Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-14 / 62. szám
*988. március 14. TÖLNA MEGYEI NÉPCJSAd s Hárman húzzák a kígyói. Pattanásig feszül a drótkötél, a húzóemberek idege. Itt minden szóra figyelni kell, egy óvatlan mozdulat, s az acélkígyó lecsap. Hóóó! Húzd meg! Erős hidász, emberek kellenek ide. Olyan hidászok, mint Enyedi István. Tizenkét éve eszi a hidászok kenyerét, de még most is örül annak, hogy ehhez a vállalathoz adta a munkakönyvét. A hidász örökké vándorol. Elmegy, s a lerombolt híd helyett újat épít- Ha megbízzák, hogy csináljon újat, amit még csak a tervező asztalán látott, nekifog és megcsinálja. A mesterségnek sok a fortélya. Amikor még kézzel, tizenöthúsz ember kapaszkodott a bikakötőfékbe, nem volt komplikáció, a pallér vezényelt, a többiek meghúzták, aztán elengedték a kötelet. A bika meg nagy puffanásokkal verte a földbe a cö" löpöt... Most villanymotoros gép veri a cölöpöt*, hárommázsás bi- kávaL A betonkeverő, a vibrátor ma már éppoly hidászszerszám, mint volt. valamikor a szekerce... A modernizálódásban, a megújulásban is szükség van az ember kézügyességére. Ügye® ácsok nélkül ma sem lehet hidat építeni: Most olyan zsaluzatot kell egy hídnak készíteni, ami^ félévszázada még hídnak is erős lett volna... A fa, mint fő hídalkatrész kiment a divatból. A sóder, a cement, és a betonacél lépett a helyébe. Betonacél. Olyan kemény, hogy a vágó csak annyit tud belemarni, mint kisgyerek, amikor körmével megkarcolja a viaszgyer- tyát. A betonacélhoz új szerszámok. új ismeretek kellettek. Meg kesztyű. Erős bőrből, alumínium szegecsekkel sűrűn kiverve, hogy védje az ember tenyerét. Az acél rovátkái úgy belemarnak a tenyérbe, hogy... no persze csak .annál, aki szívesen fogja az acél végét... Negyvenkilenc méter és tizenhárom centi hosszú a kígyó. & öt mázsa. Ezt kell a ketrecbe bűvölni. Gyöngyösi Zsiga a brigádveze- fcő-helyettes. A kígyó negyven centit előrecsúszik. S ez így ismétlődik. Egy kiáltás, egy húzás. Amikor már csak tíz méternyi van vissza a kígyóból, akkor a legnehezebb: a feszítés céljából kiképzett görbületek, sűrűn elakadnak. Itt már úgy szaladgálnak le-föl a pájszeras emberek mintha tüzes vaslapon ugrálnának mezítláb. Gyöngyösit ekkor felváltja Enyedi, ő még bírja hanggal. Azután helyre kerül a kígyó, A húzók is megpihennek. Rágyújtanak. Tomóczi Albert cigarettát sodor. A többiek ismét elfoglalják posztjukat Leballagnak a hídról, mert még ott van egy nyíróvas — kígyózóvas — és azt még ebben a műszakban helyre kell húzni... A beruházó képviselője, Kalicz- ka László műszaki ellenőr is nagy érdeklődéssel figyeli a munkát A naplóba nem sok jegyezni- valója van. Till János hídépítői jól, szakszerűen, a körülményekhez képest gyorsan építik a tol- nanémedi alsó hidat...