Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
♦“♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦»♦♦ 1 968. március 10. TOLNA MEGYEI NF.PŰJSAG 9 ORSZÄGÜTI pillanatkép Fotó; Bakó Jenő Az „ összeférhetőtlen é* £ 1őszöt altkor kezdtem sejteni, hogy kizárólag úgy érdemes élni, ahogyan Király Endre él, amikor 1966 nyarán másodszor törték be a fejét, másodszor fúrták meg a lehető legsikeresebben, s ő fel sem vette az ütéseket, mert ismét fejjel indult neki a falnak. Elment Tolna megyéből, sokak számára követhetetlen logikával, ahelyett, hogy nyugalmas állást keresett volna, — Baranya megye egyik leggyengébb közös gazdaságában. — a felsőmindszenti Ady Endre Tsz-ben vállalta el az elnöki tisztet. Öt évvel ezelőtt találkoztam vele először, munka- módszerét nem mindenben találtam jónak,de azóta minden érdekel, ami vele történik, személye egyre jobban foglalkoztat, mert vele kapcsolatban is azoknak a nagy kérdéseknek a megfejtése előtt állunk, amelyek a szocializmust építő társadalom számára sorsdöntők. Egyik ilyen kérdés a következő. Előfordulhat-e egy közösségben, hogy a közösség sorsáért felelős tisztségviselők többsége szájhős, áltekintély, egyszóval a beosztással járó tennivalókkal nem törődő, éppen ezért élősdi ember? Ebből következik a másik kérdés. Mi történik akkor, ha váratlanul közéjük csöppen egy korszerűen gondolkodó robbanékony természetű, dolgozni tudó, nagy szakmai műveltséggel rendelkező kommunista? A válasz kézenfekvő. óhatatlanul harc, ahogy meg szoktuk fogalmazni, személyi torzsalkodás kezdődik. De a küzdelem végkifejlödése ma még legtöbbször egyenlőtlen és egyoldalú: a többség győz és sokszor az bukik el, akinek a társadalom jól felfogott érdeke szempontjából győznie kellene. Azért van ez így, mert a dolgozni tudó ember az élősdiek hadát mindig nyugtalanítja, zavarja. Igyekeznek tehát bebizonyítani róla, hogy összeférhetetlen, türelmetlen, goromba, népszerűtlen ember. S az a furcsa, hogy ez tényleg igaz. Király Endrét mindig elfogta a „harctéri idegesség”, amikor hallotta a bölcselkedést arról, hogy nem lehet egyszerre mindent felfújni, nem lehet az embereket máról holnapra megváltoztatni, meg így, meg úgy, meg amúgy. S amikor túllőtt a célon, fegyvere visszafelé sült el, mert most már volt miért kikezdeni ég volt hol az összeférhetetlenséget rábizonyítunk A rövidebbet húzta. De miért? Feltehetően azért, mert ma még a közélet szintjén csak a legritkább esetben merjük feltételezni, hogy egy kisebb közösségben egy embernek több lehet az igazsága, mint a vele szemben álló tíznek, vagy húsznak együttvéve. Most, hogy Király Endrét „új állomáshelyén” újból felkerestem, elhívott a lakására, hogy „keresünk egy helyet, ahol nyugodtan tudunk beszélgetni". Cseppet sem változott. Erős, magas fiatalember, majd, kicsattan az egészségtől és szókimondó, de annyira, hogy az már szinte fanatizmus, az már valósággalfélelmetes. Ki meri most is mondani, hogy előző munkahelyén, Felsőnyéken, legtöbbször a nem létező érdemek falába ütközött. Hallgatom, s érzem, hogy most nem csupán arról a felsőnyéki emberről van szó, akinek azért szent a szava és azért volt Király Endréről is megfellebbezhetetlen az ítélete, mert állítólag részt vett a harmincas évek ozorai aratósztrájkjában, nemcsak róla, többről. Az áltekintélyek helyenként még meglévő uralmáról van szó. Napjainkban legalább annyi politikai és gazdasági Icárt okoznak az áltekintélyek, mint ameny- nyit az ötvenes években okoztak a kiskirályok. Hogyan? „Neki hittek, nekem nem. Amit ő mondott, az mindig igaz volt. De azt soha nem