Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

4 VOTNA WIEGTET NEPŰ.TSAO 1968. április 2V 4 cirkusz művészei VÍZSZINTES: 2. Lovasiskolájával a modern cirkusz alapjait vetette meg ez az angol szakember. 11. Országos Rendező Iroda. 13. Függ. 14. Időjelző. 15. Ilyen lap is van. 16. Fedd. 17. Kérdőszó. 18. Taoak Béla. az Artista­képző Iskola első diplomás bohóca, ezen a néven lép fel. 20. Juttat. 22. Hazája. 24. Súlymérték. 26. Folyó a német—lengyel határon. 28. Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat. 30. Hozzátartozó. 32. Szeszes italt. 33. trásbeli feladatom. 35. ... evesi. tó Finnországban. 36. Magasztal. 37. Fü­tyülés. 39. ... soo, sziget Chile déli részén. 40. Hang nélküli gólv 41. Szü­lő becézve. 42. Orosz kérdőszó. 44. X. R. 45. Értéke. 46. ... csiga. 47. Férfinév. 48. Papírmérték. 50. Név­elői kimondott mássalhangzó. 52. Gép­kocsimárka. 53. Kálium és szén vegy­iele. 54. K. k. k, k. 56. Szófaj + ro­mán pénzegység. 59. Mélyen bele ró. 60. Kilép a medréből. 62. Női név. 63. Viharos északi szél az Adriai­tenger északi részén (—’). 64. Műszál. 66. Latin — korszak 67. Éretté fesz. 68. .4. em; hollandiai város. 69. .yiagához szólít-.,71. Albán pénz- egység. 73. T. T. A. 74. Homokpad, töldnyelv. 76. Szónok, a régi görö­göknél és rómaiaknál az ékesszőlás tanítója (—*). 78. Táviratban — óv, vigyáz rá'. 79. Híres bohóc volt, aki­nek a főváros díszsírhelyet adomá­nyozott. FÜGGŐLEGES: L A cirkuszművé. szét nagy öregje, a fiatal artista- generáció „professzora’. 2. Ludolf- féle szám. 3. Női név. 4. Igás állata. 5. Járom. 6. ... alkatrész. 7. Meny­asszonyok. 8. Amy a rajzon. 9. Fo­lyadék. 10. Becézett női név. 12. Mint vízszintes 16. számú. W. Heves me* gyei község. 19. Jugoszláv helység a Duna mellett. 21. Neves zsonglőr­dinasztia. 22. Német — tűzhely. 23. Jászai-dijas lengőtrapézművész. 25. Régi időszak. 27. Rövid hálóing. 28. Szakít. 29. Edény. 31. Fekete színű féldrágakő. 33. ... Chung, Hong Kong-hoz tartozó sziget. 34. Nem ez. 37. Hires bohóc volt, az Artistaképző Iskola tanára. 38. Nemzetközi hírű nevettető, 41. Menyasszony. 43. Ünne­pélyes hangú költemény (—’). 49. Dupla és hármas szaltójáról híres ugródeszkacsoport neve. 5L Mennyel. 62. Addig fut. míg bírja. ... szakad­táig. 53. Magadhoz szólíttatod. 55. Középkori kínzóeszköz. 57. Mozgé­kony. 58. Hasonló megfelelő, egyező. 59. A francia felvilágosodás egyik filozófusának neve — kimondva. 61. Zenei c-hang. 63. A bróm vegyjele. 65. N. H. 67. Egyszerű gép. 70. Szel­lemi munkás (—’). 72. Vérpályája. 75. Állati lakhely. 72. T. Z. 78. Félig — háziállata. Beküldendő: a vízszintes 2„ 18- 79-, valamim a függőleges l„ 21., 23., 37., 38. és 49. számú . sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1968. április 25. déli 12 óra. Kérjük a borítékra rá­írni: , .Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Április 14-1 keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: vízszintes 1.: Húsvéti locsolás: vízszintes 79.: Parasztbe­csület: függőleges L: Húsvét sziget; függőleges 16.: Koma-tál küldés; füg­gőleges 19.: Himes; függőleges 58.: Tojás. A helyes megfejtők a kővetkezők: Keszthelyi László Dombóvár, Hellin- ger Katalin Paks. Deák Mihályné Szekszárd Forrai Gellért Clkó, Ifi- Sziver Béla Szekszárd, CSALAD OTTHON I Neveljük ♦ őszinteségre X a gyermeket ♦ í ^ Istvánt?