Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

< fcáúí. március 21. MINDENKIHEZ! firok'társága a ma» na**poJ a mag* krxébe vwi miíttíro Matatni. A (Mwttmta«. a tataik*'«« kormányzás fcmyKft.'ftt* *a immtai*>>á*í3t rá paras^«ág»i vtte a (li»Ki lép»«:. A fatptta&tta Vermem tmostanVAX, 4 mv^á*$ág nem hajtandó tntofcé « nacrtotoewek rá natfhirtaliuMr hajtant a tejéi Az országot az Dssziomlás anarchiáiétól csak a sxodaBzmus, a kommunizmus mag* teremtése mentheti mag. TOLNA MEGYEI VCpŰTSAO § M agyarországon a szocialista forradalom békés úton vívta ki a győzelmet, alig öt hónappal az 1918-i ok­tóberi polgári demokratikus for- radalom kitörése után. A Ta­nácsköztársaság kikiáltásában nagy szerépé volt annak, hogy 1918. novemberében megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely támogatta a pol­gári demokratikus forradalom to­vábbvitelét. A kommunisták párt­ja irányította a gyár- és föld­foglaló mozgalmakat, amelyeket a koalíciós kormány fegyveres büntetőosztagokkal veretett le. február 21-én pedig letartóztatták a kommunista vezetőket. A mun­kások hatalmas tüntetésekkel köve-üeUjék szabadon bocsátásukat. Március közepére a koalíciós kormány hatalma szétesőben volt. Az antant-barát külpolitika is csődöt mondott. A liberális burzsoázia képtelen volt a fel­borult rendet helyreállítani. így a kormány lemondott. A szociáldemokraták sem mer­tek önállóan kormányt alakítani. A válságos helyzet megoldására szükség volt á KMP és a mögöt­te álló foradalmi munkásság ere­jére. Márcus 20-án az SyZDP ve­zetői felkeresték a gyűjtőfoghá; ban a kommunista vezetőket, hogy Kun Béla korábbi javas- fala alapján megállapodjanak a két párt egyesülésében, a hata­lom átvételében. Márcus 21-én éjjel egyesült a két párt: Magyarországi Szocia­lista Párt néven, s megalakítot­ták a forradalmi kormányzó­tanácsot. | öke a szociáldemok­raták centrista csoportjához tartozó Garbai Sándor, tényleges vezetője Kun Béla külügyi nép­biztos lett. Tagjai a népbiztosok voltak. A névadó: Halász Lajos Lexikonokban, neves emberek életrajzát tartalmazó kötetekben hiába keressük Halász Lajos ne­vét. A bölcskei születésű aszta­los nem alkotott, nem alkothatott nagyot: íiatal ember volt még, amikor végzett vele a fehérter­ror sortüze. Vöröskatona volt. kommunista. Az elsők között tartóztatták le, s végezték ki Siófokon. Ott em­léktábla őrzi nevét, szülőfalujá­ban, Bölcskén utcát neveztek el róla. A kutatások, dokumentumok szerint 1919-ben Siófokon a di- ■ rektórium elnöke volt. A paksi járás KISZ-fiataljai elhatározták, hogy a Tanácsköz­társaság kikiáltásának évforduló­jára felkutatják azokat a „név­telen” 1919-es hősöket, akik a járás területén születtek, vagy ott éltek, dolgoztak. Az évfordu­lón méltóan megemlékeznek azok­ról a kommunistákról is, akik „csak” közkatonái voltak a moz­galomnak. Könyveket bújtak, ki­adványokban keresgéltek, hogy az eddig 'teák kevéssé ismert hő­sökről minél többet tudjanak meg. Halász Lajos ügyében egész kis nyomozást folytattak. Felvet- . ték a kapcsolatot a siófoki. KISZ- esekkel, a mártírhalált halt vö­röskatona családjának még élő tagjaival — információkat dokumentumokat szereztek be. A bölcskei termelőszöv-"'"-ot Államosítások Röviddel a munkáshatalom