Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

1ÖC«. február $.

TOT N A MEGYEI NEPtfJSAG

3

IPAROSÍTÁS

a tamási járásban

JEGYZET

Közöny ?!

MEGhÉRDEZTCh

Lesz-e elég szaporítóanyag

Közeledik a tavaszi faültetési idény. Mivel az utóbbi években kibontakozott telepítési kedv nemhogy csökkent volna, hanem növekszik, nagyon sok embert érdekel, hogy lesz-e elég szaporítóanyag. Az elmúlt években számos központi és helyi intézkedés történt, a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében, így a háztáji gyümölcsösök, szölőskertek fejlesztésére is. Egyebek közt megszervezték a szaporítóanyag- ellátást. Ennek ellenére voltak bizonyos zökkenők.

E témával kapcsolatban Szegedi Gyulától, a szekszárdi

földművesszövetkezet oltvánjf- telep-vezetőjétől kértünk felvilágositást.

— A megye ellátásának

megszervezésére már korábban három földmúvesszövetkezetet jelöltek ki, ezek közül az egyik a szekszárdi. Gondoskodtunk is megfelelő tárolóéi ánisítótelepr&l, s ez jelenleg is rendelkezésre áll, a Ke- selyüsi úton. Itt árusítjuk minden ősszel és tavasszal a gyümölcsfacsemetét és a szőlőoltványt. Most még nem tudtuk megnyitni, mert a föld fagyos és kiszedés közben a

földben maradnak a hajszálgyökerek. Mihelyt azonban tartósan kedvező lesz az időjárás,

ismét a lakosság rendelkezésére állunk.

— Milyen mennyiség áll rendelkezésre?

— Körülbelül 8000 facsemete és 11 000 szőlőoltvány. Úgy véljük, hogy megfelelően ki tudjuk elégíteni az igényeket ebből a mennyiségből, s ha úgy látjuk, hogy nagy a kereslet, még hozatunk. A fajtákat illetően sem lesz probléma, a meggy kivételével. Meggyből kevés van, mert a szaporítóüzemben elemi kár keletkezett. Ugyanakkor éppen ebből volt nagy a kereslet az ősszel. Akadt olyan is, aki kétszáz meggyfát vitt el.

— Az árak hogyan alakultak?

— Volt bizonyos rendezés, azaz némi emelkedés. A szaporítóanyag forgalmazása eddig ugyanis nagy ráfizetéssel járt. 1966-ban 36 000 forintot fizettünk rá. A múlt évi eredményeket még nem ismerjük pontosan, de előreláthatóan az is kedvezőtlen képet mutat. Az emelkedés fajtánkint különböző. Az oltványt már az ősz- szel is az új árakon hoztuk forgalomba. Érdemes megemlíteni, hogy, noha távolról szállítottuk Szekszárdra, mégis olcsóbban tudtuk adni. mint például az állami gazdaság.

Az újjáépülő szekszárdi városközpont

; H*.

Szekszárcton, a „korzó” mögött területen megkezdődött a Magyar Nemzeti Bank, KPM-kire ndeltség épületeinek alapozása. A területen áll még a régi fa-kastély, melyet a tanácsnak kell lebontatnia még a tavasszal, nevelve az építők felvonulási területét.

Foto: Bakó Jenő.

sadalmi rendszer, másrészt értékeivel együtt a terület védelmét foglalja magába.

A honvédelemnek vannak objektív és szubjektív tényezői. Az objektív tényezők körébe tartoznak mindazok az anyagi és szellemi javak, amelyek a honvédelem szempontjából felhasználhatók. Szubjektív tényező a lakosság erkölcsi-politikai állapota, amely meghatározza a honvédelem szempontjából nélkülözhetetlen felelősségérzet és áldozatvállalás fokát. A honvédelemnek ez az átfogó értelmezése teszi lehetővé a feladatok világos kijelölését, népünk egészének átfogó mozgósítását a haza védelmére.

C nemes feladatot nem lehet

leszűkíteni csupán a fegyveres erőkre. A honvédelem fogalmát Malinovszkij marsall a következőkben foglalta össze: .....Az állam védelmi erejének fogalma nem csupán a fegyveres erőket foglalja magában, a védelmi erő az állam politikai rendje, termelési lehetősége, a tudomány és technika fejlettsége, a lakosság minőségi összetétele, műveltsége, nevelése és műszaki felkészültsége..."’

A

z elmondottak után, mégis, miért szerepel a címben a közöny?

Azért, mert senki nem lehet közömbös a szocialista haza védelme iránt, sem munkára, sem érdemekre, sem társadalmi funkciókra való hivatkozással.

Egy esetleges háborúban nem lesz különbség a front és a hátország között, tehát a hátország lakóinak is rendelkezniök kell az ön- és közmentés legfontosabb ismereteivel. Ezt a célt szolgálja nálunk a már évek óta folyó polgári védelmi oktatás, amelynek célja, megismertetni az emberekkel a különféle fegyverek hatását, a személy- és vagyonmentés tudnivalóit. Folyik ez az oktatás mindenféle hisztériakeltés nélkül. Nem üvöltenek fel a szirénák a legváratlanabb időben — legfeljebb az emberek szabad idejéből vesz igénybe néhány órát, de ebben is az önkéntességre apellál, és az emberek öntudatára, arra, hogy az alapvető védelmi ismeretek elsajátításának szükségességét érezzék.

A megye sok községében lezajlott tájékoztató oktatások azt mutatták, a lakosságot érdekli a honvédelmi ismeretek megszerzésének ez a formája. Ezért érthetetlen az a közöny, amelyet — "elsősorban Szekszárdon — egyes rétegek tanúsítanak a polgári védelmi oktatás iránt. A város polgári védelmi szervezete meglepő adatokat szolgáltatott; mérnökök, technikusok, tisztviselők — és feleségeik — azok, akik minden indok nélkül távol maradtak.

Igaz, a részvétel nem kötelező... Talán banálisnak is hat a következtetésként hozzá kapcsolódó .„de”... De a munkakör, a társadal- imi állás lehet-e indok a közönyre? A haza iránti kötelezettség kimerülhet-e csupán a szellemi, a fizi- ‘kai munkában? Lehet-e érv; én elvégzem a munkámat, még társadalmi munkát is vállalok — a 'haza védelmét esetleg lássák el mások...

em akarjuk ezzel azt állíta- ni, hogy nem jó hazafi, aki nem vesz részt a polgári védelmi oktatáson. De Lenin szavait idézve: „A legjobb hadsereget, a forradalom legodaadóbb híveit is elpusztítja az ellenség, ha nincsenek eléggé felfegyverezve, ha nincsenek kellően ellátva élelmiszerekkel, és nincsenek kellően kiképezve. Ez annyira világos, hogy nem szorul magyarázatra...”

BI.

C okát teszünk manapság a ^ honvédelemért és sokat beszélünk a honvédelemről. Beszélünk és cselekszünk — anélkül, hogy valamiféle háborús hisztériát akarnánk kelteni. Ezt a szót; „háború” legszívesebben még az emlékezetünkből is kitörölnénk, ha nem kellene vele számolnunk. Nem akarjuk, de számolnunk kell vele, bár minden cselekedetünk arra irányul, hogy elkerüljük. Hiszen a mai felnőtt nemzedékben még ott kísért alig negyedszázados, szörnyű emléke.

Ennek a szörnyű emléknek ellentmond minden mai alkotásunk; magasba szökkenő gyárkéményeink, új otthonaink, barázdát hasító ekéink — ezekben testesül meg alkotó munkánk minden szépsége, öröme. Ez adja meg az elet értelmét, a mérnöknek, aki papírra veti egy-egy üzemépület, lakóház, sportcsarnok rajzát, a kőművesnek, aki a rajzot formába önti, az esztergályosnak, aki az alkatrészt gépén megformázza... A mérnök is, a munkás is maradandót akar alkotni, évtizedekre, évszázadokra szólót.

Ezért, amíg a háború szót még az értelmező szótárakból is ki nem töröljük, össze kell kapcsolnunk a két szót, a munkát és a honvédelmet.

Mi is a honvédelem?

Nem csak egyszerűen a haza fegyveres megvédése. Ném csupán egy kötelezettség a hazával szemben — bár adódhat időszak, amikor a legfontosabb kötelezettség. Ez a kötelezettség az egyik legnemesebb emberi érzésre, a haza iránti szeretetre, odaadásra épül, amely érzést állandóan szítani, táplálni kell. A szocialista haza védelme egyrészt a szocialista tárSzerencsés helyzetben van a tamási járás, húsz a budapest— pécsi vasúti íővonal, illetve a szeged—siófoki országos főútvonal érinti a frekventált községeket. Simontornya, Pincehely és magában Tamási községben az ipari szállítás vasúti lebonyolítása lehetséges, hisz a távlati terveiket figyelembe véve, Tamási állomást is alkalmassá teszik a nagy terhelésű vagonok, vontatóeszközök fogadására.

Egy másik kérdés, a közlekedéssel kapcsolatban, az utak minősége. Sajnos a megye legrosszabb útjai éppen a tamási járás területén vannak, így a szállítás — tehát az építőipari szövetkezetek ereiében a telephelyről a munkahelyre — körülményes, drága és kockázatos.

Az iparosítás másik igen fontos kérdése, a szakmai utánpótlás biztosítása E probléma megoldófélben van, hisz a járási tanács mellett iparitanuló-irkcla épül’, azonban ez csak az épületproblémát oldja meg. Mondoituk már, hogy sokféle ipari tevékenységet folytató üzemecckék vannak a járásban, nyilván az ide szükséges szakemberek megfelelő képzése nem o'dható meg tökéleter sen, hisz több rm’-úilíl szakmáitok kellene szakoktatót, felszerelést biztosítani.

Jelenleg ez ai helvzet a tárnáéi járás iparosítását illetően. Mélységében a magunk módján csak eddig mehetünk el, más kérdés; hogy az iparosítással kapcsolatos következő cikkünkben a lehetőségekkel kapcsolatban már a leg- illetékesebbet. a KISZÖV szakemberét szólaltatjuk meg.

(Folytatjuk)

PÁLKOVÁCS JENŐ

:sak a községre van hatása S nyersanyagot külföldről, munka- i ?rőt a községből és Fejér megyé- i jól kap). Azok a kis üzemecskék, s nelyek Tamásiban tevékeny.ied- 1 tek, 40—50 embert foglalkoztat- 1 iák. Egyedül ez is indokolja, t íogy a több mint tíz különböző i pari jellegű üzemet egységesíte- t íi, illetve a sok profilt megszün- t etve, nagyobb volumenű terme- s ő apparátusokat kellene létre- í íozTii. Egészséges folyamat indult 1 i gépjavítónál, ahol már több nint 280 embert foglalkoztatnak. ( lajnos azonban itt sincs meg a i ejlesztés egyértelmű lehetősége, f A mostani termelés jövője nem I elieeen tisztázott.) Az Orion Ta- 1 násiba telepítése jelzi azt a tő- > ■ekvést. amely a járás vezetőit » ellemzi: egy olyan ioaráf! meg- i íomosításfi'. amely jellemzőjévé rálha+na a községnek. 1

A község, illetve a járás éle- I ében meghatározó a kisipari 1 szövetkezeti mozgalom. A tárná- 1 ;i vegyes, valamint az építő ktsz < ss a járás területén működő kis- 1 pari szövetkezetek jelentősen 1 íozzájórulnak a lakosság foglal- j coztatásához. Különösképpen j Jyön.kön figyelhető ez meg, ahol S íz ipiari dolgozók felét a ktsz- : »n, a másik felét pedig az állami ' parban foglalkoztatják. Jelentő- 1 légéhez nem eléggé fejlett a járás 1 ipítőioairi kapacitása. A termelő- izövetkezetek. amelyek mind na- j ryobb építési igénnyel jelen tkez- ! lek, sokszor kénytelenek igénybe ' venni más területről építési ka- ' jacitást.

A járás iparosításának kérdése ‘ cülönösképpen a bázis községek 1 vonatkozásában jelentős. Ilyenek * Jyönk, Pincehely, Iregszemcse és Simontornya. E községek vonzási törzetében még most is több száz >lyan szakember dolgozik, akik i megfelelő foglalkoztatás érdemben kénytelenek Dombóvárra, fehérvárral, vagy Budapestre itazni. munkát vállalni.

Az iparfejlesztés egyik nélkü- özhetetlen eleme a közlekedés.

Elkészült Tamási község, min' járási székhely fejlesztésénél terve. A gondos munka, amelj számol a várható lehetőségekkel s mérlegeli a megtett utat, nerr vonatkozik az egész járásra. A csaknem harminc község problémáját nem rögzítheti a járás székhely fejlesztési terve, így bár a legnagyobb gondossággá: készül az iparosítási, közigazgatási és egyéb fejlesztési program a járás egészét, a komplex iparosítást, iparfejlesztést nem foglalhatja magában. A járás területér több jelentős tényező indokolja i fokozott iparosítást.

Másfél évvel ezelőtt a pártért-e- kezleteken került szóba első alkalommal a járási székhely, iUetví a járás községeinek fejlesztése Ezután az országgyűlés foglal' állást a járási székhelyek lang jártak, gazdasági potenciáljánál emelése érdekében. Indokolja t nagy járás iparosítási problémáinak felvetését az egyre szaporodó munkaerő is. A megye" figyelme a tamási járásra irányul, meri jelentős fejlődés figyelhető meg í mezőgazdasági üzemekben, ahol ugyancsak sok munkaerő szabadul fel, s ezek foglalkoztatási ma már napirendi kérdés.

Amikor a járás vezetői elkészítették aiz iparfejlesztési tervezetet, hosszasan tanácskoztál? sú érdekeltekkel. S így egy olyar rangsorolást tudtak megállapítani ameiy egyes községeket kiemel figyelembe véve ezek vonzás körzetét. Egyébként indokolja < kérdés felvetését: az ipar települjön a munkaerő-felesleggel ren delkező- területekre, s itt honosítson meg olyan bedolgozó rendszerű, vagy előkészítő jellegi munkafolyamatokat, ipart, amelj a kevésbé képzett munkaerőt ii hatásosan tudja foglalkoztatni, ét nem túlságosan anyagigényes. A járásban nincs meghatározó jel legű ipari objektum. Egyedül i Simontornyai Bőrgyárat emelhetnénk ide, miután a bőrgyárnál-