Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 93. szám
S 968. április if. vorv* wrr.YF? nepíusab 3 ifjúsági presszó nyílt Tolnán Czakó Jánosné művészeti előadó mondta nemrégiben: „Szüksége lenne Tolnának, különösen az ifjúsági klubnak egy kulturált szórakozóhelyre, ahol mindenki kellemesen tölthetné idejét, s nem lenne kitéve ittas emberek zaklatásának, durva megjegyzéseinek”. Alig két hónap telt el azóta, S húsvétkor meghitt kis ünnepségre jötték össze az ifjúsági házban a község vezetői, a KISZ- szervezetek képviselői. A helyi általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet — jelentős anyagi áldozatot vállalva — a kulturális egyesüléssel közösen meglepően rövid idő alatt megvalósította az elképzelést: ifjúsági presszót avattak Tolnán, elsőként a megyében. Schmidt János, a kulturális egyesülés igazgatója örömmel vette át az újjávarázsolt helyiséget, és arra kérte a KlSZ-szervezetekét, segítsenek abban,, hogy á színvonalat tartani tudják, mindig ilyen kulturált körülmények között szórakozhassanak a tolnaiak. Ennek érdekében alakították ki a házirendet is: kitiltottak minden szerencsejátékot, s a korábbi talponálló-jelleget a szolid utcai viselet és az ülve fogyasztás megkövetelésével is meg akarják szüntetni. A szép, kulturált helyiségért mindenkit dicséret illet, akii a létrehozásán fáradozott Ök már megtették a magukét, a többi rajtunk tolnaiakon múlik. Kenderessy Tibor Tolna zeumigazgató megállapításaira. Hát mi ez, ha nem állást foglaló hallgatás? Ennek ellenére úgy véljük, már rég kimozdult volna a holtpontról a pincemúzeum ügye, ha kellő hírverést csinálnak, szóval ha nemcsak néhány ember tud róla, hanem ha történetesen az egész város feszült figyelemmel kísérheti a fejleményeket. gen, a hírverés, A kommunikációs eszközök mindenkor rendelkezésre állnak. (Kiss István, a Magyar Televízió, Boda Ferenc a Magyar Rádió, Balla- bás László a Magyar Távirati- iroda tudósítója Szekszárdon él —■ és dolgozik). Sajnos, a kommunikációs eszközökkel nem úgy élnek Szekszárdon, mint másutt. Sőt, időnként ezek lebecsülése tapasztalható. Nyílt titok, hogy vannak elvtársak, akik ki nem állhatják például a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapját, és az ellenszenv magyarázata csupán annyi, hogy az újság nemcsak a jó dolgokkal, az eredményekkel, hanem a megyei pártvezetés ösztönzésére a gondokkal és a problémákkal is foglalkozik. Az ellenszenv és a lebecsülés nyilvánul meg abban is, hogy például az idei szüreti napok programtervezetét a Tolna megyei Népújság nem kapta meg, holott még vitatni is felesleges a lap szerepét a tömegszervezésben, az előszervezésben, a hírverésben, egyszóval a mozgósításban. Csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy a szegedi ünnepi játékokat sajtótájékoztatók előzik meg. De tavaly a szüreti napok előkészítése során erre senki nem gondolt. Ismét csak a rend kedvéért tesszük szóvá, hogy más települések rangos, nagyszabású rendezvényeit propagáló plakátra, újságokon keresztül pályázatot hirdetnek. Ezzel már eleve felkeltik az érdeklődést. A mi tavalyi plakátunk viszont mondanivalójában elhibázott plakát volt, valószínűleg azért, mert ez is szűk körben készült. A provincializmus egyik szembetűnő jellegzetessége a fontoskodó hallgatás, a patriotizmussal foglalkozó vitában még csak szóra sem érdemesítette Szebeni Kálmán naki vb-titkár felvillanyozó írását és sok-sok igazán jó javaslatát. Magyarán, szóra sem érdemesítette a tömegek hangját. S addig nem igen gondolhatunk a kívánatos megyei patriotizmus kibontakozására, amíg ez a befelé forduló bürokrata szemlélet tartja magát. Az, amelyik kizárólag saját gondolataitól van elbűvölve. Leninre emlékezünk Születésének 98. évfordulójára 1870. április 22-én, 98 éve született Vlagyimir íljics