Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

«na» THTNA IWFOYFI NEPfJSAG 3 1988. március 36. Közvélemény-kutatás előtt Beszélgetés a Tolna megyei Népújságról Iregszemcsén 300-nal több előfizetője van a Tolna megyei Népújságnak- Csizmadia István termelőszövetkezeti brigádvezető családjában naponta hatan Olvassák: a családfő, az édesanya, a fiuk, aki brigádvezető az állatni gazdaságban, a két nagylány — az egyik gyermekgcmdotónö, a másik férfi- és női fodrász — végül, de tietn utolsó sorban. d hetvenöt évés nagymama. Ezúttal velük beszélgetünk. — Lapunk megtisztelve érzi thafját, hogy a Csizmadia csa­lád IregszeiflcSén a legrégibb előfizetői közé tartozik. Sokat adunk olvasóink véleményére. A jövőben még inkább arra Iráhyul mindeti törekvésünk, hogy 4 megye dolgozói ked­veljék, magukénak táftsák az eddiginél is nagyobb számban a Tolná megyei Népújságot. Ezért kerülne most sor arra a szokatlan beszélgetésre, amely- hék léhyége, hogy a Tóina me­gyei Népújság saját magáról kéf véleményt, és ezt nyilvá­nosságra is hőzeá. — Szívesen be?} ligetünk a Tolna megyei Népújságról, annál is inkább, Inért válóban a csa­ládhoz tartozik. Meg se tudunk lenni nélküle. A hetvenöt éves nagymama délbeh isi, este is böngészi a betűket. Ilyenkor tré­fásan azt mondjuk: na, az öreg­anyánk beült ám a politikába. Miért? — kérdezi. — én ie lé­pést akarok tartani a korról. — De vaján d Népújság al­kalmas-e árra, hogy hozzásegít­se olvasóit, lépést tartani a korral? Négy fofinttal drágább lett, az előfizetési díj havonta 17 forint. Érdemes ezt a pénzt érte kiadni? — Nézze, újságíró elvtárs, ne­künk van tv-rtk, rádiónk és még legalább öt lapot járatunk. De Tolna megyeiek vagyunk és min­ket érdekel, ami Tolna megyében történik. Ezt az érdeklődést lap­juk Kielégíti. — Ne értsék félre a szer­kesztőség szándékát. Mi nem azt szeretnénk, ha udvariasság­ból Csák szépeket mondanának, minket az érdekelne jobban, amit kifogásolnak. A közeljövő­ben olvasóink körében nagy­szabású közvélemény-kutatást rendezünk, ennek is az volna o célja, hogy sok jó, hasznos javaslatot és őszinte véleményt kapjunk az újságról. Maguk például miért olvassák? — Mert szeretjük az érdekes újságcikkeket és mert Tolna me­gyeiek vagyunk. Tegnap délelőtt Szekszárdon. a Városi tanács nagytermében a Kecskeméti Óvónőképző Intézet és a szekszárdi Várost tátiács vb. művelődésügyi osztálya szocia­lista szerződést kötött. Kecskemétről dr. Krajnyák Nándor igazgatóhelyettes, Hor­váth Béla, az intézet párt titkára és Bánki Dezső látogattak el eb­ből az ünnepélyes alkalomból megyénk székhelyére. A szerző­déskötésen jelen volt dr. Szendéi Imre, a Városi tanács elnök­helyettese, Lovas HenNk, a me­gyei, Lehcsés László Ö városi művelődésügyi osztály vezetői. A szerződés célja: az új óvo­dai nevelési program előkészíté­se. Ennek érdekében az óvónők számára szakmai és módszertani továbbképzési lehetőséget bizto­sítanak. Az országban először teremti meg a két város műve­lődésügyi intézménye eZt az ér­dekes és kbrszerű képzésformát, amelynek kreetében pedagógiai felkészültségüket mélyítik el a város óvónői. — Az újságíró számára Vi­szont itt kezdődik a fogás kér­dés. Ott, hogy vajon az olVasú mércéje szerint mikor érdékes egy cikk. — Akkor, há leköti az embert. A tói családunkban úgy van pél­dául, hogy engem elsősorban, mint brigádvezetőt az érdekel, amit a mezőgazdaságról írnak. Nagyon megragadja figyelmemet, hol milyen á béré zés, hol milyen új módszereket alkalmaznak, me­lyik termelőszövetkezet hogyan áll a munkálatokkal. — A Szántás-vetés is érdekli? Igen. — Látja, mi meg azt hisszük, hogy ez ma már mérsékelteb­ben érdekli olvasóinkat. — Embere válogatja. Fiamnak például, aki az állami gazdaság­ban brigádvezető, nagyon meg­ragadta a figyelmét az a Sikk, amelyik e hét eiejéh a megye állami gazdaságainak a tavalyi munkáját foglalta össze. De nem volt megelégedve vele teljes mértékben. Kifogásolta, hogy az újság nem részletezte állami gazdaságonként az eredményeket és az eltéréseket. A feleségem­nek viszont éppen ezen a héten ä ,,Várják az első találkozást” című írás tetézett legjobban. El­mesélte, hogy kint a termelőszö­vetkezetben erről beszéltek egész nap az asszonyok. Különben az asszonyok mindig visznek ma­gukkal egy-egy újságot a mező­re és délben elolvassák. Na most ez a „Várják'az első találkozást” című cikk azért is érdekes, mert sokan ismertük a fiút. — Mikor unalmáé egy újság­cikk, akkor ha hosszú? — Nem. A fiam szerint akkor unalmas az újság, amikor nem találja meg benne amit keres. Akkor azt az egyet keresi és a többi már nem ig érdekli. Van erre gyakran példa. Nemrég itt bz egyik községben szerencsétlen­ség történt. Beszéltek róla az emberek, de se másnap, se har­madnap, se utána nem írt róla Öt évre szól a szerződés. Az első év programját részletesen kidolgozták. Az idén általános lélektannal és gyermeklélektan­nal foglalkoznak szekszárdi kon­zultációk keretében a város óvó­női, Az utolsó alkalommal Kecs­kemét lesz a konzultáció szín­helye. Az óvónőképző intézet párttitkára, Horváth Béla már az első időszakban árrá törek­szik, hogy a tanfolyam eredmé­nyességéhez a legkedvezőbb alapfeltételeket teremtsék meg. Az előadókat az ifttézet, az anya­gi, fedezetet városunk művelő­désügyi osztálya biztosítja. „Hogy milyenné válik valaki, aZ főként attól függ, milyenné nevelték öt éves koráig'' — áll a makaretlkói idézet a szocia­lista szerződés első oldalán. Ennek a mottónak á jegyében írta alá Szekszárd részéről Len­esés László, Kecskemét részéről dr. Krajhyák Nándor ezt az ok­iratot, amely szinte alapító írás is, bizonyságául annak, hogy a modem nevelés módszerekben is új tormákat követfel. az újság. Ilyenkor unalmas. Ak­kor viszont izgalmas, amikór már másnap benne van, hogy mi tör­tént Tavalyelőtt íregszemeséti belefulladt a halastóba egy fiatal­ember. Ü tállá mindjárt megje­lent erről egy újságcikk és pört- tosan úgy adta vissza az ese­ményeket, ahogyan azok megtör­téntek. Talpraesetten összeszed­ték. Sokszor törjük is a fejünket, hogyaii csinálják. — Egyetlen mondatban: úgy csináljuk, hogy szoros kapcso­latot tartunk az illetékes me­gyei szervekkel és a dolgozók­kal. Tőlük nyerjük 9& értesü­léseket. A szerkesztőségben gyakran tűnődünk aZon, , hogy vajon melyik oldalt kedvelik az olvasóink a legjobban, hol kezdik a Tolna megyei Nép­újságot olvasni? — A rm családunk a nyolca­dik oldalnál kezdi. De van a tel-melősZövetkeaetben egy poli­tikus barátom, aki a második ol­dalnál. A nyolcadik oldal szerin­tünk a legjobb. Ott sok ese­ményről hall az ember, A fiam rtybtrtbah a közlekedési balese­teket keresi. A feleségem vi­szont időnként kifogásolja, hogy se a nyolcadik oldalon, se a többi oldalon nihcs olyan cikk, ami külön aZ asszonyokat érde­kelné. Maguknak kellene kitálal­ni, hogy mi legyen. Azután: a gyerekek mindig végigolvassák az apróhirdetéseket. Sh á ma­gam részéről a harmadik oldalt átnézem és nagyjából készeh va­gyok vele. Még valamit: a fiam szerint nagyon érdekes volt, amit a Tungsram védjeggyel kapcso­latban írtak. — Sokát segítene a mi mun­kánkon, ha most elmondanák, hogy melyik lapszámot várják legjobban: a vasárnapit, a szombatit, vagy melyiket? — Mindig a keddit. Azért van ez így, mert hétfőn nincs újság. — Mi á szerkesztőségben a vasárnapi lapszámot a szokott­nál is nagyobb gonddal állít­juk össze. Jobb a. vasárnapi újság, mint a többi? — Szerintünk hefn. Nem talá­lunk benne különbséget. Annyit talán, hogy Vasárnap esetleg két napra írnak. — A Csizmadia család érde­mesnek tartaná a Tolná me­gyei Népújságot arra, hogy esetleg az ismerősöknek ie ajánlja? — Mi bárkinek merjük aján­lani. Nem félnéhk attól, hogy szidást kapunk érbe. Nyilván ez olyan dolog, tudja, hogy egyik embernek ez tetszik jobban, a másiknak amaz. Mi hatan olvas­suk, de a