Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
-**»r v octr jX tolna m Világ proletárjai egyesüljetek i : A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVm. évfolyam, 92. szám ARA: 80 FILLÉR Szombat, 1968. április 20. Befejezte munkáját a Hazafias Népfront IV. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken az országos tanács beszámolója és javaslatai fölötti vitával folytatta munkáját a Hazafias Népfront 4. kongresszusa. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai is. Az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozó bizottság munkájáról dr. Bognár József, a bizottság elnöke számolt be a kongresszusnak, majd a román delegáció vezetőjének felszólalása után Hunyadi Károly, Tolna megye küldötte emelkedett szólásra. Hunyadi Károly felszólalása Egyebek között elmondotta, hogy megyénkben a községi népfrontbizottságok tevékeny* gyümölcsöző munkája közéleti tevékenységre serkentette a falvak legjobbjait, s a népfrontaktivisták akcióibán mind többen vállalnak- részt- a közösség gondjaiból. Az elmúlt időszakban a tanácsok és a népfropt- bizottságok közti jó együttműködés számottevő eredményeket hozott a községfejlesztési feladatok traktorosok, gépkezelők, a különböző műhelyek dolgozói és az építőbrigádok tagjai. Hunyadi Károly ezután arról beszélt, hogy a népfront tömegnevelő munkájához nagy segítséget nyújtottak a falvakban rendezett magyar—szovjet barátsági estek. Kedvezően éreztette hatását a két nép barátságának ápolás áa vita lezárása után Erdei Ferenc. az országos tanács főtitkára foglalta össze a vita tanulságait. Ezután a kongresszus egyhangúlag elfogadta az országos ta- nácjs beszámolóját, az abban foglalt javaslatokat, és Erdei Ferenc válaszát. Ugyancsak egyhangúlag fogadták el a küldöttek — a főtitkári válaszban adott kiegészítéssel együtt — a Hazafias Népfront IV. kongresszusa állásfoglalásának tervezetét, továbbá a Hazafias Népfront új működési szabályzatát, valamint — a bizottságok elnökeinek kiegészítésével, észrevételeivel és Erdei Ferenc kiegészítésével együtt — a szocialista nemzeti egység egyes kérdéseivel foglalkozó vitaanyagokat. Kimondták: az országos tanács megfelelő formába öntve a dokumentumokat, juttassa el a népfront különböző szerveihez és bizottságaihoz. Végül a kongresszus megadta a felmentést az eddigi országos tanácsnak, elnökségnek és tisztségviselőknek. Ezután dr. Zsigmond László elnök terjesztette elő a jelölő bizottság javaslatát a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 174 tagjára. A jelölő bizottság elnökének jelentése után a küldöttek elfogadták — egy ellenszavazattal — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjaira előterjesztett javaslatot. Az országos tanácsba Tolna megyéből Brezovszky János állami gazdasági tehenészt (G érjen), Kelemen Jánost, az Egyesült Erő Tsz tagját (Zomha) és Nádssi J ózpef né selyemfonógyári munkást (Tolna) választották meg. Ezután az országos tanács megtartotta első ülését, s megválasztotta elnökségét és tisztségviselőit. Az országos tanács elnöke Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke lett, főtitkár Erdei Ferenc lett. A Hazafias Népfront 4. kongresszusa Kállai Gyula zárszavával ért véget. A Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalása a népfrontmozgalom helyzetéről és feladatairól Tolna megyei küldöttek a kongresszuson megoldásában. A törpevízmű- mozgalom akciói nyomán például a megye 107 községe közül 37-ben már működik ilyen falusi vízmű, s 12 helyen megkezdődött az előkészítő munka, A 37 vízmű 116 millió forintba került, s ennek 70 százalékát — pénzben és munkában — a lakosság adta. Abban, hogy ma már a megye lakosságának 54 százaléka vezetéki vizet használ — nem kis része van a Hazafias Népfront szervező, mozgósító munkájának. Ezután kiemelte, hogy az újjáválasztott népfrontbizottságok összetétele tükrözi azt a fejlődést amely a falusi társadalomban' az utóbbi évek során végbement. A földművelők mellett ma már ott vannak a falvakban — a politikai munka fontoj» bázisaként — az ipari munkások: ban az a sok maradandó, lelkesítő élmény, amelyet a Szovjetunióba indított megyei különvonatok utasai szereztek. Az utasok nagy része tsz-tag volt, köztük nem egy olyan, aki az utazás közben jutott el — életében először Budapestre. Tolna megye küldötte arról is beszélt: a népfront tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a különböző nemzetiségű községekben jó a közhangulat. Példaként említette, hogy megyéjében a paksi és a bonyhádi járás vegyes ajkú, több nemzetiségű községeiben az együttes munka, a szocialista társadalom építése az a közös nevező, amely tevékeny egységbe forrasztja a magyarokat. a németeket és a fizlá- vokat. A felszólalók között volt A. Szurkov, a szovjet békemozgalom elnökségének tagja, a Szovjet írószövetség titkára iß» majd A Hazafias Népfront 1968. április 17—19-én tartott 4. kongresszusa megvitatta a népfrontmozgalom tevékenységét a 3. kongresszus óta eltelt időszakban. Országunk gazdasági és társadalmi fejlődése, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája és az előttünk álló feladatok lehetővé és szükségessé tették, hogy a kongresszus mélyrehatóan megvizsgálja a Hazafias Népfront mozgalmi tapasztalatait és állást foglaljon a fejlődésünk jelenlegi szakaszában előttünk álló tennivalókra. 