Lenin. Három világtörténelmi fontosságú esemény fonódott össze elválaszthatatlanul Lenin lángeszével, tetteivel és szervező munkájával: a bolsevik párt létrehoeása, az októberi forradalom és a szovjet állam megteremtése. Lenin egész életműve, tanítása, példakép, elevenen ható erő napjainkban és az lesz a jövőben jjs;. Csodálatos képességei döntően befolyásolták az egész világ sorsát meghatározták az emberiség jövőjét. A tények legkötélezettje volt ő, a valóság gyors felismerésének lekötelezettje, aki minden kortársát megelőzve a helyzet biztos analízise alapján előre megérzett döntéseket és ahhoz idomította javaslatait, tetteit. Hatalmas elméleti tudása, széles körű olvasottsága mellett, a leggyakorlatibb ember volt: szemében minden elméleti megállapítás annyit ért, amennyit a gyakorlat igazolt belőle. Ezen analizáló és szintetizáló érzék tette örökre halhatatlanná. Lenin gondolatmenete — á marxizmus alkalmazása — volt az 1900-as évek Oroszországénak egyetlen égő fáklyája, helyes útmutatója. Lenin volt az első, aki a végiggondolt célkitűzések megvalósítását tevőlegesen elindította, élete végéig szorgalmazta. Hatalmas agitációs és szervező munkáit végzett. „Akkor — írta —. hogy ne csak szavakban legyünk a tömegek pártja, egyre nagyobb tömegeket kell bevonnunk a párt- ügyekbe való részvételbe, szakadatlanul törekedve arra, hogy fejlesszük őket a politikai közömbösségtől. .. a pártba való szervezett munkáig”. Marx—Engels azt hitték — és ebben az első világháborúig más szocialisták sem kételkedtek — hogy a szocializmus elsőnek a világ legfejlettebb kapitalista országaiban fog győzni, mégpedig több országban egyszerre. Lenin volt az, aki felismerte, hogy a munkásosztály elleni megbocsáthatatlan bűn lett volna az oroszországi helyzetet félreismerve fegyveres forradalomtól eltekinteni és lemondani a győzelem lehetőségéről. A tömegek kézbe vették a hatalmat, abban a tudatban, hogy hamasszességében, a vita mégis- csak előbbre vitte a szű- kebb haza szeretetének, értékei megbecsülésének nemes ügyét. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek érdekében az ötvenes évekhez képest a. megyei párt- bizottság és a megyei tanács vb- vezetői fáradoznak legtöbbet, hogy legyen mivel Tolna megyének jó értelemben büszkélkedni, hogy legyen egyre több a megye dolgozóit „összekovácsoló” létesítmény. Az új és a régi értékeinkben rengeteg a hazafiságra buzdító, a szűkebb haza szeretetét tápláló lehetőség. Szándékunk továbbra is az, hogy segítsünk éleszteni a Tolna megyei patriotizmus tüzét. Külön nyomatékot kap ez a téma most, a Hazafias Népfront XV. kongresszusa tükrében. Éppen ezért egy, a kongresz- szus állásfoglalásából vett idézettel zárjuk összefoglaló cikkünket: „Kiemelkedő hivatása a népfront- mozgalomnak a szocialista nemzeti tudat, a hazafiság érzésének ápolása, erősítése és eszmei formálása. Élővé keli tennünk értékes nemzeti hagyományainkat, gyarapítani kell honismeretünket, társadalmunk közügyévé kell tenni nemzeti létünk nagy kérdéseit”. S ki tagadhatja, hogy e gondolatokhoz szorosan kapcsolódik a Tolna megye patriotizmus ügye is. rosan segítségükre jön a világ- forradalom, legalábbis a legfejlettebb tőkés országokban bekövetkező szocialista forradalom. Nem így történt Ezután felmerült a kérdés, hogy ha a belső elmaradottság és az imperializmus ellenében sikerül is megtartani a hatalmat hogyan lehet ebben a kisparaszti, műveletlen Oroszországban felépíteni a legmodernebb technikát a legfejlettebb ipari és mezőgazdasági termelést feltételező szocializmust? Ma már, több évtized távlatából az egyedül lehetséges válasz e kérdésre egyszerűnek, csaknem magától értetődőnek látszik. De akkor, 1920-ban, 1921-ben Lenin kivételes átfogó tudására, rendkívüli szellemi bátorságára, hatalmas képzelőerejére