Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
9 ííhíís március 31. ÍOLNA MFOTR «IPÜJSAÖ A TOLNA MEGYEI patriotizmusról T olnának, sajnos, nincs olyan nagy hatású kisugárzó székhelye, mint amilyen van Baranyának, Hajdúnak, vagy akár Somogy országnak. Ezt az objektív hátrányt eleve számításba keli venni, hiszen Szekszárd ma még jórészt adottságai miatt sem képes arra, hogy szellemiségével úgy gyakoroljon hatást megyéjére, mint Pécs, s hogy kikovácsoljon egy egészségesebb, termékenyebb és Ö6szetartóbb megyei patriotizmust. Sok mindenre viszont máris képes. Amikor tehát most követ dobunk egy állóvízbe, akkor ezt a helyzeten változtatni akaró vállalkozókedv fel szításának a reményében tesz- szük. Példák bizonyítják, hogy ahol még nincs, ott minden áron megakarják teremteni azt az együvé tartozást jól kifejező szellemiséget, amely száműzi a megyeszékhely levegőjéből a vidékiességet, a kisszerűséget. Bizonyára sokan mosolyognak azon, hogy annak idején a békéscsabaiak tiltakoztak a Rádió elnökénél, mert reggelenként a rádió a körzeti időjárás közlésekor Békéscsabát kihagyta a felsorolásból. Látszólag nincs valami túl nagy jelentősége egy ilyen természetű reklamációnak, de ha arra gondolunk, hogy a Békés megyeiek azóta reggel mindennap hallják a megyeszékhely nevét, akkor bízvást elkönyvelhetjük, hogy e jelentéktelennek tűnő apróság is rangot ad Békéscsabának az emberek szemében. Jobban átérzik a megye- székhely jelentőségét, azonosulásuk öntudatosabb a megye örömeivel, gondjaival. A helyi patriotizmus hajtóerő. Elmélyíti a szűkebb haza, a szülőföld szeretetét. sugallja, tartósítja a haladó hagyományok, a valóságos értékek megbecsülését, és új tettekre sarkallja az embereket. Somogy megyében kizárólag az egészséges patriotizmussal magyarázható, hogy nagyon rövid idő alatt megduplázták az ottani megyei lap előfizetőinek a számát. Rátarti „somogyországi vagyok” alapállásból tették. Másutt nemcsak felelevenítik, hanem országos közéleti esemény rangjára emelik a régi népszoiká- sokat. Ezért ismerik három év óta Nagyvázsony nevét az országban mindenütt. Hatásos, a megfelelő hírveréssel egybekötött ünnepségsorozat egy-egy település alapításának jubileumi évfordulóján. Pécs és Baranya megye az első magyar egyetem alapításának 600 éves jubileumi évfordulójában rejlő lehetőséget irigylésre méltó nagyvonalúsággal használta ki. Győr megyében hasonló meggondolásból éppen ezekben a napokban fogadták el a megyeszékhely új címerét, A megyét átfogó patriotizmus tehát általában mindig a megyeszékhelyekből indul ki. Felélesztésének hatásos eszköze az eredetiség. Az, ha a táj. a vidék, a város, a megye önmagát adja. Egyik Tolna megyei vezető erről találóan így nyilatkozott: „Nincs értelme napokat csinálni, ha Szekszárd ugyanazt nyújtja, mint .Balatoniüred, vagy Kecskemét”. E megállapítást nyugodtan aláírhatjuk. Az is igaz azonban, hogy a jeülegtelenség, .a helyi évfordulókban rejlő lehetőségek kihasználásának a hiánya inkább kifelé káros, inkább kifelé mutatja a beszűkülést, egyszóval a provincializmust. A megyén belül ennek más motívumai" vannak. Amikor például először került nyilvánosságra, hogy a Duna felénk eső partján atomerőmű épül, s hogy ez a létesítmény kedvező irányban fogja majd befolyásolni a megyeszékhely amúgyis gyorsított üterrjű urbanizálódását, akkor a megyét járó ember meghökkenve tapasztalta, hogy