Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 93. szám
1SG8. április 21. TOLNA MEGYEI NEPfIJSAG 9 Épül a Bonyhádi Cipőgyár A tavaly elkezdett építkezés jó ütemben halad. « Ilyen lesz. A háromszintes üzemcsarnok makettje. Fotó: Bakó Jenő ßr Érettségizettek pá! yaváBasztás és Munkakezdése Pályaválasztás. Uj keletű sző ♦ nyelvünkben. Hallatára bizonyos * szorongás keletkezik a tizenéve- % sek szüleiben, és többnyire a £ döntés előtt álló fiatalokban is. ♦ Csak sikerüljön jól választani — ♦ ez a gondolat válik a mai csalá- ♦ dók sokszor legfőbb gondjává. * ♦ ♦ L Figyelemmel kísérik sorsukat Patinás, tekintélyes épületben található Dombóvárott a munkásmozgalmi mártírunkról — Gőgös Ignácról — elnevezett gimnázium. Hatósugara nemcsak Dombóvárra és a járásra terjed ki, hanem a szomszédos megyék — főként Baranya — közeli községeiből is jó néhány diák látogatja ezt a középiskolát. Vonzását növeli, hogy a nevelői testület tekintélyt vívott ki munkájával, tanulóinak eredményeivel. Ez a gimnázium megyénkben is arról ismert, hogy a náluk érettségizett diákok öregbítik az „alma mater’ tekintélyét a különböző felső oktatási intézményekben. A náluk érett és továbbtanulásra jelentkezett lányok, fiúk közel felét, pontosan negyvennégy százalékát vették fel egyetemre, főiskolára. Ez az arány jóval felette áll az országos (37 százalékos) átlagnak, de Tolna megyének sincs szégyenkezni valója, mert e téren országosan első. Ha hozzávesszük, hogy a mi megyénknek nincs felsőoktatási * ii ■ ■ a .... I nirrags G YÄR- fiS GÉPSZERELŐ VÄLLALAT KERES VIDÉKI SZERELÉSI TERÜLETEIKÉ csőszerelő, hegesztő, lakatos, kovács, villan v szerelő szakmunkásokat vasipari ismeretekkel rendelkező gyakorlott raktári kiadókat. A külszolgálatra vonatkozó összes juttatásokat biztosítjuk. Másodhetenként szabad szombatot tartunk. Jelentkezés személyesen, vagy írásban, Budapest, VI. Paulay Ede u. 52. személyzeti főosztály. <101) intézménye — mely mégis csak helyzeti előnyt jelenthet a felvételeknél —. még értékesebbek ezek az adatok. A Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium tantestületének törődését jelzi, — öntevékenyen még azt is kigyűjtötték — hogy továbbtanulásra jelentkezett diákjaik' melyik tantárgyból vizsgáztak sikeresen. Ezt már nem kötelező figyelniök, de fontosnak tartják, mert a szaktanárok hasznosítani tudják a tapasztalatokat. Az elmúlt tanévben érettségizettek ügyében kerestük fel Gelencsér József gimnáziumi igazgatót. Jó érzés hallani; hogy az igazgató a főbb adatokat emlékezetből mondja el. Törődésük bizonyítéka, hogy amikor az otsztálylisfák kerülnek' sorra, több esetben ismerteti a diák életében később bekövetkezett változást is. — Hogyan rendeződött el a tavaly érettségizett fiatalok sorsa? — Az 1966/67-es tanévben 146 diákunk érettségizett. Többségük lány. Megjegyzem, az alsóbb osztályokban még inkább a lányok javára tolódnak el az arányok. Az érettségizettek kétharmada jelentkezett továbbtanulásra, az ország különböző egyetemén, ' főiskoláján. felsőfokú technikumaiba és a tisztképző nappali tagozatára. Mindenütt megfelelőnek tartották ajánlásainkat, iskolánk egyetlen egy javaslatot nem kapott vissza. A felvételek trtán összegeztünk, ötvenegy nálunk érettségizett fiú és leány nyert felvételt tavaly a felsőfokú oktatási intézményekbe — fejtegeti a gimnázium igazgatója. — Ezek szerint minden harmadik itt érettségizett