nézte meg senki, hogy mennyit ér a munkája,” — mondja Király Endre. A valódi érdemeket a kommunisták soha nem szokták felhasználni mások megfélemlítésére, fúrására, pozíció megtartására. Megfigyelhetjük, a valódi érdemekkel rendelkező elvtársak túlságosan is szerények. A szerénytelenségre, a basás- kodásra kizárólag azok képesek, akiknek mindennél fontosabb, hogy saját tákolmányú érdeA zöldfőzelék jelentősége meiket megóvják a széthullástól.1 Rájuk nézve a Király Endre-féle vágású ember annyi, mint a határt pusztító jégverés, a búzatáblára nézve. De miként lehetséges, hogy az áltekintélyeknek „hisznek”, a Király Endréknek nem mindig. Valószínűleg azért, mert hiába mennek a dolgok évek óta nagyon rosszul egyik. vagy másik közösségben, az áltekintélyt oly mesterséges nimbusz övezi, hogy a vele élők nem mernek szólni, a felsőbb szervek meg szinte politikai vétségnek tartják, „megmérettetni” és megnézni, hogy valódi-e, vagy csak hamis pénz. S ezek után azért kezdem hinni Király Endréről, hogy napjaink forradalmárja, mert Tolna megyében kétszer bukott él, de nem hátrált meg, harmadszor is nekifutott annak a veszélynek. amely a gyenge termelőszövetkezetekben okvetlenül fenyegeti a megalkuvást nem ismerő embert. Nem törődik azzal, hogy családos ember, nem törődik a nyugalmas élet lehetőségével, kizárólag az igazság érdekli. Ha most a felsőmindszenti közös gazdaság tíz év óta nyűglődik, s ha a vezetők egy része tíz év óta fújja, hogy nem szabad az emberek önérzetét megsérteni, nem lehet a dolgokat elkapkodni, nos. ha ezt fújják, akkor Király Endrének sok keresnivalója otf sincs. Jobb az ilyen közöf gazdaságot kikerülnie, mert ha nem teszi, ismét rásütik, hogy türelmetlen, összeférhetetlen, s magát tartja a legokosabbnak. Mosolyog, és egy pohár borral kínál, amikor mindezt elmondom neki. „Nem tudom, meddig leszek ekkora marha. Egyelőre semmi más nem érdekel, kizárólag a munka. Kétszer volt meg minden papírom, mehettem volna Olaszországba üdülni, pihenni. Félretettem a papírokat. Sok a dolog. Felsőmindszenten jól érzem magam. Volt már itt is összekoccanás, de nem mondják, hogy nem nézem semmibe az embereket. Választhat-. tam volna olyan helyet, ahol minden simán megy? Lehet. Gondoltam erre. Mondom. volt már itt is összekoccanás. Kijöttek a járástól. Nem néztek mást, csupán egyet: kinek van igaza? Utána mellémálltak, azt mondták, ez nem Király Endre bogara, ez törvény. Hát ezért is jobb, hogy nem választottam nyugalmasabb helyet.” — mondja. Az irányítása alatt álló, öt községre kiterjedő négy és fél ezet holdas Baranya megyei termelő- szövetkezet nem ért el látványos sikereket. Másfél esztendő a gyökeres változáshoz kevés. De valami azért történt. Egy hónappal ezelőtt Király Endrét egy öttagú küldöttség kereste fel. Felsőnyéki szövetkezeti gazdák. A küldöttségnek Kiss Lajos traktoros volt a szószólója. Az össze- férhetetlent, a türelmetlent, a gorombát, akit „senki nem szeret” hívták vissza Felsőnyékre. Egyelőre nem megy, marad. Egyszer már bizonyítani szeretne. Ehhez úgy véli. Felsőmindszent kitűnő terep. % 5 ajnálnám. ha bárki is félreértene, s legjobban fájlalnám, ha ő értene félre. Nem hibátlan ember, s ezt maga is tudja, s ezért izgulok miatta immár ötödik esztendeje. Féltem Király Endrét, mert hinni szeretném, hogy nem extrém eset, hanem annak a szocialista talajon felnőtt értelmiségnek a típusa, aki azért nem hajlandó elismerni a képmutatást, a csűrést-csavarást, a hazudozást, a szavak kiforgatásának mesterségét, mert kommunista. Délután azzal búcsúztunk el egymástól hogy a legközelebbi viszontlátásra. Elsietett. Temetésre ment. Meghalt egy fiatal traktoros, és hozzátartozói őt, az elnököt hívták el, megtartani a gyászbeszéde). Néztem távolodó, vállas alakját. Harcolni tud, de vajon Jcét . fejbetörés” után ineg)anulta-e már végre: hogyan kell gi/őzni? SZEKULITY PÉTER Nem ■ a kalória miatt fontosak étrendünkben. Fehérjét éis zsírt csak igen keveset tartalmainak. Cukor, keményítő inkább burgonyában és répafélékben fordul elő. A vitaminok. — a C vitajnin, a karcéin a sárgarépának A vitamint tartalmazó festékanyaga és a B vitaminok — valamint az ásványi anyagok miatt fontos a zöldség tóléte , beiktatása. étrendünkbe. Már az első. kora tavaszi napokon megjelenik a piacon a paraj, a fejes saláta, de kapható az ősszel eltett kelkáposzta is. Az úgynevezett leveles zöldség-, és főzelékfélék elsősorban azért értékesek, mert a levelükben a napfény hatására a víz, ásványi sók, stb. közreműködésével hasznos vegyületek jönnek létre. A zöld parajban, salátáiévélben. sóskában a legszembetűnőbb vegyület a levélzöld, a klorofill, valamint a sárga színű karotin. Itt fordulnak elő az életfontosságú c vitamin, ásványi anyagok, az enzimek, és az úgynevezett noyel>e. anyagok. Az utóbbi kettő 'ha csak a zöldség és gyümölcs nyers fogyasztása után várható. Ezért a friss salátát inkább ecetesen fogyasszuk, mert Így teljesebb értékű, mint főzelék formájában. Érdemes megjegyezni például azt is, hogy a kelkáposztának nem a belső, világossárga „szive” a legértékesebb. Több Ásványi anyagot, tápértékét tartalmaznák a haragoszöld külső borító levelek. A gyökerek. — a petrezselyem, sárgarépa, tormái — a gumók, a burgonya, a nálunk étkezésre nem használt csicsóka, s hagymák, a vörös- és új hagyma. I— vitaminok-, ban és ásványi anyagokban igen gazdagok. Bár a petrezselyem-, gyökér csak mérsékelten, a sárgarépa pedig csak alig tartalmaz C-vitamint, mégis ezek a légié-! nyegesebb C-vitaminforrásaink, Kevesen gondodnak arra, hogy mindaddig, amíg a burgonya föld-! részünkön ei nem terjedt, s népi táplálkozási cikké nem vált, áldozatok tízezreit szedte a Skorbut. Napi 30 dkg burgonya fogyasztása biztosítja egy felnőtt napi C-vi- taminszükségletének felét. Ugyanakkor a vöröshagyma, az ecetes saláta gazdag vitaminokban az újhagymát nem i« említve, ahol a zöld levélrészek tartalmazzák a legtöbb ásványi sót, s vitamint. Vitaminhoz juthatunk a gyorsfagyasztott paradicsom, zöldpaprika fogyasztásával. Ez sűrített vagy savanyított állapotban is igen értékes A káposztafélék és a karalábé szintén értékes C-yitótninforrás. Rozsdámén les eszközzel gyalulva; reszelve önálló, vagy vegyes saláták készítésével, jelentős vita-1 minmenriyiséghez juthatunk. Az ilyen saláta, — például sárgarépa, torma, ecettel ízesítve —, kitűnő hideg vacsora mellé ia Ez utóbbi zöldségfélék 'már annyira értékesek a kora tavaszi időszakban, — amikor a. fertőző betegségek .ellen minden- .vitaminforrást csatasorba kell $111 tani, — hogy szinte gyógyhatású ételként alkalmazzuk a családi étkezésekben. Or. IJndner Károly Előzzük meg a bajt! — A gyermekbalesetekről — '— Súlyos füstméngezéssel kórházba szállították B. József, B. István és B. Sarolta kiskorú gyermekeket . . . — Az úttestre rohant és a gépkocsi elütötte F, Ferenc 8 éves kisfiút.. . — Drámai küzdelem a megáradt folyóban M. Marika életéért.. . Gyakorta -olvashatunk a lapokban ilyen és ehhez hasonló híreket, amelyek gyermekbaäesetékről, szerencsétlenségekről számolnak be. jön a tavasz. A játszó gyerrpekek balesetei megszaporodnak, s a kórházak, a rendőrség naplóiban új rovatot, nyitnak, a gyermekbalesetekről. A játékba belefeledkezett gyerek labdája után fut, úttesten rollereidk. az országúton, sötétedés p.tá.n is kerékpárral száguldozik. Sokszor a felnőttek figyelmeztetésének, jó reflexeinek köszönhető egy-egy baleset elkerülése. Városi gyermek számára a falu nagy változást jelent. Minden új, érdekes, amit közelről szeretne megismerni. Aki vendég gyereket fogad magához, fokozott felelősséget válttal. A vendég gyerek lovat csak akkor hajtson, ha ho^ár értő felnőtt ül mellette. Traktor ra, mezőgazdasági gépre se engedjük felkapaszkodni, de (szakitinink rá időt, hogy megmutassuk a gyereknek, s elejét vegyük a bajt hozható kíváncsáskodásnak. * Az, utóbbi időben például mérgezési; rosszullétet okozott a gyomirtó vegyszerek belélegzése, kóstolgatása. Éppen ezért tartsuk jól zárható helyen a permetleyet, vegy-* szert, hogy a gyermekek ne juthassanak hozzá A füst mérgezés, a tűz számla-! lan baleset okozója volt már. JCü-* lönösen a kicsi gyermekek körében szed áldozatokat, akik még nem ismerik a gyufa, a fellobba- nó láng veszélyét, óvjuk tőle hát a gyermekedet. A gyufát tegyük biztos, a számukra elérhetetlen helyre, a tűzhely kezelését pedig ne bízzuk kiesd gyermekre Mi is voltunk gyermekek.’ JáU szőttünk, s hozzátesszük: akkor is voltak balesetek. Ez igaz, de most miért legyenek? Vigyázzon mindenki & saját környezetében hogy kevesebb legyen a baj, a gyermekbalese t Szekeres Hona, A hallásjavító műtétek A közelmúltban több, osztrák, csehszlovák, magyar orvoskong- resszus foglalkozott azokkal a fül betegségekkel, amelyek a haliéin nagymérvű romlásához vezethetnek. De megtárgyalták a megfelelő műtéti eljárásokat is. Felkerestük a kérdés egyik magyar szakértőjét, dr. Krespusüca István professzort, ismertesse a hallásjavító műtétek lényegét, alkalmazási lehetőségeit. — Hallásjavító műtét főként a hallószerv gyulladásos bánta imáinál alkalmazható — mondotta. ■*- Régebben a fülműtét célja az volt, hogy a gennyedő góc feltárásával megakadályozzuk a folyamat továbbhaladását és a hallás további romlását. Ma már azonban ez a fülsebészet törekvése, hogy a gennyedő góc teljes ^kitakarítása’* meljett, a megromlott hallást is, a lehetőséghez mérten megjavítsuk; főleg a hang-rezgéseket továbbító szövetek: megtartásával, vagy pótlásával — Haliásjavitő műtétet alfcatt- m ázhatunk például az úgynevezett száraz dobüreghnrufcnál’’. Ez az ;.otosclerosis’'-naik nevezett fül- baj a legbelső hallócsontocska. az úgynevezett kengyel merevsóee *9sw fess? baU&fe at& téttel úgy javíthatjuk meg a Iiaíú lAst, hogy ismét lehetővé tesszük a csontocsQca mozgását. Ezt azzal eFjuk el, hogy a hallócsontot kiszabadítjuk a kóros környezetből sőt, ha szükséges, műanyaggal pó- tpüuk. Ily módon a dobhártyát erő hanghul lámák rezgése Ismét zavartalanul haladhat a belső fü' ídegvégzödéseihez. — Az utóbbi években, jelentős anyagi támogatással lehetővé vált, hagy mind az egyetemi klinikák, mind a kórházi osztályok — a'/, egész országban 1— beszerezhessék ezeket a különleges, a fülbetegek korszerű gyógyításánál nélkülözhetetlen drága műszereket Ennek eredményeképpen mer már a magyar szakorvosok külföldi viszonylatban is jelentős .eredményeket érnek el a hallásjavító műtétek során. A Magyar Fül-, Gégeorvo- sok Szakcsoportja tudományos előadások rendezésével, külföldi neves orvosok meghívásával is elősegíti a termékeny tapasztalat- cserét, így például Budapesten mutatta be új műtéti eljárását a Magyar Fül-. Gégeorvosdk Szakcsoportjának plénuma előtt dr. C. •Tansen. a világszerte elismert pel '•’es szakorvos Halácsi Versi