^ Tapasztalataimat % A szobanövények átültetése i rendezgetve úgy tűnik, hogy már # * " ► „Pityuka ’-korában értett ahhoz, 4 % A szobanövények a tavasz köze- szetben vagy virágboltban kész ke- mar három évesen megtanították <>ledtével általában fejlődésnek indul- veréket vásárolunk. a Lnráhhon X nak, de a leggondosabb ápolás mel- A növényt óvatosan kiütjük a régi >dött 9 István PtíŰuía-1lcU 15 előfordul, hogy némelyik nem. cserépből, hogy meg ne sérüljön. aott, amikor tstyan „pityuka ^ Ennek oka rendszerint az. hogy a Általában a földlabdával együtt iil­► Esbjl\OttVT'nagvmamÍ f ♦ gyökerek a cserép- földjét teljésen tétjük át. Előbb azonban 'alaposan £szelettel nagyTnama a CSOKt £ behálózzák és nincs biztosítva a nö- vizsgáljuk meg a gyökereket. — Ezt a finom csokit akkor tápanyagellátása a továbbfejlő- Amennyiben rothadt gyökérszálat . ja meg a „Pityu-baba”, ha meg-Td^shez. Átültetéssel siethetünk a no- találunk, vagy savanyú földszagot ér- l mondja, kit szeret a legjobban ajsegitsegere, mégpedig a tavaszi zünk, a földet rázzuk ki a gyökerek fvilágon. No, kit? — sürgette sze-Jlűöszalí:l:>ai1- közül, a rothadt, korhadt, beteg gyö­ígényt. # Az cserén csuDán néhánv cen- kérszálakat távolítsuk el (esetleg ► JI^Ínna\,^as2iixit^í-.tl „“.füve 1 legyen nagyobb a réginél. Ha ^Jen átmoshatjuk), s úgy ültessük l'SZúfában. Már-mar érezte a csoki # használt, alaposan súroljuk ki forró a fris,s' földbe. V - Téged! - mondta. - s máristv*|e, ú% S^fíevf nvíásra A S^kérnyak az átültetés után is ínvúlt a csokiért Elmajszolaatta.i_Y!??ev , * 3, !ev°. byuasra azonos szinten legyen, mint a régi ) Máskor jött a másik nagymama, ♦ illtrfüenií.i,helyezz,tin^,- tíon}íoru c?e' cserépben volt. A íöldlabdával ál­la szöveg itt üts Hasonló ' volt I repdarabkát, amely biztosítja a fe- ültetett növény köré a friss földet ► — Kit szeret a „Pityu-baba’ 32 uÍJunklcal- ví>^ry erre készített ► legjobban? ♦^eS?I\y vízelvezető pálcával nyomkodjuk le. Átültetés ► Téaerii _ 4«; mi-tíit ^5 £Síias?nál£ai:0 után csak mérsékelten öntözzük a ► csokiért ismét elmaiszolaatta YSríe a ..?^ra ossz^!'ört í^^3 3^\s-íJ’re növényeket, különösen akkor, ha a t Ff°:yérí» ismét elmajszolgatta. ihelyezzük a megfelelő virágfoldet, gyökereket erősebben meebolvöattuk i^oíT^ATérkésT^altbmelyei erdei .íö.ldb61 68 ió humu­I ►nagypapa. laszok ugyanazok maradtak. — Kit szeret a Pistike? — Téged! Téged!.». — mindig < azti aki hozott valamit. A z édesapa és az édesanyai ■L*- már nem csokival, hanem4 ►szos kerti földből, komposztból ke- helyen* ►verhetünk. Még jobb. ba virágkerté­4 csillogó, vonzó játékokkal csinál- 4 iák ugyanezt. Megtettek mindent 4 Gazért, hogy gyermeküket vissza-+ ♦ hódítsák az öreg szülőktől, ^ ♦ Pisti azóta István lett. És már 4 4 nem csokiért, sőt nem is játé- 4 4 kéri, hanem a jobb osztályzatért > : egy kis vállver égetésért, társai- 4 nak elismeréséért, hajlandó min-J kdenkinek hűségnyilatkozatot ten- # Zni. Sőt! Ilyen nagy fiúknál, mint $ í István, gyakorta produkál az\ lélet bonyolultabb helyzeteket. És > ^István meg sem próbálja az egye- > ► nes utat. Ilyen módon persze > } sokszor ártatlanul is belekevere- > idik kellemetlen helyzetekbe. Ba- > rátáit elveszti. A felnőttek bizal- > ► mát szintén. 4 4 D e sok gyermeket rontottak J így el! Megtanították ha- s *2Udni. Mert a gyermek csak gyér- ' *mek. Nemcsak a testalkata nincs £ \még kifejlődve, a jelleme sem. » f Ha keveset van levegőn, ha rósz- I szül táplálják — nem csoda, hogy £ J fejletlen, csenevész marad. De J T sokszor megfeledkezünk arról, •> ^ hogy a jellemét is táplálnunk Ykett» De -nem csokóládéval és > yném ilyen formán, hanem Őszin- 4 Heségre szoktatással! Merti haj légy szelet csokit tartanak neki,# ► és azt kérdezik! '„kit szeretsz aj ► legjobban?** persze, hogy azt# \mondja: téged!’