Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-07 / 56. szám
WfaR,. m;trr,Tü>2 % •TÖEfiÄ líffitíjfgT SffrtTJS.Í® t 3 Wt»nte»hsvn Bedet tásaió tóttal Társadalmi munkások Héderéknél Megette az idő vasíoga Héder László ipari tanuló szüleinek szekszárdi, Baka utca 1. szám alatti házát. Az öreg ház alaposan megérett arra, hogy felújítsák, kijavítsák a málladozó vakolatot; Héder László a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat másodéves ipari tanulója. Társai megtudták, hogy a fiú szülei szeretnék felújítani a házukat, de ezt csak úgy tudnák elvégezni, ha segítséget is kapnának. Gáncs János, Simon Ferenc, Acsádi Lajos, Müller János, Weiszfaauer István másodéves ipari tanulók és Keserű Pál, valamint Dorogi József első éves kőművestanulók kérték a vállaiait főoktatóját, Sipog Istvánt, hogy engedélyezze Héderók házánál. a javítást elvégezni. A főoktató Fögledn János szakoktatóra, a KISZ vezetőségi tagjára bízta a fiatalok kérésének teljesítését, a munka irányítását. Vasárnap felkerekedett a kis csapat, és hozzáfogtak a ház felújításához. Részt, vettek a munkában Héder szüleinek munkatársai is. Vasárnap délután négy óráig húsz köbméter falazást végeztek el a KISZ-esek. A fiatalok kérték oktatójukat, hogy a későbbiekben, a vakolással is segíthessenek ipari tanuló társuknak. A szülők meghatódottan mondtak köszönetét az ipari tanulók lelkes, szakszerű munkájáért. A szakoktató az épület egyik sarkát falazza probléma közismert, azonban csak 196S-ban lesz arra mód, bogy egy újabb gyorsvonatpárt állítsunk be Budapest—Szekszárd, illetve Baja között. Addig is azonban, a zsúfoltság elkerülése •végett, hétfői napokon megerősített szerelvénnyel — plusz egy motorkocsi és két személykocsi —■ fog közlekedni a gyorsvonat, a további utasszámlálásokat végzünk a bét többi napján, egy, esetleges későbbi, erősítés szükségességének megállapítása végett". A fenti nyilatkozat 1967. május 16-án hangzott el Siófokon, ahol a MÁV Pécsi Igazgatóság az új menetrend bevezetésével kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót. Most nem kis meglepetéssel olvastuk a MÁV 1968—69. évi menetrendjének tervezetét, amelyben nyomát sem lát- . twfc a beígért gyorsvonatpárnak. Pedig nem, tagadjuk, so. kan vártuk, hogy a rohamosan fejlődő város megkapja ezt, a már oly régóta várt vonatpárt. Sajnos, nem így történt. S ha már itt tartunk, érdemes még egy, ugyancsak A siófoki sajtótájékoztatón, elhangzott ígéretet ie tollhegyre tűzni, amely szintén nem valósult meg. Ez pedig a Báta- szék—Sárbogárd közötti vonatok mozgóbüfés vendszerrel való ellátása. Akkor a MÁV Utasellátó Vállalat kereskedelmi igazgatója a feltett kérdésre a következőket válaszolta!; ,,Ezzel a kérdéssel a közeljövőben foglalkozunk, s előre láthatólag még ebben ae évben (1967. szerk.) bevesetjtík ezen a vonalon is a rendszeres utasetlátáf*;'. Sajnos, nem vezették be. Pedig időközben a Tolna megyei Képi EUenőrzéfé Bizottság is foglalkozott a gyorsvonatpár ügyével. „A NEB számos figyelemre méltó javaslatot •nyújtott át a MÁV illetékes vezetőinek, a Tolna megyei vasúti személyszállítás javítása érdekében. Így többek között, egy új gyorsvonatpár beállítását. Az egyetlen gyorsvonotpár, amely igen jó szolgálatot tesz Tolna megye utazóközönsége, számára, az igényeket nem elégíti ki. A MÁV-vak javasolják egy új vonat beindítását. Ez a gyorsvonat a. reggeli órákban érkezne Budapestről Szekszárdra és eiete 19—11 óra között a fővárosba. • (Tolna megyei Népújság, 1967. augusztus K). Mindezek ellenére a tervezetben nem szerepel a kérdéses gyorsvonatpár. Végezetül még csak annyit; ne Ígérgessünk felelőtlenül, hanem mondjuk meg őszintén, ha valamilyen oknál fogra vem áü módunkban egy kérést teljesíteni. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ , Ugo Betti: Bűntény a Kecske-j ► szigeten« Dráma három felvonásban. Rendezte: Faragó Ágnes. Előad-Í ^ ja: a szekszárdi városi művelődé-J ►si ház színjátszó együttese. Amatőr színészek Nyomtatásban először a Hegedűs Gyula megyei színjátszóna- pak meghívóin olvashatták a különböző együttesek nevüket. Bemutató közben, egy-egy alakítás láttán sok nézőben felmerült: mit csinálhatnak ezek a szereplők „civilben”? A válasz sokféle: tanárnők, gépkocsivezetők, mező- gazdasági munkások. Nem sztárok, nem is szeretik, ha név szerint emlegetik őket. Mindig az együttesé a siker. Most eltérünk a szabálytól és bemutatunk egy amatőr együttes néhány tagját. A címben említett darab csak ötszemélyes. Komoly sikert aratott, jól fogta össze a szereplőgárdát Faragó Ágnes, akinek főszerepe az előadás gerincét is jelentette. Most azonban nem a színészi teljesítményekkel foglalkozunk, hanem a nyitját keressük emberenként ennek a kedvtelésnek. Silvia: Nácsa Margit Először, még ismeretlenül, egy fodrászüzletben találkoztam vele. A nők összesúgtak mögötte: szép. Volt, aki úgy vélte, csak a vonásai smbáiyosak. Dús haját sűrű copfba fonva viselte. Alaposan megnéztem: ilyen szabályos, szinte klasszikus, voná- sú nőket festettek 3 középkori Madonna-ábrázolók. Meghallottam a hangját is: kellemes volt, tiszta csengésű. Silviát, Agáta lányát alakította a darabban. Meggyőzően adta vissza a szerepben rejlő szépségeket. Szuggesztív játékért kapott hivatalos elismerést. Véletlenül került a színjátszók közé. Bérelszámoló, technikumi érettségivel. Egy éve. mióta dolgozik, csak a könyvek táplálj ák irodalmi érdeklődését. Kollégista korában részt vett irodalmi színpaduk munkájában. Szavalt, és az önképzőkörben tevékenykedett. „Az komoly dolog volt, egészen érdekes” — mondja. Nap, mint nap elment a Babits Mihály szavalóverseny plakátjai mellett, eszébe sem jutott, hogv indulhatna ő is. „Engem úgy kell lökdösni, hogy valahová merjek jelentkezni.” önképzőköri tanára figyelmeztette: miért nem próbálja meg a versmondást ezen a fórumon? Indult. Az első fordulóban második lett. A művelődési házban megrendezett szavalóversenytől a művelődési ház színjátszó együtteséig már rövid volt az út. Egy nappal a bemutató után harminckilenc fokos lázzal került ágyba. Az influenza már a szerepléskor is lármán gott' benne. Háziasszonyával együtt betegeskedtek: de együtt örültek a sikernek is. Az újságot, amelyben róluk írtak, megvették Hőgyészen is. Ott élnek Margit szülei, testvérei. A színjátszópróbák a számok valóságából a költészet, a leírt szó gazdag világába viszik a Szekszárdon magányos kislányt. Angelo: Erdélyi Elemér A próbákon sokszor vesztette el türelmét. Néha belesápadt az újrakezdésekbe. De ő volt, aki a rendezővel együtt mindvégig lelket öntött a fáradókba. Előadás előtt nagyon izgatott, csali a színpadon nyeri vissza belső egyensúlyát. A drámát mind'en szabad percében olvasgatta; próbált az ellenszenvesen is vonzó főhőshöz közelkerülni. Éppen érzelmi labilitásával magyarázható, hogy ez nem sikerült teljes mértékben. Annyit mégis elárult: Erdélyi Elemér komolyan veszi az amatőr színészséget Két darabnak is volt a színjátszónapokon férfi főszereplője: A kaktusz virágában ő játszotta a fogorvost. Az átváltás a vígjáték és a tragédia között igazi színészre is nehéz feladatot rótt volna, ő pedig először játszott drámai szerepet. Nem annyira alakítása volt figyelemre méltó, hanem a szenvedélv ahogy közeledett a szerenh°z c-ínj^cTóe i-Snt érzeti . vonzódása gyökerében mintha eltemetett színészi álmok húzódnának. Később megismertem munka közben. Tűzoltó-egyenruhájában nem hasonlít azokhoz a férfiakhoz, akiket a színpadon formál. Színészi álmokat sem dédelget Mindig szerette az amatőr színészi munkát, és magát a színjátszást Régebben maga is alakított színjátszó csoportot, és járta teherautóval a községeket, a műkedvelés „hőskorában”. 1968-ban az amatőr színjátszás szerepe átértékelődött: nem maradhat csak a szórakoztatás céljánál. Távoli vágya, hogy egyszer Villon-esten működhessen közre. Addig is, amíg ezt a tervét megvalósíthatja, szívesen szerepel. Kritikusa és segítőtársa felesége. Nem türelmetlenkedik a gyakori próbák miatt, és vele vitatja meg a bemutató hibáit és előnyeit. Pia: Lehőcz Gitta Együttese tulajdonképpen a tolnai színjátszógárda. „Kölcsön” szereplő, Steinbach Ferenccel együtt. Vendégként játszottak a szekszárdi együttesben. A közös cél azt diktálta, hogy ne legyen: „Tolna—Szekszárd” versengés. Elsőrangú feladat: olyan darabot bemutatni, amely nemcsak szórakoztat. igazi színházi élményt jelent. A „Bűntény a Kecskeszigeten” ilyen mű. Piát, Agáta sógornőjét alakítja ez a magas, gyűrűshajú kislány. Érett szórakozásra vágyó asszonyt. aki vágyait, eredeti énjét elfojtva él a szigeten, Nálánál erősebb akarat kényszeríti a nenn kívánt magányra. Mivel külsejében nem az író által elképzelt alkat, gazdag fantázia szükséges, hogy megértse a szerepét. Meglepően jól, és külső- beli változtatás nélkül sikerült neki esz a feladat, A civil Gitta nadrágban, és űrhajóssapkában, akár egy fiú. Vidám, kamasz ős. Munkahelyén, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál jól érzi magát. Szereti munkatársait, akik együtt drukkolnak vele minden bemutató előtt „öreg” amatőr. Óvodás veit, és folyton elpityeredett, míTcor szerepelnie kellett az év végi ünnepségeken. Édesanyámék erre mondták: „Ugye, milyen aranyos?” — meséli. Második osztályos, a barátnője kitalál egy jelenetet. Ebben már sikere van. Önbizalma helyre billen, megkóstolja a szereplés ízét. Első gimnazista korában egyfel- vonásos játékot ír. Témakörét a diákvilágból meríti, humorral fűszerezi. Betanulják, és sikerük van. Elnyeri vele az irodalmi önképzőkör első díját. A helyi színjátszókhoz ez a jelenet viszi el a hírét Maguk közé hívják. A baráti légkör, ami a tolnai együttesben uralkodik, ügyes, talpraesett kislányt formált belőle. Most már csak édesanyjával, ég udvarlójával kell megértetnie: a színjátszás olyan hobby, amely nem válik fejlődésének rovására. Sok szabad időt foglal le. de értékese». a*. £.
