Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

“"5T ** cll V • vcir V tolna megyei. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK i A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam. 90. szám ÁRA: 80 FILLER Csütörtök, 1968. április 18. Megkezdte munkáját a Hazafias Népfront IV. kongresszusa Szerdán délután az Építők. Ró­zsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte tanácskozását a Ha­zafias Népfront IV. kongresszu­sa. Az elnökségben foglalt he­lyet Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Kádár János, az MSZM P Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Taná­csának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Nemes De­zső, az MSZMP KB pártfőiskola- igazgatója, az MSZM P Politikai Bizottságának tagjai, valamint Németh Károly, az MSZMP Po­lli kai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára. Az elnökségben foglalt helyet Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizott­ságának elnöke is. Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. bejelentette, hogy ' a kongresszus előkészítéseként min­den szinten megtartották a helyi választási gyűléseket, a járási alakulóüléseket, a megyei és fő­városi küldöttértekezleteket, s újjáválasztották az ország 3692 népfrontbizottságát. A testületek 116118 tagja között megtalálhat­juk társadalmunk minden osz­tályának és rétegének, hazánk politikai, társadalmi szervezetei­nek, mozgalmainak, valamint nemzetiségi honfitársaink kép­viselőit. A megyékben és a fő­városban összesen 805 küldöttet választottak a kongresszusra. A küldöttek ezután egyhangú­lag elfogadták a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának ja­vaslatát a kongresszus napirend­jére. A Hazafias Népfront IV. kong­resszusának napirendje: 1. Elnöki megnyitó beszéd. Tartja: Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. 2. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának beszámolója és javaslatai. Előadó: Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 3. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának megválasztása. Harmati Sándor megnyitója után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke emelkedett szó­lásra. Kállai Gyula ezután arról be­szélt, hogy a szocializmus meg­változtatta Magyarország gazda­sági, társadalmi arculatát. A szo­cializmus teljes felépítése a 10 millió magyar személyes ügye lett. Ezt a célt az MSZMP leg­utóbbi kongresszusai jelölték ki. Kállai Gyula megnyitója Kállai Gyula kiemelte: kong­resszusunk feladata, hogy az el­múlt idők tapasztalatait a jelen­legi körülmények figyelembevéte­lével meghatározza a mozgalom legközelebbi, konkrét tenni­valóit. Beszélt a kongresszus előkészí­tő munkájáról, majd így folytat­ta: — A Hazafias Népfront mun­kájának értelmét történelme so­rán mindig az adta, hogy a mun­kásosztály vezetésével a nagy nemzeti célok megvalósítására tö­mörítetté a társadalom erőit. Nemzeti egységtörekvésekkel tör­ténelmiünk korábbi szakaszaiban is találkoztunk. Szilárd és erős nemzeti összefogás azonban csak akkor vált lehetővé, amikor a tör­ténelem színpadán megjelent a tudományos szocializmus eszméi­vel felfegyverzett munkásosztály, melynek céljai nem a szűkén vett osztályérdekeket, hanem mán. den elnyomott osztály és réteg érdiekeit fejezik ki. Foglalkozott a gazdasági reform bevezetésével, a szocialista demok­rácia szélesítésével, majd így foly­tatta: — A népfront munkájának ma nagyobbak a lehetőségei, jobbak a feltételei, mint bár­mikor korábban voltak. Külpolitikai kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a népfront­mozgalom mindenkor igyekezett eleget tenni nemzetközi kötele­zettségének. Kállai Gyula befejezésül han­goztatta: — Amikor munkánkat meg­kezdjük, kifejezzük azt a szilárd meggyőződésünket, hogy mozgal­munk a kongresszus magas fó­rumáról ismételten kinyilvánítja egyetértését nagy nemzeti cél­kitűzésünkkel, a szocializmus tel­jes felépítésével, s közvetlenül és hatékonyan hozzájárul annak megvalósításához. Továbbfejlődésünk legdön­tőbb tényezője, hogy a szo­cialista nemzeti egység tár­sadalmi alapjait hogyan tud­juk tovább erősíteni. Beszélt arról, hogy fejlődik és erősödik a munkás-paraszt szö­vetség. A megnövekedett mun­kásosztály országunk minden te­lepülésén jelen van és falvaink lakosságának is mind nagyobb részét alkotja. A munkás-paraszt szövetség politikájának fejlődé­sével együtt a parasztság tevé­kenysége, közéleti aktivitása is mindinkább növekvő. Foglalko­zott a különféle értelmiségi ré­tegek szerepével, majd ki­jelentette: a szocialista nemzeti egység politikája nemcsak törek­vések és szándékok kifejezése, hanem egy valóságban zajló tör­ténelmi folyamot továbbvitelé­nek és fejlesztésének a program­ja is. A szocialista nemzeti egység fejlesztése, társadalmi alap Népfrontpolitikánk a szocialista nemzeti egység politikája jainak erősítése és a hazafias­ság érzésének ápolása tovább­ra is egyik legfőbb feladata a Hazafias Népfrontnak. Erdei Ferenc a továbbiakban megemlékezett a