\ De ha holnap4 imás nyújtja neki a csokit, s ak-Y ffcor annak válaszoljon így? A# ► gyermeket már egészen kis korú- 4 ►ban arra kell nevelnünk; csak* tazt mondja ki szemrebbenés nél-4 flcülu <smit őszintén gondol. KOLOZSVÁRI GYULA tanár Edény, terítés, étvágy Az étkezés, életünknek szükséges és fontos mozzanata, ezért nem közömbös, milyen környezetben, milyen körülmények között reggelizünk, ebédelünk, vacsorázunk. Az ízléses terítés fokozza az étvágyat, s egyik szemmel tát. ható jele kulturáltságunknak is. A kékpettyes, babos, falusias hangú laitot idéző teás (kávés) készlettel, tányérokkal, alátétekkel terített reggeli, vagy vacsoraasztal. (Bohanek Miklós felvétele.) — Még egy utasítást — szólt Galamb Hla- vácshoz. — Mi történjék, ha kezdődik itt a hecc? — Kérem ... én nem szeretnék.., tanácsot... adni — felelte nagy kínban. Mit akarnak tőle? Nem akar ujjat húzni ennyi lázadóval. — A leg. helyesebb lenne talán... — nyögte ki végül — a rumot és alkoholt felhozni... a pincéből... Mert__Ugyanis a raktárban sok jó ital van . .. G alamb felugrott: — Zseniális! Remek...! A távolabb ülő katonák felfigyeltek, ezért kis­sé halkabban folytatta: — Köszönjük. Nagyszert ötlet volt. Igen ... a rum! „Csak tudnám, minek örül...” — töprengett Hlaváos. Ha lázadás van, és úgyis főbe lőnék — 220 — mindeníkit, legialább berúgnak előbb, ez logikus. De máért zseniális? — Érted? — mondta Galamb Troppauemak, amikor kiérteik az udvarba. — Elsőrangú ötlet. Ha itt elkezdődik a hecc, feltörjük a raktárt. Igyák le magukat, akik az erődben, vannak, mi visawnt nem iszunk rumot... — Esetleg egy pár kortyot megkockáztathatunk — Tetette közbe a poéta. — Mert ha már.. 4 —- Nem! Mi józanok maradunk — felelte eré­lyesen Galamb. Elvált Troppauertől. Négy napja nem látta a leányt. Délben kis cédulát talált a tányérja mellett: „Ötkor várom” —• csak ennyi állt a papíron. Éppen öt óra volt. Sietett a kantin mögé. Ami­kor a szobához ért, az ajtó csendesen kinyílt, Madge vártai Galamb boldogan vigyorgott. Az arab síuhanc helyett a fehér bricseszes kísértet fogadta. A szép szomorú arcú nő, aki énekelt sivatagban. — Csak rövid ideig lehetünk együtt... — mondotta Madge Russel. — Ezt sem szabadna megkockáztatni. Galamb elsősorban megcsókolta a kezét. —- Nyugodt lehet. Bízzon bennem. — Vigyázzon, mert itt lázadás készül... — Tudok róla — felelte vigyorogva. — Most már elárulom magának, hogy Hlaváos nem ci­pész, hanem francia őrnagy. Az ő segítségével le­verjük a lázadást. Madge félig sírva, félig nevetve fogta meg a fiú kezét: — Az istenért, ne tegyen semmit, maga olyan gyerekes, könnyelmű, meggondolatlan ... — Téved — felelte öntelt vigyorral. — Azok pz idők már elmúltak. Most jobb lenne, ha magáról beszélne valamit.. . — 221 — — ... Azt már tudja, hogy Russel leánya vagyok. Az apám ideges, zsarnok ember volt szegény. Jószívű, zseniális, de szertelen, hirte­len haragú ... Miatta elkerültem tizenhat éves koromban otthonról. Nem fértünk össze. Én is színésznő lettem, mint az anyám... Azután jött ez a tragédia ... Az apám eltűnt... Ma már tudom, hogy megölték. Az anyámat úgy szerepeltették az ügyben, mintha megcsalta vol­na a második férjét, Brétail doktort. Anyám régen szerette Brétailt, és szenvedett az apám mellett, de mindig becsülete; tiszta nő volt. Ezért elhatároztam, hogy kiderítem az igazságot. Elsősorban szegény anyám ártatlanul meghur­colt becsületéért vállaltam ezt a keserves har­cot. De az apám nagy felfedezése, az átjáró, amelyért annyit küzdött, elválaszthatatlanul hozzátartozott szegény anyám tragédiájához. És .ebben a küzdelemben senki sem volt mellettem, csak egy régi szolga, egy félvér, aki eljött an­nak idején velem együtt az apáim házából. Mahmud volt az, akit maga egyszer mint inast, egyszer mint bennszülött jóst látott, aki a vipe­rával mutogatta magát Murzukban. Magam is jó munkát végeztem, színésznő voltam, értek a maszkírozáshoz. Megfigyeltem az apám ex­pedíciójáról visszatért embereket. Tudtam, hogy a bűnös ezek között van. Hogy elvegyülhessek a külvárosban, ahol európai nő nem fordulhat meg feltűnés nélkül, humuszt vettem fel, bar­nára festettem a bőrömet, és ami lehetetlenné tette, hogy felismerjenek: férfimaszkot tettem fel... Ha emlékszik még az öreg kávéfőzőre Oranban, az Avenue Magentán ... Galamb kis híján hanyatteett — 222 —

Next

/
Thumbnails
Contents