fiatal magasabb szinten tanul tovább. Hányán mentek el ipari tanulónak? — Huszonnyolcán, néhány kivételével fiúk valamennyien. A diáklányok egy része még vonakodik attól, hogy SpatS tanulónak iTSpRjea, . ------------. — Vannak-e a lányoknak ilyen lehetőségeik? — Részben. Órásnak tanul például a múlt évben érett. Jo- váncai Ágnes. Közülük öten ápolónőképzőre iratkoztak. — Érdeklődünk, má történt a többiekkel? Előszedi a nyilvántartásokat, hogy számba vegyük. Meglehetősen sokan, az elmúlt tanévben érettségizettek közül tizenheten szerepelnek az „otthonmarad” kategóriában. Valamennyien lányok. Az Igazgató tudomása szerint. közülük kettő férjhez ment, a többiek rendszeresen eljárnak a munkaközvetítőbe. — Tapasztalataikról kérdezem. Kitartanak-e elképzeléseik mellett azok a jó tanulók, akiket nem vettek fel? Mi a helyzet a munkás—paraszt szülők gyermekeivel? " ............................... — Több esetben meggyőződtünk arról, hogy közülük csak kevesen. próbálkoznak ismételten, de azok. kitartóan. A rekordot nálunk egy börtönőr leánya viszi, aki ötször jelentkezett az egyetemre, mindenképpen gyógyszerész akart lenni. Ötödszörre felvették, azóta már végzett és hivatásának él. — Tapasztalataink bizonyítják, a munkás, , vagy paraszt szülők eseteiben sem a szülők, 'sem a gyerekek nem ragaszkodnak annyira a továbbtanuláshoz. Tavaly volt egy tehetséges, kiváló fejű. remek karakterű diáklányunk, akit nem vettek fel az egyetemre. Kaposvárott, a villamossági gyárban talált munkát. Nagyon sajnáljuk, hogy másodszorra isem akarja megpróbálni. Beilleszkedett. erre hivatkozik — tájékoztat Gelencsér József igazgató. Mielőtt elköszönök, felírom néhány ipari tanulónak és az otthon maradt lányoknak nevét címét. Ók vajon, hogyan boldogultak? (Folytatjuk.) SOMI BENJAMLHNE . Azon a tavaszon böjti szelek felszántották a 1945. is éppúgy virágba borultak fák, zsongtak a méhek, és szántóföldeket, mint most. a a A nagy természet monoton körforgásába azonban belehasított egy társadalmi mozgalom, a földosztás. Mozgalom volt, mert az ország minden zugára kihatott, s minden idők legnagyobb magyar paraszti küzdelmévé szélesedett. A sárguló dokumentumok a majd negyedszázados eseményről ma is élethűen tanúskodnak. Érdemes idézni egy részletet az Ozora község elöljáróságának jelentéséből, amelyet: 1945 tavaszán a megye főispánjának küldtek: „A községi földigénylő bizottság a rendelet 4—8. paragrafusa értelmében elkobozni javasolja dr. Bellák Sándorné tulajdonát képező és Igar községhez tartozó ruugydádpusztai 13 000 kát. hold nagyságú ingatlanát, összes élő és holt felszerelésével együtt. Az elkobzást javaslat indoka az, hogy azon ingatlan tulajdonosa hazaáruló módon a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta. A rendelet 3. fejezetében foglaltak alapján megváltásra javasoljuk a következő ingatlanokat; 100 hat. holdon felüli ingatlant: dr. Nagy Emil budapesti lakos tulajdonát képező és Ozora községben, Kárdy- majorban levő 1200 kát. hold kiterjedésű ingatlanát, a következő 200 kát. holdon felüli ingatlanokat: herceg Eszterházy Pál hitbizomány tulajdonát képező, Döörente- pusztán fekvő 550 kát. hold ingatlant, továbbá a bizottság a következő nem Ozora községben fekvő ingatlanokat igényli, mety ingatlanok a községgel közvetlenül szomszédosak, a község központjától részben elenyésző távolságra fekszenek, részben a község