Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-24 / 95. szám
4 VOLN/C MEGYEI NÍIPŰJS4G 1968. äprffis 2£ Egy év múlva már gyógyítanak a dombóvári kórbázban üiaiiiiii a ytihcíiüi t.tíö KtiíGUtiiaUiyinöíroí Hét hónap eseményei a miniszterhelyettesek látogatása óta Több mint félszáz közvéleménykutató íven szerepel a kérdés: mikor kezdenek gyógyítani a Dombóvári Járási Kórházban? A múlt év októberében Dombóvárra a járási kórház építéséhez látogatott K. Papp József elvtárs társaságában az építésügyi és az egészségügyi miniszter helyettese. A látogatás célja az volt, hogy a helyszínen tanulmányozzák a munkát, és meggyorsítására javaslatot tegyenek. Részt vett a megbeszélésen az építőipari vállalat vezetősége és a járási pártbizottság első titkára is. Hét hónap telt el a látogatás óta. A múlt. héten arra kerestünk választ, hogyan halad a kórház építése a miniszterhelyettesek látogatása óta, meggyorsult-e a munka. Tanácskozás kéthetenként — A járási kórház ügyében kéthetenként tartunk megbeszélést — mondja Kurucz Géza, a pártbizottság osztályvezetője. — Ezeken a tanácskozásokon a soron lévő kérdésekben hozunk határozatokat. Legutóbb például abban állapodtunk meg, hogy az Egészségügyi Közlönyben hirdetünk pályázatot a kórház vezető beosztású posztjaira. így tizenhárom főorvosi és nyolc egyéb vezetői állásra lehet pályázni. A kórház építése jó ütemben halad. Erről a kérdésről bővebben Tengeréi Gyula elvtárs tud információt adni: — Az idén 34 millió forintot kell a kórház építésére költeni — mondja Tengerdi elvtárs, a pártbizottság ipari főelőadója. — Az építkezésen elfogadhatóan mennek a dolgok. Úgy tudom, jelenleg is kétszáz ember dolgozik a létesítményen. A múlt év őszén sajnos kevesen dolgoztak itt. Akkor j kivitelezőnek másutt volt fontosabb munkája, és csak az idén vonultak fel ide. Az év első negyedében nem lehet az építőkre panaszkodni. Sajnos, úgy vélem, kissé elkéstek a nővérszállás építésének kezdésével. A 4,5 millió forint költséggel készülő nővér- és orvosi szállás építését az idén ősszel kezdik meg. Nem valószínű, hogy ez akkor üzemképes lesz, amikor már a személyzetet kellene ben A elhelyezni. Sajnos nem megnyugtató az orvoslakások építésének ügye sem. Úgy tudom még vita folyik, hogy a pécsi típusú panel lakás épül-e, vagy hagyományos lakóház. A múlt évben megkezdődött a kórház funkcionálása. Kinevezték az igazgató főorvost, az igazgatót és a műszaki vezetőt. A leendő kórház már irodával is rendelkezik, sorra-randre folyik az indítással, felszereléssel kapcsolatos munka. A szervezési és más tipikusan kórházi kérdésekről dr. Zahorcsek Alfonz igazgató főorvost kérdeztük: — A kórház építése kielégítően halad. Az építők azt mondják, november 30-ra átadásra kész lesz a komplexum. Nem az a lényeg, hogy kívül mit mutat most az épület. A határidőt az építők tartani fogják, hisz ha nem, akkor a késedelmi kötbér szinte megeszi a vállalatot. Egyébként is úgy dolgoznak most, hogy a határidőre elkészülnek. Természetesen sok gonddal jár a kórház szervezése. Naponta érkeznek új műszerek Több mint hatmillió forintot érő műszert raktározunk a község különböző részén, és egyre jönnek az újabb szállítmányok... Probléma lesz az orvosi lakásokkal, azok úgy érzem nem készülnek el, mire szükség lesz rájuk. Az orvosi lakások ugyanis már előbb kellenének, nem akkor, amikor a gyógyítás kezdődik. Hisz igen sok vezető kádernek, már a jövő év első hónapjaiban el kell foglalni állását... A kórház gépezete megindult. Megkezdtük a kézieszközök felszerelések rendelését... — És mikor kezdődik a