Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-02 / 52. szám

tS68. március 2. tolna iwr.ciríi nEtíjsao 3 Háromszáznyolcyanezer sonka Izzasztó telünk volt Ha eddig rá- illett Sza­kadatra, hogy az öreglegények faluja, ak­kor húsvét után aligha illik rá A tamási járásnak ebben az ap­rócska községében a tél vége egyik legnagyobb eseménye volt a farsangi bál. S miután a há­zasságok nem az égben, hanem végül mégiscsak a földön köt­tetnek, feltételezhető, hogy ez a jól sikerült bál is növelte a nő­süléihez a kedvet. Harminc húsz éven felüli legényember él Sza- kadáton, közülük tizenkettő meg már a harmincadik évét is be­töltötte. Most ebből az érett kor­osztályból hatan határozták el, hogy nem maradnak meg aggle­génynek. A báli szezon persze nem­csak Szakadáton, megyeszerte sok fiatalt hoz össze, mégis: az anyakönyvvezető dolga ősszel in­kább több, mint tavasszal. A tél Vége nem csupán bálo- zást jelent, hanem a tavaszi mun­kák megkezdésére is jelt ad. Ilyenkor már mondogatják az öregek, hogy „aki éjszaka legény, az legyen legény reggel is”. De­cemberben, januárban nem szá­mít, ha kicsit tovább pihen a fiú, vagy a leány, de február második felétől már kezd sokat számítani. Különösképpen ott, ahol a termelőszövetkezetnek kertészete is van. A kertészetek­ben február eleje óta szorgos mun­ka folyik. Igen, mert az idén a tél végig szokatlanul enyhe, tavaszi- as, s valószínűleg úgy fogjuk majd emlegetni, hogy izzasztó volt. De éppen emiatt, a szokott­nál is hamarabb kezdődött a ta- .vaszi ébresztő. A naki közös gazdaságban már a múlt héten vetették a mákot, a dunaföldvári tsz-közi társulás, a dunaszentgyörgyi termelőszövet­kezet már szinte el is felejtette a borsóvetést. Ahogy mondani szo­kás, éled a határ, de ez azt is je­lenti, hogy megszűnt a téli nyu­galom, s reggelenként ma már ak­kor is korán kel a nap, ha időn­ként még felhők takarják A gaz­dák sóvárogva mondják: bár csak gyakrabban takarnák fel­hők a napot. Alig volt hótakaró, kevés a csapadék, helyenként TAVASZI ÉBRESZTŐ De a Hídépítő Vállalatnál Si­mon Mihály bizalmat élvezett, túlzottat is. TJjabb lehetőséget kapott az ítélettel, a javító-ne- veilő munka idején is a vissza­élésre. Dr. Szigeth Ferenc elvtárstól, a Szekszárdi Járásbíróság elnö­kétől érdeklődünk. — Mi indokolja, hogy a bíró­ság a korábbi beosztásban írja elő a javító-nevelő munka letöl­tését? — kérdezzük. — Törvényeink erre köteleznek bennünket. Ez alól kivételt je­lentenek a vezető beosztások. Bí­róságaink nemcsak a vállalatot jelölik meg, de előírják a koráb­bi beosztást is. Miért? Azért, mert ellenkező esetben esetleg magasabb fizetéshez juthat a vétkes, „jutalomból” — közli a meglepő választ. Röviden vázolom a konkrét esetet, előzményeit és az újabb visszaélés tényét, A járásbíróság elnöke így rea­gál: — A javító-nevelő munkát az eset súlyosságát mérlegelve szab­ják ki bíróságaink. Kisebb mérvű vétségről, büntetlenségről lehetett szó és a raktárvezetői beosztás nem tartozik kimondottan a ve­zető munkakörökhöz. Sajnos, eb­ben az esetben így kővetkezhe­a talajok nagyon kevés vizet tá­rolhattak — jól jönne az eső. FOGD AZ ÁSÓT! A határ éle­dését érde­kes először mindenütt a „hostelokban”, a kertekben vehetjük észre. Az ügyes és szorgalmas háziasszo­nyok már veteményeznek. Számi­kor a férj a termelőszövetkezet­ben még nem talál munkát, a feleség arra buzdítja; fogd az ásót, eriggy a kertbe, ne ülj egész nap a tűzhely mellett. Ma már arra sem hivatkozhatnak ilyenkor a földműves férjek, hogy megetetik a csirkéket, vagy hogy ügyelnek a kotlára. Egy-egy köz­ségben egyik kezünkön megszám­lálhatnánk, hogy hány háztáji gazdaságban keltetnek még kot- lóval. Működik, és igen jól mű­ködik a szakcsi termelőszövetke­zet és a nagydorogi földművesszö­vetkezet keltetőállomása; el­látják nemcsak a termelőszö­vetkezeteket, a háztáji gazdaságo­kat is. A gépi csirke olcsóbb „nincs vele piszkolódás” és egész­ségesebb. Érdeklődésünkre a termelőszö­vetkezetek vezetői elmondták, a növénytermesztők nagy része még munkanélküli. S ez a legrosszabb időszak a számukra, mert a szövetkezeti tagok mindegyike tudja, hogy év végén az az em­ber jár jól, aki februárban fel­veszi és decemberig le sem teszi a szerszámot. Csak a trágyahor­dás, a vetőmagok előkészítése, a fej trágyázás megkezdése biztosít jelenleg több elfoglaltságot. Több termelőszövetkezetben a fej trá­gyázást viszont repülőgéppel vég­zik, de azért, — még ez a sze­rencse, — oda is kell kiszolgáló személyzet. A TÉVÉ A LEGKAPÓSABI A zárszám­adó közgyű­lést vala­mennyi termelőszövetkezetben megtartották. Pénzosztás után részben a vásárlás következett, részben a takarékbetétkönyvek kiváltása. De ma már nincs ak­kora jelentősége a zárszámadási vásároknak, mint volt régebben, amikor a tagok csak év végén kaptak nagyobb pénzösszeget. A szövetkezeti kereskedelem ennek ellenére az idén mindenütt meg­tartotta a zárszámadási vásárt. Úgy tűnik a tévé volt a legkapó­sabb árucikk. Ezt pillanatnyilag a posták hivatalvezetői tudják megállapítani legpontosabban, mi­vel a tévé-készülékeket üzembe helyezéskor be kell jelenteni. Az ezer lelket alig számláló Kéty köz­ségben a minap jelentették be a harmincötödik tévé-készüléket. Rabenstein János, a harmincötö­dik tévé-előfizető. Szőke Gábor- né hivatalvezető elmondja, hogy Kéty községben a Tolna megyei Népújság is igen népszerű. Már­cius elsején vitte a kézbesítő az első lappéldányt Márton Antalhé tsz-tagnak, aki Kétyem a hetven- kilencedik Népújság-előfizető. Nemcsak a zárszámadások fe­jeződtek be, véget ért a disz- nóvágási szezon is. Megbízható becslések szerint, háromszáz- nyolcvanezer sonka lóg most, tél utolján a Tolna megyei családok éléskamráiban. Tavaly télen nyolcvannégy-nyolcvanötezer hí­zott sertést vágtak a megyében saját szükségletre. Az idén kí- lencvenhárom-kilencvenötezer ke­rült böllérkés alá. Ha nem is a legutolsó, de az idei szezonban feltehetően az utolsó disznótort Márton Márton zombai szerelő tartotta, a múlt vasárnap. Egyéb­ként Zomba is azon községek kö­zé tartozik, ahol a szövetkezeti tagok végelszámolás után a ka­pott pénz mintegy felét a takarék, ba vitték. Nem annyira látványos a ter­melőszövetkezetekben a tervezés, mint a zárszámadás, de jelentő-’ sége nagyobb. Most kezdődik tu­lajdonképpen a majdani zárszám­adás. A szakvezetők megyeszerte az idei tervek véglegesítésével foglalkoznak. De ez nem csupán irodai, avagy papírmunkát jelent, rengeteg megbeszélést is igényel a tsz partnervállalataival. Mind­ehhez gyakorlat, de még inkább szaktudás szükséges. A szaktu­dásért viszont, főleg felnőtt fej­jel, nagyon meg kelj kínlódni. Úgy tűnik, a „kínlódást” válto­zatlanul sokan vállalják. Bizony­ság erre az is, hogy ezekben a napokban a Palánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum felnótl hallgatóinak egy csoportja az ál­lamvizsgára készül. Az ahszolu- tóriumot megszerezték, s ha az államvizsga is sikerül, áprilisban tett be az újabb bűncselekmény. — Nem volt elég a korábbi 19 000 forintos veszteség? Ese­tünkben beigazolódott, hogy nem lett volna szabad Simon Mihályt ebbe a beosztásba helyezni, majd ott tartani. így károsíthatta meg ismételten a társadalmi tulaj­dont. — Ez az ember visszaélt a bi­zalommal és a rábízott közva­gyonnal. Sajnos, nem ez az egyet­len hasonló eset. Korábban egyik fizetőpincért hathavi börtönbün­tetésre ítéltünk, magam vezet­tem a tárgyalást. Letöltötte bün­tetését, majd rövid idő múltán a vendéglátó egyik szekszárdi egységében találkoztam vele, amint felszolgált. Szóvá tettem a vezetőknek, mint kiderült, ké­sőn. Közben ismét elkövette a fogyasztók megkárosítását, most kétesztendős börtönbüntetését tölti — feleli dr. Szigeth Ferenc elvtárs, a járásbíróság elnöke. • Nincs minden rendben; fi- gyelmeztetőek az előbbiek. Pedig mennyit foglalkoztunk az utóbbi években a társadalmi tulajdon védelmével ég a helyes káder­munkával! már növénytermesztési szaktech­nikusok lesznek. Mártonfai Dé­nes, a technikum igazgatója el­mondta; a hallgatók a szakdol­gozatokat benyújtották a tervek szerint március végén kezdődnek az államvizsgák, de végleges idő­pontot még nem tudnak. Eddig évek óta Kumik Ernő volt Pa­lánkon az államvizsga-bizottság elnöke, a technikum vezetői most is őt szeretnék. Ebben a kérdés­ben azonban az utolső szót majd a minisztérium mondja ki. E tudósítás csupán íze­lítőt tud adni abból, hogy milyen a megye községeiben a tél vége. Sokszínű, eleven, moz­galmas. A tél rövid és enyhe volt Ez abból a szempontból jó, hogy kevés tüzelő fogyott, és gyor­sabban lehet pótolni az elmaradt mélyszántást, de abból a szem­pontból rossz, hogy ismét elsza­porodott és sok kárt okozhat a mezei pocok. A TÉL VÉGE Hézagosak az előírások, elma rad a kötelező körültekintés. Sehol ne bízzák rá a kecsk ' • n káposztát! SOMI BENJAMINNÉ Ilyenkor mondjuk: nincs kár haszon nélkül, de úgy látszik, haszon sincs kár nélkül. Sz. P. Vb-ülés a paksi, a szekszárdi és a Dombóvári Járási Tanácsnál A zárszámadás és tervkészítés tapasztalatai Pénteken délelőtt Hosnyárszky állapította: a termelőszövetkeze- György, a Paksi Járási Tanács tek az elmúlt évben tovább szi- mezőgazdasági és élelmezésügyi lárdultak. növekedett az alap, a osztályvezetője számolt be a vég- közös vagyon, s az egy tagra jutó lehajtó bizottság előtt a járás részesedés. termelőszövetkezeteiben a zár- A végrehajtó bizottsági ülés számadásokról és a tervkészítő- harmadik napirendi pontjaként sekről szerzett tapasztalatokról. Laki Endréné kereskedelmi fel- A járás területén 1967-ben 21 ügyelő tájékoztatta a végrehajtó termelőszövetkezet kilenc és fél- bizottságot áz iparcikkek árának ezer taggal közel 80 ezer holdon és forgalmának alakulásáról, és gazdálkodott. A beszámoló meg- az árellenőrzések tapasztalatairóL A politikai oktatásról ( A Szekszárdi Járási Tanács zetteéggel. A jelenlegi tanévben Végrehajtó Bizottsága Kemény a marxizmus—leninizmus esti István vb-élnök előterjesztésében egyetemen hárman, a középfokú dolgozói politikai oktatásának ta- tanfolyamon 18-an tanulh&k, a pasztalatairól és a továbbtanulás- szakosítót pedig az apparátus egy ra kötelezettek helyzetéről tár- munkatársa végzi. Hasonló jó gyalt. eredményekről számolhatott be A beszámoló megállapította, Kemény István a szakmai to- hogy a járási apparátus 73 tagjá- vábbképzósben, állami oktatás­nak 16,4 százaléka rendelkezik ban részt vevő munkatársakról magasabb szintű politikai kép- is. A zárszámadások tükrében Lényeges, hogy termelőszovet- landó bizottság elnöke, az 1967-es kezeteinkben az eddiginél is na- év gazdasági eredményeit elemző gyobb figyelmet fordítsanak az beszámolójában vizsgálta a zár- állattenyésztésre és gazdaságossá számadások tapasztalatait. Meg­tegyék az állattartást — hang- állapították, hogy a járásban zott el a megállapítás tegnap kedvezően alakult az egy dolgo- délelőtt, Dombóvárott, Gyuricza zó tsz-tagra jutó átlagjövedelem István vb-elnök vezetésével meg- és a tsz-ek megalapozottan kezd- tartott vb-ülésen. ték az új évet. Gondi Lajos pénzügyi és Mi- A vb tagjai köszönetüket fe- eheller József mezőgazdasági és jezték ki a termelőszövetkezetek élelmezésügyi osztályvezető, va- vezetőinek és tagjainak az elért lamint G. Kovács István az ál- gazdasági eredményekért. Nem volt elbocsátás Még jól emlékszünk arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző viták során többen is hangot ad­tak aggályuknak: félő, hogy sorozatos elbocsátások, Sót esetle­ges munkanélküliség lesz. Véleményüket arra alapozták, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben mindenki szabadon választhat magának munkahelyet, anélkül, hogy ezért valami hátrányos kö­vetkezményt kellene vállalnia, s a felmondás joga természetesen nemcsak a dolgozókat illeti meg, hanem a vállalatot is. Éppen ezért időszerűnek tartjuk feltenni a kérdést: vajon indokol­tak-e a viták során felvetett aggodalmak? A szekszárdi bőrdíszműüzem munkaügyi előadójával, Laki Józseffel beszélgettünk erről a Itérdésről. — Nálunk lényeges változásról van nagy mozgás. Ilyenkor elég nem beszélhetünk. Igaz, mi sen- sok a felvétel, de a kilépés is. kinek sem mondtunk fel. Ellen- Most úgy tervezzük, hogy az kezőleg, február közepéig szak- őszi munkaerő-vándorlás során munkáshiányunk volt. újabb erősítést tudunk biztosi­időközben előkerül a minden- tani, mivel ekkor már munkába tudó „kisokos”, a munkaerő- áll újabb tíz végzett ipari ta_ vándorlást rögzítő napló. Ebből nulórak. Egyébként úgy gomdo- kiderül, hogy a múlt év január- lom, a vállalatok döntő többsé- jában a telephelyen 6 kilépés ás ge hasonló helyzetben van, mint 3 belépés történt. Az új gazda- mi. Ez pedig azt jelenti, hogy ságirányítási rendszer első hó- közei sem történt olyan nagy napjában pedig 13 kilépés és 8 arányú munkaerő-vándorlás, mint belépés. Mint a statisztikai a da- amilyenre egyesek számítottak, tokból Is kitűnik, itt valóban Legalább is eddig még nem — nem beszélhetünk lényeges vál- mondta beszélgetésünk végén tozásról. Laki József, munkaügyi előadó. — Mint már említettem, feb- A korábbi aggodalmak tehát ruár közepéig szakmunkáshiá- alaptalannak bizonyultak. Persze nyunk volt. Ekkor, a félévi vizs- hiba lenne mindössze egyetlen gák eredményei alapján a jó, és hónap tapasztalata alapján ezt ennél jobb eredményt elért, így, kategórikusan kijelenteni, számszerint tíz harmadéves ipa- Érthető, hogy a vállalatok a ri tanulónkat szakmunkásállo- munkaerő szabadabb mozgását mányba vettük, 90 százalékos elsősorban minőségi javításra bérrel. Ez nemcsak szakmunkás- igyekeznek felhasználni. Vagyis, hiányunkat szüntette meg, ha- megerősíteni a megbízható, nem egy kis minőségi javulást ügyes, jó szakemberekből álló is eredményezett. törzsgárdát. Az a tény, hogy a A naplóból az is kitűnik, hogy vállálatok nem nagyon élnek a a belépők és a kilépők személye felmondás jogával, azt bizonyít- nagyjából megegyezik. Vagyis, ja, hogy a munkanélküliség ve­2r*kv£srí!£ss műn- r.f r tt­kaviszony után kilépnek. Álla- v“Halatok többségénél a bó­léban az a tapasztalat, hogy aki járat mellett ott látható a mun- három hónapnál tovább marad, kárfelvételt hirdető tábla, arra már lehet számítani. — Nálunk elsősorban ősszel (szigetvári)

Next

/
Thumbnails
Contents