Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-17 / 89. szám

fites. április 17.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG

5

Amint elképzelte

A dunajöldvári fiatalok helyzete — A vízellátás — Az iparfejlesztés

Az egyik dunaföldvári’ olvasónk, Cseh András a közvéleménykutatási pályázatra beküldött kérdőíven a „Ha Ön lenne újságíró, milyen témában, kivel készítene a megye, a lakóhelye, munkahelye vezetői közül interjút? Mire szeretne választ kapni?” kérdésre a következőket írta: „Megkérdezném a falu vezetőit, hogy miért olyan elmaradottak a falu kommunális viszonyai”. A levél alapján elindultunk, hogy interjút készítsünk olvasónk elképzelése szerint. Először is Cseh Andrást kerestük fel. Mivel nem találtuk a lakásán, utána mentünk a munkahelyére, a gumiipari ktsz-be. A beszélgetésbe mások is bekapcsolódlak, így Dánó Lajos, Süveges József, Kovács Lajos és Sallai Ferencné. A kérdésekkel bekopogtattam a községi tanácshoz, s a vb-titkár- tól, Szegvári Jánostól kértünk választ.

íme az egyes kérdések és válaszok:

— Nincs a fiataloknak megfelelő helyiségük, ahol összejöhetnének, klubdélutánokat, esteket tarthatnának. Mi itt a ktsz-ben hetvenen vagyunk fiatalok, de se nekünk nincs, se a falu többi fiataljának. Mit szándékozik tenni a tanács?

— Nincs megfelelő művelődési otthonunk, ifjúsági klubunk, ez igaz, de azért azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a meglévő sincs eléggé kihasználva. Biztosítottunk már például a kisiparosok részére klubot, de nem használták ki. Mindenesetre azon vagyunk, hogy mielőbb felépüljön egy modern ■ művelődési otthon. Jelen pillanatban nem tudunk * önálló klubot biz- tosítani a fiataloknak, de a művelődési otthonban annak is lesz helye. Már készül az otthon terve, a helyet is kijelöltük részére. A tanács lehetőségei — sajnos — korlátozottak. Éppen ezért kell felvetni azt is. hogy ilyen téren többet tehetnének az egyes vállalatok, szervek is a maguk területén. A gumiipari ktsz például feltétlenül áldozhatna egy ilyen klubra, mert hiszen sok fiatalja van. s a termelési kapacitása, nyeresége is jelentős.

— A fiatal házasok jelentős része nem rendelkezik megfelelő lakással. Sokan drága lakbért fizetnek egy rossz szobáért. Miért ne lehetne szervezni ifjúsági lakásépítő akciót.

— A lakáshelyzet nálunk is súlyos, s a fiatal házasok egy része valóban nem a legjobb körülmények közt lakik. A házépítési akciónak semmi akadálya, csak szervezzék meg a fiatalok, mert ez az ő feladatuk. Mi támogatjuk őkét, mint ahogyan minden lakásépítési szándékot a legmesszebbmenően támogatunk. Az egyik most építkező társasházi csoport esetében még bizonyos anyagi terheket is magunkra vállaltunk, csakhogy minél előbb tudjanak építkezni. A telek az építkezéshez biztosított, most is van az OTP-ben legalább

30 megvásárolható telek, s közben készítjük elő az újabb beépíthető területet.

— A tanács nem támogatja megfelelően a sportot? Miért?

— Ezt nem állítanám. A sportkör anyagi ügyeit éppen én intézem, mert magam is sportbarát vagyok. Tessék megnézni a könyvelésünket, ez évben is vagy 50 ezer forintot kitevő tanácsi támogatás szerepel benne.

— Az orvosi rendelőhöz nincs megfelelő út, nehéz megközelíteni.

— Nem tudom pontosan, hogy melyikre, mire gondolnak. Egy tény: a most épült, illetve épülő orvoslakások és rendelők is, a régebbiek is vagy kövesút mellett vannak, vagy épül hozzájuk az út.

— Az orvoslakás, illetve rendelő nincs bekapcsolva a telefonhálózatba. Sürgős esetben nem lehet telefonon hívni az orvost, csak személyesen.

— A régebbi orvoslakásokban, illetve rendelőkben van telefon, ahol pedig nincs, annak a bekötését megrendeltük.

