Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-08 / 57. szám
Í96S. március 8, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Á vezetés műhelytitkaiból A jól tájékozott elnök — Közel lenni a tűzhöz — A gépkocsivezető beírja a jegyzetfüzetembe Egy jó tsz-elnök mindig tájé- témánál kezdem, de oda lyuka-a teheneket, új istálló hiányában, kozódik. Igyekezik mindent tud- dók ki, amiről tájékozódni aka- még veszekedtem is Budapesten, ni, illetve megtudni, amit ismer- rok. Nem mindegy, miikor érte- De egyre kevesebb a lehetőség nie kell a gazdálkodással kap- sülök dolgokról,' előbb-e, vagy előnyöket szerezni, egyre nehe- csolatos döntésekhez. Hogy mi ez utóbb. Amit megtudtam ma, le- zebb a tűzhöz közel lenni, mert a a „minden” és hogyan lehet meg- hét, hogy egy hónap múlva már decentralizálás következtében közelíteni a teljességet, mik a fo- nem érvényes. gásai, sőt műhelytitkai — erről kértünk interjút Ettig Lászlótól, a majosi Aranykalász Tsz elnökétől. Kollégái közül sokan — ha másból nem, hát egy-egy tanácskozáson elhangzó felszólalásából — Most vagyunk igazán a témánál. Tudna konkrét példát mondani arra, hogy az időben való tájékozódás hasznot hozhat a szövetkezetnek? — A napraforgót tavaly máfönn nem tudják elintézni azt, amit csak lenn lehet. — Van-e még olyan tájékozódási forma, módszer, amit szükséges megemlíteni? — Igen. A tsz-szövétségben is lehet értesülni sok mindenről. — őt jól tájékozott szövetkezeti . , . . , . . ,. . , - --------- —elnöknek tartják. Ezt azzal is ma- “arLke?'lt. 6zaz f°rmttal drágab- Legutóbb a közgazdasági bízott gyarázzák, hogy minisztériumi b.an v?sarolta a vetőmag termel te- eág előtt előadást tartott Póczik ember volt korábban, jók az mint a gabonafelvásárló vál- Zoltán, a Tolna megyei Állatminisztériumi összeköttetései, közei van a tűz- ialab f AIma}íi, ad>uk e1'. tenyésztési Felügyelőség vezetője höz A beszélgetésben erre is ki- tobb t 05 az ,ldei evíe es dr. Inhoff József, a mestersei.ériink- mit ielent ma ez a kife- azzal kötünk termelési szerző- ges termékenvítő főállomás ve- mezőUdSágriörkbe^ dést' Késöbb a gabonafel vásár- *etóje. Javasoltam a közgazdasá- . ló is változtatott az áron, de mi gj bizottságnak, hogy ezeket a — Műyen forrásokból taje- lekötöttük a terményünket, kitűnő előadásokat az agrártudokozodik rendszeresen? A száz forint mázsánkénti áritü- mányi egyesület keretén belül — Rendelkezésre áll egy egész lönbözet 10 ezer forint többlethez ismertessék a megye összes szöosomó kiadvány. Megrendeltük a juttatta szövetkezetünket. Ezért vetkezeti állattenyésztőjével. Vé- Magyar Közlönyt is, de abban futkos az ember. Ez benne van gm elmondom a mi házi infor- csak a legfontosabb rendelkezé- a ember vérében. mációs módszerünket. Itt az irosek találhatók, és a száraz sző- Tájékozódás nélkül sántítanák dában minden smkember mun- veg egyébként sem elég az eliga- a dolgok, Szomorú tapasztalataim kanaplót vezet. Beírják, hogy ez- zodáshoz, mindennek a teljes vannak: elég sok szövetkezeti ve- vagy azzal tárgyaltam, és megértéséhez. A gyakorlati dől- zető nincs tisztában bizonyos, hogy rra a teendő. Vagy láttam gokra gondolok: felismerni az rendeletekkel, lehetőségekkel. Ta- a mezőn egy simítót, be kell hozösszefüggéseket, hogy egyeztetni nácskozásokon elmondott fetszó- n;, vagy egy gumikerék le van en- tudjuk az állami érdeket a sző- lalásoknak a felét azonnal le le- gedve. bakolják föl. Különben vetkezetivél. észrevenni, mi elő- hetne lőni. Súlyos károkat okoz még a kocsivezetőnk is segít, nyös, mire rendezkedjünk bestb. az ilyen helyzet. Győrében két- amikor hall valami címet, ahol — Szíveskedjék felsorolni a három éve gumiabroncs hiánya he lehet szerezni