területével teljesen szomszédok, ezen ingatlanokat emberemlékezet óta ozorai, lakosok munkálták, és a község földigénylését főként ezen területek képezik. Ezen ingatlanok: a Pesti Magyar Kereskedelmi. Bank elismert vállalati nyugdíjpénztára tulajdonát képező, Mező- sziias községhez tartozó tótipusztai 3000 hat. hold kiterjedésű földbirtokát, továbbá Pincehely községhez tartozó herceg Eszterházy Pál tulajdonát képező gyántpusztai gazdaságból kb. 1600 kát. hold nagyságú földbirtokot. Továbbá Fürgéd községben, herceg Montenuovo Nándor tulajdonát képező, Külfürged és Julianna-pusztákból állő, kb. 2200 kat- hold kiterjedésű ingatlant, beleértve az igényelt területeken levő halastavakat is. Ay. ö //.'Clhní u rn és megváltásra javaslatba hozott t triot/Cif 11>/ ll ingatlanokat teljes egészében az ozorai földigénylők között kérjük felosztani. Az összes földigénylők szánta 596, a házhelyigénylők száma 2S1”. A jelentést a Kommunista Párt körzeti titkára és néhány választmányi tag írta alá. A nagydorogi földigénylő bizottság jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy gróf Széchenyi Domokos földbirtokos hogyan próbálta kijátszani a földosztási rendeietet. Kijelentette: „En 1900 januárjától kezdve önállóan vezettem gazdaságomat, kötelezettségeim vannak, amelyeknek fedezetét az igényelt föld árából nem tudnám kielégítem. Sok évtizeden át az uradalom szolgálatában álló gazdatisztek, valamint cselédek, nemkülönben a kggydíjat élvezők, öreg cselédek, özvegyek és hadirokkantok járulékait nem tudnám kielégíteni. Ezen oknál fogva kérem a földigénylő,, valamint a vármegyei földreform bizottságot, háromszáz holdat birtokomból részemre meghagyni szíveskedjék a kastéllyal és beltelekkel együtt’’. , E jegyzőkönyvben szereptel .a Kommunista Párt helyi titkárának a határozott véleménye is: „Széchenyi Domokos indokai szerintünk figyelembe nem vehetők. Széóiienyi Domokos. .. részben részese annak a politikának, aviely Magyarországot a jelenlegi helyeibe sodorta. Vele szemben humanitásnak helye mines. Ha ezen kérelme teijedíttetnék, úgy az teljes cáfolata lenne annak az Ideiglenes Nemzeti. Kormány altul kibocsátott földref/ormrendeletnek, amely azt mondja: „Azé a föld, aki megműveli”. Indokunk; ugyanez a földespusztai földbirtokossal szemben is. Határozatunkat azonnal kérjük kiadni, nyert különben elké.siinkx a föld megművelésével”. A községi földigénylő bizottsdíg ki is mondta az turadalom. teljes megváltását, Tamásiból egy olyan jelentés .került elő, amelyet a Kommunista Párt budapesti központi kiküldöttei készítettel: a földosztásról. Ebibe« leírják, hogy ft járás minden kőszegében megalakult a földigénylő bizottság, s ásol: eeytízi- müködnek a demokrátikus partoklíal. Javasoljál; a júráfi területén levő kastélyok igénybevételiét szociális célokra. Sürgetik a halastavak közhasznosítá:\át, m.ert az ország húsellátása azt nagyon is megkívánná. líJtrul lírtIí>itízre néhány skatiszülcai adatot meg- co 141 1" ”CvV> említeni. Tolna, megyében elérte a 25 000-ret a földigénylők száma, s ebbői több. mint 22 009 igényjogosult volt a földosztást rendelkezések értelmében. A földhözjuttatottak száma ezt végül is — a pi’.tbsszrások stb. miatt — meghaladta.. Tolna, menyében hazzávc . Y zgr.se 108 000 hold földet osztottak ki az igénylők között. Az egész országban pedig 2 millió 172 000 holdat... Azon a tavaszon. ,,- BŐDA FERENC I
