Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-27 / 98. szám
1968. április n TOf.WA WfiGVBI TfEPTJSÄ« 3 Új jogi problémák a' " “ A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi HL törvény — a szövetkezetek fejlődésének újabb állomásaként — megadta azt a lehetőséget, hogy a tagság maga is jogalkotóvá váljék; vagyis, a törvény adta keretek között megalkossa saját, belső „alkotmányát”, tevékenységi körére, szervezetére, orrnak működési rendjére vonatkozó főbb rendelkezéseket, vezető szerveinek hatáskörét, a tagok fontosabb jogait és kötelességeit, a közös vagyon kialakításának és növelésének módját, a munka- díjazás, valamint a jövedelem-felhasználás főbb elveit. A régi mintaalapszabály már nem felelt meg a jelenlegi helyzetnek, még kevésbé a jövőbeni követelményeknek; túlságosan uniformizálta a szövetkezet működését. Szűkre szabott kereteit maga a gyakorlati élet feszítette szét. számos termelőszövetkezet gazdasági fejlődése szinte parancsolóan követelte meg a gazdálkodás rendjét, az elosztás módszereit szabályozó jogi normák revízióját. Az új termelőszövetkezeti törvény megalkotása, kihirdetése után minden termelőszövetkezetben megkezdődött — még a múlt év végén — az új alapszabály kidolgozása. E munka során számos új jogi probléma vetődött fel, köztük a legfőbb; hogy az új törvény adta keretet hogyan töltsék meg a megfelelő tartalommal, végeredményben, hogy milyen kérdéseket szabályozzanak a szövetkezet alaptörvényében, és más rendelkezésekben. Az új alapszabály kidolgozását a termelőszövetkezetekben lényegében már elvégezték, sőt, túlnyomórészt már felülvizsgálták a törvényesség szempontjából és jóváhagyták a járási tanácsok végrehajtó bizottságai. Az alapszabályok elkészítésének tapasztalatáéról, jogi vonatkozásairól beszélgettünk dr. Térmeg Jánossal, a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége jogtanácsosával. — Milyen segítséget adott a termelőszövetkezeteknek a területi szövetség, és milyen tapasztalatokkal szolgált ez a sajátságos jogalkotó tevékenység? — Az új alapszabály kidolgozása némileg hasonlított a vállalatok kollektív szerződéseinek készítéséhez — természetesen az adottságokból eredő különbségekkel. A szövetkezetek működését alapvetően az alapszabályokban kellett rögzíteni, és ezt kellett kiegészíteni az ügyrenddel, a munkarenddel. Az alapszabály elfogadása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, az ügyrend, a rryjnkarend kidolgozása viszont a vezetőség hatásköre. A kidolgozásnál olyan szempontokat kellett elsősorban figyelembe venni, hogy milyen legyen a belső szervezeti felépítés, a munkadíjazási forma, kik kapjanak és milyen fegyelmi hatáskört, hogyan állapítsák meg a kötelezően elvégzendő munka mennyiségét és ehhez kapcsolódóan a háztáji föld mértékét, azonkívül szabályozni kellett a táppénz-hozzájárulás nagyságát, és a fizetett szabadság feltételeit is. Ezeket ugyan a jogszabály részben meghatározta, de miután a tsz-törvény csak keret-jogszabály, szükség volt az agy séges értelmezés kialakítá— Mindez nem csupán jogászi munka volt A szövetség köz- gazdasági és jogi bizottsága külön-külön megvitatta, azonkívül tsz-elnökök, vezetők részére tájékoztatókat tartottunk, azért, hogy lehetőleg egy nevezőre hozzuk a különböző nézeteket. Még a múlt év végén kidolgoztunk egy ajánlott alap- szabálymdntát, majd a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa február végén ugyancsak közreadott egy formulát arról, hogy mit kell elsődlegesen a szabályozás körébe vonni. — Miben volt eltérés a jogszabály értelmezésénél? — Gyakran előfordult például a túlszabályozás. Az alapszabályban akanuk rögzíteni olyan dolgokat is, mint a szövetkezet műhelyednek, eszközeinek használata, azok, és a fuvareszközök díj térítésének mértéke. Előfordult, hogy túl sok jogot akartak vindikálni a vezetőségnek. Különböző nézetek alakultak ki a háztáji föld kialakításával, és egyéb juttatásokkal kapcsolatban. Például, amíg a háztáji föld juttatásánál a férfiaknál a százötven, nőknél a