múl/t évi vá­lasztásokról, amelyeket a szocia­lista demokrácia fejlesztésének egyik fontos történeti állomása­ként értékelhetünk. Megemlítet­te azt is. hogy az új választási törvény által biztosított lehető­ségieket nem aknáztuk ki eléggé. Erdei Ferenc ezután így foly­tatta: A Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tömeg- politikai bázisa legyen az ál­lamhatalom helyi szerveinek, az eddiginél gyakrabban éljen észre­vételező, esetenként bíráló és javaslattevő jogával, g a szocia­lista demokrácia fejlesztésének állandó tényezőjévé váljék. Ezután részletesen szólt a szo­cialista demokrácia jellegéről, s megállapította, hogy a demokra­tikus szabályok között nem érvényesülhet a szocia­lizmus céljaival ellentétes e*ő, viszont a szocializmust építő erőknek demokratikus formák között kell érvémye- sfilniök, különben önnön céljukkal kerül­nek ellentétbe. Ezután arról beszélt, hogy de­mokratikus fejlődésünk előre­haladásával is összefügg a gaz­daságirányítás reformja. Az új mechanizmusban fokozott szere­pet kap az önálló kezdeménye­zés és ezzel együtt mind a vál­lalati, mind az egyéni anyagi ösztönzés. A modell világos: a munka, a nagyobb teljesítmény legyen a hajtóerő. — mondotta Erdei Ferenc. Ezután arról beszélt, hogy a reform bevezetése utáni első lé­pések biztatóak. Az irányító sze­rep és a felelősség legnagyobb súlya e politikai munkában is a pártra hárul, de a többi szerve­zeteknek és mozgalmaknak iß ki kell venniök részüket ebből a munkából. Feladatunk elsősor­ban a párt gazdaságirányító és ehhez kapcsolódó agitációs és propagandamunkájának erősítése és kiegészítése. (Folytatás a X oldalon.) Az országos tanács referátumát Erdei Ferenc főtitkár terjesztet­te elő. Bevezetőben megállapítot­ta. hogy a III. kongresszus óta a népfrontmozgalom a megszilár­dulás és az egyenes vonalú fejlő­dés útján haladt előre. A néphatalom kivívása, megvé­dése és megszilárdítása: a szocia­lizmus alapjainak lerakása, szo­cialista társadalmunk fejlesztése és ezen az alapon elért nemzeti előrehaladásunk egyértelműen bi­zonyítja, hogy hazánkban sikere­sen valósítjuk meg azt a nép­frontpolitikát, amelyet a munkás­osztály és pártja kezdeményezett. S amelyhez társadalmunk mind szélesebb körei csatlakoztak. A nemzeti egység politikája ez, amely a szocializmus alapjain tereinti meg a mun­Erdei Pereme beaxéde kásosztály, a parasztság, to­vábbá a értelmiségi és egyéb létegek szövetségét. Helyes volt ez a politika, ezt különösen bizonyítja, hogy nem­zeti fejlődésünk néhány történel­mi jelentőségű feladatát sikerült eredményesen megoldanunk. Ilyen volt elsősorban a néphatalom megvédése és megszilárdítása, to­vábbá a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A legfőbb ez utóbbi­ban az, hogy a termelés csökke­nése nélkül valósult meg a szö­vetkezeti átszervezés, továbbá oly­módon, hogy az átszervezés után gyorsan konszolidálódott a ter­melőszövetkezetek nagyobb része, s a mezőgazdasági termelés — viszonylag fogyatékos anyagi­műszaki feltételek mellett —■ erő­teljesen fellendült. Ilyen jelentő­ségű — és szintién sikeresnek ígér­kező — feladat a gazdaságirányí­tás reformja is, amely növeli a gazdálkodó szervek kezdeménye­zését és felelősségvállalását, gya­rapítja népgazdaságunk erőforrá­sait. Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, amj a köz­gondolkodásban, a társadalmi lég­körben végbemegy. A kritikai szellem erősödése és a bátrabb vi­ták kibontakozása magában vé­ve is eredmény, de még inkább eredménynek tekinthető ezek tar­talma, jellege. Erdei Ferenc kijelentette: nép- frontpolitikánk a szocialista nem­zeti egység politikája, fejlődőben van. Mindaz, amit eddig elér­teni:, e politika helyességét iga- r-clja, minden feladatunk, amit jövőnk érdekében meg kell olda­nunk. ezen az alapon tűzhető Isi, Kitüntetések a Hazafias Népfront IV. kongresszusa alkalmából A Nép»köztársaság Elnöki Taná­csa a Hazafias Népfront IV. kong­resszusa alkalmából, a népfront- mozgalomban kifejtett tevékenysé­gük elismeréséül 9 személyt a Munka Érdemrend arany fokoza­tával tüntetett ki. A Munka Ér­demrend ezüst fokozatát 42-en bronzfokozatát piedig 50-en kap­ták meg. A kitüntetéseket szerdán a Par­lament kupolacsarnokában Lo­sonczi Pál a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke adta át. Beszédében meleg szavakkal mél­tatta a kitüntetettek érdemeit és jó munkájukért a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­sága, valamint a forradalmi mun­kás-paraszt kormány köszönetét tolmácsolta az ünnepeiteknek. Jelen voltak a kitüntetések át- ádásánál Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának főtitká­ra, Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnö­ke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai; Dobi István, nem­zetközi Lenin-békedíjas, az El­nöki Tanács nyugalmazott elnöke* Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, dr. Harrer Ferenc, a Hazafias Népi- front Országos Tanácsának al- elnökei. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents