Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-19 / 66. szám

1068. március 19.

*OTKTA WTTYFT NEPÜJSÄG

3

Céltudatosabb pártmunka az új helyzetben

Beszélgetés Rubányi János üzemi párttitkárral

Ez év január elsejével megyénk legnagyobb üzemévé vált a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Az ipari tanulókkal együtt kétezernél több dolgozót foglalkoztató nagyüzemnél egyidejűleg tértek rá az új gazdasági mechanizmus első évének tennivalóira, és a megyében működő, most már ehhez a vállalathoz tartozó hat gépjavító állomásnak a vállalati rendszerbe illesztés sokoldalú feladataira.

A megnagyobbodott üzem szekszárdi központjának párttitkárát, Rubányi János elvtársat kerestük fel kérdéseinkkel. Tarsolya 15 esztendős párttitkári tapasztalatokat rejt. Először az építőipari vállalatnál volt, itt pedig már tizedik éve tölti be társadalmi munkában a párttikári tisztséget.

— Érdeklődünk, miben áll az üzemi változások lényege?

— Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy most az új, megnövekedett vállalat jövőjét kovácsoljuk ki. Ilyenkor nyugodt, higgadt, gondolkodó fejekre, átgondolt intézkedésekre van szükség. Január elsejétől valóban megyei jellegűvé bővült üzennünk. Központi, szekszárdi telepünkön kizárólag gyártó tevékenység folyik, itt nincs javítás. A termelőszövetkezetek erősödésével csökkent a javító tevékenység az öt gépjavító és egy gépállomási telepünkön. Bár a vállalat fő profilja szerint ma is a mezőgazdaság gépi kiszolgálása a feladatunk, növekszik a kisgépek és eszközök készítése. az egyéb gyártási tevékenység. A szétszórt üzemrészek dolgozóit most kell összekovácsol, nunk. hogy egy nyelven beszéljünk többek között abban is, milyen gyártmányokat fejlesszünk ki — válaszolja Rubányi János elvtárs— Hogyan tudja segíteni a pártszervezet az üzem jövője szempontjából döntő műszaki fejlesztést?

— Egész vállalatunk központi problémája a gyors és pontos műszaki fejlesztés, mind a hét üzemrésznek közös érdeke fűződik ehhez. A vállalatnál összesen 230 tagja van a pártszervezeteknek. Mi éppen egy hete tartottunk taggyűlést, melyen a vállalat műszaki fejlesztésének helyzete és feladatai volt a napirend. Itt a központban foglalkoznak a fejlesztéssel, így elsőrendű feladaGYAR- és gépszerelő vÁllalat keres vidéki SZERELÉSI TERÜLETEIRE

(Tiszaszederkény, Kazincbarcika, Székesfehérvár. Almásfüzitő, Dunaújváros)

lakatos,

csőszerelő,

hegesztő,

kovács

szakmunkásokat

és

segédmunkásokat

A külszolgálatra vonatkozó összes juttatásokat biztosítjuk.

Jelentkezés személyesen,

vagy írásban, Budapest, VI. Paulay Ede u. 52. személyzeti osztály. (194)

A Kölesdi Téglagyár

szállítási és kemencemunkára férfi, nyersgyártáshoz női munkaerőket

KERES FELVÉTELRE.

Jelentkezni lehet az üzem irodájában.

(264)

ttunk volt ennek megvitatása. Pártszervezetünknek a munkások mellett sok műszaki tagja is van. A vitaindító előadást Véner József, a műszaki fejlesztési osztály kommunista vezetője tartotta. — Előveszi a taggyűlésről készült részletes jegyzőkönyvet, javasolja, hogy nézzem át.

Nagy hozzáértéssel, sokféle fontos résztémáról vitatkoztak a párttaggyűlésen, a cukorrépafelszedő és rakodógép fejlesztésétől kezdve a sorozatgyártásra került MTZ és U—28-as vezetőfülkék tökéletesítéséig. Kilencen szóltak hozzá ehhez a napirendhez, de egyetlen esetben sem vált ketté a felszólalások során a gazdaság és a politika. Szó esett a taggyűlésen a kockázatvállalás szükségességéről, a konzervativizmus leküzdéséről, mindezt konkrétan összekapcsolták az idei gyártmányfejlesztéssel és saját termékeikkel Amikor arról beszéltek, hogy ebben az évben 8 teljesen új kutatási témájuk lett (amelyeket igényli a fizetőképes piac), elhangzott az intelem, hogy a sikertelenség se csökkentse kísérletezési kedvüket.

Ez a taggyűlés és aktivitása meggyőzi a tájékozódót, hogy a gépjavító vállalat kommunista kollektívája a műszaki fejlesztés cselekvő részesévé tud válni.

— Nem ez az egyetlen gazdaságpolitikai témájú taggyűlésünk. Tárgyalni fogjuk a termékek áralakulása és a vállalati nyereség című, majd a központi irányítás és az állomások című témákat és egyéb, hasonló napirendeket — ismerteti a párttitkár.

— Az elmúlt évben szerkesztőségünkben tartott titkári an- kéton szóvá tette Rubányi elvtárs, hogy tapasztaltak a központ részéről a pártszervezet önállóságát gátló csorbítási törekvéseket. Mi a helyzet ma e téren? •

— Történt változás. A felügyeleti szervek meghozták a rájuk háruló döntéseket, ma már nem határoznak helyettünk. Segítséget nyújtanak a vállalati profil kialakításához. Helyileg akkor sem volt gátló tényező, mart igazgatónk, gazdasági vezetőink igényelték akkor is a kommunisták, a pártszervezet véleményét. Rendszeresen részt veszünk a gazda- sógvezetői értekezleteken, konzultálunk a vállalat egészét érintő fontos gazdaságpolitikai, bérpolitikai kérdéseikben. Igénylik a szakmai vezetők a kommunisták közt szokásos vitában kifcristá- lyosult javaslatainkat, és alkalmazzák az irányítás folyamán. Még szokatlan az új állomásoknak a beilleszkedés — operatív segítséget is kapnak ehhez tőlünk —, de tudjuk, hogy nagyon káros lenne bármiféle türelmetlenség.

— Végül szeretnénk megkérdezni, milyen eredménnyel küzdenek a kommunisták a

gazdaságosság növelése és a

különböző érdekek egyeztetése

terén?

— Megítélésem szerint tisztázódott párttagjain W»an, hogy a takarékosság, a piacra termelés, a minőségi munka döntő tényező az egész vállalat előrelépése és az egyes dolgozók szempontjából. Sokszor, fél óv óta rendszeresen foglalkozunk ezzel és úgy érzem, nem hiába. Részben érthető, hogy még nem mindenben egységes és főként nem mindenkiben alakult ki a helyes szemlélet, de a vártnál feltétlenül gyorsabb az egységesedés. Ezt a kérdés második felére válaszolva bocsájtom előre. Üzemünk bérpolitikai intézkedései során olyan béreket alakítunk ki, mely szerint azonos elveket alkalmazunk a hasonló munkát végzőknél. Alapvető a differenciálás, hogy ki mit ad a népgazdaságnak, az üzemnek, azt kapja. Ezt őszintén megmondjuk, mert el is várják tőlünk.

— Januári taggyűlésünkön eredményesen foglalkoztunk a kockázat- és felelősségvállalással, a háromféle bérkategória részesedési különbségeivel. Zavarta az egyetértést, később újabb viták elindítója lett a televízió, adásai után ismét fellángolt nálunk is a vita.

— Mivel érvelnek?

— Megpróbálom rövidre fogni. Politikailag azzal érvelünk hogy a munka összes feltételeit a vezetőknek kell biztosítani, az ő felelősségük nagyobb. Legmeggyőzőbben azonban a konkrét számok szolgálnak. Kiszámítottuk, mit kaphat vagy fizethet az I-es kategóriába sorolt vezető. Nálunk az előzetes számítások szerint, a terv 20 százalékos túl- teljesítése után hétezret kaphat, lemaradáskor pedig 10 ezret fizethet. A II. kategóriában háromezer vagy hétezer ez az összeg, míg a III. kategóriába soroltak 750-et kaphatnak, de nincs visz- szafizetésük. Megvizsgáltuk, hátrányos helyzetbe kerül-e így az utóbbi kategória. Ha az első két kategóriába soroltak száma csökkenne, ez a tény csak tíz-tizenöt forint pluszt hozna egyénileg a hármasba soroltaknak. Tarvtel- jesítés esetén nyereségrészesedés címén 14 napi bért adhat a vállalat.

— Ezek az érveink „lefutottak” szakszervezeti vonalon, a párttagság pártcsoportfü 1 é.seken tanácskozott erről, — fejezi be érdekes és értékes fejtegetéseit Rubányi J ános, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat pérttitkára.

*

Valóságos problémákkal foglalkoznak, pártpolitikai eszközeiket rugalmasabban alkalmazzák a gépjavító pártszervezetének tagjai.

Kimunkálták a mai gazdaság- politika üzemi tennivalóit és, cselekvőén részt vesznek a vállalat jövőjének mai megalapozását szolgáló munkában. Két hónappal a kezdés után tudatosan, tervszerűen és sikeresen gyűrik le az átállás nehézségeit.

SOMI BENJAMINNÉ

Vallomások a munkáról:

fl magasból a mélybe...

— Én már voltam fenn is. Úgy kerültem fel a legmagasabb pozícióra. hogy nekem kellett az alapot is megcsinálni. Kitűző voltam. Pécsett, amikor kezdték építeni a hőerőművet, a elsők között fogtam kezembe a tervrajzot. Azt mondta a mérnököm: „Itt

van Till szaki a rajz, tűzze ki az A-tartót”. Kitűztem. Úgy állt az egész komplexum, hogy amikor elkészült és felmentem a tetejére, csaknem szédülés fogott el, pedig szeretem a magaslatot, de olyan nagyszerű munka, mint a pécsi erőmű, azt hiszem kevés van az országban. A sikertől, hogy nekem is részem van benne, s elkészült az a nagy mű, attól szédültem, lehet. De ez a szédülés nem olyan, amitől óvunk mindenkit, aki magasban akar dolgozni. Az más.

— A magasban voltam, aztán a mélybe kívánkoztam. Elég volt a sok szédítő munkából, meg aztán vágytam is, hogy más területen is kipróbálják erőmet, képességemet. Eljöttem Hidásznak, öt éve vagyok a hídépítőknél. Azt hiszem, itt is elégedettek velem a főnökök, mert a múlt évben három Kapos-hidat is rám bíztak. Akkor még az előké= szítás folyt, most már építünk, szerelünk. Mondtam, vegyék el tőlem az egyik hidat. A kettő is elég sok gondot ad ... Jó szakemberek vannak körülöttem. Olyan ácsok meg vasbetonszerelők, akik tíz-tizenöt éve hidászok. Szép és jó hidat akarunk csinálni. Magasból mélyre kerültem. A mélyépítés is izgalmas, szép szakma. Csak az fáj, hogy itt nem látszik az ember munkája úgy, mint a nagy üzemcsarnoknál. A hidak nagy részét a földbe építjük. Munkánk bizonyítéka csak a hídív, az meg a laikusnak nem sokat árulkodik arról, hogy mennyi munka, szakmaszeretet van a betonacél alkotásban, mire járművek gördülhetnek át rajta ... Azt mondják, az idén bizonyíthatjuk mit tudunk. Hát kérem, meg kell nézni majd a hidakat. Till János művezető mindig sokat adott ama, hogy milyen munka kerül ki kezéből ; ..

Feljegyezte: — Pj —

A Magyar Autóklub által rendezett Mecsek Rallye vasárnap hajnali 2 és 5 óra között indult Pécsről. A versenyzők Mohácson, Szekszárdon, végül Pécsett mutatták be ügyességüket. Felvételünk Szekszárdon, a Garay téren készült.

Két aranyérem, egy szakmunkás-bizonyítvány

Szekszárdi kereskedőtanulók sikere

Március 13—15-ig volt Budapesten a KISZ, a KPVDSZ és a Belkereskedelmi Minisztérium által meghirdetett „Szakma kiváló tanulója” verseny országos döntője. Tolna megyéből az előzőleg lebonyolított megyei vetélkedőn legjobban szereplő négy kislány utazott az országos döntőre.

A lányok megvéd ték a Tolna megyei kereskedők! becsületét: hárman közülük kimagasló eredményt értek el. Élelmiszerszakmában Nagy Éva, a szekszárdi „ötvenes” tanulója — illetve most már dolgozója — szerezte meg az országos verseny első helyezését. Semmivel sem maradt el mögötte Luka Mária, aki kozmetika szakmában képviselte „színeinket”, ö is az ország legjobb kereskedő tanulójának bizonyult. Frlt Mária konfekció szakmában vetélkedett, s a szoros versenyben szerzett 116 pontjával azonnal szakmunkás-bizonyítvány hoz jutott.

Az országos elsők jutalma: aranyérem, szakmunkás-bizonyítvány, kéthetes jutalomüdülés és 500 forint.

Gmehling Ferenc, a Szekszárdi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola igazgatója büszke a lányokra: mindhárman az iskola tanulói. Nem csalódott bennük, tovább öregbítették a szekszárdi iskola hírét, nem szakadt meg a hat év óta tartó sikersorozat.

Hétfőn délben Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta az országos versenyen eredményesen szereplő lányokat