sokan szemrehányó hangon kérdezték; miért kerül éppen Szekszárd közelébe az atomerőmű. Amikor később olyan hírek hallatszottak, hogy Paks fogja élvezni a nagyszabású létesítmény előnyeit, akkor ismét sokan tették fel a kérdést: „miért éppen Paks?” De a provincializmus legostobább megnyilatkozása az évekig tartó féltékenység volt Szekszárd és Dombóvár között. Az egészségtelen urbanizálódás megszűnt S hogy megszűnt, az nagy megkönnyebbülés mindazok számára, akik Szekszárddal ugyanúgy törődnek. mint Dombóvárrak Nyilvánvaló azonban, hogy egészséges megyei patrióta gondolkodással már rég fel lehetett volna számolni a két legnagyobb település között dúló kicsinyes osztozkodást. Ehhez azonban Szekszárdinak rendelkeznie kellett volna azzal a nagyvonalúsággal, amivel évekkel ezelőtt még nem rendelkezett. A nagyvonalúság hiányát bizonyos területeken még ma is érezzük. Miről van itt most szó? Gyakorlatilag arról, hogy Szekszárd érzelmi síkon attól még nem összetartó erő, hogy itt székelnek a megyei szerveik. Ehhez több kell. És ez a „több” hiányzik. Nem ritka hogy a közéleti rangú események kibontakozás helyett elszürkülnek, eligényte- lenednek. Talán azért, mert van Szekszárdon egy olyan felfogás, hogy „a pince, a halászlé” az élvezetek teteje. Jó, ha van, de hovatovább az igénytelenség szimbóluma, ha többnyire csak ezt tudjuk nyújtani, ha nem kellemes ráadás a pince, hanem fő szám. Nem méltó ez a megye- székhely kívánatos rangjához. H írünk a megyében, az országban más is lehetne. Ahhoz, hogy Szekszárd a megyei patriotizmus élesztője legyen, ahhoz Szekszárdinak a megye hagyományait, sokszínűségét, jelenét és jövőjét összefogó centrumként is el kell ismertetnie magát. De ehhez arra van szükség, hogy tudja önmagát adni. S ha tudná önmagát adni, akkor például már rég be volna rendezve egy pince bormúzeum- nak. a régi szőlöművelő eszközök. szerszámok és edények múzeumának Egy ilyen pince patinás idegenforgalmi látványosság, de nem utolsó sorban a táj* a szűkebb haza szeretettnek el- mélyítője lehetne. Régi, nagyon régi borverseny díját láttam porosodni az egyik présházban. IVÍennyi mindent össze lehetne szedni, S ami még fontosabb: Bulgáriában nem tudtam megfordulni kisvárosban anélkül, hogy ne mutatták volna meg a helyi hősök emlékmúzeumát. Ha többet nem, legalább egy emlékszobát rendeztek be a partizánok, a törökverők kitüntetéseiből, használati tárgyaiból, a korabeli fegyverekből. Szekízáxd' 1919-es mártírjait nem illetné meg az a kegyelet, hogy legalább egy szoba őrizze hazaszeretetre buzdító emléküket.? Évről évre nagy izgalommal felfedezni isten tudja hány tucat kelta sírt, — rendben van, de... . Folytassuk minden, fontossági sorrend nélkül a gondolatmenetet. A közelmúltban a Balassa János Kórházban volt egy olyan esemény, amellyel szintén a megyei patriotizmus malmára hajthatták volna a vizet. Az orvos- tudománynak a rangos rendezvényét — amelyet a külföld is számon tárt — a városok többsége a legvégsőkig kiaknázta volna saját szellemi hírnevének öregbítésére is. El merem képzelni, hogy Debrecenben a városi tanács vb fogadást adott volna a vendégek tiszteletére, és olyan — megyére kiható — közéleti eseményt kerekítettek volna belőle. ami még a legtávolabbi hajdúsági falvakban íg növelte yfr na az emberek önérzetét, hogy lám Debrecen ismét a világ közepe; Amennyire káros e téren a túlzás, annyira káros a túlzásba vitt szerénység is. Ránk inkább az álszerénység jellemző, mert ami van, abból sem hozzuk ki a kihozható!. Ebből következik: talán még soha nem fordult élő, hogy valami miatt Simontor- nyán, Dunaföldváron, vagy történetesen Várongon érezni kényszerültek volna az emberek, hogy lám, most Szekszárd a világ közepe. A közelmúltban ünnepelte a Bonyhádi Cipőgyár fennállása 50. évfordulóját. Mennyi lehetőség rejlik egy ilyen kerek évfordulóban is. Miért ne gondolhatott volna az SZMT például arra, hogy ebből az alkalomból megrendezi Szekszárdon a bőrös szakma veteránjainak országos találkozóját? Miért ne gondolhatott volna a TIT, vagy más szerv arra, hogy megrendezi a cipőgyár termékeiből az ismeretterjesztéssel felérő „fél évszázad cipői” termékbemutatót, mondjuk a régi megyeháza nagytermében. Sokféleképpen és sakkal jobban össze lehetne kovácsolni a megyét, az események tudatos tartalmi gazdagításával. S ezen a területen elsősorban azoknál a megyei szerveknél kell hiányolni a kezdeményezőkészséget, amelyek hivatva volnának megteremteni Szekszárd egyéni és eredeti, megyei patriotizmust szülő atmoszféráját. A minap kezembe került K. Balog Jánosnak, a megyei pártbizottság archívuma vezetőjének értékes könyvé: Ki tud róla? Kevesen. Ehhez fogható értékű munkával viszont ma még kevés megye büszkélkedhet. K. Balog János könyvét illene tehát a TXT-nek, a Hazafias Népfrontnak, vagy a megyei könyvtárnak is felfedezni, és népszerűsíteni — a megyei patriotizmus jogán és jegyében. Vagy itt van ez a kitűnő tanulmánykönyv, ami a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb ösztönzésével, anyagi támogatásával, dr. Kurnik Ernő irányításával készült. A politikai vezetés mégtette a magáét, de a következő lépés már elmaradt. Senkinek sem jutott eszébe a szóban forgó könyv szerzői kollektíváját mondjuk a megyei könyvtárba, vagy á TIT-be ba= ráti beszélgetésre meginvitálni. S ez a következő lépés gyakran marad el. Évenként megrendezik a megyei gazdásznapot, de arra még nem került sor, hogy ebből äz alkalomból a nőtanács egészna- pos ^sokszínű és eseményszámba menő , programot állított .volna össze a ' gazdászfeleségeknek. város, a megye előnytelenül érzi annak a hátrányát, hogy van néhány megyei szerv, amelynek a létezését egyszerűen érzékelni is alig tudjuk. Azt sem. hogy van, azt sem, hogy nincs. S' pontosan azok a szervek ezek, amelyeknek fő feladata egyebek között az lenne, hogy Szekszárdnak levegője, szellemi élete, a megye szemében rangossága, vonzása, kisugárzó, összetartó ereje legyen. A szekszárdi közömbösségre szokás hivatkozni.- - Aligha tévedünk, ha azt ♦* mondjuk, hogy eredendő szekszárdi közöny és érdektelenség nincs. Az ötlet kevés. A patrióta közszellém kiemeli, ösztönzi, s fukarkodás nélkül elismeri kiválóságait, összébbhozza az embereket. A provincializmusén! nek az ellenkezőjét teszi S én- demes talán elgondolkodni azon is, hogy nálunk jő néhány szakma értője, tudója, jéles képvisel lője elismertebb ember Budrp~- ten. mint saját városában, rnc gj’éjébén. SZEKULITY PÉTER EGÉSZSÉGÜNK Univerzális tapadólencse A szemüveget helyettesítő tapadó Lencse gondolata már Leonardo da Vinci fejében megszületett, napjainkban pedig tökéletesnek mondható formában megvalósult. A Német Szövetségi Köztársaságban sikerült ugyanis olyan lencsét előállítani, amely egyformán alkalmas távol- és rövidlátók szemhibájának a korrigálására. Az eddig ismeretes kontakt lencsék ugyanig csak az egyik vagy másik hiba kiküszöbölésére voltak alkalmasak. Az új tapadólencsék elülső felületét úgy képezték ki, hogy középen egy 4^-6 mm átmérőjű rész a távolbalátást szolgálja, míg középről a lencse széle felé parabolikusán, illetve hiperbolikusán csiszolt felület a közeire látást tökéletesíti. A lencse szilánkmentes akrilüvegből készült: átmérője 9—10 mm Megmunkálási pontossága 1/5000 mm. A csiszológép, amely ezt a bravúros finommechanikai munkát elvégzi, két részből áll: az egyik a csiszoló és polírozó szerszámot forgatja, (percenként 4500-as fordulatszámúnál), a másik pedig a lencsét tartja a szerszám alá, miközben maga is forog, de ellenkező irányban és kisebb sebességgel. Egy lencse csiszolás^ 45 percet vesz igénybe. Az ilyen ún. multifolcális lencse megalkotását eleinte a legtöbb szakember hiábavaló próbálkozásnak tartotta, úgyhogy amikor tavaly a kontaktlencse-szakértők nemzetközi értekezletén Mexikóban nyilvánosságra hozták a sikeres kísértet eredményét, az esemény valóban szenzáció volt. A gyógyító vér A tudomány fejlődése, az elméleti kémia és a vegyipar ugrásszerű előrehaladása időszakában Is az egyik legfontosabb, egyedülálló, és semmivel sem pótolható gyógyszer r az emberi vér. Betegek tíz- és százezrei köszönhetik , egészségük visszanyerését , azoknak a társaiknak, akik vért adriák. Társadalmünkbáh immár mozgalommá vált a véradás. Nincs az országban olyan' eldugott, nehezen megközelíthető, kis falu, amelyet fel ne keresnének a Magyar Vöröskereszt aktivistái, az Országos Vérellátó Szolgálat orvosai, egészségügyi dolgozói. Évről évre nő a véradók száma, évről évre több lesz a vér a gyógyítás szolgálatában. A gépek, és gépkocsik számának növekedésével párhuzamosan, sajnálatosán emelkedő irányzatot mutat a baleseti statisztika. A balesetet szenvedett emberek számára isi sok liter .vérre van szükség. S há összevetjük ezt az igényt; azzal, hogy egy véradótól csupán 3—4 deci vért lehet egy alkalommal kapni. akkor válik világossá, hogy miért van szükség a véradók százezreinek, adományára. Túl a báleseteken, az orvostudomány fejlődésé következtében is növekedett a vér felhasználásának jelentősége. Nem csupán a' különleges sebészeti esetekben, hanem a hagyományos műtéteknél is literezámra használnak fel vért. Csupán egy művese bekapcsolásához 3 liter vérre van szükség. És országosan ismertté vélt annak a tizennyolc éves fiatalasszonynak az esete, akinek megmentéséhez, vérzékenység miatt» 53 liter vért kellett adni szülés után. Tehát egyetlen emberélet megmentéséhez 180 ember áldozatkészségére volt szükség. Az elmúlt évek tapasztalata! azt mutatják, hógy hazánkban az emberek magukévá tették az élet megmentésének ezt a nemes szolgálatát. Ezt tükrözik a múlt esztendő statisztikai adatai: a vállalt tervét, a Vöröskereszt szervezetei 14 megyében . túlteljesítették. Az országos átlag: 109.6 százalék. b. r. Gyógyítás méhméreggel A Nauka i Zsizsny című szovjet folyóirat néhány kóreset kapcsán beszámol azokról az eredményekről* amelyeket a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának Belgyógyászati Intézetében értek el & méhméreg alkalmazásé wá. .. '•*' E gy 50 éves betegnek kétszer volt szívinfarktusa, s ezt követően olyan erős fájdalmai, hogy sebészi beavatkozás vált szükségessé. Ennék következtében a szívizmok vérellátássá, javult ugyan, de a rohamok a- korábbi hevességgel folytatódták, A2 orvosok ekkor a bal mellkas egy kijelölt helyét méhekkel csípették meg. A hatás minden várakozást felülmúlt, mert: a fájdalmak tíz percen belül megszűntek s napokon át nem is jelentkeztek isimét. Egy éven keresztül heti kétszeri méhcsípés hatására teljesen megszűntek a panaszok. Másik köresetnél az orvosok a végtagok vérrel való minimális ellátottságát mutatták ki. A beteg 50—€0 lépésnél többet nem tudott megtenni egyfolytában. Négy hónap alatt mintegy 300 méhhel csápették meg a beteget, ami járóképességét 500—600 méterre növelte. További öthónapi kezelés csaknem tökéletes gyógyulást eredményezett, akkor már nem okozott nehézséget a betegnek akár á—3 kWométer megtétele sem, A szovjet orvosokat figyelemre méltó kutatásaikban az ún. rhe- ográf. egy speciális műszer is segíti. Míg az eddig közhasználatban levő oszcillográf csak a fő- erek vérrel való telítődésének a fokát mutatta ki, addig a rheográf a kis- és hajszálerek teÜltőeléséről is tájékoztatást ad. A vizsgálatokból kitűnt, hogy a méhméreg magnéziumot és egyéb elemeket tartalmaz, valamint hisztamint, szerves savakat, és úgynevezett stzberin-típusa’» anya- g-ofcat. A nő természetes dísze A hosszú, szép, fényes haj mindest nő természetes éke, dísze. Am hogy ezt elérjük, sóik mindent ken megjegyeznünk a haj helyes ápolásáról. A hajhullás: A reggeli íésül- ködéskor általában 50 szál hajai veszítünk. Ez még nem hajhullás, hanem természetes folyamat, hiszel a sejttevékenység pótolja. A nagyobb mérvű hajhullásnak azonban rendszerint valamilyen betegség az oka. Különösen gyulladásos bete^ég — mandula, vakbél, petefészek, vagy akár íny- gyulladás — idején fokozódik « hajhullás. A betegség ha elmúlik. — a haj Ismét rendbejön, kinő. Ehhez természetesen ismerni keU haj unkát és az egészséges kezelését, Általában két-három hetenként mossuk a hajunkat. A heti hajmosás nem egészséges, növeli a fagg y ú képződést. Ha olyan munkahelyen dolgozunk, ahol a hajat por, vagy egyéb szennyeződés éri, a fejbőrt kendővel, sapkával védjük. A helyes hajmosás: A hajmosás tulajdonképpen akkor eredményes, ha a fejbőrt kaparás, vagy egyszerű lemosás helyett maszírozva mossük. Ez serkenti a bőr vérbőségét: minek következtében a haj több tápanyagot kap. A száraz, vagy zsíros haj és fejbőr azonban különleges ápolási igényei. A száraz hajat zsíros szappannal mossuk. Mosás előtt jő az olaj-, vagy tojáspakolás, borogatás. Tojás sárgáját és langyos kamillafőzetet elkeverünk. Ezt a hajra dörzsöljük, s legalább egy félórán át rajta hagyjuk. Aztán bő vízben többször megmossuk megfelelő olajshampoonal, s törülközőbe burkolva nedves hajunkat szikkadá® után berakjuk. A száraz hajnak nem tesz jót az elektromos szárítás, sőt a nyári napozás sem, Hajolajat használjunk. Ä zsíros hajhoz készült a kén-, vagy kátrányszappan. A zsírt*; haj színe sötét, a hajszálak összecsomósodva a fejbőrhöz tapadnak. Helyes naponta alkoholos hajvizet használni, mégpedig úgy. hogj- h aj Vizes vattával reggeli fésüikö- déskor bekenjük a fejbőrt, törülközővel jól átdörzsöljük, majd kézi hajszárítóval szárítjuk. Erre a hajra jő á tójásíehérje pakolás a szappanos mosást követően • :0 percig a fejen hagyjuk, majd bő vízben shamponnai mermö-snk. Jó a C-vitamint tartalmazó német tojássihampon is. Kis Fodor Árpádfí r kozmetikus
