Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-25 / 96. szám

1968. április JtS. ‘TOT,NA MEGYEI Nl?I»tt.t3A0 3 A megszilárdulás útján a megyei .építőipari vállalat A vállalatnál — illetve elődjé­nél, az ÉM. Komlói Állami Épí­tőipari Vállalatnál — az 1961-es eredmények alapján fizettek utoljára nyereségrészesedést. Az­óta — kereken öt éven keresztül — nem került pénz a tizenhar­madik havi borítékba. Egészen 1988. márciusáig. Mert most is­mét kaptak nyereségrészesedést a vállalat dolgozói. Átlagosan félhavi fizetést. Egymaga ez is mutatja, hogy a vállalat, amely 1965. január 1-ével költözött át Komlóról és vette fel új nevét, gyökeret vert Tolnában, a meg­szilárdulás útján jár. Persze, ez a mostani még nem az igazi. Tulajdonképpen nem is nyereségről van szó. hanem vesz­teségcsökkentésről. Á vállalatnak a múlt esztendőre — 32 millió forintos veszteséget terveztek. En­nék mintegy fele a vállalattól független, az akikori építőipari árrendszer következménye. Jó né. hány. az utóbbi években felme­építtetők nem téríthetik és nem is térítik meg. Az alacsony volu­men — évi 170—180 millió forint — további nyolcmillió forint veszteség forrása. Nem lehet ki­használni megfelelően a nagy gépeket, nem térülnek meg a rezsiköltségek. A kötbérek, kár­térítések évi 6—10 millió forintot vittek el. Nem stabilizálódott még sem a vezetőgárda, sem a munkáslétszám. Sokan vonakod­tak átjönni Tolnába BaranySbóL, az átköltözést átmenetinek tekin­tették (1966-ban például a mű­szaki dolgozók 40 százaléka ki­cserélődött). Aki nem számít ar­ra, hogy tartósan a vállalatnál marad, nem dolgozik távlatok­ban, nem ügyel arra. hogy meg­alapozza a vállalat tartós stabi­litását. Ez további milliókat je­lent Világos volt. hogy mindenek­előtt ki kell alakítani a vállalat központi telepét, áttelepíteni Komlóról a raktáriakat, műhelye­Az új, korszerű, variálható polcokkal berendezett raktár rült költségtényezőt ugyanis nem építettek be az árakba — nem lehet például elszámolni a telje­sítés többletköltségeit, nem ve­zették át az egységárakon az utóbbi években hozott különféle bérintézkedéseket, munkahelyi pótlékokat stb. Ezért aztán az építőipari vállalatok többségét már eleve veszteségesre tervez­ték. A tervezett veszteség másik fele a vállalat objektív adottsá­gainak következményeként ke­rült a tervbe. Azt is lehet mon­dani, hogy ezek már inkább a vállalattól függtek. Nos, a vállalat a tervezett 32 millió helyett csak 15 milliós vesz­teséget „produkált”, tehát — ha eltekintünk a múlt év végéig ér­vényben volt építőipari árrend­szer következményeitől —, illet­ve ezzel korrigáljuk a vállalati eredményt — elmondhatjuk, hogy az. 1967. évvel a vállalat „beállt a nullára”, sem nyereséget, sem veszteséget nem ért el. Tényle­gesen' azonban 17 millióval javí­totta eredményét —, ez minde­nekelőtt jó munkájának, gazdál­kodásának következménye, mél­tán jutalmazták tehát a vállalati kollektívát az átlagosan 12,5 na­pi nyereségrészesedéssel. Pedig az objektív adottságok nem sokban változtak. Anni vál­tozás történt, annak hatása csak az idén, illetve a következő évek. ben bontakozik ki. A vállalat évek óta, csaknem azóta, mióta Tolnában is, Bara­nyában is dolgozik, veszteséges. Vesztesége magasabb volt az épí­tőipari átlagnál. (Az átköltözés előtti években is egyre több Tol­na megyei munkát kapott a kom­lói vállalat). Amikor az 1965-ös mérleget elemezték. (176 milliós termelés — 35 millió veszteség) a következők derültek ki: Maga az a körülmény, hogy a szekszárdi székhellyel működő — zömében Tolna megyei építke­zéseket végző — vállalatnak Kom­lón van a központi telepe, raktá­rai, műhelyei, ez önmagában 4— 5 millióval drágítja meg a ter­melést, Bat a többletköltséget az két, stabilizálni a törzsgáóSát, gondoskodni a szakmai utánpót­lásról, emellett növelni a terme­lést is, hiszen áz előző években éppen az alacsony termelési vo­lumen okozott nyolcmilliós vesz­teséget. A termelés növelése csak úgy volt elképzelhető, ha a vál­lalat rátér a korszerű építéstech­nológiára, az előregyártott ele­mek tömeges alkalmazására. Szekszárdon „bevezették” a la. kóház-építéseknél a modern, nagy­paneles technológiát. Pakson, a konzervgyár rekonstrukciójánál — az országban elsőként — al­kalmazták a 12x18 méteres pil­lérosztású, utófeszített csarnok- szerkezetet. A korszerű technoló­gia alkalmazása tette lehetővé, hogy tavaly már elérte a negyed- milliárd forintot a vállalat ter­melési értéke. Az idei program meghaladja a 300 millió forintot. A veszteség egyik forrása, az alacsony termelési volumen már megszűnt. Hasonlóképpen már a múlt évben —, a műszaki gárda stabilizálódásával — kiküszöbö­lődött egy másik tényező is. A központi telep kialakítása gyors ütemben folyik. Ennek ha­tása a múlt évi gazdálkodásra még nem igen mutatkozott meg, bizonyos azonban, hogy a követ­kező években tízmilliókkal növel­heti» a vállalat nyereségét Elő­ször a központi irodaházat és egy munkásszállót építettek fel. Ezt követte tavaly a 300 személyes szálló. (Előbbit az ipari tanulók kapták meg. utóbbi a vállalat fizikai, műszaki és adminisztra­tív dolgozóié.) Az eddig felsorol­tak épültek központi beruházási forrásból, a többire a vállalat sa­sa ját fejlesztési alapját használ­ja fel, illetve ennek terhére vesz tel bankhitelt. A várható ered­mény lehetővé teszi majd a hite­lek törlesztését. A központi telep sok számítás előzte meg. Olyanra akarják kiépíteni, ami szinte ide­ális körülményeket ad a korsze­rű, nagyüzemi építőipari terme­léshez. Wuriotm-re-nHg gm íájUjú»­gazdaság-szervező Iroda, az IPARTERV, és természetesen, a vállalat szakembereinek elképze­lését is egyeztették a kintiekkel A nagy, lényegében „szűz” terü­let (29 holdat bocsátottak clíj- mentesen a vállalat rendelkezé­sére) lehetővé tette a telep ész­szerű kialakítását, ahol majd a minimálisra lehet csökkenteni a belső anyagmozgatást ( 1 ásítani a maximális Rövidesen befejezik az üzemi konyha és étterem, építését. El­készült az 1100 központi raktár, > az ország legkors ipari anyagraktára. Épül az új tmk-üzem (elkészülte után a vál­lalati tank-részleg Hunyadi utcából, az AKÖV-telepről) és az év befejezik a lakatosüzem berendezését. Az új, 150 fővel dolgozó laka­tosüzemtől különösen sokat vár­nak a vállalatnál. Jelenleg ugyan­is az épületlakatos-ipari kapaci­tás országosan kevés. Ezért a Fémmunkás Vállalat tű] van tar. helve, nem képes rövid időre munkát szárdi benzinki városközpontból akadályozza. A új üzemanyagtöltő szükséges 46 ezer alumíniumszerkezet cember 31-re igazolta vissza. Ezért nem lehet most elkezdeni — és még az ősz előtt befejezni — ezt a másfél milliós beruhá­zást. (Olvasóink közül többen tették szóvá a közvélemény-kuta­tó kérdőíveken, miért nem tele­pítik már ki a városközpontból a benzinkutat.) Az új Kispipa fölötti lakásokba már beköltöztek a_ lakók, de a földszinti rész — fémszerkezetek hiánya miatt még nem készülhetett éL Széchenyi utca végén épülő lakásos házat augusztusban át lehetne adni. A földszinti üzlet­portálok fémszerkezeteit azonban csak decemberben szállítja a Fémmunkás Vállalat, ezért át­adásra csak a jövő évben hét sor. A vállalat — ha elkészül a la­katosüzem — önellátó lesz az építkezésekhez szükséges fém- szerkezetekből, gyorsabban való­síthatja meg a beruházásokat, előnybe kelülhet olyan kivitele­zőkkel szemben, amelyek kényte­lenek másutt beszerezni ezeket szerkezeteket. Építik a központi lepet. Megrendelték Lengyelor­szágból a központi aszfaltkeverő telep gépsorát. A jövő évben ki­alakítják a központi telepet is. Miután az aszfaltke­verő és a betanüzem is ré6z!Ben azonos adalékanyagot — zúzott követ — használ fel. közös anyag- depóniát alakítanak ki a két részlegnek, ezzel is csökkentik a belső szállítást. Iparvágányon érkeznek a vasúti vagonok a telepre — az iparvá­gány rövidesen üzembe lép — vagonban szállítják majd nem­csak a követ, a nagy tömegű épí. főanyagokat, hanem — ömleszt­ve, speciális kocsikban — a ce­mentet is. A betonkeverő mel­lett alakítják ki az előregyártó telepet. Az új központi telep, ha teljesen elkészül — még néhány évre van ehhez szükség — hoz­zásegíti a vállalatot a termelé­kenység nagyfoíkú növeléséhez, a költségek csökkentéséhez, a nye­reség növeléséhez. Nagy feladatok várnak a vál­lalatra a kővetkező években. Nemcsak Szekszárd gyors ütemű fejlesztéséből kell a legtöbbet vállalnia, hanem itt a Sió torko­lati mű — a negyedmilliárdos be­ruházás generálkivitelezője a vállalat — jelentős mennyiségű munkát keH végeznie az atom­erőmű építésénél, vállalnia kell a nagyobb ipart és mezőgazdgsági beruházások kivitelezését. Mind­erre egyre a&a&Hasatibá válik. Épül 30000 sertés „otthona” A Szekszárdi Állami Gazdaságú an megkezdődött a harmincezer férőhelyes sertéstelep építése. Jelenleg az útépítési és földmun­kálatok folynak. Képripor .unkban ezt mutatjuk be. unim jcuo

Next

/
Thumbnails
Contents