gyógyítás? — Mint ismeretes, egy kórház- építés átfutási ideje tíz évre tehető. Tehát a mi kórházunk — bár „testvére” Orosházán már funkcionál — itt némi módosítással épül fel. Azóta új műszerek, berendezések jelentek meg, és mi mindezeket megkapjuk. Rendkívül öröm számunkra, hogy a megyei kórház vezetői önzetlenül segítik munkánkat. Szó sincs például féltékenységről ha mi korszerűbb gépet, műszert kapunk, mint amilyen Szekszárdon van. Sőt, úgy vélem, ez a kórház mindenkinek ügye, s a nagyvonalúság ez esetben szinte mindenkinél tapasztalható. Kiszámítottuk, hogy ha a műszereket, meg egyéb dolgokat az eredeti tervtől eltérőt szerzünk be, akkor is csak al’g többel mint félmillióval kell a beruházási költséget növelni. Egy ilyen nagy beruházásnál félmillió forint nem számottevő... — Úgy tudjuk, a rendelőintézet már előbb megkezdi működését — Valószínű. Ugyanis az első félévben átadják az építők a kórháztól lényegében külön is működtethető rendelőintézetet. De a gyógyítás csak jövőre kezdődhet # A kórház műszaki'átadása ez év novemberében megtörténik — az átadás is betart legalább egy hétig —, nekünk még csak azután kezdődik az igazi nagy munka. A berendezés, felszerelés, üzemi próbák, a személyzet kiválogatása mind-mind sok időt; vesz el. Tehát megkezdődött a kórházi élet Dombóvárott is. Már egyre- másra jönnek az olyan érdeklődő levelek, többnyire az itthon levő hozzátartozókhoz, hogy mi ■ kor indúl a kórház, milyen szakemberekre van szükség. És az érdeklődők főleg dombóváriak. Akik orvosok, ápolók, egészség- ügyi szakkáderek. Az ilyen jelentkezőknek kétszeresen is Örülnek. Mert ha valaki például hazajön, nem valószínű, hogy lakást is igényel, ugyanis szüleinél. hozzátartozóinál is tud lakni... Miután informátorainkkal beszéltünk, felkerestük az építkezést is. Itt Gábor Ferenc építés- vezető, Vörös László, a kórház gazdasági ügyeinek intézője és Csekes Sándor technikus volt beszélgetőpartnerünk. — A múlt év őszén a miniszterhelyettes elvtárs azt ígérte, hogy rendelkezésre bocsát elegendő csőállványt. Sajnos most ez hiánycikk. Úgy hiszem, emlékeztetni kellene a miniszterhelyettes elvtársat ígéretére — mondják az építés vezetői. 250 munkás az építkezésen A kórház építésénél a hét elején kétszázötvenen dolgoztak. Sajnos a kőműveseknek mind kisebb terület jut. A festők is megkezdték a munkát. Dolgoznak már a hidegburkolók is ... A határidő tartása azonban az alvállalkozók munkájától függ: — Lezárult már az a vita, hogy milyen rendszerű klimafizáló berendezést szerelnek fel. Szinte hihetetlen, hogy e kérdésről hetekig. folyt a vita. Ez is késleltette a munkát meg a kazánház burkolásának vitája is. — mondja Gábor Ferenc. — A munkákkal egyébként jól haladunk. Itt van már szinte minden szükséges anyag. A táblaüveg egy része megérkezett. Ez a mennyiség három szint üvegezéséhez elegendő. Az alvállalkozókon múlik Vörös László, a kórház gazdasági igazgatója nem ilyen bizakodó. — Nekem szkeptikusnak kell lenni — hivatalból is. Minden munkát igen kritikus szemmel kell vizsgálnom. Az építők csak akkor tudják tartam a novemberi határidőt, ha az alvállalkozói problémát megoldják. Most ugyanis az alvállalkozó a kifogást bejegyzi a naplóba, vagy mi elvégezzük ezt, aztán megígérik, hogy teljesítik a kívánságot, tudomásul veszik stb. és várhatunk napokat, mire megvalósul a kívánság, a jogos észrevételt korrigálják. Úgy vélem, rugalmasabbnak kellene lenni az alvállalkozói gárdának. Sőt jobban érdekeltté kellene őket tenni a munkában ... Akkor az együttműködés is megjavulna és nem kellene tartani az