- PJ Gyöngyösi Zsiga: Hóóó! Húzd meg!!! lateágosan himbálódzik. Atyi nem figyel oda, azt hamar kilöki a sorból, öt mázsa súlyhoz erő kell. Juhász beiebúj tatja a kígyó elejét a ketrecbe — ez lesz majd az egész híd főtartója — azután a másik végéről bevezetik a hosz- szú huzalt, ezt rákötik, és akkor megkezdődik a betonacél be- csúsztatása a koszorú közé. Kirendeli az embereket a placcra. Ott fekszik a kígyó. Tizen előszóinak rajta, egy-egy emberre ötven kiló teher jut Hiába bűvölik a kígyót, magától nem bújik a ketrecbe. Gyöngyösi Zsiga vezényel: — Hóóó! Húzd meegü! Felemelik a kígyót. Megfordulnak vele. be egészen a szántóföldig. Aztán Juhász Pál, mint első ember elindul az ötmázsányi sú ráeső részévéi fel a készülő hí;’ ra. A levegőben „megy” már a kígyó. Az emberek lépésétől muhozzáfe a kígyót A MESZu V igazgatóságának és a KPVDSZ megyei bizottságának együttes ülése A MÉSZÖV; igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizottsága szerdán délelőtt együttes ülést tartott. Az ülésen értékelték a Tolna megyei fogyasztási és értékesítési, valamint takarékszövetkezetek múlt évi munkaversenyét. Az értékelés alapján előterjesztést tettek a Kiváló földművesszövetkezet, Az 1967. év legjobb takarékszövetkezete cím és más kitüntetések adományozására. A versenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indították, és a kitüntetésekéit a közelgő nemzeti ünnep alkalmából adják majd át. Üj karbantartási rendszer Felsőnánán A felsőnánai termelőszövetkezet gépcsoportjánál április elsejétől új karbantartási rendszert vezetnek be. A huszonhárom erőgép javítási költségeinek csökkentése az elsődleges cél; a Kerekes Béla műhelyvezető által kidolgozott ütemterv szerint minden nap egy-egy gép szervizre megy. Ennek során, felülvizsgálják, az esetileg adódó hibáikat kijavítják — és mindezeken felül kötelező a mindennapos, rendszeres gépápolás. A közutakon közlekedő gépekre nyolc-tíz naponként, a tülajmunkÜ6 gépekre három-négy hetenként kerül így sor. A napi munka után minden erőgépnek ott kell parkolnia a gépműhelynél, a traktorosoknak a munkakezdés előtt egy órát kell gépük ápolására fordítani, ha szükséges, a szerelők közreműködésével. Ezek az intézkedések többszörös célt szolgálnak: miután a szövetkezet maga javítja a traktorokat — csak a motorcseréket bonyolítja le a gépjavító állomáson keresztül — elsőrangú érdek, hogy a megelőző karbantartással, ellenőrzéssel elejét vegyék váratlan gépkiesésnek, súlyosabb géphibának. Mivel a szövetkezet területe eléggé dombos, a fokozottabb tál eseti veszély miatt is mindenkor üzembiztosán kell működni ök a traktoroknak. És végül; csak megbízható, jó géppel kereshet» a traktoros. Az elmúlt néhány hónapot a gépcsoport jól felhasználta az átállásra. Már csak három traktor folyó javítása vár befejezésre. Mint a szövetkezet vezetői elmondják, a tavaszra való felkészülést nem akadályozta a korábbi években tapasztalt alkatrészhiány, még ha nem is ment minden zökkenő nélkül. A gondot főleg az eléggé vegyes traktorállomány okozta. Három DT, két Szuper-Zetor, három U—28-as, egy UE—28-as, két 3011-es Zetor, három UTÖS, nyolc MTZ és egy RS—09-eshfez alkatrészt beszerezni nem könnyei. Az elkövetkező évek feladata és anyagi gondja lesz egységesebb traktorpark kialakítása, — Miután gépeinket vizsgáira kell vinni, az aközött gondöt, hogy főleg az elektromos vezetékeket, égőket, 1 ámp af oglala tokát nehezen lehet beszerezni. Sokat segített a patronáló Postavezérigazgatóság. És ami meg hiányzik — az ablaküveg. A szi- lánkmentes