— A falunak van egy szégyenfoltja, a cigánytelep a régi putrikkal. Miért nem számolja fel a tanács?

— Egyetértünk a felvetéssel, de nem megy máról holnapra. Tettünk már bizonyos lépéseket, így például amelyik cigánycsalád elköltözik onnan és lerombolja a putriját, 5000 forint támogatást kap tőlünk. Már meg is kezdődött az elköltözés, de lassan megy.

— A cigánytelep tele van szabadon szaladgáló és harapós kutyákkal. Az emberek idestova már nem mernek arra járni, mert félnek a kutyáktól.

— E problémát ismerjük, egyetértünk a felvetéssel. Eddig nem sokat tehettünk a rendelkezések értelmében, most azonban már van olyan rendelet, amelyik feljogosít bennünket arra is, hogy radikálisan megoldjuk a problémát.

— Sokat beszéltek már a vár helyreállításáról, de még mindig nem történt semmi változás. ..

— Ez műemlékvédelmi téma, és nem a mi közvetlen feladatunk.

— Rossz a faluban a vizel látás, a meglévő vezetékben sincs megfelelő nyomás, ugyan akkor egy csőrepedés miatt már régóta ömlik a víz az utcára. Mit szándékozik tenni a tanács?

— A vízellátásunk valóban rossz, éppen ezért kezdeményeztük a törpevízmű építését. A társulás megalakítása most folyik Sajnos, sokan csak reklamálják a rossz vízellátást, de most, hogy egy kis áldozatot is kellene hozni, tartózkodnak. Ezért nehezen tudunk előrébb jutni a társulat megalakításában is. A vízmű tervét többször kellett már módosítanunk, ami egy csomó pluszkiadást is igényelt. Mi azonban sem anyagiakat, sem szervező- munkát nem sajnálva mindent megteszünk a törpevízmű megvalósítása érdekében, mert e nélkül nem javítható meg a falu vízellátása.

— Nincs elég ipar és elhelyezkedési lehetőség a faluban. ügy hírlik, hogy több vállalat ide akart települni a faluba, csak a helyi vezetőktől nem kaptak kedvező ajánlatot. Kíváncsi lennék, hogy mit szólnak ehhez a helyi vezetők.

— Azt hiszem, ez esetben nem elég pontos a tájékozottság. Valójában járt itt ilyen ügyben tárgyalni több szerv képviselője, s még nincs is lezárva minden ügy. De hogy mi megtet- tünk-e mindent azért, hogy azok idetelepüljenek, ezt még vitatni sem lehet. Szívesen biztosítottunk volna helyet k>. de végül is nem mi mondtuk ki a végső szót, hanem a felsőbb szervek. Némelyik szerv kész épületeket, üzemházakat kért. Ilyet természetesen nem tudunk biztosítani, mert nincs. Az iparosodás, a munkaerő foglalkoztatása nagy gondunk, ezzel foglalkozunk is, méghozzá nem is ötöd- rangúan, de sajnos, mi sem tudjuk máról holnapra megoldani a problémákat, mint ahogyan más helységekben sem.

— Ha egy út elromlik, a kijavítása miért vesz igénybe olyan sok időt?

— Ez elsősorban pénz és kapacitás kérdése. A rendelkezésünkre álló pénzből nem telik többre.

BODA FERENC

Milliós veszteségek hanyagság miatt

A solti üzem vállalná a megyénkben elhulló állatok feldolgozását

Óriási veszteség a megyének, hoigy az elhullott állatokat nem gyűjtik be takarmánykészítés céljából. Állati fehérjére nagy szükség van, amióta takarmánykeveréket etetnek. Évente általába 8400 mázsa húslisztet használnak fel megyénkben a keverőüzemek. Ennek legalább 50 százalékát belső forrásból lehetne fedezni, sőt ha jól meg tudnák szervezni az állati hullák begyűjtését, feldolgozását, talán nem is nagyon szorulnánk külföldi anyagra. Ez pedig nagy megtakarítás lenne valutáris szempontból is.

Az állati hullák begyűjtése nemcsak hazai probléma, hanem világviszonylatban te nagy gond, tehát megyénk esete csöppet sem kirívó. Mégis, talán mivel Tolna megye elsősorban állattenyésztő vidék, nálunk az átlagosnál nagyobbnak látszik a veszteség.

Évek óta dolgoznak a begyűjtés megszervezésén a megye veretű ■ állatorvosai. Korábban azt

ajánlották, épüljön Tolna megyében önálló feldolgozó üzem. Ez sajnos nem valósult meg, ráadásul a pécsi üzem is leállt. Dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás vezetője továbbra is fáradhatatlanul szorgalmazza az előbbrejutást, ennek érdekében fölvette a kapcsolatot a solti üzemmel. Tájékoztatása szerint a solti, feldolgozó üzem örömmel vállalná a Tolna megyében elpusztult állatok felhasználását, húsliszt előállítására. Ha megyénk meg tudja oldani a begyűjtést, az üzem még a fuvardíjat is kifizetné és a terméknek, az előállított állati fehérjének 50 százalékát visszaadná. A korábbi begyűjtési díjat is felemelték. Sokkal kedvezőbbek tehát a körülmények, cs^k az elpusztult állatok szakszerű, gyors begyűjtéséhez, az egész megyéből történő rendszeres ösiszeszedéséhez kellenének járművek.

A több éves felmérés, amit megyénkben végeztek, mindennél meggyőzőbben bizonyítja, hogy valóban sok a veszteség. Például 1965-ben több mint 13 ezer mázsa fehérjetakarmány-alapanyag ment veszendőbe. Ha méghozzávesszük a következő év első negyedévének veszteségét, ez a mennyiség összesen négy tehervonat rakományát ki tenné. Milliós, sőt több milliós veszteségekről van szó egy-egy esztendőben.

A sürgős megoldásra váró témával foglalkozott legutóbbi küldöttgyűlésén a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége is. Belefoglalták az elnökségi beszámolóba és dr. Kováts Jenő egy felszólalás erejéig kifejtette véleményét és javaslatait. Napirenden van tehát az ügy gyakorlatilag is, s reméljük, lesz eredménye a sürgetésnek.

Üj típusú magnetofon és rádió-telefon

A budapesti Rádiótechnikai Gyárban elkészült a legújabb típusú magnetofon, az M-ll-es mintapéldánya. A készülék két magnetofon jó tulajdonságait egyesíti, vagyis: kazettáról aZ orsóra, illetve orsóról a kazettára is átmásolható o, felvétel.

A gyárban ugyancsak elkészült az FM—05—163 típusú, hordozható URH rádió-telefon mintapéldánya is. A teljesen tranzisztorisiált berendezés nagy sikerre tarthat számol.

Bernáth László technikus a magnetofon kazettás részét vizsgálja.

Próbálják az új tranzisztoros telefont.

(MTI-fotó — Bara István felvételé) ,

Új halastérendszer Majsapusztán

Befejeződött a Tolna—Baranya megyei Halgazdaság csaknem 1700 hold víztükrű tavainak a tavaszi benépesítése, kihelyezték a több százezer hajivadökot. S nagyobbrészt a 15—40 dekás két- nyaras pontyokat, amelyek őszszel 1—2,5 kilós nagyságban kerülhetnek majd a piacokra. Maj- sapusztán, Regöly közelében új hatastórendszer Is épült. Hét és fél millió foiinc költséggel építették az új tavakat, az új telelőrendszert, felújították és bővítették a régebbieket, s' így mintegy 130 holddal növekedett a gazdaság tótükre.

A halgazdaság a tavalyi, takarmánnyal módosított tervét 110,5 százalékra túlteljesítette. Az idei terve szerint hatezer mázsa halat

küld majd a piacokra, boltokba, s ezenkívül még csaknem ,3700 mázsa kacsahúst is ad el. Ugyanis, ebben az évben először tér rá a baromfineveléssel hasznosított, komplex hal termelésre: már a saját törzsállományából szaporított, kelttetett százötvenezernél több pecsenyekacsát nevel a tavakon. S hogy az előnevelők ne álljanak időközönként üresen, abban az időszakban pecsenyecsirkéket nevelnek, s a tervük szerint negyvenezer húscsárkét adnak 1.10 kilós súlyban az átvevő vállalatnak. Á gazdaság sok halat exportál külföldre, főleg mindkét Németországba. és Csehszlovákiába, belföldre pedig hetenként 150 mázsányit küld a boltikba, Szekszárdiba, Pécsre. Kaposvárra.