Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
A kívánság teljesül : Sportegyesületeink önállóan működnek Az MTS IX. kongresszusának határozatai közűi az egyik legjelentősebb kimondja, hogy az MTS a jövőben mint a sportegyesületek szövetsége működik. Ebből a meghatározásból következik, hogy a sportegyesületek többé nem alapszervezetei az MTS-nek, hanem önálló szervezetek, amelyek egymással szövetkezve alkotják a Magyar Testnevelési és Sportszövetséget. A változást tükrözi a II. kongresszusnak az a döntése is, amellyel egyesületi mintaalapsza- báiyt fogadott el. Az MTS I. kongresszusa még egységes sportegyesületi alapszabályt hagyott, jóvá, amely minden egyesületre kötelező volt. Az új alapszabály csak minta, amelyet minden sportegyesület a saját elképzeléseinek és törekvéseinek megfelelően valósít meg. A sportegyesületek működésének és fő törekvéseinek döntő meghatározója a jövőben, hogy az egyesület milyen anyagi erőkre támaszkodik. A II. kongresszus egyik fontos döntése kimondja, hogy a központi állami támogatás úgynevezett hiánypótló jellegét meg kell szüntetni és csak bizonyos konkrét célok megvalósításában kell a központi állami támogatásból részesíteni a sportegyesületeket. Hozzáteszi a kongresszusi határozat, hogy mindenekelőtt az élsport fejlesztéséhez, a válogatottak sikeres szerepléséhez, az utánpótlás neveléséhez szükséges kiadásokat kell a központi állami támogatásból fedezni. Ebből a határozatból következik, hogy a jövőben a sportégyesületak -túlnyomó többsége csak olyan feladatokat és törekvéseket vállalna, amelyekhez bevételeiből (tagdíjak, rendezvénybevételek, az egyesület bázisát jelentő üzem, vállalat, termelőszövetkezet támogatása) elő tudja teremtem a költségeket. Rendkívüli jelentősége lesz a jövőben a sportegyesületek önálló gazdálkodásának. Az az egyesület, amelyik a múlthoz hasonlóan mindent „csak felülről vár”, hamarosan csődbe kerül. Az első teendő minden sportegyesületnél: rendezni a sportegyesületnek és bázisának kapcsolatát, igényelni a helyi állami, társadalmi és gazdasági szervek támogatását, fokozni a taglétszámot, és ezzel a tagdíjbevételt, végül növelni a rendezvényekből, a pályabérletekből, egyéb akciókból származó bevételt, és természetesen: csökkenteni a kiadásokat. Minden .sportegyesület önálló költségvetés alapján gazdálkodik a jövőben. Ez például azt is jelenti, hogy a sportegyesületek maguk szabják meg a tagdíj összegét, a sportlétesítményeik használati díját, sőt még a rendezvényeik helyárait is. Arra sincsenek például kötelezve, hogy mérkőzéseiken, versenyeiken mindig azonos helyárakat határozzanak meg. A belépőjegyek ára az események érdekességétől függően változhat. A költségvetésben természetesen tervezni ki a bevételeket és a kiadásokat, a költségvetést pedig jóvá kell hagynia a sportegyesület közgyűlésének. A kiadások tervezését illetően annyi a megkötöttség csupán, hogy kizárólag működő szakosztályokra lehet költségvetést készíteni. Ez a megkötés azonban csak formális, hiszen az új helyzetben ' egyik sportegyesületnek sem lesz érdeke, hogy „rejtett kiadásokat” tervezzen. Nagy változás a múlthoz képest, hogy a sportegyesületek többlet bevételeikkel szabadon rendelkeznek. A II. kongresszusnak a sportegyesületek önállóságáról szóló határozatai nem egyik napról a másikra valósulnak meg. A központi állami támogatás hirtelen megszüntetése a sportegyesületek, különösen a kis falusi egyesületek tucatjainak csődjét vonná maga után. A határozat végrehajtása fokozatosan történik, hogy minden egyesület megteremthesse önálló működésének feltételeit. Ebben a tekintetben a legtöbb egyesületnél döntő jelentőségű a sportlétesítmények tulajdonjogának rendezése. A létesítmények mindenütt a sportegyesület bázisát jelentő üzem, vállalat, szövetkezet, tanács tulajdonába mennek át és ezek a szervek kötelesek gondoskodni a létesítmények fenntartásáról, gondozásáról és fejlesztéséi ól. Azon az elven nyugszik ez a döntés, hogy e szerveknek kötelességük az ifjúság, a dolgozók, a lakosság kulturális és sportigényeinek kielégítése. A sportegyesületek régi követelése, hogy önállóbban, lehetőségeiknek, tagságuk vágyainak megfelelőbben működhessenek. E kívánság most teljesül. (A. A.) Nyolc új játékvezető Vasárnap délelőtt vizsgáztak azok az új játékvezetők, akik részt vettek a Paksi Járási Labdarúgó Szövetség hathetes tan. folyamán. A vizsgán megjelent Vígh János, a megyei labdarúgó-szövetség főtitkára, valamint Csordás Sándor játékvezető, a küldőbizottság elnöke. Szinger Ferenc, « Paksi Já rási TS elnöke — mint a tan- folyam oktatója —, a hathetes tanfolyamon kiváló munkát végzett, amit legjobban az igazolt, hogy valamennyi jelölt kitűnően vizsgázott, sőt közülük hármat, Meixner Ferencet, Takács Jánost és Szántó Sándort a vizsgáztatók még könyvjutalomban részesítettek. A nyolc újonc ját ékvezető közül hatan már a tavaszi szezonban működnek. A játékvezetők elméleti vizsgáját vasárnap követi a gyakorlati próba, amikor Pakson, a Bölcske elleni edzőmérkőzésen működnek. «ÉLMÉNYEK -ÉRDEKESSÉGEK Álmatlan éjszakám volt Farkas Antal (Paks) Szegre került a futballcipőm, befejeztem a sportolást. Ebben nem annyira a korom, mint inkább a sérülésem játszott közre. Ha visszagondolok az elmúlt évek eseményeire, talán legtöbbször a Fadd elleni mérkőzés jut eszembe, ahol az én hibámból a Paksi Kinizsi nem juthatott magasabb osztályba, az NB lll-ba. Az ősszel vívtuk a sorsdöntő mérkőzést Faddon: így állt föl csapatunk: Árki, Németh, pránc, Vilmámyi, Váci, Vida, Bányai, Kródi, Farhas, K.oha~ ri Wolf. A faddi csapat való- Sággal „lelépett” bennünket. Petries és Schuszter góljával az első félidő huszadik percében már 2:0-ra vezettek. A mérkőzés szünetében fejmosást, majd néhány taktikai utasítást Icaptunk és így a második félidőben már jobban ment a játék, mi voltunk többet támadásban. Ennek el~ lenére nem sikerült a góllövés. Pedig kikalkuláltuk: ha sikerül kiegyenlíteni, úgy megelőzzük Faddot, és mi nyerjük a bajnokságot. Igaz, hogy még néhány mérkőzés hátra volt, de tudtuk: ezen a mérkőzésen dől el a bajnoki cím sorsa. Hiába támadtunk, nem ment a góllövés. A csatársor képtelen volt a hálóba találni. A levegőben lógott a gól, de csak a 38. percben jutottunk egy olyan szabadrúgáshoz, mely góllal kecsegtetett. A faddi kaputól 18 méterre szabálytalankodtak a hazai védők, melyért a játékvezető szabadrúgást ítélt. A labdát Vida juttatta a felső sarokba. 2:1. — Hány perc van még vissza? — kérdeztük szurkolóinktól, akik talán ltérdezés nélkül is mondták volna: — Hét perc van még, hogy a bajnokságot megnyerjétek. Támadjatok! Talán 3—4 perc lehetett vissza — Fadd teljesen beszorult — amikor Bányai jobbról beívelt egy labdát. Kétméteres körzetben nem állt körülöttem senki. A labda előttem esett le, de idegességemben nem találtam el a labdát. Máskor ilyen helyzetből biztos gólt szereztem volna, de ezúttal még a labdába sem tudtam rúgni. Ez volt az utolsó lehetőség a bajnokság megnyerésére. Mivel a helyzetet kihagytam, Fadd nyerte a bajnokságot és mi csak másodikak lettünk. A mérkőzést követő éjszakán nem jött álom a szememre. Sorsolás február 14-én A megyei labdarúgó-szövetség vezetőd közölték, hogy a megyei labdarúgó-bajokságban, valamint a megyed B-ben szereplő csapatok sorsolással kapcsolatos kérelmeiket február 10-ig juttathatják el a szövetséghez. A késve érkezett kérelmeket a szövetség nem veszd figyelembe. A sorsolást február 14-én készítik el, a megyebajnokságét éppúgy, minta megyei B-ét. A megyei labdarúgó-bajnokság kezdési időpontja március 10. A megyei B kezdési ideje — ameny- nyiben az időjárás kedvező —, március 10, ellenkező esetben március 17. A megyei II. osztályú, kétcsoportos bajnokságban a rajt április első vasárnapján lesz. A Népújság totótippje 1. Atalanta—Cagliari x 1 2. Bologna—Brescia 1 1 3. Lanerossi—Inter. 2 x 4. Mantova—Sampdoria x 2 5. Milan—Napoli 1 1 6. Torino—Fiorentina x x 7. Varese—Juventus x 2 8. Bari—Padova I x 9. Catania—Pisa 1 1 10. Catanzaro—Foggia 1 x 11. Livorno—AS Reggina 1 1 12. Monza—Verona x 2 13. Novara—Lecco 1 x Pótmérkőzések 14. Potenza—I.azio x 2 15. Messina—Venezia x 2 16. Roma—Spal 1 1 Extra exportcikkeink Közismert. hogy a magyar gyógyszer a világ minden tájára eljut. Hajóink, szerszámgépeink, műszeripari termékeink ugyancsak kelettől nyugatig keresettek. Tavasszal naponta szállítják a MALÉV repülőgépei a primőröket Prágába, Berlinbe, Londonba, a skandináv .országok fővárosaiba s a. magyar almával, vöröshagxjmával, konzervvel, csabai kolbásszal, téliszalámival megrakott vagonok egész évben rendszeresen indulnak rendeltetési helyükre. Ezek az ismert magyar exportáruk; adjunlc most egy kis ízelítőt — az MTI fotóriportereinek összeállítása alapján — a kevésbé ismertekből is. Sokfelé keresettek könnyűbúvár-felszereléseink Jó exportcikk a műkonty és a paróka is... Sok kisállat kerül külfc'I’re kitömött állapotban S -mival a futbnllk’puknt JXrnlk ki”: több tucatnyi országba jut el a psí'yes magyar futball-labda i
