Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-24 / 95. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1968. április 24. Prágába érkezett a bolgár pártós kormányküldöttség Kedden délelőtt különrepülő- gépen Prágába érkezett Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, a minisztertanács elnökének vezetésével a Bolgár Nép- köztársaság párt és kormány- küldöttsége. A küldöttséget Alexander Dubcek, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Oldrieh Cemik miniszterelnök, valamint más párt- és állami vezetők fogadták. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke kedden hazánk területe felett átrepülve, táviratban üdvözölte Kádár Jánost és Fock Jenő edvtársat. Befejeződött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése Kedden a Sport-szállóban foly- termelőszövetkezetek 1967. évi tatódott a Termelőszövetkezetek termelési versenyét. A verseny- Országos Tanácsának ülése. ben, kimagasló eredményeikért A hozzászólók a termelő- öt kategóriában, 23 üzemnek ja- szövetkezeteket érintő és foglal- vasolják a „kiváló termelőszö- koztató legfontosabb kérdésekről vetkezeti gazdaság” cím, további beszéltek. Egyebek között a tér- 4!>-nek pedig elismerő oklevél melőszövetkezieti törvényről, odaítélését. A TOT felkérte a amellyel kapcsolatban szükséges- mezőgazdasági és élelmezésügyi nek tartják a végrehajtás rend- minisztert, hogy — a TOT elnö- szeres ellenőrzését. Többen ki- kével együtt — a legjobb ered- fogásolták a szövetkezeti veze- ményeket elért termelőszövetke- tők, szakemberek javadalmazó- zeteket terjessze fel a kormány- sánál tapasztalható vlsszásságo- hoz kitüntetésre, kát és sokan foglalkoztak a mel- A Termelőszövetkezetek Or- téküzerhági tevékenység eredmé- szágos Tanácsa egyben felhívást nyelvel, problémáival. adott ki a termelőszövetkezetek Az ülés második napirendi vezetőihez, tagjaihoz és területi pontjaként a tanács értékelte a szövetségeihez. A TOT felhívása A termelőszövetkezetek a IX. kongresszus agrárpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az elmúlt évben újabb, jelentős gazdasági eredményekkel járultak hozzá, miközben eredményes munkát végeztek az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésében, az önálló vállalati gazdálkodásra történő felkészülésben. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ezután őszinte elismerését fejezi ki a termelő- szövetkezetek vezetőinek és tagjainak. a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése terén, 1967. évben elért eredményeikért. A felhívás ezután így folytatódik: Az 1968. évi népgazdasági terv mezőgazdasági célkitűzéseinek teljesítéséhez a termelőszövetkezeteknek az elmúlt évhez viszonyítva a számítások szerint termelési értéküket 5, és áruértékesítésüket hat százalékkal kell növelni. Az 1968. évi népgazdasági szükségletek kielégítésének feladatait, valamint a termelőszövetkezeteknek a gazdaságirányítás Új feltételei közé történő sikeres beilleszkedését szem előtt tartva e célok megvalósulását a termelőszövetkezetekben különösén az alábbi feladatok jó megoldása segíti elő: 1. A termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti önállóságának további erősítése, az önállóság, a nagyobb mozgékonyság és alkalmazkodási lehetőségekből fakadó előnyök kihasználása. 2. A xermelőszovetkezieti tagság foglalkoztatottságának növelése. egyenletesebbé tétele, kedvező adottságok kihasználása érdekében a népgazdaság, a lakosság igényeivel összhangban szükséges fejleszteni a gazdaságok tevékenységi körét. A sok lehetőségből elsősorban a mezőgazdasági . termeléshez kapcsolódó tevékenységet szükséges előnyben részesíteni. 