dolgokat, megtájékozódás szempontjából nél- miatt álltak a traktorok és az mondja, vagy beírja a noteszom- külözhctetlen kiadványokat, akkori vezetőknek fogalmuk sem ba. Azelőtt anyagbeszerző volt, amelyek nélkür ön nem tud v°lt arról műképpen lehet, be- többet ért egy fél igazgatónál, meglenni. szerezni a gumit. Egyébként nem- A Figyelő az egyik. Nagyon g* SS: «ÄffÄ máció” címmel. Aztán: á TÁSZI- f a TVrm.pl ős7ö ve tke7etók. Áru- képzettek, a traktorosok. értékesítését Szervező Irodának a tájékoztatója gépekről, eszközök- ^ni^t?rhtívettes• ^ a baf sm berendezésekről. Mit WM S'Ä'Sö SÄ elfekvő készletek? Közvetítő r°ínfí^^Íak a g^P^ket, így az- Erfüll ' TÄQ7T ho tán idő előtt elhasználják az írok^iki inté^edik AS vál’^ egyes alkatrészeket, sőt az egész latokkal feM^mtt1álbmdókaD gépet- Mi (sak c^féle gombiatokkal lenntartott allando kap- kű traktf>rt tartunk: Utost csolatot is nagyon szeretnem ki- ir .. ___. r Fi ofK^/ácrAo— tontoc rí,. Hallatlanul megkönnyíti a helyzetünket a javítás tekmteteben. GEMENCZI JÓZSEF Hetvenöt éves a dombóvári vasútállomás Új vasútállomásra van szükség Dombóváron Hetvenöt évvel ezelőtt — 1893- ban — adták át rendeltetésének a dombóvári vasútállomást, amely azóta lényegében nem változott. Az akkor korszerű, nagy teljesítményű és minden igényt kielégítő vasútállomáson ma már a személy- é* a teherforgalom zavartalan lebonyolítása egyaránt nagy nehézségekbe ütközik. A személy- és teherforgalom az elmúlt hetvenöt év alatt sokszorosára növekedett. Ezzel szemben a rendelkezésre álló lehetőségek lényegében alig változtak. S mindez azt eredményezte, hogy ma már a dombóvári vasutasok szinte félve mennek dolgozni, mert, mint mondják, „egyik lábunk állandóan a börtönben van”. A forgalmi iroda zsúfolt, korszerűtlen, ugyanez mondható el a többi irodáról is. A kocsirendezők például hiányos, gyér tér- megvilágítás mellett végzik felelősségteljes munkájukat. S ezt ,így lehetne sorolni tovább. Ugyanakkor ezek a vasutas dolgozók teljes erkölcsi és anyagi felelős- ság mellett dolgoznak, s munkájukhoz sokszor még a legelemibb feltételek is hiányoznak. Például a rendelkezésre álló legnagyobb terem — a nagy oktató — helyiségében normális körülmények között csupán 60 személy részére van hely, ugyanakkor a forgalom pártalapszervezctének 94 tagja van, s a termelési tanácskozásokat is több mint 100 fős csoportokban tartják meg. Az utastéren is hasonló a helyzet. Nincs biztosítva — a jelenlegi állomásépületben nem is lehet — a ma már elemi igénynek számító kényelmes, tiszta elhelyezése az utazóközönségnek. Ugyancsak megoldatlan a kisgyermekes anyák és a diákok elhelyezése is. Tetézi a gondokat, hogy a kiadós nyári záporok esetén még a peron is beázik. Ünnepi forgalom esetén férőhely hiányában az utasok kiszorulnak a vágányok közé, ami még növeli az amúgy is fennálló baleseti veszélyt. Ilyenkor a vasutas dolgozók kénytelenek biztosítani az utazók testi épségét. Egyre nagyobb gondot okoz a teherforgalom lebonyolítása is. Most, hogy megérkeztek Dombóvárra a nagy teljesítményű szovjet Diesel-mozdonyok, újabb eddig még nem tapasztalt problémát okoztak, mivel olyan hosszú vonatok továbbítására is alkalmasak, amelyeket az állomás csak nagy üggyel-bajjaJ tud fogadni. Nem egy esetben két-három vágány kell, hogy fogadni tudják ezeket a szerelvényeket. Es még lehetne folytatni a példázást, de, úgy gondolom, elég ennyi is annak érzékeltetésére, hogy itt bizony kell tenni valamit. S ez a valami egy új, korszerű, a személy- és a teherforgalom zavartalan lebonyolítását egyaránt biztosító pályaudvar építése kell, hogy legyen, amely egycsapásra megszüntetné a ma valamennyi gondját, baját. Jól tudom, évek óta húzódó és az illetékesek által is jól ismert problémát tűztem tollhegyre, hiszen már évekkel ezelőtt különböző variációkban készültek tervek, egy új, minden igényt kielégítő pályaudvar építésére. Azonban ezek még ma is tervek. Pedig az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb pályaudvaráról van szó. Es ez még inkább indokolja, hogy a háromnegyed évszázados vasútállomás helyére új épüljön. Nem akartunk ünneprontók lenni, de úgy érezzük, ez a ritka jubileum is jó alkalom arra, hogy a vasút vezetőinek figyelmét felhívjuk a dombóvári vasútállomáson uralkodó áldatlan állapotokra. S tesszük ezt elsősorban az ott dolgozók érdekében, akik az adott körülmények között végzett munkájukért minden dicséretet megérdemelnek. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ emelni. Életbevágóan fontos. Bár- hol találkozom vezetőikkel, vagy »TnA —«*«*‘* **<••<“• Karr&sss?v* legjobb emberünk, Galambos János a közeljövőben az egész kollektívának elmondja, hogyan tartja ő karban a gépét. — Mi a véleménye a protekcióról? A megye néhány tsz- elnölféről azt tartják, ők a nagyok, közelebb vannak a tűzhöz. — Az a véleményem, hogyha közösség érdekéről vian szó és Megkérdezem, van-e valami új valami változás, újabb rendelkezés. Amikor Szekszárdon járok rendszerint felkeresem őket. — Tehát azok közé a szövetkezeti elnökök közé tartozik, akik nem kikapcsolódni mennek Szekszárdra, hanem „szaladgálni”? — Igen. siet az ember. De időnként az a jó, ha látszólag ráérősen beülünk valahova. Hogyha a Marczy Tivadar, a bátai el- előnyöket akar kijárni a tsz- nök presszóban látható, biztos, elnök, tulajdonképpen érthető, hogy tárgyal valakivel. Én is így Velem is megtörtént, hogy ami- Vagyok. Talán nem mindjárt a kor már nem.tudtuk hova tenni Sok mezőgazdasági szakkönyvet vettek Szekszárdon és Mözsön Kivételesen sok vásárlója volt A boltvezető, Leposa Dezső tá- februárban a szekszárdi Babits jékoztatása szerint igen kelendő- Mihály könyvesboltnak, ugyanis ek az új tsz-törvényt, továbbá az az egyéb kiadványok ■ mellett új földtörvényt és a háztáji gaz- csakmem 17 ezer forint értékű dasággal kapcsolatos tudnivaló- mezőgazdasági szakkönyv fogyott kát ismertető kiadványok. Az ,,Uj el. Bent az üzletben 5000 forint törvény a termelőszövetkezetek- értékű könyvet adtak el, a töb- ről” című könyvecskéből százat bit á bizományosok útján és al- eladott a bolt. Több szakkönyv kalmi könyvkiállításokon, vásáro- hiánycikk lett, pedig 18 év óta kon. A szekszárdi Jóreménység most volt a legnagyobb választék Tsz-ben például 1110 forintot köl- a legjobb ellátás. Elfogyott: „A töttek szakkönyvekre a szövetke- munka mérése és díjazasa a tsz- zeti tagok, pedig szépirodalmat ekben”, pedig drága könyv, ezen- is nagy mennyiségben vesznek, kívül hiánycikk a virágok ápolá- Jellemző, hogy februárban 2800 sáról, a tsz nyugdíjtörvényről, a forintot fizettek be Szente János- nyúltenyésztésről írt szakkönyv, né bizományosnak. A mözsi Uj valamint a nagyobb terjedelmű Élet Tsz 1079 forintért a közös méhészkönyv, könyvtárnak vásárolt, viszont a Palánki Mezőgazdasági Technikumban, a Memgazdasági Gépjavító Vállalatnál és a Szekszárdi Állami Gazdaságban egyéni vásárlással kelt el rendkívül sok g-yi-iL-lf .íny \/ Á rendkívüli forgalom nyilvánvalóan éreztetni fogja hatását a szekszárdi és környékbeli termelőszövetkezetek munkájában, gazdálkodásában, a tagok önképzésének eredményeként. Késsel9 mosógéppel vagy a Patyolatnál? Csak a lakosság 10 százalékának kell — Emelkedtek az árak — Ha elkészül az új üzem... és vágyálom A feleség szombaton délután vább fog emelkedni. A sokat em. I } __ ngtlnaAnb ejelenti: Holnap pedig mosunk! legetett új üzem — így vélaked- " . vuiuaug A férj elhúzza a száját, de azért nek a vezetők — 30—40 évre bólint, mint aki tudja, hogy.ebbe megoldja a szekszárdi Patyolat- is bele kell törődnie. problémát, még akkor is, ha a Az önköltség csökkentése csökMásinap reggel a szokottnál ko- város a tervezettnél esetleg gyor- kenthetné az árakat, de a jelen- rábban kelnek, mert oda kell sabban fejlődik, vagy ha a jelen- leSi zsúfoltságban, ahol semmitenni melegedni a vizet, az asz- léginél sokkal többen veszik nek nincs helye, annyi anyagmozszony a beáztatott ruhával ba- igénybe a mosást, joskodik, a férfi beállítja a mosógépet, a centrifugát. Amire thmelkedö árak mindent befejeznek, délutánba hajlik az idő. Mindketten fárad- Január elsejétől a Patyolat- tak, idegesek, mert arra gondol- árak jelentősen emelkedtek. Lógnak, másnap hétfő, s kezdődik alábbis a háziasszonyok így védőiről a munka. gatásra van szükség, hogy megtakarításra nem is lehet gondolni. Majd az új üzemben ez is köny- nyebb lesz. de hol van az új üzem? 1961-ben készültek el a tervek* s öt évig minden maradt a tervMiért nem a Patyolat ? Patyolat-mosást legtöbben r-i r™’ rajzok világában. Az építést csak unt az áremelkedés tulajdonkep- év múltán, 1966-ban kezdték ? aí 5 e>. s ma már odáig jutottak, hogy to, ^ épület áll, de még jó pár máb ^ az üzemiben fel- ^ zsíralkohol, peroxyd, sósav f0gy el a ^gi, düledező falak nem veszik igénybe. „Szekszárd . g a dkulozhetetlen között, amíg beköltözhetnek. Lakosságánál, legfeljebb tíz szá- ' . Reálisain gondolkoznak, vagy zaleka” — mondja Gondocs Fe- — Az arakat nem mi szabjuk nesszimistók’ Most rencné, a vállalat igazgatója. S meg, hivatalos áraink vannak, — bdső szere]és van hátra d k tárgyilagosan hozzá is teszi, hogy mondja Göndöcs Ferencné, — de V(ís n Dénz s a t mrmrlhk _ a házi mosás gyakran szebb, az azt hiszem, így is olcsóbb a mo- az idé£ Jövőre -nem ’lehet üzem rendszennt jiern tod | o^yan sas^ mint^ottthon, nem beszélve számítaiü az új üzem átadásba. Talán 1970-ben, s ezt a nagyon minőséget nyújtani. Az okot is a munkáról. megmondja. rossz a víz ^ vál- olcsóbb, erről a gyors számve- óvatos becslést teljes egészében a!fyk ,fjZ r,^7r>n°lL ^r té|s 15 meggyőz bárkit, még a há- indokolja a sok éves huzavona. hosszú’ Tvek ófeTa reménység zilag használt’ leszállított árú Addig marad minden a régiben, nosszu evek óta a reménység mosószerekkel is. a kérdést azon- vagyon nehéz körülmények könataran leoeg. ban önmagában ez nem döntheti zött, elavult felszerelésekkel. Bár kresáf ^sősorten a Mzi^szo' eL A legtöbb ^adba" férj, fe- ugyanakkor ismét felmerül a má- nwk 8’ etoftétot? félnek To^ leség dolgozik, s jó ha van nagy- sik tény, hogy ezeket sem tudják =KKo rí = h 'E mama, aki legalább a gyerekek- kihasználni, hisz a lakosságnak gyorsabban szakad a ruha, s az Patyolatot - lev legfeljebb tíz százaléka él ezzel ágynemű nem olyan tiszta, mint ^ o az otthoni munkát nagyon megszeretnek.^ S így marad a „har- alábbis a mosást tekintve - könnyítő lehetőséggel. A házi- ma?1,k mos20!1 -sokat emlegetett nem lehet kizárólag üzletnek asszonyok erre azt mondják, nem radteSf’/nem^gy^^ládi néZnl: °]yan szociáHs szolgálta- olyan szép a gyári mosás, gyor- iSÄr^Ä“ “** ^ ami épp , „harmadik Ä Pedig az üzem bírná mert je- maszak” sokat vitatott gondját üzem s5dial jobb minőséget tu- lenleg 15 mazsa mosást végeznék enyhíthetné. Az áremelés, bár a dunk biztosítani, — mondják a egy műszak alatt, a második mű- legtöbb esetben valóban fillérek- Patyolat vezetői. A kör ezzel beüzem főmérnöke t'-höf. jóéval be- ro1 van szo> nem sog>tí legyőzni zárul. De a megoldásra bizony szél a kapacitás kihaszn-latlnn- a gyakran indokolatlan háziasz- még legalább két évet kell várni. 1 ságáról, ami az új üzemben to- szonyi ellenszenvet. (csj
