Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-14 / 62. szám

*988. március 14. TÖLNA MEGYEI NÉPCJSAd s Hárman húzzák a kígyói. Pattanásig feszül a drótkötél, a húzóemberek idege. Itt minden szóra figyelni kell, egy óvatlan mozdulat, s az acélkígyó lecsap. Hóóó! Húzd meg! Erős hidász, emberek kellenek ide. Olyan hidászok, mint Enyedi István. Tizenkét éve eszi a hi­dászok kenyerét, de még most is örül annak, hogy ehhez a vál­lalathoz adta a munkakönyvét. A hidász örökké vándorol. El­megy, s a lerombolt híd helyett újat épít- Ha megbízzák, hogy csináljon újat, amit még csak a tervező asztalán látott, nekifog és megcsinálja. A mesterségnek sok a forté­lya. Amikor még kézzel, tizenöt­húsz ember kapaszkodott a bika­kötőfékbe, nem volt kompliká­ció, a pallér vezényelt, a többiek meghúzták, aztán elengedték a kötelet. A bika meg nagy puf­fanásokkal verte a földbe a cö" löpöt... Most villanymotoros gép veri a cölöpöt*, hárommázsás bi- kávaL A betonkeverő, a vibrátor ma már éppoly hidászszerszám, mint volt. valamikor a szekerce... A modernizálódásban, a megújulás­ban is szükség van az ember kézügyességére. Ügye® ácsok nél­kül ma sem lehet hidat építeni: Most olyan zsaluzatot kell egy hídnak készíteni, ami^ félévszá­zada még hídnak is erős lett vol­na... A fa, mint fő hídalkatrész kiment a divatból. A sóder, a cement, és a betonacél lépett a helyébe. Betonacél. Olyan kemény, hogy a vágó csak annyit tud belemar­ni, mint kisgyerek, amikor kör­mével megkarcolja a viaszgyer- tyát. A betonacélhoz új szerszá­mok. új ismeretek kellettek. Meg kesztyű. Erős bőrből, alumínium szegecsekkel sűrűn kiverve, hogy védje az ember tenyerét. Az acél rovátkái úgy belemarnak a te­nyérbe, hogy... no persze csak .annál, aki szívesen fogja az acél végét... Negyvenkilenc méter és tizenhárom centi hosszú a kígyó. & öt mázsa. Ezt kell a ketrecbe bűvölni. Gyöngyösi Zsiga a brigádveze- fcő-helyettes. A kígyó negyven centit előre­csúszik. S ez így ismétlődik. Egy kiál­tás, egy húzás. Amikor már csak tíz méternyi van vissza a kígyóból, akkor a legnehezebb: a feszítés céljából kiképzett görbületek, sűrűn el­akadnak. Itt már úgy szaladgál­nak le-föl a pájszeras emberek mintha tüzes vaslapon ugrálná­nak mezítláb. Gyöngyösit ekkor felváltja Enyedi, ő még bírja hanggal. Azután helyre kerül a kígyó, A húzók is megpihennek. Rágyújtanak. Tomóczi Albert cigarettát so­dor. A többiek ismét elfoglalják posztjukat Leballagnak a hídról, mert még ott van egy nyíróvas — kígyózóvas — és azt még eb­ben a műszakban helyre kell húzni... A beruházó képviselője, Kalicz- ka László műszaki ellenőr is nagy érdeklődéssel figyeli a mun­kát A naplóba nem sok jegyezni- valója van. Till János hídépítői jól, szakszerűen, a körülmények­hez képest gyorsan építik a tol- nanémedi alsó hidat...- PJ ­Gyöngyösi Zsiga: Hóóó! Húzd meg!!! lateágosan himbálódzik. Atyi nem figyel oda, azt hamar kilöki a sorból, öt mázsa súlyhoz erő kell. Juhász beiebúj tatja a kígyó ele­jét a ketrecbe — ez lesz majd az egész híd főtartója — azután a másik végéről bevezetik a hosz- szú huzalt, ezt rákötik, és akkor megkezdődik a betonacél be- csúsztatása a koszorú közé. Kirendeli az embereket a placc­ra. Ott fekszik a kígyó. Tizen előszóinak rajta, egy-egy emberre ötven kiló teher jut Hiába bűvölik a kígyót, magá­tól nem bújik a ketrecbe. Gyöngyösi Zsiga vezényel: — Hóóó! Húzd meegü! Felemelik a kígyót. Megfordul­nak vele. be egészen a szántó­földig. Aztán Juhász Pál, mint első ember elindul az ötmázsányi sú ráeső részévéi fel a készülő hí;’ ra. A levegőben „megy” már a kígyó. Az emberek lépésétől mu­hozzáfe a kígyót A MESZu V igazgatóságának és a KPVDSZ megyei bizottságának együttes ülése A MÉSZÖV; igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizottsága szer­dán délelőtt együttes ülést tar­tott. Az ülésen értékelték a Tol­na megyei fogyasztási és értéke­sítési, valamint takarékszövetke­zetek múlt évi munkaversenyét. Az értékelés alapján előterjesz­tést tettek a Kiváló földműves­szövetkezet, Az 1967. év legjobb takarékszövetkezete cím és más kitüntetések adományozására. A versenyt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lója tiszteletére indították, és a kitüntetésekéit a közelgő nemzeti ünnep alkalmából adják majd át. Üj karbantartási rendszer Felsőnánán A felsőnánai termelőszövetke­zet gépcsoportjánál április else­jétől új karbantartási rendszert vezetnek be. A huszonhárom erő­gép javítási költségeinek csök­kentése az elsődleges cél; a Kere­kes Béla műhelyvezető által ki­dolgozott ütemterv szerint min­den nap egy-egy gép szervizre megy. Ennek során, felülvizsgál­ják, az esetileg adódó hibáikat kijavítják — és mindezeken fe­lül kötelező a mindennapos, rend­szeres gépápolás. A közutakon közlekedő gépekre nyolc-tíz na­ponként, a tülajmunkÜ6 gépekre három-négy hetenként kerül így sor. A napi munka után minden erőgépnek ott kell parkolnia a gépműhelynél, a traktorosoknak a munkakezdés előtt egy órát kell gépük ápolására fordítani, ha szükséges, a szerelők közremű­ködésével. Ezek az intézkedések többszö­rös célt szolgálnak: miután a szövetkezet maga javítja a trak­torokat — csak a motorcseréket bonyolítja le a gépjavító állomá­son keresztül — elsőrangú érdek, hogy a megelőző karbantartással, ellenőrzéssel elejét vegyék várat­lan gépkiesésnek, súlyosabb gép­hibának. Mivel a szövetkezet te­rülete eléggé dombos, a fokozot­tabb tál eseti veszély miatt is mindenkor üzembiztosán kell mű­ködni ök a traktoroknak. És vé­gül; csak megbízható, jó géppel kereshet» a traktoros. Az elmúlt néhány hónapot a gépcsoport jól felhasználta az át­állásra. Már csak három traktor folyó javítása vár befejezésre. Mint a szövetkezet vezetői el­mondják, a tavaszra való fel­készülést nem akadályozta a ko­rábbi években tapasztalt alkat­részhiány, még ha nem is ment minden zökkenő nélkül. A gondot főleg az eléggé ve­gyes traktorállomány okozta. Há­rom DT, két Szuper-Zetor, három U—28-as, egy UE—28-as, két 3011-es Zetor, három UTÖS, nyolc MTZ és egy RS—09-eshfez alkatrészt beszerezni nem könnyei. Az elkövetkező évek feladata és anyagi gondja lesz egységesebb traktorpark kialakítása, — Miután gépeinket vizsgáira kell vinni, az aközött gondöt, hogy főleg az elektromos veze­tékeket, égőket, 1 ámp af oglala to­kát nehezen lehet beszerezni. Sokat segített a patronáló Posta­vezérigazgatóság. És ami meg hiányzik — az ablaküveg. A szi- lánkmentes üveg három-négy traktorfülkére, pótlásként. ; A bölcskei javítóállomáshoz fordul­tunk de nem vállalta, így egye­lőre nem tudjuk, hogyan fogják megoldani az üvegpótlást. Ve­gyünk új fülkéket? Egyébként, a régebbi típusú traktorainkra is fülkéket szerelünk, A gépek legtöbbje ma mar dolgozik. Elvégezték a murgai te­rületen az őszről megmaradt né­hány hold szántást, megkezdték az őszi vetések fejtrágyázását a tavaszi vetések alá az alapmű­trágya kiszórását. Aztán majd jön sorra a többi munka, egész, éven keresztül, mígnem a tél is­mét tető alá kényszeríti a trakto­rosokat. Addig még sok napot végig kell dolgozni, sőt, még éj­szakákat is. >. BL JEGYZET Egy elmulasztott lehetőség Januárban elkészült a Tolna megyei Pályaválasztási Tanács Tájékoztatója. E fontos füzet az­óta már eljutott a legilletékeseb­bekhez: pedagógusokhoz, szülők­höz és a pályakezdés előtt álló fiatalokhoz. A tájékoztató segít­séget kíván nyújtani a fiatalok­nak. összesen 4600 fiatal felezi be az általános iskolai tanulmá­nyait, s ezek továbbtanulásához, szakmaválasztásához ad hasznos segítséget a pályaválasztási ta­nács füzete. A gondos munkával készített füzetből megtudjuk, hogy egysé­ges, vagy szakosított tantervű gimnáziumi osztályok hol indul­nak, részletes tájékoztatót ka­punk a szakközépiskolákról, az ipari, a mezőgazdasági, a vasút- forgalmi, a kereskedelmi és az egészségügyi szakközépiskolák he­lyéről, felvételeinek lehetőségei­ről. Tulajdonképpen e kis füzet mindenről tájékoztat bennünket, ahova a fiataloknak lehetőségük van elhelyezkedni. E hasznos füzet szerzői el­mulasztottak egy lehetőséget: a kis könyvben nem közlik az ér­dekeltekkel, hogy a magánkis­ipar mennyi tanulót vár. Csak­nem kétezer iparos dolgozik a ■negvében. S eddig is, a jövőben *s részt kívánnak venni a fiaia- 'nk szakmunkássá képzésében. Idén nem kevesebb, mint száz­húsz kisiparos szerződtet ipari tanulót. Eddig kilencvennégy kis­iparos már bejelentette a KIOSZ megyei titkárságán, hogy foglal­koztatni akar ipari tanulót. Sőt, SS fiatallal már meg is kötötték a szerződést, Szekszárdon 19 kis- iparós keres tanulót, Pakson, Tamásiban, Duna földváron a kisiparosok mái- holnap megköt­nék a fiatalokkal a szerződést. Érdekes, hogy a keresett — di­vatos — szakmákban sincs még elegendő jelentkező. így például Szekszárdon női és férfifodrász, villanyszerelő, műszerész szak­munkástanulót keresnek az ipa­rosok. Dunaföldvárott bádogos, kőfaragó, Tamásiban ács, Pakson lakatos, fodrász tanulót várnak az iparosok. A jelentkezések a magánkis­iparnál még nem zárultak le. Várják a kisiparosok a tanulni vágyó fiatalokat. S itt is, csak­úgy, mint az állami iparban, egyrészt az intézetek, másrészt a magánkisiparosok nagy szaktudá­sa a biztosítéka, hogy ezentúl is úgy, mint eddig, kiváló szak­munkások kerülnek ki a Tolna inegyei kisiparosok műhelyeiből. Kár, hogy a Tolna megyei Pá­lyaválasztási Tanács megfeled­kezett arról, hogy tájékoztassa a pályaválasztó fiatalokat, hogy milyen szakma tanulására van lehetőség a magánkisiparban, s csak annvit közöl: jelentkezni a KIOSZ megyei titkárságán lehet ügy hisszük, feevzetünk hasznos kiegészítője a jól szerkesztett pályaválasztási tájékoztatónak.

Next

/
Thumbnails
Contents