ki­kiáltása után megkezdődött az államosítás. Szekszárdon __ a Schlessinger céget, amely később az iparcikkek—élelmiszerek cse­réjét bonyolította le. április 8-án .1 vették birtokba a tanácsi szer- , vek. Ebben az időben államosí­tották a többi között a tolnai Stem Ádám lenszövődéi ét, majd a mórágyi gránitbányát, a két nagymányoki és a váraljai mész­kőbányát, valamint az alsónánai, mórágyi, őcsényi, bonyhádi, nagy- mányoki, szászvár-máza i tégla­gyárakat és mészégetőket, a szekszárdi Molnár-nyomdát. KISZ-alapszervezetének tagjai elhatározták, hogy a március 21-én rendezett névadó ünnepé­lyen Halász Lajos nevét veszi fel az alapszervezet. EiTe az alka­lomra kis kiállítást is rendeztek a munkásmozgalmi emlékekből a Tanácsköztársaság idejéből szár­mazó dokumentumokból. A név­adóval egybekötött ünnepi KISZ- taggyűlésen a termelőszövetkeze­ti alapszervezet 25 tagja ma veszi először kezébe a KlSZ-tagköny- vet. A „hivatalos” rész lebonyolítá­sa után a fiatalok elbeszélgetnek az ünnepségre meghívott veterá­nokkal, és a névadó Halász Lajos Bölcskén élő hozzátartozóival. A bölcskei ifjúkommunisták méltó emléket állítanák az 1919-es mártírnak. Úgy tervezik, halálá­nak évfordulóján emléktáblával jelölik meg a házat ahol élt. s a bölcskei KISZ-esek küldöttsége fogja megkoszorúzni a siófoki em­léktáblát. Ma a Tanácsköztársa ság kikiáltásának évfordulójár pedig a siófoki KISZ-szervezet tagjai a bölcskeiek nevében is elhelyezik a kegyelet koszorúit a hősök sírhelyén. Hallottunk a csodálatos vívmányokról — 1918. április 4*én Oren- burgban volt a magyar hadifog­lyok egy csoportja a 104-es ko­zák lovasezred laktanyájában. Ott voltam jó magam is, és ott álltam be a Vörös Gárdába — mondja Uhrin Mihály. — Oren- burgban egy úgynevezett emig­ránslégiót alakítottunk. Amikor a felkelő bandák elfoglalták Orenburgot, Turkesztánba szorítot­tak bennünket, ahol a III. Inter- nacionálé ezredhez csatlakoztunk. Ufát támadtuk. Sajnos, a mi szárnyunkat szétverték. Én ak­kor elszakadtam a III. ezredtől. Pedig ők voltak, akik a Magyar Tanácsköztársaság segítségére si­ettek. — Ott kinn, orosz földön mit hallottak a Magyar Tanácsköz­társaságról? — Azt tudtuk, hogy megala­kult a Tanácsköztársaság. Arról is értesültünk, hogy csodálatos vívmányokat valósítottak meg idehaza. Hallottuk, hogy inter­venciós csapatok megtámadták a fiatal szocialista államot. Azt már azonban nem tudtuk, hogy milyen erőkkel rendelkezik a Tanácsköztársaság. — Honnan értesültek ezekről a hírekről? — Az orosz újságok is megír­ták. Elsősorban onnan. Később aztán olyan katonákkal is talál­koztam Kazányban, akik abban az ezredben harcoltak — tehát a III. internacionalista ezredben —, amelyik megpróbált a Ta­nácsköztársaság segítségére len­ni. Amikor velük beszéltem, már leverték a Magyar Tanácsköztár­saságot. Kazányban pihenőjüket töltötték ezek a katonák. Nagyon sokat meséltek azokról a har­cokról. Megvolt akkor az orosz­nak is a maga baja! Pedig Lenin elvtárs nagyon segített volna a magyarokon. Hiszen úgy szerette Kun Bélát és a magyarokat, mint az édestestvérét szereti az ember. Ezt én bizonyosan tudom. Húszévesen... Nem töltötte be még a 18-ik évét, mikor katonának ment Kis­kunfélegyházára. Innen Kiskun­halasra, Csongrádra