esetleges határidő-elcsúszástól, ennek következményeitől. Egy év múltán a kórház már fogadni tudja betegeit. Addig még igen sok munkát kell végezni. Az építőknek, a kórház jelenleg már működő vezetőségének sok-sok nehézséget kell elhárítani az építés, a szervezés útjából. A község és a környék lakossága figyeli a munkát. A megye e legnagyobb beruházásának építéséről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat. A miniszterhelyettesek látogatása óta, a hét hónap alatt meggyorsult a munka. A továbbiakban is százötven-kétszázötven ember dolgozik naponta az építkezésen. Nyilván ennyi munkáskéz nyomán napról napra változik a helyzet, új részek készülnek el, és esvre közelebb iön az a nap, amikor sor kerülhet a kórház ünnepélyes átadására. PÁLKOVÁCS JENŐ A kerecsensólymokról készített színes diaiilm-íelvételeket a ge« ménéi erdőben Cseresnyés bzi« lárd ornitológus, aki két évtiz©- de kutatja és tanulmányozza Kő- zép-Európa és hazánk, ritka vadmadarait. A Sió melletti ártéri erdőség egyik távolabbi részében talál* koztunk a pécsi „madarásszal”. — Kerecsensólyom-pár! — mutatott a magasba, a villámgyorsan tovatűnő szárnyasokra. Sajnáltam, hogy kirándulásunkkal megzavartuk az elmélyült fényképezést, dehát, szabad időnkben minket is vonzanak az előttünk még ismeretlen tájak, s így vetődtünk arrafelé. S ha már így adódott, megragadtam a pillanatot rövid interjúra. — Elhagyott rétisasfészekben vertek tanyát — magyarázta a kutató. — Ezen az irtáson a rétisas fészkelőfáját meghagyták, a sas azonban eltűnt és a kerecsensólymok költöztek helyébe. A kerecsensólymok nem tűrnek meg más madarat a környezetükben. — Több kerecsensólyom js él a gemenci erdőben? — Gemenc déli részén. Szom- fován, továbbá a Dunánál és itt, a S£ó árterében van egy-egy pár. — Hol fényképezett eddig madarakat? — Most éppen a Magas-Tátrából tértem vissza,, jártam a Bélái- havasokban, azián Lengyelországban, a Mazuri-tavaknál, fel egészen a tengerpartig, továbbá a jugoszláv tengerparton, Macedóniában. Itthon a Mecsek, a Mátra, a Bükk hegységben, valamint a Duna és a Dráva menti erdőségekben készítettem különleges madárfelvételeket. Cseresnyés Szilárd a Jamis Pannonius Múzeum munkatársa, és már diákkora óta szenvedélye a madarak életének tudományos megfigyelése. A Magyar Nemzeti Múzeum évkönyvében, jelentek meg a Duna-menti — bédai — ártéri erdők, továbbá a felső ártéri erdőség madárvilágáról, valamint a Mecsek ragadozó madarairól írott tanulmányai. Már főiskolás korában leírta a Mecsek hegység madárvilágát. Eddig mintegy tízezer színes diaképen, s ennél még sokkal több fekete-fehér fényképen örökítette meg a ritkaságnak számító vadmadarakat, így például az utolsó felvételi mondhatja magáénak a hazánkból eltűnt batla fészkel ésér ől, 1862/63-ban a Dráva mentén egy pár még költött és azt sikerült, lefényképeznie. A Mecsekben parlagi sast is lencsevégre vett, s felfedezte az első kis légykapót a hegységben, ez a madár addig nem volt ott honos. Cseresnyés Szilárd felfedezte a, Dráva mentén a Lanka-ági kis- kócsag-telepet, ahol először 1958- ban hét nár ilyen nemes madarat figyelt meg és fényképezett, most pedig 20—22 párra szaporodtak: azonkívül 250 nár bakcsót fari nvUván. s úiabban az üstökösgém is megjelent ezen a vadmad ártelepen. Hazánk természeti ritkaságai közé sorolhatók a gemenci erdőség — beleszámítva a többi ártéri erdőrészt — kerec.sensólvmaí, réticf*q»i és feketególváí is. M»nál több jól sikerült felvétel gazdagítsa róluk a madarak kutatójának gyűjteményét. B AT -T A ft AS L ÁSZLÓ Most előkerült egy rohamkés ... Madge halkan felsikolt... Galamb hátraugrik, de hiába. Penc- roft döf. Megragadta a csuklóját. Dulakodnak... Ha az amerikai kiszabadítja a kezét a roham- késsel, aikkor vége... Galamb bal öklével alulról felcsap a gengszter áliára... Ez hátraszédül. Ugyanaz az ököl még egyszer lecsap és egyrú gás... Pencroft már támolyog, és a csuklóját még mindig nem bírja kiszabadítani. Galamb bal ökle most már. mint valami gép, nyugodtan, pontosan lecsap még egyszer... orrán, száján, vagy állán találja ellenfelét, és Pencroft leha- nyatlik... Nem mozdul... Galamb lihegve néz a leányra: — 226 — — Azt hiszem — mondta —. átmenetileg lezártuk ezt a nézeteltérést... Most elsősorban kötözzük meg az emberünket, és tegyük félre a kritikus időre... Az nem árthat... Mialatt beszélt, máris letépte egy csomagról a kötelet, és összekötözte Pencroft kezét, lábát, jó szorosan, betömte a száját, és az ágy alá gurította. — El van intézve. Mehetünk. Majd idekül- döm Troppauert, mert előjegyezte magát néhány ütésre... — Csak most vette észre, hogy a nő rosszulléttel küzd. Gyengéden átölelte a vállát. — Csak nem idegesíti ez a hercehurca? — Ne higgye, hogy gyenge vagyok. De any- nyi minden történt, és ez az éghajlat... Még nekem is szörnyű ... Pedig itt nőttem fel Afrikában ... — Még akkor is sok egy nőnek. Hát kérem, most szépen szót fogad nekem, és a lázadás ide., jene lefekszik pihenni... — Megbolondult? — mondta csodálkozva, mert Galamb úgy beszélt a lázadásról, mint valami jelentéktelen incidensről. Hiszen lehet, hogy mindenkit lemészárolnak, és... — Ugyan kérem... — legyintett mosolyogva, miközben gyorsan rendbe hozta magát kissé —, az egészet hamar elintézzük ... Nem értem, hogy lehet mindent így felfújni. Majd elütjük valami tréfával a lázadást... Ezek kedves fiúk, csak telebeszélte a fejüket néhány csirkefogó. Azokat felpofozzuk és kész ... Az is lehet, hogy elmarad a lázadás... És kérem, ha nem találkoznánk többé... . — Mondja... Miért akar maga mindenáron meghalni? Ha tolakodásnak tartja kérdésemet, ne feleljen. — 227 — Galamb elkomolyodott. Hogy megfeledkezett erről... Pedig sürgős lenne a tízezer dollár otthon... De most már úgyis mindegy. Mademoiselle Russel... Sajnos ez olyan pillanat, amikor kénytelen vagyok gondolkozni. Eddig vidám voltam. Csak az életemről volt szó. Most komoly a helyzet. Halálom esetén egy biztosító gondoskodott volna az anyámról és a húgomról. Egyet közlök most magával: Ha előfordult olykor, hogy szerettem volna életben maradni, és kissé idegenkedtem a halál gondolatától, az olyankor volt, ha a maga megboldogult, de bájos személye kísértett a sivatagban Ugyanis az a gyanúm, hogy csúnyán beleszerettem magába... Hallgattak. Kazánszerű forróság izzott körülöttük, és egy arab portyázó a közeli táborban torokhangon énekelt valami artikulátlan melódiát. A hatalmas dongó legyek tömege vastagon zsongott mindenfelé. Sivár, élettelen, sajgó meleg ... És mégis ahogy összenéztek egy percre, mosoly vonult át az arcukon, és Galamb magához ölelte Madge-t... — Ha rájönne az óra nyitjára — súgta a lány szelíden hozzábújva —, akkor nagyon ... gazdag lenne. . . Egymillió frankot is könnyen kaphat ... Nincs meghatározható értéke... A Rus_ sel-féle térkép annyit ér, amennyit a megtalálója kíván érte... Ha tudná a titkát... — Az óra a maga öröksége... Ha tudnám is a titkát... Csak nem képzeld ..., hogy elfogadnám a maga pénzét? ... Legfeljebb — motyogta zavartan —. ha megosztanánk... De azt is csak úgy, bogy az egész ... kettőnké lenne... Szóval, ha a pénz a családban maradna ?.. — 228 — /
