Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

psz, ~ l/i fOlN. Oj * NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 74. szám ARA: 80 FILLER Csütörtök, 1968. március 28. Befejezte Tolna megyei látogatását az Elnöki Tanács elnöke Tegnap reggel Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Tolnai Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának és Szabópál Antal­nak, a megyei tanács vb-elnökének kíséretében megtekintette a Paks mellett létesítendő atomerőmű helyét, majd ellátogatott a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai gyárába. Tóth József, a já­rási pártbizottság első titkára, K emény István a járási tanács elnöke és Fadgyas István, a gyár igazgatója, valamint a község és a gyár több vezetője fogadta a vendégeket. A déli órákban a Mechanikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi üzemét látogatta meg az Elnöki Tanács elnöke. Itt a városi pártbizottság nevé­ben Rúzsa János első titkár, a városi tanács nevében dr. Ne­ttók Pál megbízott elnök fogadta a vendégeket. Magyari László igazgató ismertette a gyár történetét, helyzetét és kalauzolta az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét a gyárban. Látogatás a selyemgyárban és a műszergyárban Eredményekről és gondokról számoltak be mindkét üzemben a vezetők az Elnöki Tanács el­nökének. Tolnán sok éves prob­léma a csökkenő selyemgubó- termelés és ez á legutóbbi idő­kig a gyér létalapjait fenyegette; Most azonban már bíznak a selyemgyáriak, hiszen napirend­re került egy jelentősebb be­ruházás és a gyár jövője akkor is biztosítva van, ha nem lesz elegendő gubó. E bizalomban erősítette meg a selyemgyária­kat Losonczi edvtáre, amikor el­mondta, hogy a párt és a kormány politi­kája a vidék iparosításának elősegítése. igazuk azoknak, akiik — bár egyre kevesebben vannak — le­becsülik a vidék iparosításának lehetőségeit Tolnán az első kérdése az volt Losonczi elvtársnak, hogy a vállalaton belül milyen önálló­sága van a tolnai gyárnak, pél­dául az anyagbeszerzésben, az értékesítésben, a gyártmányok kialakításában. — Jóformán semmi. Es ez is a bajunk. Előfordult már, hogy a budapesti központ áltad be­szerzett anyagot már két hónap­ja kü is fizették, mire kiderült, hogy nem jó, nem lett volna szabad a számlát kiegyenlíteni. Ez az önállótlanság igen nehéz­A selyemgyárban különösen a legfiatalabb üzem tetszett az El­nöki Tanács elnökének, ahol ja­nuár elsejével kezdték meg a nyakkendőgyártást, majd az esemyögyártást. Megállapította, hogy ezek az újdonságok, szép, divatos cikkek bizonyára kelen­dőek lesznek a boltokban. Nem kerülte el azonban figyelmét az a ládahegy sem, ami a gyár­udvaron van. Amikor megtudta, hogy ezt a göngyöleget nem ve­szik vissza, ajánlotta, hogy ke­ressék meg a kapcsolatot a pest­környéki tsz-ekkel, amelyek cso­magolással is foglalkoznak. Bizo­nyára tudják ezeket a ládákat használni. (Folytatás a 2. oldalon.) ... További jó munkát, sikereket kívánok a „November 7” szo­cialista brigád tagjainak... Az Elnöki Tanács elnöke beír a selyemgyári brigádnaplóba. Iparosítani kell gazdaságilag el­maradott vidékeket is, tehát természetes, hogy ahol már van ipar, ott nem engedhetjük el­sorvadni. Különösen megható, hogy a gyár dolgozói — annak ellenére, hogy több üzemrész­ben elmaradott technológiával, elavult gépekkel dolgoznak —, mennyire szeretik gyárukat, mun­kahelyüket, mennyire ragaszkod­nak hozzá. Szekszárdon egy fiatal üzem problémáival ismerkedett meg az Elnöki Tanács elnöke, és — mint a látogatás befejezésekor mond­ta —, meggyőződött arról, hogy lehet „szűz” területen bonyolult munkát igénylő termékek gyár­tását is meghonosítani. Nincs. késsé teszi a gazdálkodásunkat — válaszolta a gyár igazgatója. A műszergyárban mintha vár­ta volna a kérdést az igazgató. Rövid beszámolójában elmondta, hogy a lehető legnagyobb önálló­sággal ruházza fel őket az anya- vállalat, a profiljukon belül sza­badon vállalhatnak munkát, el­adhatják az olyan termelő- berendezéseket, gépeket, amire nincs szükség, vásárolhatnak he­lyettük másikakat, az egész gyári szervezet úgy van kiépítve, hogy önálló lehessen minden tekintetben, önállóan alakítsa ki gyárt­mányait, értékesítsen, A Biztonsági Tanács rbodesiai vitája New York (MTI). Az ENSZ Biztonsági Tanács összeült, hogy folytassa a rhodesiai helyzet vi­táját. Magyarország, Zambia. Pakisz­tán, Szenegál és más országok képviselői sürgették, hogy Nagy- Britannia tegyen hatékony lépé­seket annak érdekében, hogv Rhodesiában megakadályozza az afrikai lakossággal való leszá­molást és megdöntse Ian Smith fajüldöző rendszerét. Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság képviselője rá­mutatott, hogy a fajüldözőknek a nyugati országoktól kapott tá­mogatás teszi lehetővé, hogy ki­hívják a nemzetközi közvéle­ményt. Hazánk képviselője a Biztonsági Tanács elé tényeket terjesztett, amelyek arról tanús­kodnak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a NATO több más tagállama növeli kereskedel­mét Rhodesiával. Az afrikai kon­tinens déli részén — mondotta — nyugati segédlettel gyarmatosí­tók szövetsége jött létre. Csatorday felszólította Angliát, hogy tegyen lépéseket a Smith- rezsim felszámolására. A Biztonsági Tanács következő ülését a tanács tagjai által foly­tatandó magánjellegű tárgyalások után hívják össze. Kinevezési jogkörének egy részét a minisztériumoknak adta át a minisztertanács A kormány haitározaitotj hozott minisztertanács hatáskörébe tartozó egyeg kinevezési jogkörök gyakorlásáról. A határozat meg- ielöli, mely tisztségviselők kine­vezése tartozik a minisztertanács hatáskörébe, s melyek azok a tisztségek, amelyeknek betöltésé­ről bizottságok, miniszterek, or­szágos hatáskörű szervek vezetői intézkednek. Körülbelül ötven olyan tisztség betöltése kerül a miniszterek hatáskörébe, ahová eddig csak a minisztertanács ne­vezhetett ki. A miniszter más minisztérium munkatársát valamely bizottságba csak az illetékes társminiszter előzetes hozzájárulásával nevez­heti ki. Azokat, akik az új jog­kört megkapták, a kormány által korábban kinevezett személyek felmentésének joga is megilleti. Mint a minisztertanács titkár­ságán elmondták, a miniszterta­nács kinevezési jogköre egy ré­szének átadása hozzátartozik ah­hoz a folyamathoz, amelynek so­rán növelik a miniszterek és más vezetők hatáskörét. A gazdasági reform kapcsán új hatásköröket is kaptak a miniszterek, számos olyan intézmény került a minisz­tériumok felügyelete alá, amelyek azelőtt a minisztertanácshoz tar­toztak. Felelősségük tehát meg­növekedett és nagyobb feladataik gyakorlásához a jogokat, az in­tézkedés lehetőségeit is biztosít­ják számukra. Ide sorolható a ki­nevezési jogkörök egy részének átruházása is. (MTI) Fock Jenő Lyonban Lyon (MTI) A francia kormány által a magyar vendégek rendel­kezésére bocsátott Caravelle tí­pusú különgép napos, kellemes időben emelkedett a magasba az Orly-repülőtér betonjáról. Fock Jenőt Olivier Guichärd francia iparügyi miniszter, De Gaulle egyik közeli munkatársa kísérte el a lyoni út első napjára. A re­pülőút és a lyoni program így ar­ra is szolgált, hogy a francia üze­mek megtekintése mellett folyta­tódjon az eszmecsere a gazdasági kapcsolatok fejlődésének konkrét lehetőségeiről, — ebben a lyoni iparnak is szerepe lehet. A lyoni repülőtéren V2ll-l«xr szállt le a Fock Jenőt és kíséretét szállító különgép. Lyon egyaránt híres selyemiparáról, de talán még híresebb történelméről. Ehhez a városhoz fűződik aj első munkás- felkelés, a lyoni takácsok lázadá­sa 1840-ben. A munkásmozgalmi hagyományok azóta töretlenül folytatódtak, egészen a Rhodia- ceta műselyemgyár dolgozóinak tavalyi hosszú sztrájkharcáig. A klasszikus selyemipart ma már túlszárnyalta a műanyag­ipar, a vegyipar, a műselyem- gyártás. Itt üzemel Franciaország egyik legnagyobb autógyára, amely Berlioz autókat állít edő. A repülőtéren a beteg prefek­tus helyett Roger Ninín, a Rhone- Alpes körzet prefektusa fogadta a magyar vendégeket, majd' a miniszterelnök és kísérete azon­nal a Rhone-Boulenc társaság vegyipari laboratóriumába hajta­tott. Itt Delbes, a társaság he­lyettes vezérigazgatója mutatta be a 44 hektárnyi területen mű­ködő hatalmas laboratóriumot, amely a francia ipar egyik büsz­kesége. A Rhone-Boulenc társa­ság, amely a legnagyobb francia ipari csoportosulások között fog­lal helyet, igen nagy összegeket fordít a kutatásokra: üzleti for­galmának nyolc százalékát te­szik ki az erre a célra fordított beruházások, A magyar miniszterelnök és kísérete megismerkedett a labo­ratóriumok ultramodern beren­dezéseivel. Fock Jenő érdeklődés­sel hallgatta a vezető tudósok magyarázatait a kísérletek irá­nyáról, céljairól, a berendezések rendeltetéséről. Különös érdeklő­déssel szemlélte meg a tömeg- spektrometer impozáns felszere­lését: a három tonnád monstrum arra szolgál, hogy molekulák sú­lyát mérjék vele — ez a súly vi­szont csak olyan szómmal fejez­hető ki, amelyben a 0 és a tize­despont után még húsz nulla vé­gén egy egyes következik. A hat­száz kutatót foglalkoztató labo- ratóriumvkomplexumban egyéb­ként magyar módszereket is al­kalmaznak. Az igazgató Fock Jenő miniszterelnöknek elmesélte, hogy Erdei László professzor ana­litikai módszerei nagy megbecsü­lésnek örvendenek az élenjáró francia kutatóintézetben. A magyar miniszterelnöknek elmondották, hogy a Rhone-Bou- lemc művek Franciaország leg­nagyobb vegyipari trösztje, több mint háromezer különböző termié­ket állít elő. Erről és az együttműködés to­vábbi lehetőségiéiről sok szó esett azon az ebéden, amelyet az üzem vezetői adtak a. magyar minisz­terelnök tiszteletére a laboratóri­umban tett látogatás után. Couve de Murville külügyminiszter vacsorát adott a Franciaor­szágban tartózkodó magyar miniszterelnök tiszteletére. A ké­pen: Fock Jenő miniszterelnök, Pompidouné asszony, a francia miniszterelnök felesége, valamint Maurice Couve de Murville kül­ügyminiszter társaságában..

Next

/
Thumbnails
Contents