1. A kongresszus megállapította, hogy a 3. kongresszus óta eltelt négy év alatt a népfront tevékenységének a feltételei bővültek, s maga a mozgalom erősödött és fejlődött. A népfrontpolitika következetes érvényesítése és fejlesztése kedvező légkört teremtett a népfrontmozgalom kibontakozása számára, s a népfront szervei országosan megszilárdultak. Az országban 3500 népfrontbizottság működik, 130 000 taggal, s emellett több százezer a mozgalom aktív munkatársainak a száma. Kialakult a Hazafias Népfront helye és szerepe hazánk politikai, társadalmi életében, bár a mozgalomban rejlő lehetőségeket még nem aknáztuk ki a lehetséges mértékben. A népfrontmozgalom politikai életünk állandó tényezőjévé vált és rendszeresen állást foglal a főbb társadalmi és politikai kérdésekben. Az országgyűlési és tanácsi választások előkészítésében és lebonyolításában megnövekedett a népfront szerepe, s a rá háruló feladatokat eredményesen ellátta. A Hazafias Népfront választási felhívása nagy visszhangot keltett a választópolgárok széles körében, s az ennek alapján kifejtett választási tevékenység hozzájárult közéletünk demokratizálásához. Az egyre bonyolultabb nemzetközi helyzetben a Hazafias Népfront széles tömegek társadalom erejével támasztotta alá népköztársaságunk külpolitikáját, állást foglalt a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Különösen kiterjedt volt békemozgalmi és szolidaritási tevékenységünk. 2. A szocializmus teljes felépítésének időszakában továbbra is történelmileg indokolt a népfront léte, sőt további erősítése és fejlesztése szükséges. Népünk túlnyomó többsége egyetért a szocializmus céljaival, s a tásadal- munkban meglevő különféle világnézetű emberek és csoportok készek részt venni e célok valóra váltásában. Ennek alapja az osztályok és rétegek alapvető érdekeinek egybeesése. Társadalmi fejlődésünk adott időszakában azonban az osztályok, rétegek és a dolgozók egyes csoportjai között szükségszerűen átmeneti érdekütközések és részletbeli nézet- különbségek is jelentkeznek. Ezek feltárásában és feloldásában nélkülözhetetlen szerepe van a népfrontmozgalomnak. A szocializmus teljes felépítése azt jelenti, hogy élő valósággá tegyük mindazt, amit a szocializmus eszméi kifejeznek. Különösen feladatunk a szocialista tulajdon- viszonyok erősítése és fejlesztése a termelés növelése és az élet- színvonal emelése, szocialista intézményeink működésének állandó javítása, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése és nemzeti kultúránk felvirágoztatása. Mindebben az a legfőbb hivatása a Hazafias Népfrontnak, hogy a szocialista nemzeti egység erősítését és fejlesztését szolgálja. 3. -c - 1 A szocialista nemzeti egység politikája: szövetségi politika, népfrontpolitika, aminek az az alapja,, hogy a munkásosztály csak az egész dolgozó nép élén, széles osztályszövetségben viheti győzelemre a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcát. Ez a politika érvényesül a népfrontmozgalomban, amely társadalmunk valamennyi osztályának és rétegének összefogását valósítja meg a szocialista társadalom teljes felépítésére a kommunisták és a pártonkívüliek szervezett együttműködésével, a szocialista nemzeti egység megteremtésével és állandó erősítésével. A nemzeti egység fő bázisa a munkás-paraszt szövetség. A társadalmi és nemzeti haladás vezető ereje a munkásosztály és pártja, azonban a fejlődés során ideológiai és politikai törekvései mindinkább kiterjednek a parasztságra és más társadalmi rétegekre is. Az értelmiségi rétegeket nemcsak a szocialista és nemzeti célok közössége, hanem a származás is nagyrészt a két nagy termelőosztályhoz, a munkás-paraszt szövetséghez köti. A szocializmus kivívása és megvalósítása egykor csak a munkás- osztály harci programja volt, ma pedig nemzeti céllá vált. A szocializmus alapvető politikai érdekközösséget teremt a társadalom minden része számára és a szövetségi politika a részérdekek ütközésének a közös alapon való megoldását teszi lehetővé. 4. A népfront programja és legfőbb hivatása: a nemzeti egység politikájának mind teljesebb megvalósítása. A népfront ilyen történelmi szerepet töltött be a nép- hatalom kivívásáért folytatott harc időszakában is, a szocialista átszervezés végrehajtása során is. Ez a szerepe és hivatása most is, a szocializmus teljes felépítésének időszakában. Mint társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalma, olyan célokért (Folytatás a 2. oldalon)
