszárd, 1918. évi június 16. Apponyi s. k. fő­ispán.” HÁROM HÉTTEL KÉSŐBB: „Folyó évi június hó 16-án 59 Biz. szám alatt kelt rendeletiemre hivatkozva értesítem, hogy a m. kir. belügyminiszter Ür újabb közlése szerint Clemenceau Mi­chel előbb a diószegi, később a Trencsán megyei hölstó cukor­gyárban volt több évig alkalmaz­va. Hölsteről körülbelül 14 évvel ezelőtt távozott el Franciaország­ba. Felesége nem tót, hanem magyar leány, születési neve Michnay, Galántáról származik és Kesaler Tivadar galántai já­rásbírónak sógornője. A hőlski cukorgyár igazgatójának tudomá­sa szerint Clemenceau Michel, miután Hölskről eltávozott, Ma­gyarországon többé alkalmazást nem vállalt. Franciaországba tör­tént visszatérése óta azonban őt egy ízben Hölskön meglátogatta. Minthogy nem lehetetlen, hogy Clemenceau Michel más alkalom­mal is járt az ország területén a nyomozást e tárgyban között rendeletem értelmében folytat" kell. Szekszárd, 1918. évi júli" hó 7. Apponyi s. k. főispán.” (Bonyhádi főszolgabíró iratai, 78/1918. biz. főisp. 59 és 73/1918. Biz.) Megjegyzés: Az iratokban említett Georges Clemenceau francia miniszterelnök az I. vi­lágháború alatt Franciaország­ban az imperialista hódítási tö­rekvések megtestesítője. így lett miniszterelnök, szívós harc- készségéről „Tigris" -nek, majd az antant győzelme után a „Győzelem atyjának’’ nevez­ték. A franciák imperialista céljait Európa keleti részén a Monarchia feldarabolásával lé­tesítendő kis burzsoa államok feletti gazdasági és politikai befolyással akarta elérni. Itt kibukkanó és nem közismert családi vonatkozások ennek a politikának céltudatosságára és kellően előkészített voltára utalnak. Mint a Párizs környéki békeszerződések elnöke min­dent megtett elsősorban a Be­nes által képviselt polgári na­cionalista törekvések teljesíté­sére. Éppúgy, mint a romá­nok Bratianuja és Benes is a magyar munkásosztály hatal­mát, a Tanácsköztársaság le­törését használták fel saját na­cionalista céljaik megvalósítá­sára. Fel kell figyelni a két ren­delet- kiadásának időpontjára is. 1917-ben Károly császár és király külön békeakciót kez­dett a. franciákkal, ennek fej­leményeit a „Sixtus-levél” né­ven ismerjük. Egy év múlva a közös külügyminiszter egy be­széde nyomán Clemenceau nyil­vánosságra hozta ezt a levele­zést, hogy Monarchia és Né­metország között néha lazuló egyetértést tovább rontsa. Ezt Czernin külügyminiszter buká­sával megoldották, de éppen a cseh polgári nacionalisták ér­dekében is történt ez, mert így nyilvánosságra került, hogy az uralkodó és o monarchia ve­zetői úgy akarnak békét kötni, hogy a nemzetiségek feletti I uralmukat, vagy ahogy ők ki­fejezték magukat.: a .,Monar­chia integritását" a német szö­vetség feláldozásával is meg­védjék. Ezért vált 1918 nyarára már megbízhatatlanná Michel Cle­menceau és ezért kellett han­gulatot teremteni ellene. 100 éve történt Egy nem éippem alkotmányos alkotmányjavaslat: „Hogy a megye akaratát kép­viselő testület, a megyei bizott­mány mily elemekből legyen összeállítva, szintén igen fontos kérdés, mert ettől függ, mennyire lesz képes a megyei intézmény szép hivatását betölteni s az ön- kormányzat jogát haszonnal gya­korolni. Mi meg vagyunk győ­ződve, hogy e czél csak akkor fog elérethetni, ha a megyei bizott­mányok szervezésénél főelvül az fog felállíttatni, hogy a bizott­mány! tagok száma ne legyen nagy s hogy a megyei bizottmá­nyokban a mennyire csak lehet­séges az értelmiség legyen kép­viselve. Mi ez utóbbinak nagyobb fontosságot tulajdonítunk azon elvnél is, hogy a megyei bizott­mányokban lehetőleg minden ér­dek képviseltessék.” (408/1968. közgy. Zólyom vár­megye javaslata.) Megjegyzés: Magyarország, Ausztria és a Habsburg Ház 1867-ben törvénybe iktatott ki­egyezése és a császár királlyá koronázása nem oldotta meg, csak megindította annak a nagy szervezési munkának elvégző sít, amit a kéttestű Mor.rrc'.ii ■ megteremtése szükségessé tét:. Ennek a szervezésnek egyik része a helyi szervek megte­remtése volt. Zólyom megye fentiekben ismertetett javasla­ta a megyei törvényhatóság megalakítására vonatkozik, ez lett volna hivatva az egyen- jogúvá vált lakossáp helyi ér­dekeit képviselni. Az uralom­hoz való ragaszkodás és az el­nyomásra való határozott tö­rekvést foglalja magában ez a pár sor: Kis létszámú vezető- testület, csak értelmiségiekből (ez az akkori felfogás szerint nem a képzettséget, hanem in­kább a vagyoni helyzetet je­lentette) és a tömegek érde­keinek háttérbe szorítása. Az 1918-as polgári forradalom és az 1919. évi Tanácsköztársaság születésének csíráját már ek­kor elvetették. Régen történi A faddiak írják 1784-ben: „Nagy Méltóságom Ur, Feő Is- pány Ur! Nékünk Kegyelmes Urunk! Helységünkben bé vett szokása szerént három részben levő T. Uraságunk esztendőnként mind öreg Bírót, mind pedig Kiss Bí­rákat szokta maga tetzése szerént ki állítani, de hozájok semmi en- gedelemmel nintsen, sött még az téli holnapokbéli Robottot is Nyári holnapokban (a midőn leg szorgossabb dolog Üdeje vagyon) akarja le dolgoztatni, hollott pe­dig hármas az Nagy Nyomorúsá­gunk: úgy mórit: első Eö Fölsé- gének hajói húzása, Második: T: (tekintetes) N: (nemes) Vmgye (vármegye) párán tsolattyábul az Duna mellékének irtása és Tiszt Urak nagy számú forspontozása (fuvarozása), Harmadik pedig T: Uraság súlyos Robottya, melly nyomorúságok miatt elégtelen­nek lévén az Szolgálatunkra, ir­galmatlanul bán vélünk az T. Uraságunk, és így, amidőn Eö Fölsége parantsolattva érkezend. Mindenkor abban hátra maradók vagyunk: Ámbár ugyan az Hely­ségünktől semmi tűzetésünk nin-. tsen. T. Uraságunk minket, úgy mind az Többit egy aránt Ro­botra és más Urbáriumbéli szol­gálatra hajtanak. Nem tekintvén sem Eő Fölsége. sem pedig a T: N: Vmgye parantsolattyát, sem pedig az magunk nyomorúságát; holott maid az Bíróság a szegény embert helységünkben koldulásra ej1á. Mely okra való nézve alá­zatosan könyörgunk Mlságod előtt Méltóztassék bizonyos vi­gasztalással hozzánk lenni. Fadd, 19. Julii. 1784. Leg kissebb sze­gény fejhajtó szolgái: Németh Ferecz öreg bíró, Spalsinszky Mi­hály, Takács Mártony, Koleszár Mihály faddí kiss bírák és a la­kossok.” (Közgyűlési iratok ív: 943/1784.) Megjegyzés: A jobbágyok ter- heibe, életébe, gondjába ad be­pillantást ez a panasz. A bírói, kisbírói szolgálat nemcsak az idejét vette el a sorra kerülő­től, hanem költséget is jelen­tett. Ebben az időben, a job­bágyfelszabadítás előtt, nem is vállalta szívesen senki, leg­többször házról házra ment a tisztség évenként. A jobbágyok terheit Mária Terézia igyeke­zett rendezni. de példa mutat­ja, annak nem mindig volt fo­ganatja. A megye ilyenkor fi­gyelmeztette ugyan a földes­urat az Urbárium, a jobbágy- szerződés betartására, de a pa­naszok mindig ismétlődtek. DR. PUSKÁS ATTILA Műszerek űrbiológiai mérésekre Az orvostudomány a pontos információk százait igényli arról, hogyan reagál az emberi szerve­zet a világűrben történő hosz- szabb-rövidebb tartózkodásra. Ezek a közlések természetesen nem korlátozódhatnak az űrha­jósok tapasztalataira, sem a föld­re érés utáni vizsgálatokra. Szük­ség van arra is, hogy menet köz­ben különféle orvosbiológiai mé­réseket végezzenek és ezeket az adatokat folyamatosan a Földre juttassák. Annál is inkább szük­séges ez, mert előfordulhat, hogy az űrhajós szervezetében előálló rendellenességekről így szerez­nek tudomást, és ennek követ­keztében az űrutat azonnal meg kell szakítani. Az emberi szervezetben végbe­menő, nem elektromos jellegű je­lenségeket elektromos jelekké kell átalakítani, és ugyanakkor regisztrálni kell az ember szer­vezetén áthaladó elektromos áramokat is. Erre a célra a földi használatban is jól bevált detek­torokat és elektródás berendezé­seket alkalmazhatják elsősorban. Az űrhajósok élettani méréseire szolgáló műszereknek hosszú ideig rendkívül nagy biztonság­gal kell rrtÚködniük, továbbá: térfogatuk, súlyuk a lehető leg­kisebb legyen. Speciális ragasztó anyagokkal rögzítik az űrhajósok bőrfelületén a parányi műszere­ket, amelyek a lehető legkisebb mértékrb csökkentik az elektro­mos ellenállást; ez ugyanis tor­zítással jár együtt és a zajok za­varják a jelek pontos értékelé­sét a földi személyzet száméra A szakemberek szerint az elekt- roenkefalográf és elektrokard'og- ráf jól bevált az űrhajósok agy­illetve szívműködésének mérésé­ben. Szóba jöhet ezenkívül több­féle, egyszerű elven működő mű­szer alkalmazása: elektromos el­lenállás változáson alapuló mű­szer az űrhajósok mellkasának mozgását mérné, ezáltal adatokat szolgáltatna a légzésfunkcióról. Egy másik detektorfajta a mell­kasban végbemenő vibrációkat mutatná ki. A vérkeringés re­gisztrálása is szükséges: ebben a tekintetben a kutatók a már be­vált szovjet módszerből indulnak ki: a szívizom bioelektromos ára­mának, (elektrokardiogrammos) mérése mellett a szívhangokat, is regisztrálják (fonokardiogramm), mérik a szív mechanikus mozgá­sait és vibrációit, a vérodények, valamint a nagy artériák falá­nak mozgását. Szükség van ezenkívül olyan testhőmérési rendszerre is, amely az űrhajósok különböző testré­szének hőmérsékletét rögzíti a jelenlegi hőmérőknél nagyobb pontossággal. A távközlési rendszerek nagy­arányú technikai fejlődése, a mi­niatürizálás lehetővé teszi, hogy az űrút közben mért adatokat torzításmentesen továbbítsák a Földre. Az űrhajózás tehát a je­lenben éppúgy, mint. a jövőben, sokat köszönhet az orvostudo­mánynak, ugyanakkor viszont az orvostudomány és ezen belül az orvosi műszertechnika szükség­szerűen új adatokkal és meto­dikákkal gazdagodik Orvostudományi újdonságok egy kongresszuson Ma már nyilvánvaló, hogy egyes betegségek kifejlődésében nagy szerepe van a környezeti ténye­zőknek, illetve az ember ideg- rendszerére ható ártalmaknak. Ezekről a kérdésekről tanácsko­zott nemrégiben az Orvosi To­vábbképző Kongresszus Berlin­ben. A gyomor- és a nyombélfekély- lyel kapcsolatban is felfedezték az örökletes tényezők jelentősé­gét, a nyombélfekély főleg a 0-ás, a gyomorfekély pedig általában az A-vércsoporthoz tartozóknál lép fel, de ezek a betegségek — a kongresszus előadói szerint — gyakran a hajszás, izgatott élet­módban találnak kedvező talaj­ra. Az újabb adatok szerint a ci­vilizált országok lakosságának legalább 10 százaléka esik át éle­tében egyszer gyomor- és nyom- bélfekélyen. A kongresszuson úgy vélekedtek, hogy a gyomorfeké- lyes betegeket feltétlenül kórhá­zakban, fekvőbetegként kell ke­zelni, a nyombélfekélyes esetek­nél azonban legtöbbször a járó­beteg kezelés is eredményre ve­zethet, tehát a beteg keresőképes. A kongresszus foglalkozott a cukorbetegséggel is. Sokan szen­vednek benne, de legalább eny- nyien nincsenek tudatában be­tegségüknek. Néhány újabb diag­nosztikai eljárástól eltekintve, a betegség kezelésében alig mutat­kozott fejlődés az utóbbi évek­ben. Annál jelentősebb eredmé­nyek születtek a betegség okai­nak kutatásában. Ennek a súlyos anyagcsere-betegségnek a kiala­viszom az következik, nagy több cukorbetegséggel terhelt gyer­mek Jön világra, s igl tovább öröklődik a betegség. Különösen a normálisnál nagyobb testsú- lyúakat fenyegeti a cukorbeteg­ség veszélye. érdeklődést keltett a kongresz- szuson az angolok fejtegetése a nátha kórokozójáról. Kezdetben egy bizonyos speciális náthaví­rus létezését feltételezték, később azonban bebizonyosodott: a leg­különfélébb vírusok idézhetnek elő náthát, többek között termé­szetesen az influenzavírus is. A közönséges „megfázást” is kü­lönféle vírusok főleg az A- és B grippe-törzsek kórokozói idé­zik elő. Azt a következtetést vonták le, hogy az ilyen vírusos fertőzések leghatékonyabb ellen­szere a megelőző kezelés. Azt ajánlották a kongresszus résztvevői, hogy tegyék általá­nossá a kanyaró elleni tömeges oltást, hiszen lf51—59 között a tbc után ez a betegség követelte a legtöbb halálos áldozatot. Mi­vel az eleven, de legyengített ví­russal történő oltás a tapaszta­lat szerint csak 9* százalékos biztonságot nyújt, a tudósok ál­lást foglaltak a megölt vírusok­kal történő oltás mellett, amely­nek még az az előnye is meg­kulásában nagy szerepe van öröklésnek és számos más ténye­zőnek. Az inzulinos éá néhány egyéb gyógy élj árás például ne­gatív kiválasztást idézett elő. Nagy eredmény, hogy amíg az inzulin 1921-ben történt felfede­zése előtt a várandós asszonyok fele meghalt, ma 2,8 százalékra csökkent a halandóság. Ebből van, hogy más oltóanyaggal kom­binálva ugyancsak alkalmazható A megfázásos betegségek meg­előző kezelésében azonban nem tartották célszerűnek az oltással történő kísérletezést. Fzek a be­tegségek ugyanis olyan sok ví­rus közreműködésével jönnek lét­re, hogy elhárításuk egyetlen ol­tással aligha lehetséges A gyomor rák fényképezése Amerikai kutatók új módszert dolgoztak lei a gyomorrák idejé­ben való felismerésére és a da­ganat helyének pontos megálla­pítására. Pvc alapanyagú, egé­szen vékony fóliából felfújható ballont készítettek, melynek bel­ső felületét sugárzásra érzékeny anyaggal vonták be. A beteggel a vizsgálat előtt minimális meny- nyiségü radioaktív foszfort nye­leinek. Utána az összehajtogatott ballont, mely csak alig nagyobb egy tablettánál, bejuttatják a gyomorba, majd vékony csövön keresztül felfújják. A ballon így szorosan a gyomorfalhoz tapad. A rákos sejtek a radioaktív su­gárzásból többet nyelnek el mint az egészségesek. így a? előzőleg beadott foszfor a läkos sejtek­ben nagyobb mértékben kon­centrálódik, s ennek folytán su­gárzása a ballon belső felületé­re felvitt emulziót az adott he­lyen fokozottabb mértékben bont ja el, ami az előhívott ballon- filmen sötét foltként jelentkezik. E módszerrel a rákos sejtek helye pontosan behatárolható. Ez elősegíti a pontosabb diagnózist és sikeresebbé teszi & későbbi sebészeti beavatkozást. Az új el­járás a röntgenfelvételes vizsgá­latnál sokkal megbi/.hatóbb é« pontosabb.

Next

/
Thumbnails
Contents