családon belül is az van, hogy egyiknek ez .tetszik benne, a másikhak más. Nem lehet mindenki kedvére tenni, ta­pasztalatból tudom, mert így van ez a termelőszövetkezetben is. De a történésekre, hogy mi történik itt meg ott, arra mindenki kí­váncsi. — Mi ezt a szerkesztőségben esemény anyag oknak nevezzük. «* Lehet. Való igaz azonban, hogyha sok újság van az újság­ban, akkor ahnál többet elolvas belőle az ember. De ha kevés újság van benne, akkor hamar letesszük. — Most mit gondol, érdekli májd olvasóinkat ez a beszél­getés? — Majd azt akkor mondom meg, amikor megírják és elolva­som. De tudják mit. üljünk asz­talhoz és fogyasszuk el a vacso­rát. Ezzel meg maguk tisztelje­nek meg bennünket. Amíg esze­getünk. addig elmesélem, hogyan alakul a helyűit iiáluhk a ter- melőszöve" mzetben, Húszezer fó­rint fölött volt äz osztás. Érről jobban tudok társalogni. SZEKÜLITY PÉTER lIfforÖ kezdeméviifezés Szocialista szerződés Szekszárd és Kecskemét között Új munkagépek — A Zetor-család legújabb gépei A csehszlovák mezőgépgyártás bemutatója A mezőgazdasági üzemek tájé­koztatásának új módja az az el­múlt héten megkezdett tájékoz­tató sorozat, amelynek célja, hogy különböző módszerekkel is­mertetőt adjon a legújabb mező- gazdasági gépekről. Ennek a so­rozatnak következő állomása a szekszárdi Jóreméhység Tsz egyik táblája lesz. amelyen március 21—28-án a cseh­szlovák mezőgépipar mutatja be legújabb vagy korszerű­sített gépéit. A kiállítás rendesője a me­gyei tanács mezőgazdasági és. élelmezésügyi osztálya, a Tolna megyei AGROKER Vállalat, &z Agrártudományi Egyesület me­gyei szervese te. az Állami Gaz­daságok Megyéi Főosztálya, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nagykövetségének kereske, deimi osztálya, valamint a motokqv Külkereskedelmi vállalat, A meghívottak: a megye me­zőgazdasági üzemeinek — terme­lőszövetkezeteknek, állami gaz­daságoknak =* Vezetői, a szom­szédos Baranya és Somogy me­gyék megyei tanácsainak mező- gazdasági osztályvezetői, állami gazdasági vezetői. A páláhki me­zőgazdásági technikum és a len­gyelt mezőgazdasági szakiskola tanulói tanulmányi kirándulás keretében kívánnak í-észt venni a bemutatón. Az érdeklődök gyakorlatban tekinthetik meg a fejlett csehszlovák mezőgépipar leg­újabb termékeit. Köztük a tavalyi országos mezőgazda- sági kiállításon is bemutatott Éetór 3331-eä, 8643-ÖS trak­torokat. A zetor-csálád korábbi típusait már nem kell bemutatni, hiszen nagyon jól ismerik a mezőgaz­dasági szakemberek. Megismer­kedhetnek a már ismert marko­lógép-típus korszerűbb, nagyobb teljesítményű változatával, azon­kívül burgoftyaüítető gépek újabb típusaival, Azonkívül a cukorrépavetésre is alkalmas ku­koricavető géppel, cukorrépa-kul" tivátorral. a legújabb típűsú tré- gyaszoréval, silókiszedő géppel, és más munkagépekkel. Bemutatják ezeken kívül a mér ismert, és a háztáji gazda­ságokban. kéri szövetkezetekben nagyort jól alkalmazható, . né.gy- kerékhajtású kistraktor legújabb tínusét, a hozzá tartozó munka- génekkel — ekékkel, talaj maró­val, kul tivátorral, gyomirtóval, kaszával kiemelővel, pótkocsival — együtt. A gépek bemutatáséban köz­reműködnék a gyártó cégek szak­emberei is. Gépkocsira szerelt sütöde A francia Pavalller cég négy­napos sütőipari bemutatót tart a Lágymányosi Kenyérgyárban. Az első, előadással egybekötött bemutatót hétfőn rendezték. A szakelőadás után működés köz­ben bemutatták a gyár udvarán felállított, gépkocsira szerelt sü­tödét. A nyerges vontatóval mozgat­ható — bútórSzállító kocsijaink­hoz hasonlító — sütöde két döl- özó közreműködésével — bár isébb teljesítménnyel — mind­azt végzi, amit a pékségek, vagy a kenyérgyárak. A magyar szak­emberek szerint a kocsira szerelt sütöde kisebb települések, üdülő- és kirándulóhelyek ellátására ki­válóan alkalmas, de hasznos szol­gálatot tehet különféle rendez­vényeken, sporteseményeken is-

Next

/
Thumbnails
Contents