éis a nemzeti és nemzetközi forradalom menetének éber figyelemmel kísérésére, a belőle adódó tömeges tapasztalatok tanulságainak gyors és helyes levonására volt szüíkiség a válasz megtalálásához. Kiindulópontul az 1921-ben bevezetett „új gazdasági politika”, a NÉP szolgált. Ez — Lenin szavaival — „az államhatalmat kezében tartó proletariátus és a paraszti lakosság többségének megegyezése” volt. Ezután nyitva maradt a kérdés, hogyan lehet a mezőgazdaságban rátérni a nagyüzemi termelésre, mely egyedül teszi lehetővé a modem tudomány és technika alkalmazását. Lenin válasza erre a kérdésre az volt: a falusi lakosság tömegeit egyesítő szövetkezetek megszervezésével. Ezután meg kellett teremteni a nagyipart, melynek fejlődését meghatározta az 1918-ban megjelent írása, „A szovjethatalom soron lévő feladatai”. Ebben fő gazdasági feladatként a nagyipar anyagi alapjának biztosítását, a fűtőanyag-, a vastermelés, a gépgyártás. a vegyipar fejlesztését, a lakosság tömegeinek kulturális felemelkedését, a dolgozók fegyelmének, szakértelmének, a munka intenzitásának fokozását, a munka jobb megszervezését tűzte lei célul. „A szocializmus megvalósíthatóságát éppen az határozza meg — írta többek között —, hogy milyen sikereket tudunk elérni a szovjethatalom- nak és a kormányzás szovjetszervezetének a kapitalizmus legújabb haladó vívmányaival való egyesítése terén”. A hatalomra került osztálynak nem volt. nem lehetett tapasztalata a gazdasági építés vezetésében. „Bebizonyítottuk — írta Lenin egy évvel az előbb említett cikk után —, hogy építeni kell. de egyáltalán nem válaszoltunk arra a kérdésre, hogyan kell építeni. Minden egyes államosított gyár... felmérhetetlen nehézségeket okozott nekünk... sokan azzal vádoltak, ... hogy hozzáfogtunk a dologhoz anélkül, hogy tudnánk, hogyan kell azt végigvirmünk... Mintha lehetne nagyobb forradalmat úgy végrehajtani, hogy már jó előre tudjuk, hogyan kell azt végigvinni» Mintha ezt a tudást a könyvekből szereznénk! Nem, a mi megoldásunk csak a tömegek tapasztalatai alapján születhetett meg”. A legújabb haladó vívmányoknak és „a tömegek tapasztalatainak" felhasználása — ez a valóban tudományos gazdaság- vezetés alapja. Valóban tudományos gazdaságvezetésre először a szocializmus ad lehetőséget. De a lehetőséggel együtt ezt kötelezettséggé is teszi. Lenin mélyen átérezte ezit a kötelezettséget. Ezért örömmel üdvözölte az 1920-ban megjelent egységes gazdasági tervet. Kíméletlenül gúnyolta és ostorozta azokat a közgazdászokat és publicistákat, akik általános elveket, jelszavakat és általános terveket főznek ki, tehát üres szalmacsépléssel foglalkoznak, ahelyett:, hogy figyelmesen és gondosan megismerkednének saját gyakorlati tapasztalatainkkal. „Arra van szükség — írta, hogy a közgazdászok, publicisták, statisztikusok ne általánosságban fecsegjenek a tervről, hanem részletesen tanulmányozzák terveink végrehajtását, a gyakorlati munkában elkövetett hibáinkat, e hibák kijavításának módjait”. Az egységes gazdasági terv kialakult, mely röviden összefoglalva Oroszország villamosításának terve volt 10—15 évre tervezve. Most már együtt volt minden lényeges építőkő a szocializmus felépítéséhez és Lenin lelki szeme előtt megjelent a ragyogó kép, melyet előtte senki nem tartott megvalósíthatónak: a szocializmus felépítése, a világforradalomtól függetlenül is, Oroszországban. A látnoki szavak valósággá váltak. Valósággá kellett válniuk, mert Lenin hatalmas képzelőereje a valóság talajára támaszkodott, rengeteg tény tudományos elemzésére és általánosításara épített. Amennyiben ma a szocializmus építésében, gazdaságunk tökéletesitésében méltók akarunk lenni nagy tanítónkra, elsősorban a tudományos igényességben kell példát vennünk róla. Dr. SZENTGÄLI GYULA az MSZMP megyei vb-tagja
