Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-25 / 47. szám
8 TOLNA MEGYEI NErílTSAO J9C8. február 25. Mielőtt elfelejteném, megkérdem a szerkesztő urat: tudja-e ragozni a lógni igét? Tőlem is ezt kérdezték a minap, mire én elkezdtem: én lógok, te lógsz, ő lóg, mi lógunk, ti lógtok, ők lógnak. — És milyen időben van ez? — Jelen időben! — válaszoltam. — Nem! Gondolkodtam, még egyszer végigragoztam, és feltettem a kérdést: — Hát, akkor milyen időben van, ha nem jelenben? — Munkaidőben! Igaza volt. Lógni ugyan lehet jelen időben, de főleg azért mégiscsak munkaidőben. Erről jut eszembe, hogy a napokban hazalógtam, és elmentem egy üzletbe, amelynek kirakatában ezek voltak kiírva: „English spoken. Man spricht deutsch. On parle francais. Si parla italiano." És amikor én ott voltam, éppen jött egy olasz vevő. Senki sem tudott vele beszélni. Mire én kisegítettem a boltosokat. Az olasz kérdezte: „Minek van kiírva az a sokféle nyelv, egyáltalán ki beszéli ezeket a nyelveket?” A boltvezető habozás nélkül válaszolt: — A vevők, uram, a vevők! Ebből is látszik, hogy Magyarországon nem indokolt az üzletemberek egészségi állapotának felülvizsgálata, mint Angliában, ahol negyvenezer szakember foglalkozik kizárólag azzal a kérdéssel: meddig élnek az üzletemberek. Nálunk sokáig. Mert a humor az élet sója, és bizony nálunk a kereskedelemben elég sok a humor. Legalább annyi, mint a házasságban. Az angyalát! Tudja-e a szerkesztő úr, hogy már az udvarlást is gépesítették? Na, nem úgy, ahogy elképzeli, hogy gép súgja a szerelmes verseket a hölgy fülébe, hanem úgy, hogy a gép választja ki, kinek a fülébe érdemes, illetve kell súgni, és azt is, hogy ki súghat. Angliában például tizenkétezer fiú és lány adatait táplálták be egy computerbe. Ez a computer a betáplált adatok szerint kiválasztotta azt a fiút és leányt, akik egymáshoz illenek. El is küldték őket két hétre Franciaországba. Vissza is jöttek. De nem lettek egymáséi. Ebből is látszik, hogy milyen nehéz dolog a házasság. Még a gépek is tévednek, pedig azokba minden titkot betáplálnak. Olyan titkokat is, amilyenekről különben a házasulandó felek nem tájékoztatják egymást. Nálunk még nem gépek választják a párokat. Egyszerűen csak összekerülnek valahogy. Véletlenül. Van. aki az utcán találkozik szíve választottjával és nem pocsékol még annyi szót sem hölgye meggyőzésére, mint amennyit Michael Jones használt a blabla-versenyen. Mert ilyen is van, illetve volt. A győztes Michael Jones lett, aki bejelentéséhez híven 155 órán keresztül beszélt egyfolytában, és ezzel megdöntötte a korábbi, mindössze 135 órás világrekordot. Magyar versenyző nem indult ezen a világversenyen, pedig véleményem szerint tisztesebb helyezést értünk volna el itt, mint a téli olimpián. Azt már nem állítom, hogy a tűbefűző-bajnokságon is elértük volna azt, amit a blabla-bajnokságon, mert fűzni azért mégsem tudunk úgy, mint blablázni. Ezen a bajnokságon is világcsúcs született. Roy Norton angol egyetemi hallgató két óra alatt nem kevesebb, mint 1067 tűbe fűzte be a cérnát, és ezért jutalmul egy ezüstserleget és 144 guriga cérnát kapott. Egyedülálló teljesítmény. Kevés embernek sikerül ilyen eredményt elérnie. Négyes ikreket még csak lehet szülni, de ilyen fantasztikus gyorsasággal cérnát befűzni nem lehet könnyű, Képzelje csak el a szerkesztő úr, a napokban bent jártam egy szülészeti klinikán, interjút készítettem egy olyan anyával, aki négyes ikreket szült. Már elmenőben voltam, amikor az illető hölgy büszkén újságolta fl szomszéd ágyban fekvő kismamának: — Azért volt itt a Johannes, mert ilyen eset csak minden 187 973. alkalommal fordul elő! — őrület! — jegyezte meg a szomszéd ágyas kismama, — De hogy van akkor ideje a házimunkára? Beosztás kérdése az egész. Mert, ha az ember jól beosztja az idejét, akkor mindenre, még arra is jut ideje, hogy a munkahelyén is dolgozzon valamicskét. Mindenkinek jó időbeosztást kívánok. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Földünk a statisztika tükrében Éhség mardossa a világot A statisztikák leleplezik jelenünk ellentmondásainak okait 1965. derekén a Földön 3 295 000 000 lakos élt, vagyis 2'9 OXM) 000-val több, mint öt évvel korábban. A szaporulat évente átlag 1,9 százalékkal növekedett — természetesen nem mindenütt egyenletesen. A legnagyobb volt Latin-Amerikában, — 2,8 százalék, azután Afrikában — 2,3 százalék éa Ázsiában — 2 százalék, a legalacsony abb pctVrj Európában maradt — 0,9 százalék. 1967-ben — és ez e számadatok alapján nyugodtan feltételezhető — az évi népszaporulat legalább 69 milliót tett ki. Amennyiben e feltételezés mellett maradunk, egyszerű számítással megállapíthatjuk, hogy az emberiség — mivel az élet a halállal egyenlíti ki mérlegét — naponta szinte 165 000 fővel szaporodik, illetve óránként 7003 fővel, vagyis másodpercenként két lakossal. / Ez a növekedés ugyan még arán ytalanul tükröződik az összes tevékenységekben. Mindössze hét esztendő alatt (1958—1965.) a világ ipart termelése (Kína kivételével) szinte háromnegyeddel emelkedett (íi7 százalékkal). Minden Idők rekordját érte el a nemzetközi árucsere is: a világ exportjának értéke az elmúlt évben 200 milliárd dollárt tett ki. És soha nem volt a világon több rádióvevő- (551 millió) és tv-készüiék (181 millió) vagyis egy rádió jutott nem egészen hat lakosra és egy tv-készülék közel 16 lakosra! • Ezek a számadatok szerepeltek az ENSZ statisztikusainak legújabb évkönyvében. A világszerte fáradhatatlanul gyűjtött adatok, közlések, melyek olykor kellemesek, máskor szenzációsak, majd ismét máskor aggasztóak, közvetve fedik fel előttünk a mai világ anatómiai sajátosságait, erejét és gyengeségeit, betegségeit és sérüléseit. A mai világ betegségeiről szóló adatok lyen nagy mértékben változna a világ képe, ha egy napon például legalább megközelítőleg kiegyenlítődnének a statisztikai adatok az egyes országok egész- ségügyi ellátottságában. Vannak országok, amelyekben egy orvos jut 700 lakosra, viszont vannak mások, mint pl. Ruanda, Csád, Etiópia, Niger és Felső-Volta, ahol egyetlen orvos let.ne hivatott gyógyítani 60 000 lakost. Ugyanilyen elrettentő különbségeket tükröznek az Oktatási és kulturális adatok is. Mialatt vannak országok, ahol a kiadott könyvek száma gyakorlatilag a nullával egyenlő, a Szovjetunióban 1965-ben 78 204 könyvet adtak ki, az Egyesült Államokban 54 378-at, Nagy-Bntanniában 26 314-et. A Német Szövetségi Köztársaságban 25 993-at. Japánban 24 203-at, Franciaországban 21 351-et, Jugoszláviában 6 400-at az 1963-as adatok szerint. Ezek a számadatok magukban foglalják a nem rendszeresen megjelenő kiadványokat, brosúrákat, eredeti és fordított művek első kiadásait, utánnyomásokat és fontos hivatalos tájékoztatókat. Szellemi táplálék Sokatmondóak az aöalok a Srj- tó terjesztéséről Is. Svédországban például ezer lakosra 505 lappéldány esik, Nagy-Britanniában 497, Japánban 451, Izlandon 435, Luxemburgban 425, Norvégiában 385, Jugoszlávia európai viszonylatban az utolsó előtti helyen áll, ezer lakosra eső 73 példányával, de mögötte áll még számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország. Hasonló a helyzet a rádióval és a televízióval is. Az adat, mely szerint