vitték Köz­katona, aki megtanult bármi a Mannlicher fegyverrel. Valójában nem sokat értett a háborúból. Gyorsan változott az ellenfél nemzetisége, a cél is ke­véssé ismert, közkatonaként. De arra a napra, mikor egy magas, vékony fiatalember állt eléjük, a csapat politikai biztosa, jól emlékszik. — Miket mondott? Pontosan nem jegyeztem meg minden sza­vát Beszélt nekünk a Tanács­köztársaságról, és arról, hogy le­szerelünk, s áld akar, vöröska­tona lehet Azért, hogy védje a nép hatalmát -.. Ö nem szerelt le. Küzdött a munkáshatalomért, húszévesen, így emlékezik vissza ezekre a napokra: — Vidám volt mindenki. Szólt a harmonika esténként, és az is énekelt akinek rossz volt a hang­ja... Mennyit tudnék én beszél­ni azokról a hónapokról!... Ab a márciusi fényben, ősz fején izzani látszik a munkásőr­pka vörös csillaga. Ez a ruha gyöngyszürke, frissen vasalt A csukaszürke egyenruha 1919-ben feketéi lett a lőporfüsttől. Nyakkendője katonásan simul az ingéhez, tömött bajúszát szi­gorú rendre nyíratta. Kezét né­ha sapkájához kapja, így, tisz­telgésformán üdvözli a kapun begördülő gépkocsik vezetőit. A megyei pártbizottságon nyug­díjasként teljesít fólműszakos szolgálatot Bencze Ferenc, a ve­terán kommunista. ’ 3000 vagon burgonya 4000 sertés A négyesztendős világégés utáni az egyik legnagyobb, legnehe­zebb feladat a közélelmezés biz­tosítása volt, de sok-sok iparcikk is évek óta hiányzott az üzletek­ből. A tanácsok aktív közré- működésével, szervezésével ezt a feladatot is sikeresen megoldottá. A községi tanácsok gyűjtötték az élelmiszert, s cserébe a munká­sok cukrot, sót, gyufát, petróleu­mot, cérnát, ruhát küldtek. Mindez szép megnyilvánulása volt a kibontakozó munkás- paraszt szövetségnek. A puszta- hencsei intéző bizottság például 512 kiló lisztet, 114 kiló zabot, 238 kiló búzát, 380 kiló rozsot és 512 kiló kukoricát gyűjtött a városi lakosság részére, Budapest lakosságának adott élelmiszereket Dombóvárott, Pak­son, Gyönkön, Simontornyán, Nagykónyiban és Bonyhádon gyűjtötték össze és innen szál­lították el rendeltetési helyére. A megyei intéző bizottság jú­nius 18-i ülésén Bertók Róbert közellátási népbiztos elmondot­ta, hogy mintegy 3000 vagon ga­bonát, 4000 sertést, 200 vagon burgonyát, sók szarvasmarhát, nagy mennyiségű tejet, tojást küldött a megye Budapest és a Vörös Hadsereg ellátására. 50 termelőszövetkezet A Magyar Tanácsköztársaság XXXVIII. rendeletével köz­tulajdonba vette a száz holdnál nagyobb földbirtokokat. Az ál­lami tulajdonba vett földbirtokokon megkezdődött a leltáro­zás, ami ellen úgyszólván minden volt földbirtokos panaszt tett a megyei intéző bizottságnál, vagy a Földművelési Népbiztos­ságnál —, hiába. A proletárállam nem adót védelmet a tőkések­nek, földbirtokosoknak. A kisbirtokosok azonban, jelentős adó- kedvezményt kaptak. Dunaszent györgyről levelet küldtek a me­gyei intéző bizottságnak, amely szerint a községben az adóked­vezmény eredményeként egyetlen adófizetésre kötelezhető gaz­daság sem volt. Az államosított földbirtokokon termelőszövetke­zetek alakultak megyeszerte. Több mint 50 termelőszövetkezet­ről tudunk, számuk minden valószínűség szerint, azonban ennél több mit,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents