Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-13 / 36. szám

I3G&, feiíraiír KL YOLrCA MEGYEI ÜßPÜJ9Ä© A közegészség őre Miért fizetett rá a dunaföldvári fmsz ? — Annyi engedmény, amennyi emberileg és orvosilag lehetséges! — Felületességből 156 megbetegedés A közegészségügyre társadal­munkban a közvetlen vezetőkön kívül az erre hivatott hatóság is vigyáz. Ezt a hatóságot az utób­bi időben sokat emlegetik a vál­lalatoknál, üzemeknél, és a ke­reskedelemben, de ennél is job­ban a ktsz-eknél. tsz-eknél. Az emlegetés legtöbbször negatív ér­telmű, annak ellenére, hogy a ha­tóság, a Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás csak a rende­letekben előírtakat teljesíti. Az állomás munkájának egy jelentős részét a munkaegészség­ügy képezi. A terület felöleli a megyében levő összes tárca és tanácsi vállalatokat, üzemeket, gyárakat, intézményeket, vala­mint ktsz-eket, fmsz-eket. A mun­kaegészségügy! részleg végzi az ellenőrzéseket az említett helye­ken, amely a közegészségügyi in­tézkedések betartását és a kü­lönböző munkaártalmak megszün­tetését 'jelenti egyúttal. A tanácsi ég tároavállalatoknál különösebb probléma nincs. Az egyes beruházásoknál, új mun­kahelyek létesítésénél minden esetben a tervező vállalatokat hív­ják segítségül, ahol már a KÖ­JÁL szempontjai alapján tervez­nek. Az építkezések előtt kiké­rik az állomás véleményét és így a munkaegészségügyi követelmé­nyeknek megfelelően indulhat be 0 munka. Mi az oka az „összeütközéseknek Nem így a ktsz-eknél, vagy a tsz-eknél. Általában a ktsz-ek tő­keszegények, legtöbbször nincs kellő anyagi alapjuk, hogy az óvórendszabályoikhoz szükséges berendezéseket az egyes építésre kerülő munkahelyen beépítsék. Egy másik ok, a KÖJÁL-lal való összeütközésre”, hogy a szövet­kezetek igen mozgékonyak, köny- nyen változtatnak profilt. Az el­határozásukat, azonnal tett köve­ti. Létrehozzák az új munkahe­lyet, ahol több tíz dolgozó végzi napi munkáját. A KÖJÁL-t csak akkor értesítik, amikor már késó! Tavaly Dunaföldváron az fmsz egy úgynevezett eloxáló üzemet létesített. Természetesen későn értesítették az állomást Az ellen­őrzés során megállapították, hogy a rendkívül veszélyes mun­kahelyen, néhány olyan módosí­tásra van szükség, amely nélkül a dolgozók nem folytathatják to­vább a munkát Addig is a KÖJÁL a legveszélyesebb he­lyeken leállította a munkát. Az fmsz féléves határidőt kapott az óvórendszabályokhoz szükséges berendezések beszerzésére. A KÖJÁL határozatait nem tartot­ták be, tovább dolgoztatták a munkásokat Radikális módszer­hez kellett folyamodni, mert az ott dolgozók egészségét nem sza­bad kockáztatni, még akkor sem. ha az fmsz-nek nincs pénze ah­hoz, hogy az előírtakat beszerez­ze. Az ügyvezető elnök ezer fo­rint pénzbírságot kapott. Az eloxáló üzemet azóta megszüntet­ték. helyette 1 erruezlaka tos -mun­kát végeznek az épületben, 20 dolgozóval. Az óvórendszabályok szigorúak! Az fmsz közel félmillió forin­tot ráfizetett, s mindezt csak azért, mert bár tudták, hogy a KÖJÁL-lal meg kell beszélni a terveket, nem tették. De nem­csak a dunaföldvári fmsz példá­ját lehetne megemlíteni. Számos ktísz-szel és tsz-szel előfordul*1 már hasonló "sei. Még mindi" nem tanultak belőle. Az óvó- rends7."bályok rendkívül szigorú- j ak, de a dolgozó érdekében. Ezt | pedig a vezetőknek is tudniuk kell! A Tolna megyei Közegész­ségügyi és Járványügyi Állomá­son is ugyanolyan dolgozók vég­zik munkájukat, mint másutt. Éppen ezért a rendszabályokat, előírásokat, nem dogmatikus mó­don értelmezik és hajtják végre. A körülményektől függően min­denkor annyi engedményt adnak, amennyi emberileg és orvosilag lehetséges. Az állomás egy másik feladat­köréhez tartozik az élelmezés- ügyi részleg munkája. Ide tar­tozik a tejüzem, a sütőüzemek, a konzervgyár, a különböző ven­déglátóipari egységek, cukrász­üzemek, cukrászdák, élelmiszer- boltok, szikvízüzemek, tejgyűjtők, üzemi konyhák stb. A helyzet nagyjából ugyanaz mint a munkaegészségügyi rész­legnél. A nagyüzemekkel sokkal kevesebb a probléma. A terme­lőszövetkezeteknél létesített se­géd-, vagy melléküzemek okozzák a legtöbb gondot Jó példa rá a bogyiszlói és a bátai tsz-eknél ki­alakított tésztaüzemek esete. A beindulás előtt nem kérték a KÖJÁL segítségét & most, hogy az idevágó, alapvető előírásokat végre kell hajtani, számos ne­hézséggel kell megbirkózniuk utólag. Ha a KÖJÁL illetékeseit minden esetben megkeresnék egy-egy segéd-, vagy mellék­üzem tervezésénél, sok gondtól és kellemetlenségtől szabadulná­nak meg. Sajnos azonban ez még a mai napig sem vált szokássá. Az új gazdasági mechanizmus nagyszerű lehetőségeket biztosít a termelőszövetkezeteknek a mel­léküzemági tevékenységhez. Szá­mos tsz ét is e lehetőséggel. Ter­vez. számol, hol, milyen segéd-, vagy melléküzemet hozhatna lét­re, amely tagjainak és az egész gazdaságnak anyagiakban sokat jelentene. A tsz-vezetőségeknek a tervezésnél sosem szabad ki­hagyniuk a KÖJÁL-t, Az új üzemekbe fektetett pénzük és a tagok közegészségügyének érdeke is ezt kívánja. Mosatlan tojás — ételmérgezés Az élelmezésügy területén rend­kívül fontos tényező az ellenőr­zés. A részleg feladatának zömét is ez képezi. A megyében sok helyütt mostoha körülmények uralkodnak a különböző élelmi­szerboltokban, vendéglátóipari egységeknél, cukrászüzemesknél és több üzemi konyhánál is. Ezeken a helyeken fokozottabb ellenőr­zésre van szükség. Látszólag kis felületesség, hanyagság emberek tömeges megbetegedését vonhatja maga után. Tolnán történt, ta­valy nyáron. Az fmsz cukrász- üzemében „elfelejtették” megmos­ni a tojást. Héjáról a fertőző ba- cillusok a krémesbe jutottak és 156 ember mérgezését idézték elő. A tojás mosása nemcsak azoknál az egységeknél fontos, ahol közétkeztetés, vagy tojással készült élelmiszercikkek eladása folyik, hanem otthon a háztar­tásban is. Sok helyütt a sertésólak mellett nevelik a csirkéket. A sertések szőre között található kórokozók óhatatlanul megfertő­zik a tojást, amely az emberi szervezetbe kerülve, komoly mér­gezést okozhat A részleg dolgozói az ellenőr­zések során a különböző cikkek­ből mintákat vesznek, amelyek a laboratóriumban beható vizsgálat alá kerülnek. Ellenőrzik az egysé­gek épületót, a környezetét ás nem utolsó sorban a munika- körülményeket Az a hír járja róluk, hogy nem szívesen látott „vendégek”. Pedig ez így nem helyénvaló. Ugyanis azokban az egységekben, üzletekben, üzemek­ben, ahol a kötelező egészség- ügyi rendszabályokat betartják, nincs mitől tartani. Ezeken a he­lyeken — szerencsére ez a több­ség — nem mumust látnak ben­nük, hanem az egészségügyi ha­tóság segítségét FERTŐI MIKLÓS A borverseny előtt Az 1967-es évjáratú borokat már lefejtették egyszer vagy két­szer, így azok most kerültek olyan állapotba, hogy mint bort értékelni lehet. Ezért a minap, megkérdeztük Kaposi Istvántól, a városi tanács mezőgazdasági osz­tályvezetőjétől, hogy milyen is volt a tavalyi termés, mi van je­lenleg a szekszárdi pincékben. — Mivel megkezdtük a hagyo­mányos városi borverseny előké­születeit — mondotta Kaposi István —, természetesen többet foglalkozunk a borokkal is. A nagyüzemi gazdaságok bora a megszokott kiváló minőség, egy­séges, jól kezelt. A Szabadság Tsz a különleges vörösborával keltett már eddig is rendiévül nagy ér­deklődést Ezzel a borral kapcso­latban, sok tekintetben még a szakemberek is tanácstalanok. A tulajdonságai feltűnően kedvező­ek, ám magát a fajtát senki sem ismeri, még a gyakorlott speciá­lis szakemberek sem tudják hova sorolni. A telepítéskor nem azt a fajta szaporítóanyagot kapták, amit megrendeltek, ám a termőre- forduláskor kiderült, hogy ez ki­válóbb fajta, mint amit rendel­tek. Jellemző, hogy ennek a faj­tának híre futott, valósággal cso­dájára járnak, s nagyon sok ter­melő igyekszik belőle szaporító­anyagot szerezni. — A háztáji gazdaságokban termelt borok közt feltűnően nagy a szóródás: az egész kiváló­tól a minősíthetetlenül rosszig, minden megtalálható. Az évjárat nem volt ugyan a legkedvezőbb, ám aki kellő gonddal, hozzáértés­sel kezelte a bort, tavaly is tu­dott kiváló minőséget előállítani. Mennyiségileg úgyszólván minde­nütt sok termett, így most a pia­con borból a kínálat is nagy. Vi­szont éppen a nagy szóródásból következik, hogy aki gyenge mi­nőségű bort készített, vagy kü­lönböző tiltott módszerekkel pró­bálta befolyásolni a minőséget, most pórul járt, mert az ilyen bort nem lehet értékesíteni, hi­szen elég nagy a kínálat jó minő­ségű borból is. — A borversenyt március köze­pén tartjuk, most kezdjük érte­síteni a gazdákat. A borversenyre már eleve a legjobb borok kerül­nek, ezért úgy vélem, hogy a zsűrinek ezúttal sem lesz könnyű munkája. Tejipari kombinát építését tervezik Tamásiban ? Tamásiban híre terjedt, hogy a távolabbi jövőben egy nagy- kapacitású tejipari kombinátot építenek. A hírrel kapcsolatban, felkerestük az illetékes szervek előadóit, akik elmondották, hogy a közszájon forgó, várhatóan kö­zeli üzemépítés még nem napi­rendi kérdés. A következő ötéves tervben esetleg megvalósítható egy nagy teljesítményű tejipari üzem fel­építése. Ehhez azonban még ígér, sok információra, vizsgálati ered menyre van szükség. Jelenleg mindössze tájékozódó felmérése­ket végeznek, és amennyiben az összes körülmény kedvező lesz, úgy a községi iparosítási tervben lehetségesként nyilvántartott üzem építését is elvégzik. Ugyanis a község távlati tervében szerepel egy háromszáz főt foglalkoztató tejkombinát építése. ■ Wartburgtulajdonosok ■ FIGYELEM! 311-es és 312-es típusokhoz eredé# üléshuzat kapható AUTÓSZALONJAINKBAN Bp. VI. Népköztársaság n. 8: Bp. VI. Lenin tot 77. — ® — Ára 1206 Pf, Minden színben, vidékre utánvéttel is! .MERKUR” Személygépkocsi Értékesítő Vállalat. «*62) 4 SZÉRU Karriert Károly álmodott. Nagyon furcsát álmodott. A felesége kétszer is betakarta, mert lerúgta magáról a takarót. De a felesége az álomról semmit sem tudott. Sajnálta a férjét, hogy szegény már megint agyondol­gozta magát, és most ezért alszik olyan nyugtalanul. Nem emiatt forgolódott ac ágy­ban. Azt álmodta, hogy a tudósok hosszú kísérletezés után megta­lálták a karrier ellenszerét. Egy tudós állt az emelvényen és a karriert boncolgatta. Koráb­bi téziseket említett. Azt magya­rázta: korábban a tudósok úgy vélték, hogy a karrier kórokozója az ember agyában van. Ez a kór­okozó gátlástalanná teszi a kar­rieristát, törtetővé zülleszti, aki mindenkin keresztültaposva rohan a mindig nagyobb célok felé. Ké­sőbb arra is gondoltak a tudó­sok, hogy a Icarrier vírusa a nyelv egy részében helyezkedik el és ez a vírus a nyelvet állandóan moz­gásra kényszeríti. Megint más hi­potézis szerint: a nyelvben lehet­nek ugyan ilyen vírusok, de ez nem zárja ki azt!, hogy nincsenek másmilyenek a lábban. Például biciklivírusok. És ez a két vírus­fajta egymást kiegészítve fejti ki tevékenységét. Csodálatos össz­hangban dolgodnak. Mindig meg­érzik: mikor melyiküknek kell működésbe lépni. Ha e két ví­russal fertőzött karrierista a fe­lettesével beszélget, akkor a nyak­ló vírusok működnek, ha a be­osztottakkal, akkor a bicikli- vírusok, amelyek taposó mozdu­latokra kényszerítik a lábat. Ezt a feltevést többen nem fogadták el, és igazuk volt, mert a karrie­rizmus kórokozóját másutt kell keresni. Ilyen bonyolult funkciót ellátó vírusok nincsenek. Ezért a tudomány más utat keresett. — Es most megtalálta a kar­rierizmus okát, sőt le is tudja győzni! — emelte fel hangját a professzor. A többi professzor előrehajolt, úgy figyelt. — A karrierizmus vírusa a ge­rincben van. Igen, tisztelt pro­fesszortársaim, a gerincben. Még­hozzá nemcsak a karrierista ge­rincében. Ezt a vírus az emberek egy részében hajlító kényszert képez. Ezek az emberek aztán meghajolnak a karrierista előtt, mintegy lépcsőt képeznek, ame­lyen a karrierista feljuthat, ki tudja meddig. Illetve feljuthatott, mert megtaláltuk a vírus ellen­szerét. Ha ezzel beoltjuk az em­bereket, akkor vége a karrieriz­musnak. Minden derék kiegyene­sedik. Nem lesz lépcső emberek­ből. Az oltóanyag pillanatok alatt hat. Kérem behozni a kísérletre önként jelentkezett hat embert! Hat ember jött be. Mind Kar- rieri Károly munkatársa volt. Sorban felgyűrték az ingujjukat. A professzor valamit befecsken­dezett a karjukba. Néhány pilla­nat múlva három ember próbál­ta meghajlítani egy-egynek a de­rekát, de nem sikerült — íme! A kísérlet sikerült! — kiáltott a professzor. A többi professzor tapsolt, bra­vózott, kiabált. — Segítség! Segítség! — Mi történt, drágám! — kér­dezte Karrieriné a férjét, aki a falnak ütközött, miközben álmá­ban ki akart rohanni a teremből, — Mi történt? — Semmi. Csak álmodtam. El sem merem mondani, hogy mit. — Aludj nyugodtan. Verd ki a fejedből az álmot, Ne higgy az álmokban. Az álmok sohasem válnak valóra. Karrieri Károly megigazította a feje alatt a párnát és mély, édes álomba szenderült. Másnap kiderült: megint a feleségének lett. igaza. SZAGAI JANOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents