Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-29 / 75. szám
iflCS. március 29. fOLNA m?C.YFi NftPf JSAä 5 cjtdei tút'tímt Vigasztalanul permetezett a májusi eső napok óta az erdőben. Az erdész a nedves bozótosban bukkant az agyonázott két őzgidára. Még csak két napja jöhettek a világra, de máris távozni készült belőlük az élet. Anyjukat talán megriasztotta valami, hogy védtelen kicsinyeit magukra hagyta, s többé nem talált vissza hozzájuk. Esetleg ragadozó, vagy vadorzó áldozata lett’ Ki tudja... A reszkető ártatlanokat az erdész megszánta és haza vitte. Felesége tüstént gondozásba vette. Jó meleg vackot készített nekik, s frissen fejt tejet töltött cuclis üvegbe. A, szerencsétleneknek úgy kellett szétfeszíteni a szájukat, hogy beletöltsék , a langyos tejét, annyira elaléltak. Mivel erősen bélhurutasak is lettek a gidák, az állatorvos gyógyszert adott nekik. Az orvosságot a tejbe keverve itatták meg velük. Fáradozásukkal sikerült megmenteni az őzikreket. Kővágó Józsefné három hónapig dudliztatta a családba befogadott kis gidákat. Az egyiket Cilinek, a másikat Micinek nevezték el. S a hónapok múlásával Cili és Mici kecses őzkislány- nyá serdültek. A régi kastélyban lévő erdészlakás mellett faházacskát építettek számukra, ahol a jászolból sose fogyott ki az illatos széna,' a vadgesztenye és más, őzeknek való csemege. A kis vadaskertet biztonságot nyújtó kerítéssel vették körül. Később az erdész más vidékről egy deli őzlegénykét hozott társaságuk kiegészítésére. Az őzfiút Gyurinak hívták, s az idegenekkel szemben kiesé harcias volt. Főleg az emberekre haragudott. Megjárta, aki figyelmetlenül a kerítéshez állt, sőt benyúlt kezével, hogy megsimogassa valamelyikőjüket, mert az őzbak villámgyorsan nekitámadt agancsával. Ez a rossz tulajdonsága később majdnem a vesztét okozta Gyurinak, mivel egy ízben egy részeg ember bosszúból ki akarta szúrni a szemét. Ez ugyan nem sikerült neki teljesen, de úgy megsértette az őzbak fél szemét, hogy örökre elcsúfította. Mindez azonban nem zavarta a két sutát, testvériesen megosztoztak Gyuri társaságán, amely velük szemben veszített hetykeségéből. Kezdtek összeszokni. Harmonikus együtüétük- nek egy kóbor kutya vetett véget. Ez a vicsorgó eb bemászott a kerítésükön, s alapos patáliát csapott. Mici annyira megijedt a csahos fickótól, hogy átugrotta az embermagasságú kerítést és vakrémületóben elmenekült az erdőbe. A betörő kutyát elzavarták. De Cili és Gyuri azóta csak kettesben élnek. Mici éppen tíz hónappal ezelőtt szökött meg „hazulról” és visszatért a természetbe. A fél tavaszt, a nyarat, az őszt és az egész telet a szabadban töltötte. Él, nem pusztult el. Ezt abból tudják az erdészék, hogy néha hazalátogat éjszakánként. Ilyenkor megáll a drótkerítés mellett — nyomai jól látszottak télen a hóban —, és sír. Talán a testvére, vagy az ennivalóval teli, meleg otthon után? Sokan el sem hiszik ezt, de így van, az őz is tud sírná. Az erdészné ennek szem- és fül- tanúja. Mici ugyanis egyszer a reggeli órákban érkezett Felnevelője észrevette és fájó szívvel hallgatta sírását. Hívogatni kezdte: — Micikém! Gyere, Micikém . . Ajtót akart nyitni, de Mici mégsem mehetett be, mert Gyuri, az őzbak felbőszülve rontott feléjük. AUg bírt elhúzódni a támadása elől. így derült ki. hogy ’Gyuri akadálvozta meg eddig Mici visszatérését. — Bejönne éjjel, ha kinyitnám az ajtót, de Gyurka bolond, tőle nem lehet — meséli az erdészné. Az őzhak mentségére legyen mondva, hibás fél szeme ellenére is dísze fajtájának. s az idén nőtt, még „barkás” agancsa jövőbeli, még szebb feidíszeket jelez. A kedves, valóban őzszemű Cili nedig anyai örömök elé néz. Májusban minden kiderül. .. S addigra talán Mici sem marad egyedül... BALLÁBÁS LÁSZLÓ BAKÓ JENŐ felvételei A brigád A tamási Orion-gyáregység sóért. Az egyik brigád egyhangú- bakelitműhelyében, az egyik lag Ágnét választotta vezetőjéprésgépen, alacsony, középkorú, barna asszony dolgozik. Most éppen csőfoglalatokhoz aljzatokat készít. Csór István művezető szerint ő, Ag Mihályné, az egyik legügyesebb kezű asszony ebben a műhelyben. Ezt egyébként már a betanulási idő alatt is bizonyította. Az elsők között volt, akik elérték a 100 százalékos teljesítményt. A gép mellett szólítom meg: néfc, — Nem tagadom jólesett a megtiszteltetés. Nagyon jól megértjük egymást. Például van egy brigádtagunk, aki fél a géptől. És ennek következtében rendszeresen elmaradt a 100 százalékos teljesítménytől. Felváltva segítettük őt, bátorítottuk, s ma már ő is teljesíti a havi tervét. Ez az egy példa is bizonyítja, hogy jól együtt vagyunk. Éppen ezért agélén teszi hozzá, mintegy bátorítva önmagát, ezt is meg lehet szokni. Csak az első hetekben, hónapokban lesz nehéz— Ügyes, és nagyon jó módszernek tartom, hogy ebben a műhelyben bizonyos időközönként gépeket cserélünk. Ez azt jelenti, hogy bármelyikünk szükség esetén beugorhat a másik helyett. mivel a gépeket ismerjük. A brigádunk egyébként átlagosan 105 százalékra teljesíti havi tervét, ügy gondolom, ameny- nyiben nem lesz jelentős személycsere, akkor sikerül elérni célkitűzésünket, és a gyáregységben az elsők között nyerjük el a szocialista brigád címet. A néhány perces beszélgetés után Ág Mihályné újra a présgép mellé áll. Határozott mozdulatokkal kezeli gépét, amelyből szinte percenként emeli ki, a hatosával préselt bakelit csőfogla- iat-aljza tokát. — A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál kezdtem dolgozni több mint két évvel ezelőtt. Már akkor az Orionnak dolgoztunk. Innen kerültem többed magammal áthelyezéssel ebbe a gyáregységbe. Az első perctől kezdve itt vagyok a bakelitüzemben. A két műszakban termelő műhelyben összesen tizenketten vannak. Az első négy déves termelési tanácskozáson a két. hattagú brigád elhatározta, verseny- fa© lég a szocialista cím elnyerő ■ gaszt bennünket további sorsunk. Ugyanis az a hír járja, hogy hamarosan bevezetik a harmadik műszakot Ez pedig azt jelenti, hogy személycserékre kerül sor brigádunkban is. , Egyébként őszintén bevallja hogy fél a harmadik műszaktól. S így van ezzel a többi asszony és lány is. A félelem egyetlen ^ka: úgy érzik az éjszakás hét .égére nagyon elfáradnak. Igaa* T\ • • • •• • .'•4'^ VISSZHANG A kisközségek jövőjéről Az utóbbi időben több olyan közlemény látott napvilágot, amely arról szól, hogy a kisközségek, sorvadásra vannak ítélve■ Közös alaphangjuk az, hogy ez a mai élet velejárója, ezt a folyamatot nem kell, de nem is., lehet feltartóztatni. A Szabad Föld és a Népszabadság hasonló témájú cikkei mellett különösen megragadta figyelmemet a Tolna megyei Népújság 2965, januái 7-i számában Szekulity Péter gyászkeretes, Egy község elmúlása című írása. Ez Szakadát helyzetéről és kilátástalan jövőjéről szól. Néhány évvel ezelőtt havonként egyszer vagy kétszer át kellett járnom Gyönkről .Szakadátra, és így alkalmam volt betekinteni e kisközség életébe. Ezért szeretnék néhány olyan észrevételt tenni, ami nemcsak Szakadátra, hanem más kisközségekre is vonatkozik, de ez említett cikk nyormán éppen Szakadát példáján tudnám jól kifejteni. Szakadát és sok más kisközség is közművesített település. Államunk és az illető község lakossága sok pénzt adott ki erre a célra. Fekvése kedvező, mert a fejlesztésre tervezett Gyönktől 3 kilométerre ván. Igaz, hogy egy domb van a hét község között, de talán évenként egy-két nap kivételével az autóbuszok fennakadás nélkül közlekedhetnek. A gyönki gimnáziumban tanulási lehetőségek, a Gyönk és szakadat útjának felén levő gépjavító állomáson munkalehetőségek vannak és természetesen mindkét községben termelőszövetkezeti munkalehetőségek vannak. Nagy- és kisvárosokban 3 • kilométernél sokkal nagyobb távolságra járnak tanulók és dolgozók iskolába és munkahelyre. Olvasom a cikkben, hogy az iparosodás menthetetlenül kiszívja ebből a völgybe szorult falucskából az éle-' tét. Vajon nem történhetne meg ennek az ellenkezője, hogy éppen az iparosodás vigyen életet ebbe a falucskába? A vidék* ivartelepítés határozott célkitűzése kormányzatunknak. Nem rá mód, hogy egy ilyen helyre alkalmas ipari részleget tere.i sk? Tolna megyében külön gondot okoz az ipari tanulók képzése kollégium hiányában. Nem lehetne a gyönki gépjavító állomás adottságainak felhasználásával az ipari tanulók oktatásának egy részét Szakadátra telepíteni? Az üresen álló lakások gazdáival való tárgyalás alapján megvenni, vagy bérbe venni helyiségeket és externátusi elhelyezéssel kollégiumot helyettesíteni — ez, vagy ehhez hasonló tervek és megoldások életet vinnének a kisközségekbe. Országosan nem olyan kedvező a lakáshelyzet, hogy jól megépített, egészséges lakásokat üresen hagyjunk. Közismert tény, hogy a lakatlan házak hamarabb elpusztulnak, mint a lakottak. Nagy kár lenne Szakadáton és a többi, ehhez hasonló kisközségben pusztulni hagyni ilyen értékeket. Néhány évvel ezelőtt, a felülről jött intézkedések korszakában eltervezték, hogy mely községeket kell fejleszteni és melyeket nem. Ez bizonyos fokig érthető és indokolt, ha olyan intézmények létesítéséről van szó, amelyek összevontan egyszerre több települést tudnak ellátni. De véleményem szerint indokolatlan az ilyen terveknek az a negatív vonása, hogy a fejlesztésre nem tervezett kisközségeket szinte a már meglevő lehetőségektől is megfosztják. Nemrégen olvashattunk arról a Szabad Földben, hogy a kecskeméti tanács, felismerve, hogy ffi tanyarendszer még sokáig fennmarad és nem szűnik meg máról holnapra,, ahogyan egyesek gondolták, ennek a helyzetnek megfelelő intézkedéseket tett. Tolna megyére nem a tanyavilág jellemző, hanem az, Jiogy sok kisközségünk van. Érdemes lenne közgazdászoknak, mezőgazdasági szakembereknek és a településekkel foglalkozó tanácsbelieknek egyszer olyan alkalmi munkacsoportot létrehozniuk;ámelfj* űz érdekelt kisközségek adottságainak és táj- jellegének figyelembevételével fejlesztési tervet dolgozna ki. Volt olyan időszak, amikor nagy területen fekvő gazdasági egységeket még nagyobbakba vontak össze és azt gondolták, hogy minden összevonással egyenes arányban növekszik a gazdaságosság. Később a tapasztalat és a számítások azt mutatták, hogy egy bizonyos határon felül az összevonás nem hasznos, hanem egyenesen káros és költséges. Elismerem, helyes, hogy illetékesek számolnak Szek- szárd tízezres növekedésével, de szerintem helytelen felfogás lenne ezt a növekedést kizárólag megszűnő, vagy megszüntethető kisközségek terhére eltervezni. Ha a kecskeméti tanács fontosnak tartja, a. .tanyák központjainak fejlesztését és bizonyos fokú közművesítését, akkor mi itt Tolna megyében még fontosabbnak, vagy legalább ugyanolyan fontosnak kell, hogy tartsuk, a már közművesített települések, a kisközségek életképességének elősegítését. DOBÓ LÁSZLÓ Alsónyék Ingyenes szakmunkásképző tanfolyamra jelentkezhetnek 22—45 éves férfi segédmunkások ács-állványozó és vasbetonszerelő szakmára, valamint 18—45 éves férfi segédmunkások gépkezelőképző tanfolyamra Bajára A tanfolyam ideje alatt kereseti lehetőséget 15 százalék idénypótlékot, naponta 15—20 Ft különélési pótlékot fizetünk. Munkásszállást és ebédet kedvezményes térítés ellenében biztosítunk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34. (349) (szigetvári)
