Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

1ÖC«. február $. TOT N A MEGYEI NEPtfJSAG 3 IPAROSÍTÁS a tamási járásban JEGYZET Közöny ?! MEGhÉRDEZTCh Lesz-e elég szaporítóanyag Közeledik a tavaszi faülte­tési idény. Mivel az utóbbi években kibontakozott telepí­tési kedv nemhogy csökkent volna, hanem növekszik, na­gyon sok embert érdekel, hogy lesz-e elég szaporítóanyag. Az elmúlt években számos köz­ponti és helyi intézkedés tör­tént, a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználá­sa érdekében, így a háztáji gyümölcsösök, szölőskertek fej­lesztésére is. Egyebek közt megszervezték a szaporítóanyag- ellátást. Ennek ellenére voltak bizonyos zökkenők. E témával kapcsolatban Sze­gedi Gyulától, a szekszárdi földművesszövetkezet oltvánjf- telep-vezetőjétől kértünk fel­világositást. — A megye ellátásának megszervezésére már korábban három földmúvesszövetkezetet jelöltek ki, ezek közül az egyik a szekszárdi. Gondos­kodtunk is megfelelő tároló­éi ánisítótelepr&l, s ez jelen­leg is rendelkezésre áll, a Ke- selyüsi úton. Itt árusítjuk minden ősszel és tavasszal a gyümölcsfacsemetét és a sző­lőoltványt. Most még nem tud­tuk megnyitni, mert a föld fa­gyos és kiszedés közben a földben maradnak a hajszál­gyökerek. Mihelyt azonban tar­tósan kedvező lesz az időjárás, ismét a lakosság rendelkezé­sére állunk. — Milyen mennyiség áll rendelkezésre? — Körülbelül 8000 facseme­te és 11 000 szőlőoltvány. Úgy véljük, hogy megfelelően ki tudjuk elégíteni az igényeket ebből a mennyiségből, s ha úgy látjuk, hogy nagy a ke­reslet, még hozatunk. A fajtá­kat illetően sem lesz problé­ma, a meggy kivételével. Meggyből kevés van, mert a szaporítóüzemben elemi kár keletkezett. Ugyanakkor éppen ebből volt nagy a kereslet az ősszel. Akadt olyan is, aki kétszáz meggyfát vitt el. — Az árak hogyan alakul­tak? — Volt bizonyos rendezés, azaz némi emelkedés. A sza­porítóanyag forgalmazása ed­dig ugyanis nagy ráfizetéssel járt. 1966-ban 36 000 forintot fizettünk rá. A múlt évi ered­ményeket még nem ismerjük pontosan, de előreláthatóan az is kedvezőtlen képet mutat. Az emelkedés fajtánkint külön­böző. Az oltványt már az ősz- szel is az új árakon hoztuk forgalomba. Érdemes meg­említeni, hogy, noha távolról szállítottuk Szekszárdra, még­is olcsóbban tudtuk adni. mint például az állami gazdaság. Az újjáépülő szekszárdi városközpont ; H*. Szekszárcton, a „korzó” mögött területen megkezdődött a Ma­gyar Nemzeti Bank, KPM-kire ndeltség épületeinek alapozása. A területen áll még a régi fa-kastély, melyet a tanácsnak kell lebontatnia még a tavasszal, nevelve az építők felvonulási te­rületét. Foto: Bakó Jenő. sadalmi rendszer, másrészt érté­keivel együtt a terület védelmét foglalja magába. A honvédelemnek vannak ob­jektív és szubjektív tényezői. Az objektív tényezők körébe tartoz­nak mindazok az anyagi és szel­lemi javak, amelyek a honvéde­lem szempontjából felhasználha­tók. Szubjektív tényező a lakosság erkölcsi-politikai állapota, amely meghatározza a honvédelem szempontjából nélkülözhetetlen felelősségérzet és áldozatvállalás fokát. A honvédelemnek ez az át­fogó értelmezése teszi lehetővé a feladatok világos kijelölését, né­pünk egészének átfogó mozgósítá­sát a haza védelmére. C nemes feladatot nem lehet leszűkíteni csupán a fegy­veres erőkre. A honvédelem fo­galmát Malinovszkij marsall a következőkben foglalta össze: .....Az állam védelmi erejének fo­galma nem csupán a fegyveres erőket foglalja magában, a védel­mi erő az állam politikai rendje, termelési lehetősége, a tudomány és technika fejlettsége, a lakosság minőségi összetétele, műveltsége, nevelése és műszaki felkészült­sége..."’ A z elmondottak után, mégis, miért szerepel a címben a kö­zöny? Azért, mert senki nem lehet kö­zömbös a szocialista haza védel­me iránt, sem munkára, sem ér­demekre, sem társadalmi funk­ciókra való hivatkozással. Egy esetleges háborúban nem lesz különbség a front és a hátor­szág között, tehát a hátország la­kóinak is rendelkezniök kell az ön- és közmentés legfontosabb is­mereteivel. Ezt a célt szolgálja nálunk a már évek óta folyó pol­gári védelmi oktatás, amelynek célja, megismertetni az emberek­kel a különféle fegyverek hatását, a személy- és vagyonmentés tud­nivalóit. Folyik ez az oktatás min­denféle hisztériakeltés nélkül. Nem üvöltenek fel a szirénák a legváratlanabb időben — legfel­jebb az emberek szabad idejéből vesz igénybe néhány órát, de eb­ben is az önkéntességre apellál, és az emberek öntudatára, arra, hogy az alapvető védelmi ismeretek el­sajátításának szükségességét érez­zék. A megye sok községében lezaj­lott tájékoztató oktatások azt mu­tatták, a lakosságot érdekli a hon­védelmi ismeretek megszerzésének ez a formája. Ezért érthetetlen az a közöny, amelyet — "elsősorban Szekszárdon — egyes rétegek ta­núsítanak a polgári védelmi okta­tás iránt. A város polgári védelmi szervezete meglepő adatokat szol­gáltatott; mérnökök, technikusok, tisztviselők — és feleségeik — azok, akik minden indok nélkül távol maradtak. Igaz, a részvétel nem kötelező... Talán banálisnak is hat a követ­keztetésként hozzá kapcsolódó .„de”... De a munkakör, a társadal- imi állás lehet-e indok a közönyre? A haza iránti kötelezettség kime­rülhet-e csupán a szellemi, a fizi- ‘kai munkában? Lehet-e érv; én elvégzem a munkámat, még tár­sadalmi munkát is vállalok — a 'haza védelmét esetleg lássák el mások... em akarjuk ezzel azt állíta- ni, hogy nem jó hazafi, aki nem vesz részt a polgári védelmi oktatáson. De Lenin szavait idéz­ve: „A legjobb hadsereget, a for­radalom legodaadóbb híveit is el­pusztítja az ellenség, ha nincsenek eléggé felfegyverezve, ha nincse­nek kellően ellátva élelmiszerek­kel, és nincsenek kellően kiképez­ve. Ez annyira világos, hogy nem szorul magyarázatra...” BI. C okát teszünk manapság a ^ honvédelemért és sokat beszélünk a honvédelemről. Be­szélünk és cselekszünk — anélkül, hogy valamiféle háborús hisztériát akarnánk kelteni. Ezt a szót; „háború” legszívesebben még az emlékezetünkből is kitörölnénk, ha nem kellene vele számolnunk. Nem akarjuk, de számolnunk kell vele, bár minden cselekedetünk arra irányul, hogy elkerüljük. Hi­szen a mai felnőtt nemzedékben még ott kísért alig negyedszáza­dos, szörnyű emléke. Ennek a szörnyű emléknek el­lentmond minden mai alkotá­sunk; magasba szökkenő gyár­kéményeink, új otthonaink, ba­rázdát hasító ekéink — ezekben testesül meg alkotó munkánk minden szépsége, öröme. Ez adja meg az elet értelmét, a mérnök­nek, aki papírra veti egy-egy üzemépület, lakóház, sportcsarnok rajzát, a kőművesnek, aki a rajzot formába önti, az esztergályosnak, aki az alkatrészt gépén megfor­mázza... A mérnök is, a munkás is maradandót akar alkotni, év­tizedekre, évszázadokra szólót. Ezért, amíg a háború szót még az értelmező szótárakból is ki nem töröljük, össze kell kapcsolnunk a két szót, a munkát és a honvédel­met. Mi is a honvédelem? Nem csak egyszerűen a haza fegyveres megvédése. Ném csupán egy kötelezettség a hazával szem­ben — bár adódhat időszak, ami­kor a legfontosabb kötelezettség. Ez a kötelezettség az egyik leg­nemesebb emberi érzésre, a haza iránti szeretetre, odaadásra épül, amely érzést állandóan szítani, táplálni kell. A szocialista haza védelme egyrészt a szocialista tár­Szerencsés helyzetben van a ta­mási járás, húsz a budapest— pécsi vasúti íővonal, illetve a szeged—siófoki országos főútvo­nal érinti a frekventált községe­ket. Simontornya, Pincehely és magában Tamási községben az ipari szállítás vasúti lebonyolí­tása lehetséges, hisz a távlati terveiket figyelembe véve, Tamá­si állomást is alkalmassá teszik a nagy terhelésű vagonok, von­tatóeszközök fogadására. Egy másik kérdés, a közleke­déssel kapcsolatban, az utak mi­nősége. Sajnos a megye legros­szabb útjai éppen a tamási járás területén vannak, így a szál­lítás — tehát az építőipari szö­vetkezetek ereiében a telephely­ről a munkahelyre — körülmé­nyes, drága és kockázatos. Az iparosítás másik igen fon­tos kérdése, a szakmai utánpótlás biztosítása E probléma megoldó­félben van, hisz a járási tanács mellett iparitanuló-irkcla épül’, azonban ez csak az épületprob­lémát oldja meg. Mondoituk már, hogy sokféle ipari tevékenységet folytató üzemecckék vannak a járásban, nyilván az ide szüksé­ges szakemberek megfelelő kép­zése nem o'dható meg tökéleter sen, hisz több rm’-úilíl szakmáitok kellene szakoktatót, felszerelést biztosítani. Jelenleg ez ai helvzet a tárnáéi járás iparosítását illetően. Mély­ségében a magunk módján csak eddig mehetünk el, más kérdés; hogy az iparosítással kapcsolatos következő cikkünkben a lehető­ségekkel kapcsolatban már a leg- illetékesebbet. a KISZÖV szak­emberét szólaltatjuk meg. (Folytatjuk) PÁLKOVÁCS JENŐ :sak a községre van hatása S nyersanyagot külföldről, munka- i ?rőt a községből és Fejér megyé- i jól kap). Azok a kis üzemecskék, s nelyek Tamásiban tevékeny.ied- 1 tek, 40—50 embert foglalkoztat- 1 iák. Egyedül ez is indokolja, t íogy a több mint tíz különböző i pari jellegű üzemet egységesíte- t íi, illetve a sok profilt megszün- t etve, nagyobb volumenű terme- s ő apparátusokat kellene létre- í íozTii. Egészséges folyamat indult 1 i gépjavítónál, ahol már több nint 280 embert foglalkoztatnak. ( lajnos azonban itt sincs meg a i ejlesztés egyértelmű lehetősége, f A mostani termelés jövője nem I elieeen tisztázott.) Az Orion Ta- 1 násiba telepítése jelzi azt a tő- > ■ekvést. amely a járás vezetőit » ellemzi: egy olyan ioaráf! meg- i íomosításfi'. amely jellemzőjévé rálha+na a községnek. 1 A község, illetve a járás éle- I ében meghatározó a kisipari 1 szövetkezeti mozgalom. A tárná- 1 ;i vegyes, valamint az építő ktsz < ss a járás területén működő kis- 1 pari szövetkezetek jelentősen 1 íozzájórulnak a lakosság foglal- j coztatásához. Különösképpen j Jyön.kön figyelhető ez meg, ahol S íz ipiari dolgozók felét a ktsz- : »n, a másik felét pedig az állami ' parban foglalkoztatják. Jelentő- 1 légéhez nem eléggé fejlett a járás 1 ipítőioairi kapacitása. A termelő- izövetkezetek. amelyek mind na- j ryobb építési igénnyel jelen tkez- ! lek, sokszor kénytelenek igénybe ' venni más területről építési ka- ' jacitást. A járás iparosításának kérdése ‘ cülönösképpen a bázis községek 1 vonatkozásában jelentős. Ilyenek * Jyönk, Pincehely, Iregszemcse és Simontornya. E községek vonzási törzetében még most is több száz >lyan szakember dolgozik, akik i megfelelő foglalkoztatás érde­mben kénytelenek Dombóvárra, fehérvárral, vagy Budapestre itazni. munkát vállalni. Az iparfejlesztés egyik nélkü- özhetetlen eleme a közlekedés. Elkészült Tamási község, min' járási székhely fejlesztésénél terve. A gondos munka, amelj számol a várható lehetőségekkel s mérlegeli a megtett utat, nerr vonatkozik az egész járásra. A csaknem harminc község prob­lémáját nem rögzítheti a járás székhely fejlesztési terve, így bár a legnagyobb gondossággá: készül az iparosítási, közigazga­tási és egyéb fejlesztési program a járás egészét, a komplex iparo­sítást, iparfejlesztést nem foglal­hatja magában. A járás területér több jelentős tényező indokolja i fokozott iparosítást. Másfél évvel ezelőtt a pártért-e- kezleteken került szóba első alka­lommal a járási székhely, iUetví a járás községeinek fejlesztése Ezután az országgyűlés foglal' állást a járási székhelyek lang jártak, gazdasági potenciáljánál emelése érdekében. Indokolja t nagy járás iparosítási problémái­nak felvetését az egyre szaporo­dó munkaerő is. A megye" figyel­me a tamási járásra irányul, meri jelentős fejlődés figyelhető meg í mezőgazdasági üzemekben, ahol ugyancsak sok munkaerő szaba­dul fel, s ezek foglalkoztatási ma már napirendi kérdés. Amikor a járás vezetői elké­szítették aiz iparfejlesztési terve­zetet, hosszasan tanácskoztál? sú érdekeltekkel. S így egy olyar rangsorolást tudtak megállapítani ameiy egyes községeket kiemel figyelembe véve ezek vonzás körzetét. Egyébként indokolja < kérdés felvetését: az ipar települ­jön a munkaerő-felesleggel ren delkező- területekre, s itt hono­sítson meg olyan bedolgozó rend­szerű, vagy előkészítő jellegi munkafolyamatokat, ipart, amelj a kevésbé képzett munkaerőt ii hatásosan tudja foglalkoztatni, ét nem túlságosan anyagigényes. A járásban nincs meghatározó jel legű ipari objektum. Egyedül i Simontornyai Bőrgyárat emelhet­nénk ide, miután a bőrgyárnál-

Next

/
Thumbnails
Contents