üveg három-négy traktorfülkére, pótlásként. ; A bölcskei javítóállomáshoz fordultunk de nem vállalta, így egyelőre nem tudjuk, hogyan fogják megoldani az üvegpótlást. Vegyünk új fülkéket? Egyébként, a régebbi típusú traktorainkra is fülkéket szerelünk, A gépek legtöbbje ma mar dolgozik. Elvégezték a murgai területen az őszről megmaradt néhány hold szántást, megkezdték az őszi vetések fejtrágyázását a tavaszi vetések alá az alapműtrágya kiszórását. Aztán majd jön sorra a többi munka, egész, éven keresztül, mígnem a tél ismét tető alá kényszeríti a traktorosokat. Addig még sok napot végig kell dolgozni, sőt, még éjszakákat is. >. BL JEGYZET Egy elmulasztott lehetőség Januárban elkészült a Tolna megyei Pályaválasztási Tanács Tájékoztatója. E fontos füzet azóta már eljutott a legilletékesebbekhez: pedagógusokhoz, szülőkhöz és a pályakezdés előtt álló fiatalokhoz. A tájékoztató segítséget kíván nyújtani a fiataloknak. összesen 4600 fiatal felezi be az általános iskolai tanulmányait, s ezek továbbtanulásához, szakmaválasztásához ad hasznos segítséget a pályaválasztási tanács füzete. A gondos munkával készített füzetből megtudjuk, hogy egységes, vagy szakosított tantervű gimnáziumi osztályok hol indulnak, részletes tájékoztatót kapunk a szakközépiskolákról, az ipari, a mezőgazdasági, a vasút- forgalmi, a kereskedelmi és az egészségügyi szakközépiskolák helyéről, felvételeinek lehetőségeiről. Tulajdonképpen e kis füzet mindenről tájékoztat bennünket, ahova a fiataloknak lehetőségük van elhelyezkedni. E hasznos füzet szerzői elmulasztottak egy lehetőséget: a kis könyvben nem közlik az érdekeltekkel, hogy a magánkisipar mennyi tanulót vár. Csaknem kétezer iparos dolgozik a ■negvében. S eddig is, a jövőben *s részt kívánnak venni a fiaia- 'nk szakmunkássá képzésében. Idén nem kevesebb, mint százhúsz kisiparos szerződtet ipari tanulót. Eddig kilencvennégy kisiparos már bejelentette a KIOSZ megyei titkárságán, hogy foglalkoztatni akar ipari tanulót. Sőt, SS fiatallal már meg is kötötték a szerződést, Szekszárdon 19 kis- iparós keres tanulót, Pakson, Tamásiban, Duna földváron a kisiparosok mái- holnap megkötnék a fiatalokkal a szerződést. Érdekes, hogy a keresett — divatos — szakmákban sincs még elegendő jelentkező. így például Szekszárdon női és férfifodrász, villanyszerelő, műszerész szakmunkástanulót keresnek az iparosok. Dunaföldvárott bádogos, kőfaragó, Tamásiban ács, Pakson lakatos, fodrász tanulót várnak az iparosok. A jelentkezések a magánkisiparnál még nem zárultak le. Várják a kisiparosok a tanulni vágyó fiatalokat. S itt is, csakúgy, mint az állami iparban, egyrészt az intézetek, másrészt a magánkisiparosok nagy szaktudása a biztosítéka, hogy ezentúl is úgy, mint eddig, kiváló szakmunkások kerülnek ki a Tolna inegyei kisiparosok műhelyeiből. Kár, hogy a Tolna megyei Pályaválasztási Tanács megfeledkezett arról, hogy tájékoztassa a pályaválasztó fiatalokat, hogy milyen szakma tanulására van lehetőség a magánkisiparban, s csak annvit közöl: jelentkezni a KIOSZ megyei titkárságán lehet ügy hisszük, feevzetünk hasznos kiegészítője a jól szerkesztett pályaválasztási tájékoztatónak.