száz nap kötelezően előírt munkanapot vették figyelembe a háztáji terület nagyságának megállapításánál, a betegségi biztosítás mértékénél viszont már magasabb teljesítményt. A rendelkezés szerint a betegségi biztosítás mértéke 50— 75 százalék — helyesebb tehát, ha kötelező munkanaptetjesít- ményt veszik alapul, és annak növekedésével arányosan növelik a táppénz mértékét is. — Alapvetően meg kellett határozni, milyen szempontokat érvényesítenek a munkadíjazásnál; a tag munkateljesítményét, szociális helyzetét és a tsz helyzetét? Egységes állásfoglalás alakult ki abban, hogy a zsinór- mérték a végzett munka legyen, amellett lehetőséget kell adni arra, hogy külön juttatást is kapjanak azok, akik szociális helyzetük miatt arra rászorulnak. — Sok vita volt például a háztáji terület nagyságának meghatározásánál. A jogszabály szerint 800—1600 öl háztáji földre jogosult minden egyes tág, aki a szövetkezet által meghatározott munkamennyiséget teljesítette. Eltérő nézetek alakultak ki ezzel _ kapcsolatban afelől; mekkora legyen a terület nagysága abban az esetben, ha egy családban több tag dolgozik, és külön-külön mindegyik jogosult a háztájira. Több szövetkezetben olyan álláspont alakult ki! hogy a családfő kapjon nagyobb területet, a család többi tagja pedig arányosan kevesebbet. Ez a megoldás ugyan nem kifejezetten jogszabályellenes, de ellentmond a más vonatkozásban érvényre jutó tagegyenlőségnek. Sok helyen érveltek azzal, hogy ha minden tagnak egyaránt kiadják a háztáji területet, csökken a közös művelésben lévő, és esetleg a tagot éppen a közös munkától vonja eL E kérdés jogi szabályozása ott sikerült, ahol a plusz jnunkateljesítmény- nyel arányosították a háztáji terület nagyságát. — Vitákra adott okot sok helyütt a vezetőség bizottságának funkciója is —, mert azonosították a fegyelmi bizottsággal —, holott a törvény azért rendelkezett ennek a bizottságnak a létrehozásáról, hogy — a vállalati munkaügyi döntőbizottságokhoz hasonlóan —, meghatározott esetekben döntsön a tag és a termelőszövetkezet között felmerült vitás kérdésekben. — Milyen új jogi helyzetet teremtett a termelőszövetkezetek és a vállalatok termelési, értékesítési szerződéses rendszere? Az idei szerződéseket általában még tavaly, a tsz-törvény megjelenése előtt megkötötték. A változás az. hogy nem kötelező forma-nyomtatványok a szerződés alapjai, hanem ajánlatok, amelyek alapján a szövetkezet és a vállalat megegyezik. Módosításokkal csak kevés szövetkezet élt, hiszen az elmúlt években már lényegesen megváltozott a szerződések gyakorlata. — A szerződéses rendszer továbbfejlesztésére az idén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ad ki javaslatokat, — már megjelent a bor és a szőlő, valamint a rostkender szerződéses értékesítésére vonatkozó —, ezek figyelembevételével kötheti meg a szövetkezet én a vállalat a szerződéseket A szövetkezetek működésének egészét átfogó szabályozás tehát elkészült. Ugyancsak elkészült már, vagy még most készül a részletesebb szabályozást magába foglaló munkarend és ügyrend, amelyek olyan kérdéseket szabályoznak, mint a munkabeosztás, a szabad idő, az igazolatlan mulasztások szankciói és minden olyan kérdés, amely nem került az alapszabály szabályozási körébe. Az alapvető problémák tisztázódtak, természetesen majd a gyakorlati élet igazolja, hogyan sikerült kialakítani a törvény adta keretek között a gazdálkodást legjobban, leghatásosabban segítő jogi formulákat. BI. Milyen gyümölcs kell a világpiacon? — Az idén már 50 ezer háti permetezőgépet gyártanak hazánkban A nemzeti vagyonnak igen jelentős része hazánkban a gyümölcsös. Sajnos, nem tartják elég nagy becsben ezt a hatalmas értékért;, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felmérése szerint a mezőgazdaságban a különböző károsítok által okozott évi kár értéke 5—6 milliárd forintnyi, ennek pedig 30— 40 százalékát a gyümölcsösök károsodása teszi ki. A veszteség zöme azonban nem a nagyüzemekben keletkezik, hanem a házikertiekben, háztáji gazdaságokban. Az ország 94 millió gyümölcsfájából 72 millió ezekben a kis kertekben található. A megyei növényvédelmi napok tegnapi programja a házikertek védelmének javítását szolgálta. A régi megyeháza reprezentatív nagytermében megtartott igen hasznos összejövetelen részt vett dr. Nagy Elemér, a Tóira megyei Növényvédő Állomás igazgatója, dr. Konkoly István, az AGROTRÖSZT igazgatója, dr. Pál József, a SZŐ VOSZ igazgatóságának tagja, Biczó Ernő, az AGROKER megyei igazgatója. Dr. Pál József arról beszélt előadásában, hagy mivel a legtöbb házikertben nem történik rendszeres és szakszerű védekezés a kártevők dien, ezek az egész országot behálózó kis területek a fertőzés terjesztői, sőt te- nyészteiepei. A nagyüzemi védekezést js nehezebbé teszi ez a helyzet A fertőzési lehetőség nagy, hiszen még a gyümölcs szállításakor is fennáll a veszély. Megtörtént, hagy nagy költséggel elkészített vag an tételeket dobtak viswa külföldről, mert egy kis mázaiéba nem volt egészséges. A világpiac««! a cseresznyét például már 3—10 százalékos fertőzés esetén is visszautasítják. Maguknak a termelőknek is nagyon hátrányos a korszerű növényvédelem hiánya. Átlagosan 50 százalékát sem éri el a házikertek termése a nagyüzemi gyümölcsösöknek. noha * területben sokkal nagyobb a háztáji. A védekezés lehetősége sokat javult hazánkban az utóbbi években, öt évvel ezelőtt még csupán 800 háti permetezőgépé gyártottak, tavaly 41 ezret, az idén pedig 50 ezret ad a magyar ipar. Ezenkívül még külföldről is hoznak be gépeket, hogy nagyobb legyen a választék. A fogyasztási szövetkezetek ugyancsak segítik a kisüzemi gyümölcsösök növényvédelmét egyebek között azzal, hogy kölcsönző boltjaikban hatezer háti permetezőgépet és ugyancsak nagy számú motoros gépet tartanak az or sság különböző vidékein. Az új földjogi törvény lehetővé és szükségessé teszi, hogy a gyümölcsösök, kertek tulajdonviszonyait rendezzék, és ez egyben biztonságot is nyújt a gazdáknak. Dr. Pál József elmondta még, hogy a SZÖVOSZ felmérései szerint a fogyasztói árszínvonal az elkövetkező időszakban lényegesen nesn változik a gyümölcs- kereskedelemben. A legújabb növényvédő szereket ismertette a tanácskozás másik előadója, dr. Konkoly István, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója. Elmondta, hogy Magyarországon 1950-ben 18 millió forint értékű növényvédő azért használtak fel, 1967-ben pedig ennek már több mint ötvenszeresét. Az árak, különösen a gyümölcs^ fák permetezéséhez használatos szerek esetében alacsonyabbak, mint külföldön. A rézgálic ára például a világpiacon háromszög akkora, mint hazánkban. Az előadásokat vita követte, amelyben a különböző foglalkozású falusi emberek a növény- védelem megszervezéséről, a vegyszerek jobb forgalmazásáról, kertszövetkezetek megalakításáról beszéltek. Megvalósuló tervek Békeaktívák értekezlete Szekszárdon Mintegy 130-an gyűltek össze tanácskozásra pénteken délelőtt szerte a megyéből Szekszárdon a népfront megyei elnöksége meghívására. A résztvevők — munkások, tsz-tagok, értelmiségiek, kétkezi dolgozók és szellemi munkások, férfiak és nők, párttagok és pártonkívüliek — megyénk békemozgalmának legjobbjai közül valók. A tanácskozás célja az volt, hogy a békeaktívák megismerjék a legfontosabb külpolitikai esen- '-'veket, n békemozgalom eddigi eredmé- ayeit és feladatai t. Különös tekintettel arra, hogy — immár hagyományosan — ebben az évben is május 9-ével szolidaritási hónap kezdődik. Ehhez a jelentős és szép feladathoz sok segítséget adott számukra — Csajbók Kálmánnak, a népfront megyei titkárának megnyitó szavai után Zala Tamás, a Magyar Nemzet munkatársa, külpolitikai tájékoztatójával. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után László Antal megyei r"i nkatárs vázolta, hogy a békehónap alatt hol. milyen rendezvényekre kerül sea, ... t - . '..-yy- ••• /MVM, A szekszárdi városközpont rohamosan épül Mindhárom irodaház építése egyidőben folyik. 3» előtérben lévő ^-”1 r^ * rrilrf alapjai Umi «MMfc. «Módodéiba* » 01530202010131025301