a világon 551 millió rádióvevőt tartanak nyilván, e jelentős tájékoztató és művelődési eszköz jelentős elterjedése mellett szól ugyan. Egyszerű számítással meg lehetne állapítani, hogy a világ minden hatodik lakosa rendelkezik íádióval. Az említett számból azonban — 260 millió rádióvevő esik csupán az Egyesült Államokra. A Szovjetunió 74 millió készüléket jelentett be, az NSZK 26 milliót, Japán 20-at, Britannia 16-öt, Franciaország 15 milliót. Megközelítően hasonló a helyzet a tv-készülékekkel is. 181 millióból — 79 esik Észak-Ame- rikára, ebből 70 millió az Egyesült Államokra. Európában 59 millió készüléket tartanak nyilván, ebből is 16 milliót a Szovjetunióban és 14 milliót Nagy- Britanniában. Ugyanezen források szerint Óceániában 2 millió tv-készülék van, Dél-Amerikában 5 millió, Afrikában pedig mindössze néhány ezer. Ázsiában 19 millió és ebből 18 millió Japánban. A fennmaradt egymillió ázsiai készülék jut tehát a világ lakos- . Igának több mint felére! Mindez kétségtelenül az egyes országok általános társadalmi helyzetéről tanúskodik, amit ugyanebben a statisztikai évkönyvben a termelésről, termelékenységről, foglalkoztatottságról Stb. szóló adatok is szemléltetnek Éppen e közvetett összehasonlítás módszerével fedik lel a statisztikusok a betegségek, a mai világ veszélyes betegségeinek okait is. Ha köztudomású azonban a diagnózis, ismertek a kórokozók, már nem szabadna olyan nehéznek lennie az orvosságok felfedezésének. A háborús veszély elhárítása és annak a rengeteg eszköznek a megtakarítása, melyet most fegyverzetre költenek, minden bizonynyal egyike lenne a leghatékonyabb gyógyszereknek, A statisztikusok számadatai valóban gyakran olyanok, mint a lázgörbe vagy a vérkép az orvos számára, akinek diagnózist kell készítenie. Milyen ékesszóló például az egy négyzetméterre eső népszaporulatról és sűrűségről szóló táblázat, amely egyben a különböző kontinensek cs térségek évi népszaporulatát is jelzi (1960—1965.) Természetesen növekedett a mezőgazdasági termelés is: 1963- ben egy százalékkal volt magasabb, mint 196-1-ben és 1,6 százalékkal magasabb, mint 1958-ban. A mezőgazdasági termelők 1965-ben sokkal több kávét, gyapotot, kukoricát, tejet és rozsot termeltek, m’.ii az előző esz^en- dekben, de kevesebb árpát, rizst és búzát. Ebben az esztendőben 232 millió tonna kukoricát termeltek, ebből 45 százalékot az Egyesült Államokban, 274 millió Lakosság Sűrűség Évi tonna burgonyát, vagyis 19 millióval kevesebbet, mint 1964-ben, mert csökkentek a hozamok Lengyelországban és a Szovjetunióban. Négy százalékkal csökkent a rizs termelése is, ezzel szemben növekedett a tejtermelés és a na ....c.mziéi, amely az 1957- es 31,5 millióval szemben 1965- ben 52,4 millió tonnát tett ki. Csak maga Peru az 1957. évi 511 000 tonnáról a 14-szeresére emelte a halkitermelést 1965-ben (7462 millió tonnára). Keresettek a világpiacon a magyar gyógyszerek, ezért volt érdemes vég- rehajtani mintegy félmilliárdos költséggel, a Kőbányai Gyógyszergyár rekonstrukcióját. A korszerű automata gépek és a gondos ellenőrzés biztosítják a gyártott gyógyszerek világszínvonaJat eléri minőségét. Képünkön az iDjekcióaropuUákát storiliz&ló berendezés látható, Elrettentő különbségek Mindezek ellenére a világ lakosságának több mint a fele továbbra is éhezik, illetve elégtelenül táplált. A helyzet a legcsekélyebb mértékben sem javult! A fejlett és elmaradott orszá- ok között fennálló különbségek melyek állandó konfliktusok for- ásai és veszélyes neokolonialis- a casZeerküvések ürügyei — má •fületeken is tükröződnek. MiTöhh ksívfí és kevesebb aahona