3. A termelőszövetkezetek tevékenységének bővülése az ren alkalmazni kívánt ' szerűbb technika eleve mn utón V'őttívi a termelőszövetkezetek közötti együttműködés különböző formáit! A szövetkezeti közös vállalkozások közül a nagyüzemi termelés szükségleteit tekintve jelenleg nagyobb számban az építés, építőanyag-előállítás és a gépjavítás, valamint a modern állattenyésztő-telepek — sertéstelepek — bírnak jelentőséggel. 4. Továbbra is nagy figyelmet szükséges fordítani a közös és a háztáji gazdaságok együttműködésére. 5. A termelőszövetkezeti törvény és a földtörvény a termelőszövetkezetek gazdálkodását, működését a gazdasági mechanizmus szükségletednek megfelelően szabályozta A törvények helyes végrehajtása, az egyes termelőszövetkezetek adottságainak megfelelő alapszabály és belső ügyrendek elkészítése és betartása feltétele a gazdaság- irányítási rendszer reformjából következő feladatok megfelelő végrehajtásának, az önálló válj lalati gazdálkodásból fakadó előnyök kihasználásának. 6. Az állami, szövetkezeti és egyéb vállalatokkal való szerződéses kapcsolataikban a termelő- szövetkezetek egyenjogúságának a további erősítése, a szövetkezetek és a vállalatok kölcsönös érdekeltségének szem előtt tartása, a korrekt üzleti kapcsolatok ápolása a feladat. A termelőszövetkezetek a nagybani szerződéses értékesítés mellett igyekezzenek kihasználni a több- csatornás áruértékesítés lehetőségeit is, különös tekintettel a helyi ellátás^ a városok áruellátásának: a javítására. A Termelőszövetkezeteik Országos Tanácsa felhívja a termelő- szövetkezetek vezetőit, tagjait és a területű szövetségeket, hogy a soron következő munkák példamutató elvégzése, a gazdálkodás további hathatos javítása céljából a területi üzemek között és az üzemen . belüli versenyformák', de különösen a szocialista brigádok szervezésével vegyenek részit a Kommunisták Magyarországi Pártja megalaku- ' isának 50 évfordulójára szerezett országos versen ymozgalombao. * í > Hül- és belpolitikai kérdésekről nyilatkozott Fock Jenő (Folytatás az 1. oldalról.) annak minden összefüggését; igényt tartottunk arra, hogy a széles közvélemény, ha lehet, a legteljesebb nyugalommal és bizalommal várja a reform bevezetését Örülök annak, hogy ez így történt, s ennek eredményeként mondhatjuk az első negyedévben, hogy a gazdasági élet egyetlen területén sem volt visszaesés, sőt, minden jelentős iparág többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában. Az egész magyar ipar kereken 7 százalékkal többet termelt. Az értékesítés a termeléshez viszonyítva — ha nem is jelentősen, de kedvezőbb volt, mint tavaly ilyenkor, a lakosság pénzjövedelme körülbelül 9 százalékkal nőtt, ha figyelembe vesszük a kétszázalékos árszínvonal-csökkenést, kereken 6 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint tavaly az első negyedesztendőben. A lakosságnak a gazdasági mechanizmus rendszere iránti, de főleg a mi szocialista rendszerünkbe vetett bizalmát mutatja, hogy a takarékbetét-állomány jobban nőtt, mint tavaly — több mint két és fél milliárd forinttal emelkedett — és jelenleg meghaladja a 27 milliárd forintot. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a közvélemény előtt teljesen világos: a gazdasági mechanizmus reformja nem jelent eltérést a szocialista gazdálkodástól, hanem a tudományosabb, a megalapozottabb, a mai kornak jobban megfelelő terv- gazdálkodást jelenti Magyarországon. ,u A teljesebb értékeléshez persze még legalább fél esztendő, vagy ittkább egy kerek esztendő szükséges, és ha a kérdést úgy teszem fel, hogy már az első negyedévben a reform teljes hatékonysággal érvényesült-e, akkor a leghatározottabb nemmel tudok válaszolni. A reform hatékonysága még csak nagyon kis mértékben érvényesül. Talán egyesek hibának tartják, hogy mi a múlt évben igen sokat beszéltünk arról, hogy nem lesz munkanélküliség és nem lesz jelentős áremelkedés a reform hatására és főleg nem lesz infláció. Én azt hiszem, helyes volt, hogy ezt hangsúlyoztuk, hogy ezt a fontos politikai szempontot tekintettük elsődlegesnek. Ugyan_ akkor az a véleményem, hogy magukat a vállalatokat túlzottan „megnyugtattuk”. Helyes volt, hogy különféle biztonsági szelepeket építettünk be a reforrába, az előbb említett két politikai cél alátámasztására is. De a tapasztalatok szerint a vállalatoknál nincs elég mozgás annak érdekében. hogy megfelelő munkaerő-áramlás legyen. Én azt 'várom. hegy egészséges munkaerőáramlás indul meg olyan termékek gyártásának a növelésére, amelyek gazdaságosak, hazad és exportpiacon kitűnően elhelyezhetők. Várom, megindul egy olyan folyamat az üzemekben, iparágakban, hogy azoknak a gy\rt- mányoknaik az előállítását ahol nyilvánvalóan nem vagyunk ver. senyképesek, abbahagyják, s helyettük a gazdaságosabb termékeket futtatják fel. Ez a folyamat még nem indult meg, vagy csak alig lehet ilyet tapasztalni. Természetesen magamat is nyugtatom és másoknak is azt mondom, hogy legyünk egy kis türelemmel. mert meggyőződésen, hogy a gazdasági mechanizmus úgynevezett közgazdasági emelői ebben az irányban hatnak. Riporter: Az üzemi demokrácia és az egyszemélyi felelős vezetés gyakorlatának összeegyeztetésében még nagyon sok a tanácstalanság, az értetlenség, sőt, a konfliktus is. Mi az ön tapasztalatai Válasz: Nekem is az a 'benyomásom, hogy az üzemi vezetők nem tudnak még megfelelően élni a rájuk bízott jogokkal és hatáskörrel, és az üzemi kollektívák és az üzemi szakszervezeti szervek sem szoktak még eléggé hozzá ahhoz, hogy a rájuk bízott hatáskörben megfelelően el tudjanak járni. Ebbe még úgy látszik bele kell tanulniok, nem kétséges, hogy bele fognak tanulni. Nagy jelentőségűnek tartom a reformot olyan szempontból, hogy a bekövetkezhető súrlódásokat is az üzemben kell megoldani, akármilyen súrlódás volt. Riporter: A jelen után beszéljünk a jövőről: hol tartunk a távlati tervezésben, a következő ötéves terv előkészítésében? Válasz: Most természetesen elsősorban az ez évi terv megfelelő, jó teljesítését tartjuk fő feladatunknak, a reform érvényre juttatását, az 1969-es terv előkészítését, de már folyamatban van a következő ötéves terv, sőt a következő 15 éves terv elkészítése. Ez a kettő párhuzamosan történik. Riporter: Hogyan alakulnak nemzetközi gazdasági kapcsolataink, különös tekintettel a KGST- re? Válasz: Gazdaságpolitikánknak az az alapvető vonása, hogy Magyarország és a szocialista országok egymás közti gazdasági viszonya, együttműködése az alapja egész népgazdaságunk továbbfejlődésének — a reform hatására sem változik. A következő ötéves. sőt 15 éves tervidőszakban äs külkereskedelmünk egyharmada a Szovjetunióval, egyharmada a többi szocialista országgal és egyharmada a nem szocialista oi^zá- iglokkal (fog lebonyolódnjl. A, szocialista országokkal eddig folytatott •tervkonzultációk alapján úgy lá- tomj partnereink le körülbelül ezzel számolnak. Fock Jenő ezután az együttműködés formáinak fejlesztéséről beszélt, kifejtette: A szocialista országok, a KGST-országok együttműködése eddig is igen sok eredményt hozott. Igen jelentős a Barátság olajvezeték, a Béke villamos vezeték a közös bank, a közös vagonpark vagy az Intermetalp megalakítása. De például az új, fejlődő ipari ágazatokban, mondjuk a műszálgyártásban miért nem tudjuk mi a közös hangot megtalálni? Külön-külön vásároljuk meg és vásároltuk meg például nyugati országoktól a polietilén-gyártáshoz való gépi berendezést. Ha ezt a kapacitást egy országban létrehoztuk volna, s a többi országot kielégítjük, akkor egy tonna polietilén talán fele annyiba kerül, mint ilyen szétszórt kapacitásokkal. A fejlődő országokkal kapcsolatban is új utakat kell keresni. Fock elvtárs a továbbiakban kitért Cerniik csehszlovák miniszterelnök nyilatkozatára, majd a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok, a szocialista országok közötti barátság fontosságáról beszélt, majd végezetül hangsúlyozta: ha a reformot okosan, becsülettel végrehajtjuk, a magyar nép biztos lehet boldogulásában. Bízhat a pártban, a kormányban és úgy érzem, talán nem szerénytelein a megjegyzés, hogy a párt és a kormány 11 éves munkájával rá is szolgált erre a bizalomra, — fejezte be nyilatkozatát. Rendezetlen ügyek Izményben t. Maszek föld, nagy beltelek Ki gondolná, hogy egy magyar faluban, ahol a földek a szövetkezet tulajdonában vannak, még külföldi állampolgárok nevén is szerepel csaknem 70 hold. Ez a külföldi földtulajdon élég sok kellemetlenséget okoz a szövetkezet vezetőinek, mert bizonyos ellentéteket szül. De egyéb földügyek Is vannak Izményben. meg Győrében, (a két falu szövetkezete egyesült), amelyek csöppet sem segítik, inkább hátráltatják a közös munkát Nagy a beltelek ezekben a községekben. Az előbbi esetre tehát a külföldi tulajdonban lévő földek használatára az jellemző, hogy nem mezőgazdasági dolgozók munkálják meg, hanem bányászok, és ez eléggé visszatetsző. A bányász ugyanis megkapja a teljes fizetését, azonkívül még két-három hold földön gazdálkodik. A tsz-tag általában egv hold külön földet, tehát háztájit mondhat magáénak. Talán ez i(teate etó, hogy újabban a beltelkeket kezdik bekeríteni Győrében. Ezek a beltelkek különben nem tartoznak közvetlenül a házakhoz; hiszen a házak, mögött lévő, úgynevezett első hostelnél dűlőút húzódik éu az után következik az úgynevezett hátsó hostel. A szövetkezet közös földjének a része is lehetne, ugyanúgy, mint ahogyan most bel- teleknok nevezik. Több esetet tudnak említeni a szövetkezetben arról, hogy ügyesen kijótsz- szák az emberek a rendeleteket. Például az egyLk brigádvezető beltelke háromezer öl. Háztáji föld csak egy hold járna neki. A terület többi részét egy közeli rokonának a nevére -ratták. Igaz, fizetnek a szövetkezetnek bizonyos térítést azok a tagok, akiknek a beltelke a törvényes háztájinál nagyobb. A . térítés azonban igen kicsi, legfeljebb negyed része annak, amit a tsz .ki tudna termelni ezekből a földekből. Nemes Ferenc elnök elmondása szerint a 20 hold után az elmúlt évben 32 ezer forintot kapott a közös gazdaság, viszont ha maga használná ezt. a húsz holdat, búzatermesztés esetében például 120 ezer forintot nyerne. Arra is gondoltak a szövetkezet vezetői, háztájinak kellene kiadni a beltelkek fölösleges részét. Ez azonban teljesen lehetetlen gyakorlatilag, mert senki nem vállalja. A tulajdonosok ugyanis vádaskodnak: miért tolakodsz ide?! — kérdezik attól, aki mégis kivenné háztájinak valamelyik tag „hátsó hostelét”. A másik próbálkozás sem vezetett eredményre, 'tudniillik az, hogy a szövetkezet maga vesse el azt a bizonyos húsz holdat. A tulajdonosok legalább felét leetetik a közös takarmánynak. Nem marad más hátra mint hogy jogilag kell rendezni ezeket a birtok, viszonyokat. Ne legyen tabu ■ a beltelek gyakorlatilag seni.'Még altkor sem, ha bekerítik. Egyszer ugyan már próbálták rendezni az ügyet Izményben, de végül iis kudarcba fulladt. Az illetékes járási szervnek kell segítséget adnia ehhez. Az új földjogi törvény birtokában nyilvánvalóan nem lehetetlen n rendezés, még ha ilyen nehéz községekről van
